HÍREK
A Rovatból

Még nem dőlt el, hogy januártól bevezeti-e a kormány a kötelező szűrővizsgálatokat

Egyelőre továbbra is önkéntesek maradnak a vizsgálatok, bár a törvény lehetővé tenné, hogy kötelezővé tegyék ezeket.


A kötelező szűrések bevezetéséről még nem született döntés – közölte a Belügyminisztérium, miután a 24.hu megkereste őket azzal a kérdéssel, hogyan fognak zajlani a kötelező rákszűrések január elsejétől.

A kormány június 9-én, a helyhatósági és európai parlamenti választások másnapján terjesztett be egy salátatörvényt, amely lehetőséget ad Pintér Sándor belügyminiszternek, hogy

jövő évtől egyes szűrővizsgálatokat kötelezővé tegyen a 18 év feletti lakosság számára. Az Országgyűlés ezt a törvényt néhány nappal később el is fogadta, így megnyílt az út a kötelező szűrések bevezetése előtt.

Július másodikán a kormány társadalmi egyeztetésre bocsátotta a „Betegségek megelőzéséről” szóló koncepciót, amely három szervezett szűrővizsgálatot emelt ki: a méhnyakrák-, az emlőrák-, és a vastagbélszűrést. Ezeket az életkor alapján kijelölt célcsoportok számára tennék kötelezővé, a cél pedig az lenne, hogy a lakosság legalább 70 százaléka részt vegyen ezeken a szűréseken. Az augusztus 1-ig nyitva álló véleményezési lehetőségek után a kormány dolga lenne rendeletben szabályozni a szűrések pontos feltételeit, de egyelőre a kérdés még nem került napirendre.

A Belügyminisztérium tájékoztatása szerint a krónikus betegségek megelőzésére szolgáló szűrővizsgálatok fejlesztése folyamatban van, de a jelenlegi szabályozás továbbra is önkéntessé teszi ezeket a szűréseket. A szűrővizsgálatok bevezetésének részleteit a kormány később dolgozza ki, addig is a lakosság részvétele továbbra is az egyéni döntésen múlik.

Az új szabályozás inkább elvi felhatalmazást ad a kötelező szűrések bevezetésére, de konkrét lépések még nem történtek.

Magyarországon régóta probléma, hogy alacsony a részvételi arány a szűrővizsgálatokon. Míg a méhnyakrákszűrésben jobban teljesítünk, a vastagbélrák-szűrések terén a legrosszabbak az arányok az EU-ban. Az Európai Rákegyenlőtlenségi Nyilvántartás szerint 2019-ben az 50-74 éves magyar lakosság mindössze 15 százaléka vett részt vastagbélszűrésen, míg az uniós átlag 33 százalék volt. Az emlőrákszűrésben is elmaradunk az uniós átlagtól, ahol a magyar nők 60 százaléka vett részt szűrésen, szemben a 66 százalékos uniós átlaggal.

Ez különösen aggasztó egy olyan országban, ahol a rákkal összefüggő halálozási arány az egyik legmagasabb az Európai Unióban. 2019-ben Magyarországon volt a legmagasabb a rákkal összefüggő halálozási arány, 100 ezer főre 328 ráknak tulajdonítható haláleset jutott, míg az uniós átlag 247 volt. A tüdő-, vastagbél-, emlő- és hasnyálmirigyrák a fő okai a rák okozta elhalálozásoknak, és

Magyarország mind a négy ráktípus tekintetében az EU élén áll.

A kötelező szűrések ötlete nem aratott osztatlan sikert. A Mi Hazánk Mozgalom petíciót indított a koncepció ellen, amelyben az ellátás visszautasításának jogát követelik, és a várólisták megszüntetését sürgetik a kötelező szűrések helyett. Novák Előd, a párt alelnöke elmondta, hogy már több mint 20 ezer aláírás gyűlt össze, és az őszi hónapokban még nagyobb erővel folytatják az aláírásgyűjtést az utcákon.

Eközben civilek is tiltakozó e-mailekkel bombázzák a szerkesztőségeket és az országgyűlési képviselőket. Egy közösségi médiában szerveződött, több mint 6 ezer fős csoport tagjai szerint a kötelező szűrések komoly fizikai és lelki megterhelést jelentenének, és

attól tartanak, hogy invazív vizsgálatokra is kötelezhetik őket.

A tiltakozók szerint sehol máshol nincs kötelező rákszűrés Európában, bár például Horvátországban már bevezettek hasonló intézkedéseket.

Magyarországon sem példa nélküli a kötelező szűrés: a hatvanas évektől egészen 2014-ig kötelező volt a tüdőszűrés a magas tbc megbetegedési arány miatt. Az azonban nagy kérdés, hogy ha Pintér Sándorék úgy döntenek, bevezetik a kötelező rákszűréseket, milyen szankciókat rónak majd azokra, akik távolmaradnak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor a Szőlő utcai ügyről: Ami engem jobban aggaszt, az a rendőrség, hogy miért nem léptek fel hatékonyan, időben
A miniszterelnök a parlamentben válaszolt az ellenzék kérdéseire. A Szőlő utcai ügy kapcsán elmondta, hogy vizsgálatot kért arra, miért nem volt hatékony az első feljelentés utáni nyomozás.


„Ma parlamenti csihi-puhi, azonnali kérdésekre válaszolok” – üzente hétfőn reggel a Harcosok Klubja nevű Facebook-csoportban Orbán Viktor, aki beült az Országgyűlés azonnali kérdések órájára. A miniszterelnököt az ellenzék a Szőlő utcai ügytől a meddőségi ellátáson át a bankadóig és a kézigránát-balesetig több témában is faggatta.

A legélesebb vita a Szőlő utcai javítóintézet ügyében alakult ki, amikor Kálmán Olga (DK) azt kérdezte, kik falaztak az intézmény volt igazgatójának, Juhász Péter Pálnak. A képviselő felidézte Orbán korábbi szavait, amelyek szerint Semjén Zsoltot és a KDNP-t próbálták „levadászni” az üggyel.

„Ön komolyan gondolja, hogy a külföldi hatalmak érdeklődését is felkeltette a KDNP vagy személyesen Semjén Zsolt? A hülyeségek helyett foglalkozzon már a mocskos aberrált bűnelkövetők felkutatásával”

– mondta, majd felszólította a kormányfőt, nevezze meg, ki az a „Zsolti bácsi”.

Orbán Viktor válaszában visszautasította a felvetést.

„Ez egy olyan társasjáték, aminek rosszul írta meg a szabályait. Az úgy nem fog menni, hogy önök kitalálnak valamit, mondjuk egy Zsolti bácsit, én meg mondjam meg, hogy ki az. Mondják meg önök. Ha valaki tudja, hogy ki az, azok maguk. Ez a józan észtől is mérföldekre áll”

– fogalmazott a miniszterelnök.

Hozzátette, a rendőrség munkája jobban aggasztja, és vizsgálatot kért arra, miért nem volt hatékony az első feljelentés utáni nyomozás.

„Ami engem jobban aggaszt, az a rendőrség, hogy miért nem léptek fel hatékonyan, időben. Amikor először feljelentés történt, nem tudták megfogni az embert, amikor a második, akkor igen”

– mondta.

Szabó Tímea (Párbeszéd) a rekordalacsony születésszámról és a meddőségi kezelésekről kérdezett, felvetve, hogy a petesejtdonációt könnyítő fideszes javaslatot a KDNP nyomására vették le a napirendről. Orbán Viktor szerint ha a kormány nem vezette volna be a családpolitikai intézkedéseket, „akkor 200 ezer gyerekkel kevesebb született volna”. Elismerte, hogy a javaslatról komoly belső viták folynak. „A meddőségi ellátórendszerben jóval több pénz és kapacitás van, mint korábban volt. Van vita arról, hogy van-e eredmény vagy nincs. Ami pedig a parlamenti vitáról levett javaslatot illeti, óriási viták vannak közöttünk is, amik nem jutottak nyugvópontra, több időt kell adni magunknak” – közölte a kormányfő. A KSH adatai is azt mutatják, hogy 2025 elején a havi születésszámok történelmi mélypontra süllyedtek.

Toroczkai László (Mi Hazánk) a bankok elszámoltatását és Csányi Sándor felelősségét firtatta, felhozva a Carpathian Brigade szurkolói csoport panaszát is, amely szerint az MLSZ megtiltotta a nemzeti színű látványelemek bevitelét egy meccsre. Orbán a futballt a „magyar pszichológiai állapottal” kötötte össze, a bankokkal kapcsolatos vádat pedig méltánytalannak nevezte. „Kamatstopot vezettünk be, ami sok tízmilliárdos veszteséget okoz a bankoknak és múlt héten jelentettük be, hogy megemeljük a bankadót. Ha valamiért aggódnia kell, akkor az az én testi épségem, amikor velük utazom egy repülőn” – magyarázta, majd a Tisza Pártra utalva hozzátette: „Összekever bennünket egy másik párttal, a Tisza Párttal, a vezetője, a fő gazdaságpolitikája egy bankár, én tettem ki a közigazgatásból.” A kormány november közepén jelentette be, hogy 2026-ra a duplájára, 360 milliárd forintra emelné a bankadót.

Gurmai Zita (MSZP) a hét hónappal ezelőtti újdörögdi kézigránát-baleset felelőseit kereste, amelyben egy kormánytisztviselő mindkét kezét elvesztette. „Nehogy már a gránát legyen a hibás” – fogalmazott a képviselő. Orbán Viktor szerint a kiképzés rendje évtizedek óta változatlan. „Nem arról van szó, hogy egy civil kezébe adtak éles fegyvert, hanem egy kiképzés alatt álló katonának” – hangsúlyozta. A Miniszterelnökség 29 éves munkatársának sérülésével végződő baleset után a Honvédelmi Minisztérium vizsgálata nem talált műszaki hibát a gránátkészletben, az ügyészségi eljárás jelenleg is tart.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Rosszul kért bocsánatot a tiszásokat zaklató fideszes aktivista, az ügyvéd azonnal lecsapott a trükközésre
Az aktivista a bocsánatkérésből kihagyta, hogy jogellenesen járt el. A sértettek képviselője szerint elfogadhatatlan a magyarázkodása.


Rosszul sikerült bocsánatkérések miatt folytatódik a botrány egy debreceni fideszes aktivista körül, aki november elején Tisza Párt-szimpatizánsokat zaklatott telefonon, majd engedély nélkül rögzítette és közzétette a beszélgetéseket. Bár Pop Richárd ügyvédi felszólításra nyilvánosan bocsánatot kért a Facebookon, a sértettek jogi képviselője szerint a jóvátétel sem formailag, sem tartalmilag nem felelt meg az elvárásoknak.

A sértettek ügyvédje, Zeke László a bocsánatkérő poszt alatt kommentben tette egyértelművé az elvárásait, és felszólította az aktivistát a helyreigazításra. „Szíveskedjék az ügyvédi felszólításban szereplő elégtételadó nyilatkozat szövegét a felszólításban szereplő tartalomnak megfelelően közölni (betűről betűre követve azt a szöveget, amit Önnel közöltünk) és olyan módon, ahogy a jogsértő tartalmat eredetileg közölte, tehát film formájában, saját hang alámondással!”

Az ügyvéd hozzátette: az aktivista az eredeti szövegből lényeges elemeket hagyott ki, miközben oda nem illő magyarázkodást fűzött hozzá, és nem hivatkozhat a „közügyek szabad megvitatására”, mert az sem jogosítja fel a törvénysértésre.

Pop Richárd két külön posztban, de azonos szöveggel kért bocsánatot két - vélhetően a TISZA Világ applikáció adatbázisából kiszivárgott, vagy kibertámadással ellopott lista alapján - felhívott Tisza-szimpatizánstól. „A 2025. november 4-én általam közzétett videóban hallható, a közügyek szabad megvitatása érdekében készített felvételt az általam telefonon közvetlenül felhívott R.J. (a másik posztban D.I.) engedélye nélkül készítettem, illetve használtam fel, amiért az érintettől bocsánatot kérek” – áll a bejegyzésekben.

A Debreciner azt írja, a telefonos zaklatások november elején történtek, nagyjából egy időben a Tisza Párttal kapcsolatos adatlopási botránnyal. A kormánypárti aktivista ekkor kezdett helyi tiszásokat hívogatni: kérdésekkel zaklatta őket, a beszélgetésekről a beleegyezésük nélkül hangfelvételt készített, majd azokat nyilvánosságra is hozta.

A TISZA Párt és támogatói szerint a november elején kiszivárgott adatbázis nyomán a kormányközeli szereplők listázzák és zaklatják a szimpatizánsokat, ami szerintük megfélemlítés. Ezzel szemben a kormányközeli médiumok a TISZA Pártot teszik felelőssé az adatvédelmi incidensért, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) pedig vizsgálatot indított az ügyben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor egy fontos dolgot elfelejtett megemlíteni az Ukrajnát támogató tervről, amikor beszámolt az uniós vezetők egyeztetéséről
A kormányfő arról a tervről egyáltalán nem tett említést, amely a legutóbbi uniós csúcson a legfőbb javaslat volt Ukrajna finanszírozására.


„Áttekintettük azt a 28 pontos béketervet, amelyet az amerikaiak tettek le az asztalra. Ez szerteágazó, ezer alkérdése van” – mondta Orbán Viktor a Facebook-oldalára feltöltött videóban az európai uniós állam- és kormányfők hétfői informális csúcstalálkozója után.

A miniszterelnök úgy folytatta, egyetlen dolgot tud biztosan megállapítani: „az Európai Unió folytatni akarja a háborút úgy, hogy egyetlen, de egyetlen fillérje sincs arra, hogy katonai eszközöket szállítson”. A miniszterelnök szerint az EU-nak ötlete sincs a pénz előteremtésére, legfeljebb az, hogy „a tagállamok dobják össze”, vagy vegyenek fel közös hitelt.

„Nem vagyunk hajlandóak elzálogosítani az unokáink jövőjét egy megnyerhetetlen ukrán háború finanszírozása érdekében”

- fogalmazott a kormányfő.

Arról a tervről azonban nem tett említést, amely a legutóbbi uniós csúcson a legfőbb javaslat volt Ukrajna finanszírozására

– szúrta ki a Telex.

Egy szeptemberi uniós javaslat szerint ugyanis

mintegy 140 milliárd eurós „jóvátételi hitelt” adnának Ukrajnának. A konstrukció lényege, hogy nem közvetlenül az uniós adófizetők pénzét használnák, hanem a befagyasztott orosz állami vagyoneszközöket, különösen a belgiumi Euroclear pénzügyi szolgáltatónál parkoló összegeket.

A terv jogilag nem számítana az orosz vagyon elkobzásának. A hitelt Ukrajnának elvben csak akkor kellene visszafizetnie, ha Oroszország a háború után jóvátételt fizet.

A tervnek komoly kockázatai is vannak. Belgium, az Euroclear székhelye, jogi és pénzügyi garanciákkal kapcsolatos aggályokat vetett fel, ami hozzájárult ahhoz, hogy 27-ből 26 tagállam a legutóbbi, októberi csúcson azt kérte a Bizottságtól, hogy a fő javaslat mellett terjesszen elő alternatívákat is Ukrajna 2026–2027-es finanszírozására.

Moszkva a tervet „lopásnak” minősítette, az orosz parlament pedig ellenlépéseket helyezett kilátásba Belgium és az Euroclear ellen, ha az EU hozzányúl a befagyasztott eszközökhöz.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor cáfolta a Fidesz választmányi elnökségét a jelöltállítással kapcsolatban
A Fidesz választmányi elnöksége a hétvégén még azt közölte, hogy az eddigi gyakorlatnak megfelelően csak januárban dönt az országos választmány a Fidesz–KDNP 106 egyéni képviselő-jelöltjéről.


Látszólag ellentmondásba keveredett a Fidesz a 2026-os képviselő-jelöltek ügyében.

A Fidesz választmányi elnöksége a hétvégén még azt közölte, hogy az eddigi gyakorlatnak megfelelően csak januárban dönt az országos választmány a Fidesz–KDNP 106 egyéni képviselő-jelöltjéről. Ezzel szemben a miniszterelnöki sajtóiroda a Blikk megkeresésére teljesen mást állított.

„A Fidesz elnöksége már döntött mind a 106 jelölt személyéről”

- írta válaszában Orbán Viktor.

A névsor nyilvánosságra hozatalának időpontja azonban továbbra sem ismert.

Idén elvileg Fidesz-tisztújítás is lett volna, de egy alapszabály-módosítással megoldották, hogy a tisztújító kongresszust elég legyen a 2026-os országgyűlési választás utáni 180 napon belül megtartani.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk