Még nem dőlt el, hogy januártól bevezeti-e a kormány a kötelező szűrővizsgálatokat

A VSquare információi szerint

– írta a 24.hu. A portálnak az út részleteit jól ismerő, megbízható forrás árulta el az információt.

A kormány egyelőre nem erősítette meg a hírt, de a lap megkeresésére a Kormányzati Tájékoztatási Központ nem is cáfolta azt, mindössze annyit közölt: „A miniszterelnök külföldi útjairól a szokott rendben tájékoztatjuk a nyilvánosságot.”

A magyar miniszterelnök és az orosz elnök 2022 óta háromszor, összesen pedig tizennégyszer találkozott. Orbán legutóbb tavaly július 5-én járt Moszkvában, az akkori találkozót követően azt mondta Putyinnak: „Köszönöm azt, hogy ilyen nehéz körülmények között is fogad engem.”

A tavalyi moszkvai látogatás heves nemzetközi bírálatokat váltott ki. Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője akkor kijelentette, hogy Orbán útja „semmilyen formában nem képviseli az EU-t”. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pedig arra figyelmeztetett: „A békítés nem fogja megállítani Putyint. Csak az egység és az elszántság fogja kikövezni az utat az átfogó, igazságos és tartós békéhez Ukrajnában.” A legélesebb kritikát Gitanas Nausėda litván elnök fogalmazta meg: „Ha valóban békét akarsz, nem rázol kezet egy véres kezű diktátorral, hanem minden erődet Ukrajna támogatására fordítod.”

A magyar kormány a bírálatok ellenére kitart, a miniszterelnök stábja rendszeresen „békemisszióként” állítja be a Moszkvával folytatott egyeztetéseket. Havasi Bertalan, a miniszterelnök volt sajtófőnöke a korábbi utat is azzal indokolta, hogy az a miniszterelnök „békemissziójának részeként” történt. Ezzel szemben a TISZA párt a hazai ellenzéki oldalról korábban azt javasolta, hogy a valódi béke érdekében Orbán Viktor kezdeményezze egy Putyin–Zelenszkij-találkozó budapesti megrendezését.

A pénteki találkozó lehetséges napirendi pontjai között szerepelhet az ukrajnai háború és a tűzszünet kérdése mellett az energiaügy is. Magyarország 2021-ben 15 éves, évi 4,5 milliárd köbméter gáz szállításáról szóló szerződést kötött a Gazprommal. Bár a kormány idén diverzifikációs lépésként megállapodást kötött a francia Engie vállalattal is évi 0,4 milliárd köbméter LNG szállításáról 2028-tól, a kormányzati kommunikáció szerint ez kiegészíti, nem pedig kiváltja az orosz forrást. Emellett kulcstéma a paksi atomerőmű bővítése, amelynek 12,5 milliárd eurós keretösszegéből 10 milliárd eurót orosz állami hitel fedez.

A találkozó nemzetközi jogi hátterét árnyalja, hogy a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) 2023 márciusában elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin ellen ukrán gyermekek jogellenes deportálása miatt. Mivel a találkozónak Moszkva ad otthont, Magyarországot mint ICC-tagállamot nem terheli a letartóztatási kötelezettség.

Az Európai Unió Bírósága kedden hozott történelmi jelentőségű ítéletet egy olyan ügyben, amely a szabad mozgás és a családjog határterületén új, minden tagállamra kötelező érvényű minimumot teremt.

Az eljárás egy konkrét esetből indult: két lengyel állampolgár Németországban kötött házasságot, majd hazatérve kérvényezték a német okirat bejegyzését a lengyel polgári nyilvántartásba. Az illetékes hatóságok elutasították a kérelmüket arra hivatkozva, hogy a lengyel jog nem ismeri el az azonos neműek házasságát – írta a 444.hu.

Az ügy végül a luxembourgi székhelyű uniós bíróság elé került, amely kimondta, hogy a lengyel eljárás sérti az uniós jogot. A bíróság sajtóközleménye szerint „a tagállam köteles elismerni két, az Unióhoz tartozó azonos nemű állampolgár házasságát, ha azt jogszerűen kötötték meg egy másik tagállamban, ahol éltek a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogukkal.” A döntés azt is rögzíti, hogy ha egy tagállamban a külföldön kötött házasság elismerésének egyetlen eljárási útja az anyakönyvi bejegyzés – ahogy Lengyelországban –, akkor ezt az eljárást azonos módon kell alkalmaznia az azonos neműek házasságára is.

Fontos ugyanakkor, hogy a döntés nem kötelezi a tagállamokat arra, hogy saját belső jogukban is bevezessék az azonos neműek házasságát. A kötelezettség a más tagállamban jogszerűen megszerzett családi állapot elismerésére vonatkozik, kifejezetten az uniós jog által biztosított jogok gyakorlása érdekében. Az indokolás szerint az elismerés megtagadása sérti a polgárok szabad mozgását, valamint a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogot. „Ha egy másik tagállamban családi életet alakítanak ki, különösen házasság révén, akkor biztosítva kell lenniük arról, hogy ezt a családi életet hazatérésük után is folytathatják” – áll a döntésben.

Az ítélet éles politikai reakciókat váltott ki. A felperes pár ügyvédje, Pawel Knut szerint „ez az ítélet történelmi.” A jelenlegi lengyel kormány egyik államtitkára, Katarzyna Kotula szintén üdvözölte a döntést, mondván: „Ez fontos lépés a házassági egyenlőség felé vezető úton.” Ezzel szemben Karol Nawrocki lengyel elnök egy korábbi kijelentésében tette egyértelművé álláspontját:

A mostani ítélet egy többéves jogfejlődési folyamatba illeszkedik. Az Európai Unió Bírósága már a 2018-as, úgynevezett Coman-ítéletben kimondta, hogy a „házastárs” fogalmát a szabad mozgásról szóló uniós irányelv alkalmazásában nemtől és szexuális irányultságtól függetlenül kell értelmezni, és biztosítani kell a tartózkodási jogot az azonos nemű házastársaknak is. Emellett az Emberi Jogok Európai Bírósága 2023-ban megállapította, hogy Lengyelország megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményét azzal, hogy semmilyen jogi elismerést nem biztosít az azonos nemű pároknak.

A döntésnek magyar vonatkozása is van: a magyar Alkotmánybíróság 2025 júniusában már kimondta, hogy a jogalkotónak rendeznie kell a külföldön kötött azonos nemű házasságok bejegyzett élettársi kapcsolatként való elismerését. A mostani döntés ezt az elvet erősíti meg uniós szinten, kötelező minimumot állítva minden tagállam számára az uniós jogok gyakorlása terén.

A következő időszakban az érintett tagállamok közigazgatásának az ítélethez kell igazítania az eljárásait. Azokban az országokban, ahol az elismerés egyedüli útja az anyakönyvi bejegyzés, a diszkrimináció tilalma azonnal alkalmazandó. Amennyiben egy tagállam nem tesz eleget a kötelezettségének, az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indíthat ellene. A Bíróság ezzel a döntésével az uniós polgárok szabad mozgásának védelmében a családi állapot elismerését is az EU „alapcsomagjának” részévé tette, miközben a házasság tagállami szabályozását érintetlenül hagyta.

Pintér Sándor belügyminiszter kedden a parlament népjóléti bizottságában elismerte, hogy a Szőlő utcai javítóintézet ügyében „2016-ban nem biztos, hogy megfelelően megtörtént az elszámoltatás”, miközben azt ígérte, minden részletet nyilvánosságra hoznak. A meghallgatás feszült légkörben zajlott, a bizottság leszavazta, hogy az SOS Gyermekfalvak és a köztisztviselői szakszervezet képviselői szakértőként felszólalhassanak.

A belügyminiszter a Szőlő utcai üggyel kapcsolatban közölte: jelenleg hét büntetőeljárás van folyamatban, ebből egy névtelen bejelentés alapján indult, és 39 pontban történt feljelentés. A Nemzeti Nyomozó Iroda további öt ügyben folytat nyomozást. Bár Pintér a tíz évvel ezelőtti eljárást hibásnak nevezte, hangsúlyozta, hogy nem egy tíz éve tartó eljárásról van szó, és a Belügyminisztériumban nem történt panaszeltussolás.

A téma azután került ismét a középpontba, hogy Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a parlamentben felvetette, vizsgálni kell, miért nem tárták fel korábban a visszaéléseket. Az ügyészség korábban azt közölte, hogy a „Zsolti bácsi” néven emlegetett elkövető személyazonosságát a tanúkihallgatások alapján nem tudták egyértelműen megállapítani.

Varga Zoltán, a bizottság DK-s elnöke azzal vádolta a rendőrséget, hogy tíz éve tudott az ügyről, de nem tett semmit. Szabó Tímea, a Párbeszéd képviselője arra volt kíváncsi, mikorra zárul le a vizsgálat, és felvetette Novák Katalin volt köztársasági elnök és Balog Zoltán püspök esetleges érintettségét is, amire Pintér úgy reagált, hogy ez nem a Belügyminisztérium hatásköre. A vita hevében Hollik István, a Fidesz–KDNP képviselője azzal vádolta Varga Zoltánt, hogy megsérti a házszabályt és politikai hazugságokat fogalmaz meg. Pesti Imre kormánypárti képviselő azzal indokolta a civil szervezetek felszólalásának megakadályozását, hogy korábban egyes képviselőik minősíthetetlen stílusban beszéltek és fenyegetőztek a bizottságban.

Pintér Sándor a beszámolójában az egészségügyi eredményeket is sorolta: informatikai fejlesztéseket, a várható élettartam növekedését, és az EgészségAblak alkalmazást említette, amelyet már több mint négymillióan letöltöttek. Beszélt a CT- és MR-vizsgálatok államosításáról, melynek keretében 11 helyszínen 18 készülék került állami kézbe, és további 20 fejlesztése zajlik. Elismerte ugyanakkor, hogy a várólisták terén az ultrahangos vizsgálatoknál és a térdprotéziseknél van a legnagyobb lemaradás. „Sok panasz a betegek részéről, hogy nincs megfelelő empátiás készség” – mondta a miniszter, és bejelentette, hogy 62 ezer szakdolgozónak szerveznek képzéseket.

A gyermekvédelem területén sikerként értékelte a nevelők pszichológiai tesztjének és a kifogástalan életvitel vizsgálatának bevezetését. Közölte, hogy a nevelőszülők bérét a minimálbérhez igazítva 15 százalékkal emelik, de a gyermekek számától függően akár ötszörösére is nőhet a juttatás. Állítása szerint jelenleg hétszáz pedofil ül börtönben, amit a szigorúbb átvilágításoknak tulajdonított.

Szabó Tímea a meddőségi ellátások kapcsán kiemelte, hogy az OKFŐ statisztikái szerint húszezer beültetésből mindössze háromezer sikeres, és a petesejtdonáció engedélyezését sürgette. „Semjén Zsolt akadályozza ezt vallási és bibliai okokra hivatkozva. A nagyjából ötszázezer, Magyarországon élő meddő nő nevében ezt kikérjük maguknak” – fogalmazott a képviselő. A nők elleni erőszak megszüntetésének világnapja alkalmából javaslatot nyújt be az életre szóló távoltartási végzés bevezetésére.

Sebők Éva, a Momentum képviselője a szülészeti erőszakról, és az esetenként még mindig alkalmazott „hasba könyöklés” módszeréről kérdezte a minisztert. Pintér Sándor erre azt válaszolta: „Nem vagyok orvos, de felkértem az orvosi kollégiumot arra, hogy a szülészeti erőszak felszámolására találjon megoldást”, és elmondta, nem tudja pontosan, mit jelent a beavatkozás.

A meghallgatás végén a belügyminiszter a lemondását firtató kérdésekre is reagált.

– zárta mondandóját.

A bizottság december 2-ára rendkívüli ülést hirdetett, ahol a kormány a meddőségi ellátásokról és más eredményekről számol be.

(via hvg.hu)

Már csak 15 napjuk maradt a nyugdíjasoknak, hogy kicseréljék a boríték felbontásakor vagy más módon megsérült élelmiszer-utalványaikat, a Magyar Államkincstár ugyanis 2025. december 10-ig fogadja a vonatkozó kérelmeket.

A határidőről Zsigó Róbert, a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára számolt be a Facebook-oldalán az MTI tudósítása szerint. A Kincstár tájékoztatása szerint, ha az utalvány megsérül, akkor a „Kérelem sérült vagy hiányos nyugdíjas élelmiszer-utalvány vizsgálata iránt” elnevezésű nyomtatványt kell kitölteni.

„A procedúra tehát elég hosszas, így az érintetteknek nem árt sietniük, hiszen az utalványok csak az év végégig használhatók fel” – figyelmeztetett az Azénpénzem.hu, szúrta ki a 24.hu.

Zsigó Róbert tájékoztatójából az is kiderült, hogy a mintegy 2,3 millió nyugdíjasnak szeptember 1. és október 15. között kiosztott 70 milliárd forint értékű utalványból több mint 50 milliárd forintot már le is vásároltak.