HÍREK
A Rovatból

Még nem dőlt el, hogy januártól bevezeti-e a kormány a kötelező szűrővizsgálatokat

Egyelőre továbbra is önkéntesek maradnak a vizsgálatok, bár a törvény lehetővé tenné, hogy kötelezővé tegyék ezeket.


A kötelező szűrések bevezetéséről még nem született döntés – közölte a Belügyminisztérium, miután a 24.hu megkereste őket azzal a kérdéssel, hogyan fognak zajlani a kötelező rákszűrések január elsejétől.

A kormány június 9-én, a helyhatósági és európai parlamenti választások másnapján terjesztett be egy salátatörvényt, amely lehetőséget ad Pintér Sándor belügyminiszternek, hogy

jövő évtől egyes szűrővizsgálatokat kötelezővé tegyen a 18 év feletti lakosság számára. Az Országgyűlés ezt a törvényt néhány nappal később el is fogadta, így megnyílt az út a kötelező szűrések bevezetése előtt.

Július másodikán a kormány társadalmi egyeztetésre bocsátotta a „Betegségek megelőzéséről” szóló koncepciót, amely három szervezett szűrővizsgálatot emelt ki: a méhnyakrák-, az emlőrák-, és a vastagbélszűrést. Ezeket az életkor alapján kijelölt célcsoportok számára tennék kötelezővé, a cél pedig az lenne, hogy a lakosság legalább 70 százaléka részt vegyen ezeken a szűréseken. Az augusztus 1-ig nyitva álló véleményezési lehetőségek után a kormány dolga lenne rendeletben szabályozni a szűrések pontos feltételeit, de egyelőre a kérdés még nem került napirendre.

A Belügyminisztérium tájékoztatása szerint a krónikus betegségek megelőzésére szolgáló szűrővizsgálatok fejlesztése folyamatban van, de a jelenlegi szabályozás továbbra is önkéntessé teszi ezeket a szűréseket. A szűrővizsgálatok bevezetésének részleteit a kormány később dolgozza ki, addig is a lakosság részvétele továbbra is az egyéni döntésen múlik.

Az új szabályozás inkább elvi felhatalmazást ad a kötelező szűrések bevezetésére, de konkrét lépések még nem történtek.

Magyarországon régóta probléma, hogy alacsony a részvételi arány a szűrővizsgálatokon. Míg a méhnyakrákszűrésben jobban teljesítünk, a vastagbélrák-szűrések terén a legrosszabbak az arányok az EU-ban. Az Európai Rákegyenlőtlenségi Nyilvántartás szerint 2019-ben az 50-74 éves magyar lakosság mindössze 15 százaléka vett részt vastagbélszűrésen, míg az uniós átlag 33 százalék volt. Az emlőrákszűrésben is elmaradunk az uniós átlagtól, ahol a magyar nők 60 százaléka vett részt szűrésen, szemben a 66 százalékos uniós átlaggal.

Ez különösen aggasztó egy olyan országban, ahol a rákkal összefüggő halálozási arány az egyik legmagasabb az Európai Unióban. 2019-ben Magyarországon volt a legmagasabb a rákkal összefüggő halálozási arány, 100 ezer főre 328 ráknak tulajdonítható haláleset jutott, míg az uniós átlag 247 volt. A tüdő-, vastagbél-, emlő- és hasnyálmirigyrák a fő okai a rák okozta elhalálozásoknak, és

Magyarország mind a négy ráktípus tekintetében az EU élén áll.

A kötelező szűrések ötlete nem aratott osztatlan sikert. A Mi Hazánk Mozgalom petíciót indított a koncepció ellen, amelyben az ellátás visszautasításának jogát követelik, és a várólisták megszüntetését sürgetik a kötelező szűrések helyett. Novák Előd, a párt alelnöke elmondta, hogy már több mint 20 ezer aláírás gyűlt össze, és az őszi hónapokban még nagyobb erővel folytatják az aláírásgyűjtést az utcákon.

Eközben civilek is tiltakozó e-mailekkel bombázzák a szerkesztőségeket és az országgyűlési képviselőket. Egy közösségi médiában szerveződött, több mint 6 ezer fős csoport tagjai szerint a kötelező szűrések komoly fizikai és lelki megterhelést jelentenének, és

attól tartanak, hogy invazív vizsgálatokra is kötelezhetik őket.

A tiltakozók szerint sehol máshol nincs kötelező rákszűrés Európában, bár például Horvátországban már bevezettek hasonló intézkedéseket.

Magyarországon sem példa nélküli a kötelező szűrés: a hatvanas évektől egészen 2014-ig kötelező volt a tüdőszűrés a magas tbc megbetegedési arány miatt. Az azonban nagy kérdés, hogy ha Pintér Sándorék úgy döntenek, bevezetik a kötelező rákszűréseket, milyen szankciókat rónak majd azokra, akik távolmaradnak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Érdekes dolgot szúrtak ki a kommentelők Orbán Viktor képe alatt – meggondolta magát a miniszterelnök?
A kormányfő a reggeli Kossuth rádiós szereplése előtt hívta fel Lázár Jánost, a körülmények pedig sokak fantáziáját megmozgatták.


Megejtette szokásos Kossuth rádiós látogatását Orbán Viktor. A miniszterelnök beszélt a magyar gazdaság romló adatairól, amiről azonban szerinte az Európai Unió Ukrajna-politikája a felelős. És szidta kicsit a Tisza-pártot is.

Oldalának kommentelői azonban felfigyeltek egy másik dologra is. A kormányfő nem sokkal az adás előtt kitett egy fotót, amin – állítólag – Lázár Jánossal beszélt. Ezt:

Ami az internet népének elsőre feltűnt, hogy Orbán kezében okostelefon van, holott közismert, hogy nem szereti azokat. A Telex 2022-ben arról írt, hogy egy – akkor – 15 éves Nokián intézi a hívásait. Ezzel többször le is fotózták:

Fotó: Marc Atkins/Getty Images
Fotó: Thierry Monasse/Getty Images

Sőt, 2024-ben még videó is megörökítette a miniszterelnök jó öreg távbeszélőjét:

@viktor_a_tiktokon Telefontéma #orbanviktor #miniszterelnok #follow #fyp #SzentkirályiAlexandra #KubatovGábor #DeutschTamás #SzijjártóPéter ♬ Happy Summer - Vin Music

A pénteki telefon azonban láthatóan nem a muzeális értékű Nokia – be is indult a találgatás, hogy vajon kölcsöntelefonon kereste miniszterét, vagy megadta magát a technikai haladásnak, és beszerzett egy okostelefont.

Volt aki a kommentek között azt kérdezte: „Hol a dealer teló?”

De más is megjegyezte: „Állítólag a nyomógombos telefon a Dunában van...” Míg más arra gyanakszik, hogy nem is új a telefon, hanem: „Kilapult a kis Nokia?? Ráült?”

Nem ez volt azonban az egyetlen rejtély a reggeli hívás kapcsán. Az is kérdés, hogy miről egyeztethetett a kormányfő Lázár Jánossal, miközben az interjúban egyetlen téma sem került szóba, ami az építésügyi és közlekedési miniszter hatásköre lett volna.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter Orbán Viktornak: Bármennyiszer is hivatkoznak magukra mint nemzeti kormányra, önök akkor is csak egy piti, korrupt és hazug bűnszervezet
A Tisza Párt elnöke részletesen felsorolta, hogy szerinte mi mindenben nem mondott igazat a miniszterelnök a péntek reggeli, Kossuth rádiós szereplése során.


Orbán Viktor péntek reggel a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában arról beszélt: nemcsak Magyarországon, hanem az egész unióban rosszak a gazdasági mutatók, míg okként elsősorban Ukrajna EU-s csatlakozását jelölte meg.

A beszélgetésre Facebookon már reagált is Magyar Péter, aki szerint a miniszterelnök több pontban nem mondott igazat. „STOP hazugság, STOP korrupció, STOP Orbán!” kezdetű posztjában azt írja: „A miniszterelnök ma az hazudta, hogy más európai országok gazdasága is zuhant. Ehhez képest a valóság az, hogy mindenhol nőtt a gazdaság. Csehországban például 2 %-kal, Litvániában 3,2 %-kal.”

Hozzátette: „Azt is mondta, hogy nem akar külső körülményekre hivatkozni a tragikus magyar adatok miatt, majd hosszú perceken keresztül fejtegette, hogy minden baj Európának köszönhető.”

Szerinte nem az a baj, hogy „a magyarok pénzét az európaiak talicskával hordják tolják ki Ukrajnába”, hanem hogy „Orbánék tudtával teherautóval hordták ki a magyarok százmilliárdjait a Nemzeti Bankból.”

„A miniszterelnök arról persze egy szót sem szólt, hogy a magyaroknak járó uniós ezermilliárdok az orbáni korrupció miatt nem érkeznek meg. Ehelyett odáig jutott a bukott a TSZ elnök, hogy a csillagot is lehazudta az égről. Azt hazudta, hogy a TISZA akadályozza az uniós pénzek megérkezését, miközben a TISZA soha (!) nem szavazott a magyarok uniós pénzeiről, azok három éve nem érkeznek Orbán miatt”

– fogalmazott az ellenzéki párt elnöke.

Posztja végén hozzátette:

„bármennyiszer is hivatkoznak magukra, mint nemzeti kormányra, önök akkor is csak egy piti, korrupt és hazug bűnszervezet.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor: Ez a Kollár Kinga nevű nő egy gonosz dolgot csinál
Konkrétan a Tisza Párttal együtt visszatartja az uniós forrásokat, a miniszterelnök szerint. Aki arról is beszélt, hogy jövőre egy „brüsszeli bábkormány” irányítaná az országot.


Orbán Viktor a munkaszüneti napon is vendége volt péntek reggel a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorának. A kormányfő többek között arról beszélt, hogy nemcsak Magyarországon, de az Európai Unió más országában is komoly gondok vannak a gazdasággal, amiért elsősorban az Unió Ukrajna-politikáját tette felelőssé.

Ugyanakkor láthatóan nem engedte el a kormány a Tisza Párt és Kollár Kinga felelősségét sem. Tőle korábban szokatlan módon a miniszterelnök a párt és a képviselő nevét is megemlítette, amikor arról beszélt: „Nem vitatkoznék a Tisza Párttal”, azt majd a kampányban kell megtenni. Majd hozzátette:

„Ez a Kollár Kinga nevű nő egy gonosz dolgot csinál”.

Orbán Viktor szerint a Tisza miatt nem érkeznek Magyarországra az európai uniós források, amit valójában az unió jogállami kifogásai miatt tartanak vissza.

A miniszterelnök beszélt arról is, hogy szerinte a Tisza Párttal egy „brüsszeli bábkormány” venné át a hatalmat Magyarországon, hiszen „van egy nagy nemzetközi erő brüsszeli központtal, egy nagy háborús hálózat”.

Magyar Péter egyébként már reagált is Orbán Viktor kora reggeli rádiós beszélgetésére.

(via Telex)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Jöhet a fehér füst? Felhelyezték a Sixtus-kápolna tetejére a pápaválasztásról eredményt adó kéménycsövet
A kéményt kizárólag a pápaválasztások alatt szokták használni. A szavazás során fekete füsttel a sikertelen, fehér füsttel a sikeres szavazás eredményét jelzik a hívek és a nyilvánosság felé.


Felhelyezték a pápaválasztási fordulók eredményét tudtul adó kéménycsövet a Sixtus-kápolna tetejére péntek reggel – számolt be róla az MTI. A Szent Péter térről és környékéről jól lehetett látni, ahogy több munkás mozgott a Szent Péter-bazilika és az apostoli paloták között található kápolna cserepes tetején. A munkások elhelyezték azt a csövet, amely meghosszabbítja a Sixtus-kápolna kéményét, és amelyet kizárólag a pápaválasztások alatt szoktak használni.

A kémény azzal a kályhával van összekötve, amelyet a Sixtus-kápolnába „bezárt” bíborosok szavazócéduláinak elégetésére használnak. Sikertelen szavazási kör esetén fekete, sikeres választáskor fehér füst száll fel a kéményből.

Az egyszerű öntöttvas kályhát első alkalommal az 1939-es konklávén használták. 2005 óta a kéményhez egy másik kályhát is kapcsoltak, amely vegyi adalékanyaggal színezi a füstöt, hogy a választás eredménye jól látható legyen.

A nyolcvan évnél fiatalabb, pápaválasztó bíborosok május 7-én délután vonulnak be a Sixtus-kápolnába, ahol megtartják az első szavazási kört, így

az első füst szerda este száll majd fel.

Május nyolcadikán a bíborosok délelőtt és délután is szavaznak: mindkét forduló után felszáll a füst, várhatóan a déli órákban és este hét óra körül, de az időpontot nem lehet előre megjósolni. Az azt követő napokban is ugyanezt az ütemezést követik.

I. János Pál pápát 1978 augusztusában egy délelőtti és egy délutáni szavazási fordulóval választották meg, a fehér füst 18 óra 24 perckor szállt fel. II. János Pál pápa megválasztásakor, 1978 októberében a konklávé majdnem három napig tartott, és a fehér füst este 18 óra 18 perckor szállt fel. XVI. Benedek megválasztásához elég volt egy délelőtti és egy délutáni szavazási kör 2005 áprilisában, a fehér füst 17 óra 50 perckor szállt fel. Ferenc pápa esetében, 2013 márciusában két nap kellett, és a fehér füst 19 óra 6 perckor szállt fel.

A fehér füst után az úgynevezett protodiakónus bíboros jelenti be a Szent Péter-bazilika lodzsájáról az örömhírt, hogy az egyháznak új pápája van („Habemus papam!”). A füst és a bejelentés között akár egy óra is eltelhet, de ez alkalmanként változik.


Link másolása
KÖVESS MINKET: