News here
hirdetés

HÍREK

Már több mint 140 embert tartóztattak le Mianmarban a katonai puccs után

Köztük az ország elmozdított vezetőjét, Aung Szan Szú Kjít és a kormányához köthető politikusokat, tisztségviselőket és aktivistákat.

Link másolása

hirdetés

Legalább 147 embert, köztük az ország elmozdított vezetőjét, Aung Szan Szú Kjí-t és a kormányához köthető politikusokat, tisztségviselőket és aktivistákat vettek őrizetbe Mianmarban a katonai puccs után, közölte a politikai bebörtönzötteket segítő mianmari szervezet (AAPP) - írja a BBC.

Az AAPP szerint 133 tisztségviselő, illetve törvényhozó, valamint 14 aktivista került eddig börtönbe.

Az ország hadserege hétfőn, a parlament ülése előtt néhány órával vette át a hatalmat, és őrizetbe vette a Nobel-békedíjas Aung Szan Szú Kjít, Mianmar vezetőjét, illetve több más magas rangú politikust.

A lépést azzal indokolták, hogy a kormány nem reagált a katonaság feltételezett választási csalásokkal kapcsolatos panaszaira.

A tavaly novemberben tartott választást toronymagasan Aung Szan Szú Kjí pártja, a Nemzeti Liga a Demokráciáért (NLD) nyerte.

hirdetés
A párt másik meghatározó politikusát, Win Hteint pénteken korán reggel vitték el yangoni otthonából.

Hajnalban még tudott telefonon nyilatkozni, azt mondta, nem tudja milyen váddal tartóztatták le, de azt mondták, akár életfogytiglani börtönt is kaphat.

"Nem szeretik azt, amiről beszéltem. Félnek attól, amit mondok"
- fogalmazott a letartóztatott politikus.

Az NLD 79 éves védnöke és Suu Kyi asszony támogatója és tanácsadója a puccs óta számos interjút adott, és kritizálta a hadsereget és annak vezetőjét, Min Aung Hlaingot.

A hét elején azt mondta a Frontier helyi hírmagazinnak, hogy Tatmadaw vagy Mianmar fegyveres erői "rossz hírnévnek örvendenek a puccs miatt".

"A puccs megrendezése jelenleg azt mutatja, hogy egyáltalán nem bölcsek és szűk látókörűek"

- mondta.

"1962-ben tapasztaltam Ne Win tábornok puccsát. Mianmar gazdasága 26 évig szenvedett a puccsot követően."

Azt, hogy a politikusokat és az aktivistákat hol tartják fogva, egyelőre nem tudni.

A puccsot és az azt követő leszámolásszerű lépéseket globális felháborodás követte.

Az ENSZ felszólította a mianmari katonaságot, hogy engedjék szabadon a kormánytagokat. Követelték

"a demokratikus intézmények és folyamatok fenntartásának szükségességét, az erőszaktól való tartózkodást, valamint az emberi jogok, az alapvető szabadságok és a jogállamiság teljes tiszteletben tartásának szükségességét"

- fogalmazott közleményében a szervezet.

Joe Biden amerikai elnök arra utasította a mianmari katonaságot, hogy "mondjon le a hatalomról" és engedje szabadon az őrizetbe vett tisztviselőket és aktivistákat.

Valamint súlyos szankciókkal fenyegette meg az országot, amennyiben az utasításnak nem tesznek eleget.

A katonaságot azonban úgy tűnik, nem riasztja el az utasítás és a fenyegetőzés, folytatják a hatalmuk megszilárdítását. Új minisztereket neveztek ki Naypyitaw fővárosába.

Közben egy polgári engedetlenségi mozgalom is alakult.

Néhány város lakói, köztük Yangon, éjszakai tüntetéseket tartottak otthonukból, ahol fazekakkal és serpenyőkkel dörömböltek, és forradalmi dalokat énekeltek.

Sok egészségügyi dolgozó, tanár és köztisztviselő is kisebb tiltakozásokat szervezett, és sztrájkol, míg mások a dac szimbólumait, például piros szalagot viselve folytatták a munkát.

Sokan az interneten tiltakoztak a puccs ellen. A hadsereg azóta ideiglenesen betiltotta a Facebook-ot, amelyet országszerte széles körben használnak.

A tilalom csütörtöki megkezdése óta számos ember más közösségi média platformokra özönlött, például a Twitterre és az Instagramra.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
HÍREK
Az első napon összeomlott a népszámlálás online rendszere
A kérdőíveket október 16-áig lehet az interneten kitölteni. Azonban már az első nap sem sikerült zökkenőmentesen.

Link másolása

hirdetés

A nagy érdeklődés miatt az első napon összeomlott a népszámlálás online rendszere - írja a Telex.

Ahogy mi is beszámoltunk róla, szombaton kezdődött a népszámlálás, amelyen a részvétel kötelező.

A kérdőíveket október 16-áig lehet az interneten kitölteni.

Ezután számlálóbiztosok keresik fel azokat a háztartásokat, amelyekből nem érkezett be online a kérdőív. A népszámlálásban mindenkinek törvényi kötelezettsége rész venni. Aki ezt megtagadja, azt akár 200 ezer forintra is megbírságolhatják.

A Telexnek azonban szombaton napközben már több olvasó is jelezte, hogy nem tudnak részt venni a népszámlálásban, mert az online felület nem működik megfelelően.

Estére már nyilvánvalóvá vált, hogy hiba történt.

hirdetés
A népszámlálás zöld számát felhívva ugyanis egy robothang egyből arról tájékoztatta a telefonálókat, hogy a nagy érdeklődés miatt a népszámlálás online rendszere összeomlott.

Arról egyelőre nincsenek hírek, hogy mikorra állhat helyre a rendszer.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
HÍREK
Novák Katalin nem írta alá, minden más közép-európai elnök igen az ukrajnai annexiót elítélő nyilatkozatot
– Megerősítjük, hogy támogatjuk Ukrajna szuverenitását és területi egységét. Nem ismerjük el és soha nem fogjuk elismerni Oroszország azon törekvését, hogy annektálja Ukrajna bármilyen részét – írták.

Link másolása

hirdetés

Az közép-kelet-európai elnökök elítélik az Oroszország általi ukrajnai annexiót, soha nem fogják azt elismerni, és követelik az Ukrajnának nyújtott katonai támogatás fokozását a közös nyilatkozatban. Az aláíró vezetők közül azonban feltűnően hiányzik Novák Katalin, Magyarország köztársasági elnökének neve - szúrta ki a hvg.hu.

A nyilatkozatot hivatalos oldalán tette közzé Zuzana Caputová, szlovák elnök.

Novák Katalin neve nem szerepel az aláírók között, és a magyar köztársasági elnök hivatalos oldalán sincs nyoma a nyilatkozatnak.

A közös elnöki nyilatkozat szövege így szól:

„Mi, Közép- és Kelet-Európa országainak elnökei, amelyeknek vezetői ellátogattak a háború sújtotta Kijevbe, és saját szemükkel győződtek meg az orosz agresszióról, nem hallgathatunk mikor Oroszország nyíltan megsérti a nemzetközi jogot, ezért a következő nyilatkozatot tesszük:

Megerősítjük, hogy támogatjuk Ukrajna szuverenitását és területi egységét. Nem ismerjük el és soha nem fogjuk elismerni Oroszország azon törekvését, hogy annektálja Ukrajna bármilyen részét.

Szilárdan kiállunk a 2008-as NATO-csúcs döntése mellett, mely Ukrajna eljövendő NATO-tagságáról szól. Támogatjuk Ukrajnát az orosz invázió elleni védekezésben, követeljük, hogy Oroszország azonnal húzódjon vissza az összes megszállt területről és felszólítjuk az összes Szövetségest, hogy jelentősen növelje az Ukrajnának szánt katonai segítséget. Mindenkit, aki agresszív bűnöket követ el, felelősségre kell vonni.”

hirdetés

A hvg.hu megkérdezte a Köztársasági elnöki Hivatalt, hogy Novák Katalin miért nem írta alá a nyilatkozatot, illetve hogy mi az álláspontja az orosz annexióval kapcsolatban, azonban eddig nem kaptak választ.

Íme a nyilatkozatot támogató vezetők listája:

Zuzana Čaputová, Szlovákia köztársasági elnöke,

Miloš Zeman, Csehország köztársasági elnöke,

Alar Karis, Észtország elnöke,

Egils Levits, Lettország elnöke,

Gitanas Nauseda, Litvínia elnöke,

Stevo Pendarovski, Észak-Macedónia elnöke,

Milo Đukanović, Montenegró elnöke,

Andrzej Duda, Lengyelország elnöke,

Klaus Iohannis, Románia elnöke.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK
A Nemzeti Közszolgálati Egyetemet utolérte a spórolás: télre bezárnak a kollégiumok és az uszoda, az épületben nem lehet 18 foknál melegebb
Még a saját eszközöket sem lehet az intézmény hálózatról tölteni egy szombaton közzétett rektori utasítás szerint.

Link másolása

hirdetés

A Nemzeti Közszolgálati Egyetemet is utolérte a sporolás: télre bezárják a kollégiumokat, az uszodát, az épületekben nem lehet több 18 foknál és nem lehet többé „a saját használatú eszközöket” az egyetemi hálózatról tölteni - ez derül ki az intézmény Hallgatói Önkormányzata által szombaton közzétett rektori utasításból. A bejegyzés szerint a 35/2022. számú rektori utasítás

„nagy változásokat hoz el az egyetemi életben”.

A bejegyzés szerint december 17. és február 11. között a Diószegi Úti Kollégium és a ZMLEC kivételével bezárnak a kollégiumok. December 19. és január 9. között a Szárnyépületet kivételével minden épület bezár. December 19. és 2023. január 31. között bezár az uszoda is.

Az egyetemi épületekben – kivéve a Ludovika Aréna uszodai létesítményét és az egészségügyi ellátást biztosító helyiségeket –, így

a kollégiumokban is csak 18 fokra lehet felfűteni a helyiségeket.

A bejegyzésben megosztott rektori utasításból az is kiderül még többek között, hogy

  • nemcsak az uszoda zár be december második felétől, hanem a vívóterem és a lövészklub is,
  • az egyetemi épületek díszkivilágítását este 9 órakor lekapcsolják,
  • a kézszárítók és a világítótestek felét le kell kapcsolni,
  • nem lehet többé „a saját használatú eszközöket” az egyetemi hálózatról tölteni,
  • és havi 40 ezer forintban korlátozzák a személyi használatra is adott céges kocsik tankolását.

    Az oktatási kérdésekben is születtek rendelkezések. Így ahol azt a tantervek lehetővé teszik, preferálni kell a Tanulmányi és Vizsgaszabályzatban (a továbbiakban: TVSZ) meghatározottak szerinti jegymegajánlást és az évközi értékelést. A vizsgaidőszakban a TVSZ szerinti távolléti vizsgáztatás rendelkezéseit kell alkalmazni,

    hirdetés
    a tavaszi félév pedig szükség szerint távolléti oktatásban indul majd.

    „Ezek a szabályok számos kérdést vetnek fel, amelyeket összegyűjtve a HÖK egyeztetéseket kezdeményez az Egyetem vezetésével, hogy a lehető leggyorsabban egyértelműsítsük a tanulmányi kötelezettségeket” - írta a bejegyzésben a Hallgatói Önkormányzat.


    hirdetés
    Link másolása
    KÖVESS MINKET:


  • hirdetés
    HÍREK
    Kiderült, melyik postahivatalok zárnak be Budapesten, a soroksári fiókot petícióval mentené meg a polgármester
    35 alacsonyforgalmú postahivatalt fognak bezárni. Bese Ferenc azonban nem tartja elfogadhatónak az újtelepi fiók megszűnését.

    Link másolása

    hirdetés

    Kiderült, melyek lesznek azok a budapesti postahivatalok, amelyeket október 8-tól bezárnak - írja a Telex.

    A Magyar Posta pénteken közölte, hogy

    35 alacsony forgalmú budapesti postát bezárnak, mert így akarnak takarékoskodni.

    Eddig azonban az nem derült, melyik postahivatalok húzzák le a végleg a rolót október 7-én este. A Telex szombaton szúrta ki, hogy az eredeti sajtóközlemény végén megjelent egy lista, amelyben felsorolták a bezárásra ítélt postákat.

    Az egyik ilyen hivatal a soroksári Újtelepen található. A kerület polgármestere, Bese Ferenc szombaton a Facebook-oldalán azt írta, hogy tavasszal találkoztak a Magyar Posta egyik vezetőjével és lobbiztak - a lakossági igényekre való tekintettel - az újtelepi posta bővítéséért.

    Bese azt elismerte, hogy „azóta Európa és benne Magyarország helyzete nagymértékben megváltozott a háború és az annak következményeképpen fellépett energiaválság miatt”, és a posta is energiatakarékossági intézkedéseket vezet be.

    hirdetés
    „Ennek ellenére nem tartjuk elfogadhatónak az újtelepi posta bezárását, valamint elvártuk volna az intézkedést megelőző tájékoztatást”

    - írta a városvezető, aki később azt is bejelentette: petíciót indítanak az újtelepi posta bezárása ellen.


    hirdetés
    Link másolása
    KÖVESS MINKET: