Már akkor lemészárolták a Krím határánál lévő ukrán védőket, amikor Putyin még be sem jelentette a háborút
Rácz András biztonságpolitikai szakértő szerint „meglepetésszerű, nagyon koncentrált tüzérségi és légicsapásokkal semmisítették meg az egyébként jól felkészült ottani ukrán egységeket. Ma már tudjuk: jó eséllyel az utolsó szálig elpusztították őket.”
A Telexnek nyilatkozott Rácz András biztonságpolitikai szakértő. Szerinte „az orosz előrenyomulás valóban lassabb a vártnál, az ukránoknak sikerült átvészelniük az első napokat, és részben a harci szellemüknek köszönhetően elkerülték az azonnali összeomlást. Az orosz villámháborús tervek kudarcba fulladtak”. Ugyanakkor hozzátette azt is, „bármiféle túlzott optimizmustól óvnám azonban az ukránpárti közvéleményt, változó sebességgel, de mindenhol szorulnak vissza az ukránok. Ők itt győzelmet nem tudnak aratni, számukra az lehet a reális cél, hogy Oroszország ne érje el a saját céljait”.
A szakértő külön kitért Ukrajna elvágására is a tengertől. Mint mondta, Ukrajna déli részén nagyon rossz a védekező haderő helyzete. A 2014-ben annektált Krím-félszigetről már a konkrét harcok megkezdése előtt nagyon nagy számú orosz haderő nyomult be az országba, a déli Herszon megyében már az első nap 100-150 kilométert jutottak előre. A Krím határánál lévő ukrán védőket még azelőtt megsemmisítették, hogy Putyin csütörtök hajnalban bejelentette a katonai műveletek megindítását.
„Meglepetésszerű, nagyon koncentrált tüzérségi és légicsapásokkal semmisítették meg az egyébként jól felkészült ottani ukrán egységeket. Ma már tudjuk: jó eséllyel az utolsó szálig elpusztították őket. Ennek a váratlan csapásnak a részleteit legfeljebb csak a háború után fogjuk megtudni”
– mondta a Dél-Ukrajna megszerzése szempontjából kulcsfontosságú orosz támadásról Rácz András.
A Krímből kitörő orosz erők két irányba, nagy sebességgel nyomultak előre. Nyugat felé menet közben megsemmisítették az ukrán erőket, és egy nap alatt eljutottak a 130 kilométerre lévő Dnyeperhez. Azóta lelassultak: Herszon városát nem sikerült rohammal bevenniük, a város még mindig ukrán kézen van. Az orosz egységek most a megkerülésén dolgoznak, és már közel vannak a következő nagyobb városhoz, Mikolajivhoz.
A céljuk Rácz elmondása alapján egyértelműen Odessza, Ukrajna harmadik legnagyobb, egymilliós városa. Innen még legalább 150 kilométerre vannak. A szárazföldi előrenyomulást megnehezíti, hogy az ukránok az első két nap után az infrastruktúra szisztematikus, megelőző rombolásába kezdtek; több hidat is felrobbantottak, nagyobb kerülőre kényszerítve ezzel a támadókat.
A Krímnél várakozó 10-12 nagy partra szálló hajóból egyelőre csak hármat vetettek be. Az orosz haditengerészetnek komoly tartalékai vannak a második hullámra.
A Krím felől közben kelet felé törő orosz egységek lényegében már elvágták az Azovi-tengertől Ukrajnát. Itt, a tavrijai sztyeppe vidéke gépesített műveletekkel jól járható, az előrenyomulás gyors. Melitopol elfoglalása után már csak a 450 ezres Mariupol tartja magát. A város bevétele nem lesz könnyű, ott nyolc éve harcolnak a szakadárokkal, de klasszikus ostrom helyett akár körbe is zárhatják, elvágva a várost az Azovi-tengert egyébként már elvesztő Ukrajnától – idézi a portál Rácz Andrást.
A Telexnek nyilatkozott Rácz András biztonságpolitikai szakértő. Szerinte „az orosz előrenyomulás valóban lassabb a vártnál, az ukránoknak sikerült átvészelniük az első napokat, és részben a harci szellemüknek köszönhetően elkerülték az azonnali összeomlást. Az orosz villámháborús tervek kudarcba fulladtak”. Ugyanakkor hozzátette azt is, „bármiféle túlzott optimizmustól óvnám azonban az ukránpárti közvéleményt, változó sebességgel, de mindenhol szorulnak vissza az ukránok. Ők itt győzelmet nem tudnak aratni, számukra az lehet a reális cél, hogy Oroszország ne érje el a saját céljait”.
A szakértő külön kitért Ukrajna elvágására is a tengertől. Mint mondta, Ukrajna déli részén nagyon rossz a védekező haderő helyzete. A 2014-ben annektált Krím-félszigetről már a konkrét harcok megkezdése előtt nagyon nagy számú orosz haderő nyomult be az országba, a déli Herszon megyében már az első nap 100-150 kilométert jutottak előre. A Krím határánál lévő ukrán védőket még azelőtt megsemmisítették, hogy Putyin csütörtök hajnalban bejelentette a katonai műveletek megindítását.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Egyszerre temetik el a volt szombathelyi alpolgármestert és feleségét, akit férje meglátogatása után gázoltak halálra a kórház előtt
Feiszt György két héttel felesége tragikus balesete után hunyt el a kórházban. A várost lesújtotta a házaspár halála, akiket díszsírhelyen helyeznek végső nyugalomra.
Együtt temetik el Szombathely egykori alpolgármesterét, Feiszt Györgyöt és a feleségét, akit két héttel ezelőtt gázoltak halálra, miután meglátogatta a kómában fekvő férjét a kórházban.
Mint megírtuk, január 22-én a sötét utcán egy fiatal férfi által vezetett fekete Audi ütötte el a balról érkező asszonyt a Markusovszky kórház előtt. Hiába küzdöttek sokáig a mentősök az életéért, a helyszínen belehalt a sérüléseibe. A Szombathelyi Rendőrkapitányság halálos közlekedési baleset okozása miatt indított eljárást.
A tragédia azután történt, hogy az asszony meglátogatta a férjét, Feiszt Györgyöt a kórházban. A 75 éves férfinek tüdőgyulladása volt, kómában feküdt az intenzív osztályon, végül február 4-én hunyt el.
Az elismert történész-levéltáros kétszer volt a város alpolgármestere, nyugdíjazása után pedig a közösségi élet aktív alakítója maradt: részt vett a Savaria Karnevál és a Bloomsday kortárs művészeti fesztivál szervezésében is.
Pénteken egyszerre temetik el Feiszt Györgyöt és feleségét, a szertartás költségeit az önkormányzat állja. A házaspár halála az egész várost lesújtotta a polgármester szerint.
„Iszonyatos tragédia ez a városnak is, a családról nem is beszélve” – mondta Nemény András, Szombathely polgármestere a Blikknek.
„Természetesen a város saját halottjának tekinti egykori alpolgármesterét és a feleségét is, a részvétünk mellett azzal tudjuk enyhíteni a szeretteik fájdalmát, hogy a házaspár a város temetőjének díszsírhelyei között lelhet végső nyugalomra, a szertartás költségeit pedig magunkra vállaljuk.”
A baleset után a város közgyűlése napirendre vette az ügyet. A folyamatban lévő rendőrségi vizsgálat mellett a városvezetés saját forrásból új gyalogátkelőhely létesítését készíti elő az érintett szakaszon. A polgármester azt is elmondta, hogy a következő napokban megemlékezést tartanak Feiszt György emlékére.
Együtt temetik el Szombathely egykori alpolgármesterét, Feiszt Györgyöt és a feleségét, akit két héttel ezelőtt gázoltak halálra, miután meglátogatta a kómában fekvő férjét a kórházban.
Mint megírtuk, január 22-én a sötét utcán egy fiatal férfi által vezetett fekete Audi ütötte el a balról érkező asszonyt a Markusovszky kórház előtt. Hiába küzdöttek sokáig a mentősök az életéért, a helyszínen belehalt a sérüléseibe. A Szombathelyi Rendőrkapitányság halálos közlekedési baleset okozása miatt indított eljárást.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Nokiásdobozzal próbálták igazolni az eltűnt milliárdokat Győrben, Pintér Bence szerint a pénz mégsincs meg
Drámai fordulat a győri közgyűlésen, ahol 1,7 milliárd forint sorsáról vitáztak. Pintér szerint a kérdés nem az, most mennyi pénz van a számlán, hanem hogy hol volt korábban, és mire költötték.
Pintér Bence győri polgármester a Facebook-on számolt be egy szerinte szürreális, 12 órás közgyűlési vitáról, amelynek középpontjában a Győr-Szol Zrt. „lakáskasszájából” hiányzó 1,7 milliárd forint állt. A polgármester szerint a fideszes többségű közgyűlés végül nem oszlatta fel magát, annak ellenére, hogy állítása szerint a pénz eltűnt.
„1,7 milliárd forint eltűnt a város lakáskasszájából, és erre minden bizonyíték rendelkezésre áll: 2025. szeptember 30-ai dátumú Sárkány Péter elnök-vezérigazgató és Antal Imre fideszes felügyelőbizottsági elnök által aláírt gazdasági beszámoló alátámasztja, hogy 2 milliárd helyett 304 millió forint volt a Győr-Szol bankszámláján”
– írja a polgármester, aki Hozzáteszi, hogy szerinte teljesen mindegy, hogy ezt követően mennyi pénzt „pakolnak oda egy röpke pillanatra”, mert a pénznek minden nap meg kellene lennie a számlán.
A bejegyzés szerint a közgyűlésen Sárkány Péter elnök-vezérigazgató egy nokiásdobozból vett elő egy banki igazolást.
„Tegnap besétált az érintett elnök-vezérigazgató egy nokiás dobozzal a győri közgyűlésre. Tényleg ezt csinálta, igen. Behozott egy nokiás dobozt, és abból kivett egy banki igazolást, ami szerint több mint 2 milliárd forint volt 2026. február 3-án a Győr-Szol bankszámláján. Megkérdeztük, hogyan áll a Győr-Szol Zrt. hitelkerete, mennyit használtak fel a 2,5 milliárdos keretösszegből. Konkrétan megkérdeztük azt is, hogy a bankszámla összegét ugye nem hitelből pótolták-e ki. A vezérigazgató kérdéseinkre nem volt hajlandó egyenes választ adni, azonban utalt arra, hogy szerinte rendben van, ha hitelből pótolják ki. Szünetet rendeltem el, de a vezérigazgató 15 perc múlva sem mondta meg a hitelkeret állását.”
Pintér Bence tájékoztatása szerint a Győr-Szol Zrt. hitelkeretének jelzáloggal terhelt fedezete a Richter-terem épülete. A polgármester felháborítónak nevezte a „nokiás dobozos viccet”, mivel álláspontja szerint a győriek pénzéről van szó. Mivel nem kapott választ arra, hogy a bemutatott összeget hitelből pótolták-e, továbbra is úgy látja, nem tudni, hová tűnt a pénz.
Azt is hangsúlyozta, hogy a kérdés nem az, most mennyi pénz van a számlán, hanem hogy hol volt korábban, és mire költötték. Úgy véli, az ügy az április 12-i országgyűlési választásokhoz köthető, és szerinte ezzel Fekete Dávid és Szeles Szabolcs kampányát kellett kimenteni.
A polgármester leírta, hogy a közgyűlés végül nem oszlatta fel magát, mert a Fidesz és segítőik név szerinti szavazáson ezt megakadályozták. Pintér szerint azért, mert „félnek a választóktól”. A poszt végén újra feltette a kérdést Sárkány Péternek, hogy hol volt a pénz 2025. szeptember 30-án, és mennyi hitelt hívott le a banki igazolás bemutatásához.
„A 2026.02.03-i kivonat nem a lakáskassza meglétét bizonyítja, hanem valószínűleg inkább azt, hogy a cég kénytelen volt hitelt felvenni a korábban elvont források pótlására, ezzel kamatterhet és plusz költséget okozva a tulajdonosnak. Ha ugyanis nem így van, miért nem mondták egyből, hogy az ott lobogtatott pénz nem hitelből van?”
– zárta bejegyzését a polgármester, megismételve, hogy 1,7 milliárd forint tűnt el.
Ahogy arról a Szeretlek Magyarország beszámolt, a csütörtöki közgyűlésen a testület nem szavazta meg saját feloszlatását, ehelyett fegyelmi eljárást indítottak Pintér Bence polgármester ellen. A 22 fős győri közgyűlésben 14 kormánypárti képviselő ül, a polgármester oldalán öten, míg hárman függetlenek.
Pintér két nappal korábban jelentette be, hogy feljelentést tesz és kezdeményezi a közgyűlés feloszlatását az általa vélt hiány miatt, amely szerinte 2025 januárja és szeptembere között keletkezett. A Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság az ügyben büntetőeljárást indított.
Győr-Szol Zrt. közleményben vitatta a vádakat, szerintük minden pénz megvan, a lakáskassza összege 2,1 milliárd forint. Álláspontjuk szerint a 2018-as szerződés nem ír elő elkülönített bankszámlát, csak elkülönített nyilvántartást.
A „nokiásdoboz” a 2010 körüli BKV-botrány idején vált a magyar közéletben a korrupció szinonimájává. Az akkori ügyben Balogh Zsolt, a BKV volt vezérigazgatója azt vallotta, hogy egy ilyen dobozban adott át 15 millió forintot Hagyó Miklós akkori főpolgármester-helyettesnek, bár ezt a vallomását később visszavonta.
Pintér Bence győri polgármester a Facebook-on számolt be egy szerinte szürreális, 12 órás közgyűlési vitáról, amelynek középpontjában a Győr-Szol Zrt. „lakáskasszájából” hiányzó 1,7 milliárd forint állt. A polgármester szerint a fideszes többségű közgyűlés végül nem oszlatta fel magát, annak ellenére, hogy állítása szerint a pénz eltűnt.
„1,7 milliárd forint eltűnt a város lakáskasszájából, és erre minden bizonyíték rendelkezésre áll: 2025. szeptember 30-ai dátumú Sárkány Péter elnök-vezérigazgató és Antal Imre fideszes felügyelőbizottsági elnök által aláírt gazdasági beszámoló alátámasztja, hogy 2 milliárd helyett 304 millió forint volt a Győr-Szol bankszámláján”
– írja a polgármester, aki Hozzáteszi, hogy szerinte teljesen mindegy, hogy ezt követően mennyi pénzt „pakolnak oda egy röpke pillanatra”, mert a pénznek minden nap meg kellene lennie a számlán.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Látványos fordulat a magyarok fejében – már nem diktatúrának, hanem inkább maffiaállamnak látják az országot
A Republikon Intézet friss felmérése szerint a magyarok 27 százaléka már maffiaállamként tekint az országra. Ezzel párhuzamosan a „diktatúra” megnevezés népszerűsége 15 százalékról 8-ra zuhant 2023 óta.
A Republikon Intézet felmérése szerint, a megkérdezettek közül a legtöbben, 27 százaléknyian a „maffiaállam” elnevezést tartják a legtalálóbbnak a magyarországi rendszer leírására. A Medián 2023-as méréséhez képest, ez 7 százalékpontos növekedést jelent a társadalomkutatók szerint - írja a HVG.
Szintén erősödött a „nemzeti együttműködés rendszere” és az „illiberális demokrácia” megnevezés is, mindkettőt 16-16 százalék választotta, ami 5, illetve 6 százalékpontos emelkedés.
Ezzel szemben a „polgári demokrácia” népszerűsége 3 százalékponttal 14 százalékra csökkent, és ezzel lecsúszott a dobogóról, holott 2023-ban még a második leggyakoribb válasz volt.
Az elemzés szerint a változások arra vezethetők vissza, hogy a rendszerkritikus hangok már nem a jogállami, hanem a korrupciós aggályokat helyezik a középpontba. Veszített népszerűségéből az „önkényuralom” megnevezés is, amelyet a 2023-as 16 százalék után most 10 százalék választott.
A legnagyobbat a „diktatúra” elnevezés zuhant, 15 százalékról 8-ra. A „fasisztoid rendszer” definíció mindkét felmérés alkalmával az utolsó helyen végzett.
A „maffiaállam” definíció elterjedtsét, míg a „diktatúra” visszaszorulását a Republikon Intézet így magyarázza: „Egyfelől 2023-mal ellentétben a rendszerkritikus hangok nem a jogállami, hanem a korrupciós aggályokat helyezik a középpontba az elmúlt időszakban, és számos korrupciós ügy került napvilágra az elmúlt három évben, valamint egyre több ismert ügyről derültek ki új részletek. Másfelől míg korábbi ellenzéki kihívók az Orbán-rendszert előszeretettel nevezték diktatúrának, vagy a miniszterelnököt diktátornak, a jelenlegi legerősebb ellenzéki párt kampánya újra a korrupcióra helyezi a hangsúlyt, és diktátorok helyett bűnözőkről beszél”.
Egy másik 2023-as mérésben viszont a Medián azt mérte, hogy a magyarok többsége maffiaállamként, és nem önkényuralomként gondol a rendszerre. A Republikon nem linkelte, hogy melyik Medián-kutatáshoz képest emelkedett a maffiaállam definíció népszerűsége.
Amennyiben az általunk linkelt kutatást vesszük alapul, akkor nem növekedett, hanem hét százalékkal csökkent a megnevezés elterjedése.
Ettől függetlenül továbbra is ezt a szót tartják a legtalálóbbnak a magyarok, ha le akarják írni az Orbán-rendszer jellegét.
A Republikon Intézet felmérése szerint, a megkérdezettek közül a legtöbben, 27 százaléknyian a „maffiaállam” elnevezést tartják a legtalálóbbnak a magyarországi rendszer leírására. A Medián 2023-as méréséhez képest, ez 7 százalékpontos növekedést jelent a társadalomkutatók szerint - írja a HVG.
Szintén erősödött a „nemzeti együttműködés rendszere” és az „illiberális demokrácia” megnevezés is, mindkettőt 16-16 százalék választotta, ami 5, illetve 6 százalékpontos emelkedés.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Alkotmányellenes jogszabályt nem alkalmazhatnak” – ezzel az érvvel mentették meg Szigetszentmiklós perét a kormánytól
A Budapest Környéki Törvényszék elhalasztotta a Magyar Államkincstár ellen indított pert, figyelmen kívül hagyva a háborús helyzetre hivatkozó rendeletet. A bíróság ezzel nyitva hagyta a lehetőséget a jogvita folytatására a közel 2 milliárd forintos szolidaritási hozzájárulás ügyében.
Nem szüntette meg Szigetszentmiklós szolidaritási adó ügyében indított perét a Budapest Környéki Törvényszék, noha egy friss kormányrendelet erre kötelezte volna – tudta meg a Magyar Hang.
Tergalecz Eszter bíró a per lezárása helyett a tárgyalás elhalasztásáról döntött, és új időpontként május 19-ét tűzte ki.
A Szeretlek Magyarország is beszámolt arról, hogy a kormány kedden, az ukrajnai háborúra hivatkozva rendeletben írta elő, hogy a szolidaritási hozzájárulással kapcsolatos pereket meg kell szüntetni. Az Orbán Viktor által jegyzett jogszabály a 2023 és 2025 között esedékes hozzájárulások miatt indult, már folyamatban lévő eljárásokra is vonatkozik, vagyis a bíróságokat a perek megszüntetésére utasította.
Litresits András, a várost képviselő ügyvéd a tárgyaláson azzal érvelt, hogy a rendelet több ponton alaptörvény-ellenes, mert a várost a tisztességes eljáráshoz való jogától, a bíróságot pedig a független döntés jogától fosztja meg.
„Emlékeztettem a bíróságot, hogy ők csakis a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatók. Arra is kértem a testületet, hogy hagyják figyelmen kívül a rendeletet, hiszen alkotmányellenes jogszabályt nem alkalmazhatnak”
– mondta Litresits a lapnak.
Az alperes Magyar Államkincstár ügyvédje ezzel szemben arra hivatkozott, hogy a bíróság nem hagyhat figyelmen kívül egy kormányrendeletet. Szerinte ha a testület alaptörvény-ellenesnek is tartja a jogszabályt, akkor alkotmányossági normakontrollt kell kérnie, de a pert mindenképpen meg kell szüntetnie. Az Államkincstár képviselője másodlagos opcióként – ha a per mégis folytatódna – a kereset elutasítását is kérte. Az ügyben alkotmányossági normakontrollt kérő beadvány készül.
Litresits András a döntés után úgy fogalmazott: örül a bíróság döntésének, és úgy érzi, a testület helyt állt ebben a helyzetben, hiszen jogalkalmazóként meg is szüntethették volna a pert.
Szigetszentmiklós azért perel, mert a településtől 2024-ben közel kétmilliárd forint szolidaritási adót vontak el.
Álláspontjuk szerint sérült a tisztességes hatósági eljáráshoz való joguk, mivel a Magyar Államkincstár automatikusan, csupán egy sablonos tájékoztatás után emelte le az összeget a számlájukról.
A kormányzati sarc legnagyobb mértékben Budapestet sújtja, a fővárostól idén már csaknem 100 milliárd forintot akar elvonni a kormány, ami jóval több, mint amennyit a kötelező feladatok ellátására ad. A bíróságokon több esetben a fővárosnak kedvező részítéletek születtek, például az ideiglenes jogvédelem kérdésében, a kormányzati lépést ez is indokolhatta. Az elvonás ugyanakkor nem kizárólag Budapestet érinti, hanem egy sor más települést is.
Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere a kormány lépése miatt azonnali óvintézkedéseket jelentett be, erről bővebben itt olvashattok:
Nem szüntette meg Szigetszentmiklós szolidaritási adó ügyében indított perét a Budapest Környéki Törvényszék, noha egy friss kormányrendelet erre kötelezte volna – tudta meg a Magyar Hang.
Tergalecz Eszter bíró a per lezárása helyett a tárgyalás elhalasztásáról döntött, és új időpontként május 19-ét tűzte ki.
A Szeretlek Magyarország is beszámolt arról, hogy a kormány kedden, az ukrajnai háborúra hivatkozva rendeletben írta elő, hogy a szolidaritási hozzájárulással kapcsolatos pereket meg kell szüntetni. Az Orbán Viktor által jegyzett jogszabály a 2023 és 2025 között esedékes hozzájárulások miatt indult, már folyamatban lévő eljárásokra is vonatkozik, vagyis a bíróságokat a perek megszüntetésére utasította.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
