Még nem dőlt el, hogy januártól bevezeti-e a kormány a kötelező szűrővizsgálatokat

Zsiday Viktor szerint most minden feltétel adott az Orbán-rendszer leváltásához. A Citadella alapot kezelő szakember úgy látja, bár nem biztos, hogy a Tisza Pártnak sikerül a kormányváltás, a lehetőség most megvan rá.

– fejtette ki Zsiday a Magyar Hangnak adott interjúban.

Ugyanakkor hozzátette: ha a Tisza Párt nyerne is, nem lenne sok költségvetési mozgásterük, „főleg úgy, hogy valószínűleg meg kell tartsák a Fidesz hangulatjavító kiadásnöveléseit”. Szerinte

Zsiday semmi akadályát nem látja annak, hogy 2027-től 5-10 éven át évi 3 százalékkal nőjön a magyar gazdaság, de ehhez szerinte hiteles EU-integrációra, a források megszerzésére és az euró felé való elindulásra van szükség.

A kormány a szuverenitás védelmére és az EU-pénzek hiányát ellensúlyozó amerikai pénzügyi megállapodásra hivatkozik. Az Európai Bizottság november közepén továbbra is mintegy 18 milliárd eurónyi forrást tartott vissza Magyarországtól a jogállamisági aggályok miatt, bár az év folyamán történtek kisebb átcsoportosítások.

via Telex

Lapértesülések szerint személyesen közölte Orbán Viktor kedden Zalaegerszegen Vigh László országgyűlési képviselővel, hogy a 2026-os választáson már nem őt, hanem a 37 éves önkormányzati képviselőt, Szilasi Gábort indítja a Fidesz.

Az esemény után Vigh másfél napra elnémult a közösségi oldalain, majd egy nappal később úgy búcsúzott el választóitól a Facebookon, hogy utódját egy szóval sem említette – írta a Telex.

A párt friss közvélemény-kutatása szerint a képviselő nem állt jól a választókerület központjában, Zalaegerszegen. A döntésben szerepet játszhatott Balaicz Zoltán polgármester, akinek népszerűségét jelzi, hogy a tavalyi önkormányzati választáson 73 százalékkal nyert. Helyi források szerint a két politikus között évek óta feszültség volt, a párt pedig a polgármester embereként számon tartott Szilasit választotta. Orbán Viktor a helyi sajtónak a Fidesz generációváltási szándékával indokolta a cserét.

– fogalmazott a miniszterelnök, hozzátéve, hogy a megváltozott lakossági összetételhez való „alkalmazkodás időnként új személyi megoldásokat követel”.

Debrecen mindhárom választókerületében lecserélik a Fidesz jelöltjeit. Kósa Lajos, a párt alelnöke szerdán jelentette be, hogy 1998 óta tartó egyéni képviselősége után jövőre csak listán indul. Helyét Barcsa Lajos alpolgármester veszi át, míg a másik két körzetben Pósán László és Tasó László helyett Széles Diána alpolgármester és Antal Szabolcs, Hajdúsámson polgármestere indul.

Sátoraljaújhelyen Hörcsik Richárd már hónapok óta utódjával, Bánné Gál Boglárkával kampányol közösen. Hasonlóan békés az átmenet a nagyatádi körzetben is, ahol Szászfalvi László maga javasolta utódját, Kelei Zitát. „Kérek mindenkit, hogy segítse és támogassa őt az elkövetkező időben a jövő évi győzelmünk érdekében. Magam is ezt fogom tenni!” – írta a KDNP-s képviselő.

Az ellentétet Kósa Lajos oldotta fel, aki szerint az elnökség valóban meghozta a javaslatait, amelyekről a választmány akár már holnap is dönthetne. Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón úgy fogalmazott, a párton belüli procedúra lezárultáig nincs hivatalos bejelentés, de „hogy kik a jelöltjelöltek, az akár napokon belül nyilvános lehet”.

A Telex gyűjtése szerint a Fidesz a választókerületek több mint harmadában, legalább 39-40 körzetben indít új jelöltet a 2022-es csapathoz képest. A cserék érintik a legtöbb megyei jogú várost, ahol a közvélemény-kutatások szerint a kormánypárt gyengébben áll. A helyzetet bonyolítja, hogy 2026-ban Budapesten kettővel kevesebb, Pest vármegyében pedig kettővel több választókerület lesz.

A Fidesz jelöltállítási folyamata azzal párhuzamosan zajlik, hogy a Tisza Párt péntek este mutatja be saját 106 jelöltjét, akiket egy kétfordulós online előválasztáson választottak ki.

A tél küszöbén, a háborús légtérkorlátozások miatt nagy kerülővel indult Moszkvába péntek hajnalban Orbán Viktor, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tárgyaljon. A miniszterelnök a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren a közmédiának azt mondta,

A kormányfő szerint Magyarországon azért a legalacsonyabbak az energiaárak egész Európában, mert az ország hozzáfér a nemzetközi árszinthez képest olcsó orosz olajhoz és gázhoz.

– mondta Orbán Viktor. Hozzátette, a mostani út célja egyértelmű: „Most már csak gáz, meg olaj kell, ezt meg az oroszoktól lehet megvásárolni. Azért megyek tehát oda, hogy télre is, és a következő évre is biztosított legyen Magyarország energiaellátása, megfizethető áron.” A miniszterelnök arra a kérdésre, hogy a béke kérdése szóba kerül-e Putyin elnökkel, azt válaszolta: „aligha tudjuk elkerülni”.

Amíg Koppenhága alszik, a dán külügyminisztérium egyik irodájában nem áll meg az élet: a kormány „éjjeli őrséget” hozott létre, hogy valós időben figyeljék Donald Trump amerikai elnök kijelentéseit és lépéseit. Az ügyelet minden nap délután 5 órakor kezdődik, és reggel 7-kor jelentést tesz a kormánynak és az érintett minisztériumoknak arról, mi történt az éjjel.

– írta a Guardian. „Elmondhatjuk, hogy a grönlandi helyzet és a Dánia és az Egyesült Államok közötti időeltolódás jelentős szerepet játszott abban, hogy tavasszal bevezették ezt a megoldást” – mondta egy dán külügyhöz közel álló forrás.

A grönlandiak elsöprő többsége – egy januári felmérés szerint 85 százalékuk – elutasítja az USA-hoz való csatlakozást, és márciusban több százan tüntettek az amerikai közeledés ellen.

Mette Frederiksen dán miniszterelnök áprilisban Grönlandra látogatott, ahol kijelentette:

A sziget szuverenitása mellett más európai vezetők is kiálltak. „Grönland nem eladó, és nem elvehető. Hadd mondjam el egészen egyértelműen: nincsenek egyedül” – üzente Emmanuel Macron francia elnök júniusi nuuki látogatásán.

„Azt hiszem, meg fog történni” – mondta az annektálásról, hozzátéve, hogy a grönlandiak „velünk akarnak lenni.” Az amerikai kormányzat hivatalos kommunikációja ugyanakkor árnyaltabb. Miután Dánia augusztusban bekérette az amerikai ügyvivőt egy feltételezett grönlandi befolyásolási művelet miatt, a kormányzat közölte: „Az Egyesült Államok tiszteletben tartja a grönlandi nép jogát a saját jövőjének meghatározására.”

Jacob Kaarsbo, a dán védelmi hírszerzés volt vezető elemzője szerint a fejlemény azt mutatja, hogy az az elképzelés, miszerint az Egyesült Államok Dánia legnagyobb és legfontosabb szövetségese, már nem állja meg a helyét.

(via Telex)