Friss Medián-felmérés: a TISZA-Fidesz párharcban durva szakadékká mélyül a generációk közötti különbség

A kelenföldi buszgarázs ad otthont Budapest mai rendkívüli közgyűlésének, ahol a tét nem kevesebb, mint hogy a főváros hivatalosan is kimondja-e a fizetésképtelenségét. Miközben a kormány erre a lépésre várva lengetett be egy lehetséges mentőcsomagot, a TISZA Párt bojkottál, a Podmaniczy Mozgalom viszont bemegy, ám „politikai színháznak” tartja az egészet.

Az előzmény, hogy Gulyás Gergely miniszter közölte: a kormány akár csődsegély, akár más mentőcsomag formájában kész segíteni a városnak, ha a Fővárosi Közgyűlés hivatalosan is megállapítja Budapest fizetésképtelenségét. A budapesti Fidesz-frakció is szeretné kimondatni a főváros fizetésképtelenségét.

Az előterjesztés lényege, hogy az Állami Számvevőszék megállapítására hivatkozva rögzítsék: a főváros anyagi gondjai részben a megnövekedett költségvetési befizetésekből fakadnak. A város likviditási nehézségei pedig olyannyira súlyosbodtak, hogy már a közfeladatok ellátása is veszélybe kerülhet.

A TISZA fővárosi frakciója nem tervezi, hogy elmegy a közgyűlésre – írta a pártra hivatkozva a 24.hu. Közleményük szerint Budapest nem csődben lévő, hanem zsarolt város. „Nem leszünk statiszták a kormány politikai cirkuszában!” – hangsúlyozták, hozzátéve, hogy „a rendkívüli közgyűlés nem a felelős válságkezelésről szól, hanem arról, hogy ki az, aki szereplője kíván lenni a kormányzat politikai színdarabjának.

Vitézy Dávid, a Podmaniczy Mozgalom frakcióvezetője ezzel szemben jelezte: ők részt vesznek az ülésen, de „ócska és káros politikai színháznak” tartják a benyújtott javaslatokat, mindkét oldalról.

„Karácsony a kormány kérésére összehívta ezt a felesleges közgyűlést, majd azt javasolja, hogy a Közgyűlés »üdvözölje« a kormány bölcs döntéseit – miközben a Facebookon hergeli az embereket” – reagált Vitézy.

A frakcióvezető szerint Budapest ezzel besétál a kormány által állított csapdába.

Az Állami Számvevőszék egy szeptemberi jelentésében már jelezte, hogy a főváros likviditási gondjai idén súlyosbodtak, és intézkedések nélkül az év végéig fizetésképtelenség is bekövetkezhet, ami a közfeladat-ellátást veszélyezteti. A rendkívüli ülés ma délután 17 órakor kezdődik a buszgarázsban, az azt követő tüntetést pedig estére hirdette meg a főpolgármester a Karmelita elé.

Novemberben érezhetően megfordult a széljárás a hazai lakáspiacon: miközben az eladók egyre bátrabban hirdetnek, a vevők visszavettek a tempóból. Az eladó lakóingatlanok iránti telefonos érdeklődések száma a hónapban meghaladta a 260 ezret, ami ugyan jelentős aktivitást mutat, de elmarad az októberi szinttől 7 százalékkal, az egy évvel korábbitól pedig 15 százalékkal.

A kereslet visszaesésének hátterében több tényező áll. Az év vége hagyományosan csendesebb időszak, másrészt a bázis is magas volt: 2024 novemberében a lakossági befektetők egy jelentős csoportja az állampapírpiacról váltott ingatlanra, ami akkor hirtelen megugrasztotta a keresletet. A kivárás is szerepet játszik, sokan várják a 2026 februárjától elérhető, új építésű lakásokra is felvehető 3 százalékos, támogatott hitel további részleteit.

Miközben a vevők egy része kivár, az eladói oldalon éppen ellentétes folyamat zajlik.

Az ő költözési szándékuk miatt egyre többen hirdetik meg meglévő ingatlanukat, hogy egy nagyobba vagy egy másik városba költözzenek. Ennek eredményeként az augusztus végi, nagyjából 131 ezer darabos aktív hirdetési állomány három hónap alatt folyamatosan nőve átlépte a 140 ezres határt.

A kereslet és a kínálat ellentétes mozgása már az árakon is látszik. Az Ingatlan.com lakásárindexe szerint már októberben is érezhetően mérséklődött a drágulás üteme: országosan és Budapesten is 1,5 százalékos volt a havi áremelkedés, ami elmarad a szeptemberi 2,8 százalékos dinamikától. „Az adatok egyértelműen arra utalnak, hogy a lakásárak alkalmazkodnak a kereslet és kínálat új egyensúlyához” – mondta Balogh László, a portál vezető gazdasági szakértője egy korábbi elemzésben.

A piacot mozgató Otthon Start program hatása régiónként eltérő képet mutat.

Pest vármegyében összpontosult a teljes országos kereslet 15 százaléka, és ott az Otthon Start-kompatibilis ingatlanok aránya a kereséseken belül 87 százalék volt. Egyes megyékben ez az arány még kiugróbb: Hajdú-Biharban 92, Fejérben 96, Győr-Moson-Sopronban pedig 95 százalékot tett ki.

A szakértők szerint a jelenlegi csendesebb időszakot januárban ismét élénkülés követheti, amit a közszolgálati dolgozóknak ígért egyszeri, 1 millió forintos, vissza nem térítendő támogatás is fűthet. Az új építésű lakások piacán a 2026 februárjától elérhető 3 százalékos hitel hozhat élénkülést, amely a fejlesztői előértékesítéseket pörgetheti fel. „tervezőasztal mellől is lecsaphatnak az új építésű lakásokra a 3 százalékos hitel segítségével” – áll az Ingatlan.com közleményében.

Via Portfolio

„Nem tudjuk a hiányt csökkenteni, ilyen gazdasági környezetben lehetetlen” – jelentette ki Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a parlament költségvetési bizottságának hétfői ülésén. A tárcavezető egyértelművé tette, hogy a kormány a következő két évben 5 százalékos költségvetési hiánycéllal számol, a fedezetet pedig nagyrészt a pénzügyi szektortól vonná el. Nagy Márton szerint a bankoktól jövőre plusz 180 milliárd forintot szednének be, mert „parkoltatják az emberek pénzét, szénné keresték magukat a bankok, ezért nem kell bankot csinálni” – mondta a 24.hu szerint.

A „többszörös” adóemelés másik eleme, hogy az állampapír-vásárlások után eddig igénybe vehető adócsökkentés felső korlátját a fizetendő adó 50 százalékáról 30 százalékra mérséklik. A csomag részeként a kormány a kiadási oldalon is fékez: zárolták a 192 milliárd forintos általános költségvetési tartalékot. A változásokat a november 13-án megjelent 358/2025. számú kormányrendelet rögzíti, amely 2026. január 1-jén lép hatályba.

A miniszter a bizottság előtt az 5 százalékos hiányt egy anticiklikus gazdaságélénkítő lépésnek nevezte, amely szerinte a jegybank szigorú monetáris politikájával együtt alkot „optimális policy mixet”, és ezt a piac már „elfogadta”. A kormány friss prognózisa szerint a magyar gazdaság jövőre 0,5 százalékkal, 2026-ban pedig 3 százalékkal nőhet. A kabinet 2026-ra 3,6 százalékos átlagos inflációt vár, a januári nyugdíjemelést is ehhez a számhoz igazítják. A bankoktól beszedett többletbevételt a kormány többek között a Demján Sándor Programra, vállalati adócsökkentésekre és egy 3 százalékos, fix kamatozású hitelprogramra fordítaná. A csomag fedezi a novemberben bejelentett, 90 milliárd forintos adócsökkentést is a kis- és középvállalkozások számára.

– áll a szervezet közleményében, amely szerint a szektor túladóztatása már most is rontja a gazdasági mutatókat. A szövetség adatai szerint a bankok jövőre összesen 842 milliárd forintot fizetnek be különadók, extraprofitadó és tranzakciós illeték formájában. Jelasity Radován, az Erste Bank elnök-vezérigazgatója a Portfoliónak úgy fogalmazott: „derült égből villámcsapásként ért minket az extraprofitadó megduplázása”.

A kormány a lépést azzal is indokolja, hogy a bankok profitja kiugró volt, és a különadó kivezetését szorgalmazó politikai erők, például a Tisza Párt, a „magyar emberek” érdekeivel mennek szembe.

Súlyos higiéniai problémák, ideiglenesen bezárt éttermek és több mint egy tonna, forgalomból kivont élelmiszer – ez a mérlege annak az országos ellenőrzés-sorozatnak, amelyet a gyrost árusító helyeken tartottak az elmúlt hetekben. A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság a kormányhivatalokkal közösen 350 büfét és éttermet vizsgált meg, és 85 esetben indítottak eljárást – derül ki a hatóság honlapján közzétett közleményből.

A vizsgálatot a korábbi negatív tapasztalatok miatt, a fogyasztók védelme és az élelmiszerbiztonsági kockázatok csökkentése érdekében rendelték el.

A leggyakoribb, az esetek 35 százalékában feltárt probléma a higiéniai előírások megszegése volt. Jellemző hiányosságként említik a megfelelő kézmosási lehetőség és a kézfertőtlenítő hiányát. Sok helyen nem volt külön előkészítő helyiség, vagy az túl kicsi volt a biztonságos munkához, ennek ellenére saját nyársat készítettek, és tisztítatlan zöldségeket használtak fel. Mindez ahhoz vezetett, hogy

A hatóságok azt is megállapították, hogy a dolgozók 24 százaléka nem rendelkezett érvényes egészségügyi könyvvel. Emellett a vizsgált létesítmények 17 százalékában nem tüntették fel megfelelően az allergéneket, az alapanyagok és a készételek nyomonkövetése pedig az egységek 15 százalékában nem volt biztosított.

A mostani akció előtt, november 20-án a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal egy budapesti gyrosnyárs-alapanyagüzem működését azonnali hatállyal felfüggesztette, és egy Pest vármegyei darabolóüzemben is megtiltotta a munkavégzést. Az ottani ellenőrzések során a két helyszínen összesen mintegy 8500 kilogramm élelmiszert vontak ki a forgalomból vagy vettek zár alá. A Nébih már a nyári, célzott vizsgálatai során is kimutatott több előállítónál Salmonella baktériumot baromfitermékekben. A mostani gyrosrazzia egybeesik a Nébih által irányított, december végéig tartó téli szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzésekkel.

A hatóságok közlése szerint a fogyasztóvédelem és az élelmiszerbiztonság érdekében a hasonló ellenőrzések a jövőben is folyamatosak lesznek.