HÍREK
A Rovatból

Már toborozzák az embereket, akik kiválasztják a vezetőket a korrupcióellenes hatóságba

A bizottság pozícióira megfelelő tapasztalattal és érdemekkel rendelkező hazai és nemzetközi szakértők jelentkezését várják.


Megjelent az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság honlapján az Integritási Hatóság Igazgatósági Tagjainak Kiválasztásáért Felelős Alkalmassági Bizottság pozícióinak betöltésével kapcsolatos pályázat.

A főigazgatóság pénteki tájékoztatása szerint a létrejövő Integritási Hatóság feladata, hogy az uniós pénzügyi támogatások esetében fellépjen a csalás, összeférhetetlenség, korrupció és egyéb jogsértés vagy szabálytalanság megelőzése, felderítése és kijavítása érdekében. A hatóság tovább erősíti az európai uniós költségvetés hatékony és eredményes pénzgazdálkodását, valamint az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelmét - írták.

Az Integritási Hatóság igazgatósági tagjainak kiválasztásáért felelős bizottság a hatóságtól független véleményező testület, amely többek között részt vesz a hatóság elnöki és elnökhelyettesi tisztségeinek kiválasztásában.

A bizottság pozícióira megfelelő tapasztalattal és érdemekkel rendelkező hazai és nemzetközi szakértők jelentkezését várják.

Mi is bszámoltunk róla, hogy benyújtotta a magyar kormány az Európai Bizottságnak azokat a törvénymódosításokat, amelyeket az uniós pénzekért cserébe korábban megígért.

Az Európai Bizottsággal folytatott egyeztetéseket és a feltételességi eljáráshoz kapcsolódó jogszabály-módosítások hétfőn beterjesztett első csomagját követően pénteken benyújtotta a kormány az Országgyűlésnek a törvénymódosítások második csomagját is.

Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló törvény módosításának célja az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében az Integritás Hatóság, valamint a Korrupcióellenes Munkacsoport létrehozása.

Az indoklás szerint a hatóság autonóm államigazgatási szervként a kormánytól és más szervektől függetlenként működik majd, a javaslat rögzíti a feladatköreit és eljárásának általános szabályait.

A hatóságot az elnök vezeti, együttműködve a két elnökhelyettessel az igazgatóságban, amely évente beszámol tevékenységéról az Országgyűlésnek, valamint a beszámolót az Európai Bizottság részére is megküldi. Az elnököt és helyetteseit az Állami Számvevőszék elnöke javaslatára a köztársasági elnök hat évre nevezi ki, ismételten nem tölthetik be pozíciójukat.

A tájékoztatásban az áll: a hatóság köteles bejelenteni más feladat- és hatáskörrel rendelkező hatóságnak, ideértve az Európai Csalás Elleni Hivatalt, illetve - a bejelentés ügyészség részére történő egyidejű megküldésével - az Európai Ügyészséget is, ha csalás, összeférhetetlenség, korrupció vagy bármely más jogsértés vagy szabálytalanság gyanúját észleli.

A Korrupcióellenes Munkacsoport a hatóság mellett működő, elemző, javaslattevő, véleményező és döntés előkészítő feladatokat ellátó testületi szerv lesz, amely határozatlan ideig működik.

Vezetője a hatóság elnöke, a munkacsoportba a korrupció elleni küzdelem terén tevékenykedő nem kormányzati szereplőket is bevonják, és az állami szerveket is képviselik tagok, de állandó és eseti meghívottak is részt vehetnek benne. A munkacsoport alelnökét a nem kormányzati szereplőket képviselő tagok közül többségi döntéshozatallal választják meg.

A hatóság és a munkacsoport működésével összefüggésben a személyügyi döntések tárgyilagos szempontok szerinti független meghozatalát támogató szervként létrejön egy háromtagú alkalmassági bizottság is - áll a javaslatban.

A javaslat egyúttal intézményesíti a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóságot - amely az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter munkaszervezetében fog működni - és lefekteti annak működési szabályait.

Igazgatóját az európai uniós források felhasználásért felelős miniszter javaslatára a miniszterelnök négy évre nevezi ki, és a szervezet tevékenységéről évente tájékoztatja az Integritás Hatóságot.

A hatóság hivatalból vagy panasz alapján járhat el, bejelentéssel bárki fordulhat a szervezethez és biztosítani kell a névtelen bejelentés lehetőségét - írja az RTL.hu. A portál felsorolja, hogy olyanok személyek pályázhatnak, akik jogi, közgazdasági vagy pénzügyi egyetemi végzettségű, a közbeszerzésekhez és a korrupció elleni küzdelemhez kapcsolódó területeken gyakorlati tapasztalattal vagy tudományos munkássággal rendelkeznek. A szigorú és a függetlenséget elvileg garantáló összeférhetetlenségi szabályok szerint nem pályázhat a posztra, aki a jelölést megelőző öt évben például miniszter, kormánybiztos, államtitkár vagy polgármester volt. A jelentkezés határideje október 6., a kiválasztott tagok megbizatása öt évre szól majd - írják.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Kunhalmi Ágnes: Soha többé nem indulhatok országgyűlési választásokon a saját hazámban?
A kormány legújabb Alaptörvény-módosítási tervének azon részét kritizálta, amely 12 évben maximálná a képviselői mandátumot. Felemlegeti, hogy visszalépett a Tisza Párt javára, és Magyar Péter azt mondta, ezért erkölcsi alapja lesz az indulásra.


Kunhalmi Ágnes a Facebookon reagált a kormány legújabb Alaptörvény-módosítási terveire.

„Ha jól értem, soha többé nem indulhatok országgyűlési választásokon a saját hazámban?”

- teszi fel a kérdést a volt MSZP-társelnök.

A politikus emlékeztet „azt ígérte a miniszterelnök, hogy nemcsak megemeli a kalapját azok előtt, akik visszaléptek, de nekik lesz erkölcsi alapjuk arra is, hogy »újra elinduljanak«. A népnek ezt mondta minden gyűlésén.” Kunhalmi az április 12-i választási eredményt úgy értékeli, hogy a magyar társadalomnak sikerült legyőznie a „belső, korábban maga által választott démonjait”, ami szerinte egy demokratikus tanulási folyamatban hatalmas előrelépés.

Mindazonáltal szerinte „sosem lesz tartósan demokratikus, jogállami, polgári öntudata a magyar társadalomnak, ha mindig adminisztratív eszközökkel, a feje felett hatalomtechnikázik minden választott vezetője. Ez sem Orbántól, sem senki mástól nem tűrhető el” – írta.

Úgy látja, a miniszterelnök most nem bízik eléggé a választókban, hogy képesek lennének dönteni arról, kit szeretnének képviselőnek.

Bár támogatja a korrupció és a fideszes oligarchák elszámoltatását, valamint az erre létrehozandó intézményeket, de figyelmeztet, hogy a „tisztítótűz” nem lehet öncélú politikai tisztogatás.

„Nem lehet elidegeníthetetlen alapjogot korlátozni, nem lehet ezzel sem Hadházy Ákost, sem Szabó Tímeát, sem senkinek az alapvető jogát korlátozni abban, hogy a következő választáson, vagy ha akkor nem, de esetleg tíz év múlva újra megpróbáljon képviselővé válni” – szögezte le.

Azt is hozzátette, hogy a valódi ellenfél nem a politikai rivális, hanem azok, akik szétlopták az országot, visszaéltek a hatalmukkal és lerombolták a jóléti intézményeket.

Kunhalmi azt írja: „Jogállamban, polgári demokráciában nem lehet alapjogot korlátozni, csak más alapjog vagy alkotmányos intézmény védelme érdekében, és akkor is csak a szükségesség és az arányosság figyelembevételével. Nekem ezt tanították a Szegedi Egyetemen és az ELTE jogi karán, politológián is 5-5 évig.”

A kormány hétfőn bocsátotta társadalmi egyeztetésre a tizenhetedik Alaptörvény-módosítás tervezetét, amely egyebek mellett 12 évben maximalizálná a képviselői mandátumot. Ide várják a javaslatokat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Váratlanul lemondott egy fideszes politikus, a közélettől is visszavonul
Őri László, a Baranya Vármegyei Közgyűlés elnöke bejelentette, hogy tizenöt év után visszavonul a közélettől. Döntését saját elhatározásnak nevezte, és írásban nyújtja be a csütörtöki közgyűlésre.


Tizenöt év után visszavonul a közélettől Őri László, a Baranya Vármegyei Önkormányzat fideszes elnöke. A politikus törölte a Facebook-oldalát, és arról beszélt, hogy kész lemondani a közgyűlési elnöki posztjáról és visszaadja a mandátumát is – írta a 24.hu.

A politikus a döntését tudatos és személyes lépésként írta le, amelyet nem egyeztetett előzetesen a pártvezetéssel.

„Tizenöt év után visszavonulok a közélettől, ez egy tudatos döntésem, senki nem kért meg erre, és előzetesen nem is egyeztettem erről a pártközponttal vagy Orbán Viktorral” – mondta a politikus.

Távozását azzal indokolta, hogy több időt szeretne a családjával, három gyermekével tölteni. Hozzátette, tiszta lelkiismerettel távozik, és nem tart attól, hogy „elszámoltatási ügy” indulna vele szemben.

A lemondását írásban nyújtja be a csütörtöki megyei közgyűlésen, mivel aznap Brüsszelben van elfoglaltsága.

A helyi sajtóban már megindult a találgatás az utódlásról: a hírek szerint Nagy Csaba (Fidesz) válthatja Őrit az elnöki székben, amennyiben a testület megszavazza.

Őri a Pécs Aktuálnak arról is beszélt, hogy a Fideszben zajló szervezeti átalakulás is szerepet játszik a döntésében; a közelmúltban szűnt meg a választókerületi elnöki pozíció, amelyet Pécsett korábban ő töltött be.

A politikus 2010-ben lett a pécsi közgyűlés képviselője, 2014-ben alpolgármesterré választották, 2019-től pedig a megyei közgyűlést vezette.

A megyei elnök korábban is került már az országos sajtó figyelmének középpontjába. Tavaly Lázár János akkori miniszter a helyi Fidesz kudarcának nevezte, hogy meg tudták rendezni a pécsi Pride felvonulást. A felvonulás ellen szervezett, mindössze néhány tucat embert vonzó ellenmeneten Őri László is részt vett.

Via Pécs Aktuál


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Rejtély: Narancssárgává festett egy patakot valami Miskolcon, a polgármester elárulta, mi történhetett
Az előzetes információk alapján vas oxidot tartalmazó víz juthatott a vízbe a Fűtőmű területéről, ami kárt okozott az élővilágban is. A polgármester úgy tudja, emberre nem veszélyes a szennyezés.


Ismeretlen eredetű, narancssárga anyag festette meg a Szinva patak vizét Miskolcon kedd délután.

A jelenség miatt a város polgármestere, Tóth-Szántai József a helyszínen tájékozódott, és a közösségi oldalán számolt be a fejleményekről. A városvezető közölte, a lakossági jelzések nyomán ment a patakpartra.

Akkor még nem lehetett tudni, mi okozta a riadalmat. A gyors vizsgálat érdekében Tóth-Szántai a Kormányhivatal segítségét kérte.

„A Kormányhivataltól soron kívüli vízvizsgálatot kértem, amelynek eredménye várhatóan holnapra készül el” – közölte a polgármester.

A lakosságot arra kérte, hogy a találgatások helyett a hivatalos tájékoztatásokat kövessék, és jelezte, hogy jelenleg nincs közvetlen veszélyre utaló információ.

Nem sokkal később a városvezető újabb poszttal jelentkezett. Ebben már azt írja, hogy

„A helyszíni vizsgálatok és az első információk alapján valószínűsíthető, hogy a Szinva elszíneződésének oka a Miskolci Tatár utcai Fűtőmű területén keresendő.”

Mint írja, a MIHŐ egyik gőzfejlesztő kazánjánál karbantartási munkálatok zajlottak.

„A kazánból leengedett, vas oxidot tartalmazó vizet eredetileg a szennyvízelvezető rendszerbe engedték, azonban műszaki hiba vagy mulasztás miatt a víz egy része a Szinvába jutott.”

A városvezető azt írja, hogy az elszíneződést okozó anyag emberre nem veszélyes, azonban arról tájékoztatták, hogy

a szennyeződés az élővilágban károkat okozott, ezért elrendelte az ügy teljes kivizsgálását.

„A vizsgálat eredményéről és a szükséges intézkedésekről tájékoztatni fogom a nyilvánosságot” - írja Miskolc polgármestere.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Iványi Gábort nemzetközi emberi jogi díjjal tüntették ki
A lelkész Budapesten vette át az Ebru Timtik-díjat, amelyet egy éhségsztrájkban elhunyt török jogvédőről neveztek el. Iványi ellen február óta büntetőper folyik hivatalos személy elleni erőszak vádjával.


Iványi Gábor Facebook-oldalán közölték, hogy egy nemzetközi zsűri egyhangú döntése alapján ő vehette át a török emberi jogi aktivistáról elnevezett nemzetközi elismerést, az Ebru Timtik-díjat múlt csütörtökön Budapesten.

A posztban felidézik, hogy a névadó, Ebru Timtik török ügyvédnő a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogért folytatott éhségsztrájkja miatt vesztette életét 2020-ban, és a jogállamiságért folytatott küzdelem nemzetközi szimbólumává vált. A bejegyzés részletesen idézi a zsűri döntésének indoklását is.

„Iványi Gábor küzdelmének sajátos jellege abban rejlik, hogy két, egymástól elválaszthatatlan szinten bontakozott ki.

Egyrészt hosszú évek óta valódi szolidaritási hálózatot épített ki Magyarországon a szegények, a hajléktalanok, a roma közösségek, a menekültek, a gyermekek, a fogyatékkal élők és a társadalmilag kirekesztett csoportok számára.

Menhelyek, oktatás, élelmiszersegély és szociális szolgáltatások révén ő és az általa vezetett intézmények olyan emberekhez is eljutottak, akiket az állam elhanyagolt, elhagyott vagy szándékosan kirekesztett. Munkássága soha nem maradt meg a szimbolikus érdekképviselet szintjén; anyagi, mindennapi, életfenntartó szolidaritási formákat teremtett.”

A zsűri szerint éppen e tevékenységek miatt váltak Iványi és intézményei politikai, adminisztratív, pénzügyi és büntetőjogi nyomásgyakorlás célpontjaivá.

„Ebben a tekintetben Iványi nemcsak a jogok védelmezője; közvetlen alanya is lett a jogsértéseknek, amelyek éppen az általa védett elvekből erednek.”

„Esetében tehát az Ebru Timtik-díj szellemiségének középpontjában álló két dimenzió ötvöződik: mások igazságtalansággal szembeni védelme és a jogvédő személyes kitettsége az állami megtorlásnak.”

Az indoklás szerint az Iványi ellen indított büntetőeljárás túlmutat egyetlen személy üldözésén. „Rávilágít arra is, hogy a társadalmi szolidaritás intézményei, a független vallási közösségek, a szegényekért dolgozó civil szervezetek és a kormányzati politikát kritizáló emberi jogi aktivisták is ki vannak téve a kriminalizálás tágabb veszélyének. Iványi Gábor büntetőeljárását nemzetközileg is láthatóvá téve nemcsak a díj szimbolikus értékét, hanem védelmező és szolidaritáson alapuló funkcióját is erősítjük.”

A díjat a budapesti Közép-európai Egyetemen (CEU) adták át az International Fair Trial Day konferencia keretében, amelynek idei fókuszországa Magyarország volt.

Az elismerés indoklásában is említett büntetőeljárás 2026. február 9-én kezdődött a Pesti Központi Kerületi Bíróságon csoportosan elkövetett, hivatalos személy elleni erőszak vádjával, a legutóbbi, 2026. május 4-i tárgyalási napon a vádlottak meghallgatása zajlott.

A Szeretlek Magyarország pár nappal később interjút készített a lelkésszel, ezt itt tudjátot elolvasni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk