Még nem dőlt el, hogy januártól bevezeti-e a kormány a kötelező szűrővizsgálatokat
A kötelező szűrések bevezetéséről még nem született döntés – közölte a Belügyminisztérium, miután a 24.hu megkereste őket azzal a kérdéssel, hogyan fognak zajlani a kötelező rákszűrések január elsejétől.
A kormány június 9-én, a helyhatósági és európai parlamenti választások másnapján terjesztett be egy salátatörvényt, amely lehetőséget ad Pintér Sándor belügyminiszternek, hogy
Július másodikán a kormány társadalmi egyeztetésre bocsátotta a „Betegségek megelőzéséről” szóló koncepciót, amely három szervezett szűrővizsgálatot emelt ki: a méhnyakrák-, az emlőrák-, és a vastagbélszűrést. Ezeket az életkor alapján kijelölt célcsoportok számára tennék kötelezővé, a cél pedig az lenne, hogy a lakosság legalább 70 százaléka részt vegyen ezeken a szűréseken. Az augusztus 1-ig nyitva álló véleményezési lehetőségek után a kormány dolga lenne rendeletben szabályozni a szűrések pontos feltételeit, de egyelőre a kérdés még nem került napirendre.
A Belügyminisztérium tájékoztatása szerint a krónikus betegségek megelőzésére szolgáló szűrővizsgálatok fejlesztése folyamatban van, de a jelenlegi szabályozás továbbra is önkéntessé teszi ezeket a szűréseket. A szűrővizsgálatok bevezetésének részleteit a kormány később dolgozza ki, addig is a lakosság részvétele továbbra is az egyéni döntésen múlik.
Magyarországon régóta probléma, hogy alacsony a részvételi arány a szűrővizsgálatokon. Míg a méhnyakrákszűrésben jobban teljesítünk, a vastagbélrák-szűrések terén a legrosszabbak az arányok az EU-ban. Az Európai Rákegyenlőtlenségi Nyilvántartás szerint 2019-ben az 50-74 éves magyar lakosság mindössze 15 százaléka vett részt vastagbélszűrésen, míg az uniós átlag 33 százalék volt. Az emlőrákszűrésben is elmaradunk az uniós átlagtól, ahol a magyar nők 60 százaléka vett részt szűrésen, szemben a 66 százalékos uniós átlaggal.
Ez különösen aggasztó egy olyan országban, ahol a rákkal összefüggő halálozási arány az egyik legmagasabb az Európai Unióban. 2019-ben Magyarországon volt a legmagasabb a rákkal összefüggő halálozási arány, 100 ezer főre 328 ráknak tulajdonítható haláleset jutott, míg az uniós átlag 247 volt. A tüdő-, vastagbél-, emlő- és hasnyálmirigyrák a fő okai a rák okozta elhalálozásoknak, és
A kötelező szűrések ötlete nem aratott osztatlan sikert. A Mi Hazánk Mozgalom petíciót indított a koncepció ellen, amelyben az ellátás visszautasításának jogát követelik, és a várólisták megszüntetését sürgetik a kötelező szűrések helyett. Novák Előd, a párt alelnöke elmondta, hogy már több mint 20 ezer aláírás gyűlt össze, és az őszi hónapokban még nagyobb erővel folytatják az aláírásgyűjtést az utcákon.
Eközben civilek is tiltakozó e-mailekkel bombázzák a szerkesztőségeket és az országgyűlési képviselőket. Egy közösségi médiában szerveződött, több mint 6 ezer fős csoport tagjai szerint a kötelező szűrések komoly fizikai és lelki megterhelést jelentenének, és
A tiltakozók szerint sehol máshol nincs kötelező rákszűrés Európában, bár például Horvátországban már bevezettek hasonló intézkedéseket.
Magyarországon sem példa nélküli a kötelező szűrés: a hatvanas évektől egészen 2014-ig kötelező volt a tüdőszűrés a magas tbc megbetegedési arány miatt. Az azonban nagy kérdés, hogy ha Pintér Sándorék úgy döntenek, bevezetik a kötelező rákszűréseket, milyen szankciókat rónak majd azokra, akik távolmaradnak.
