HÍREK
A Rovatból

Már a kormánynak is feltűnt, hogy baj van az üzemanyagellátással, kedden összeült az Energia-veszélyhelyzeti Operatív törzs

Az ársapkák miatt drasztikusan csökkent az üzemanyagimport, a MOL százhalombattai finomítójában pedig a nyári karbantartás óta nem tudtak visszaállni a normál üzemre.

Link másolása

Újra ülésezik az Energia-veszélyhelyzeti Operatív törzs - derül ki Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő kedd reggeli Facebook-bejegyzéséből. Eközben egyre több benzinkúton fogynak ki a hatósági áras üzemanyagokból, sok helyen pedig mennyiségi korlátozásokat vezettek be.

Úgy tűnik, hogy a kormánynak döntenie kell: vagy maradnak a jelenlegi hatósági árak, ami ellátási gondokhoz vezethet, vagy ebben a formában el kell engednie az ársapkákat.

Szentkirályi Alexandra reggeli bejegyzésében a szokásos kormányzati narratívát hozza, szerinte az elhibázott szankciók nyomán szöktek az egekbe az energiaárak. A kormányszóvivő azonban azt is megemlíti a bejegyzésében, hogy „a belföldi ellátás biztonsága és megfizethetősége továbbra is kulcskérdés”. Ugyan nem fejti ki, hogy pontosan minek kapcsán említi a „belföldi ellátás biztonságát”, de az elmúlt napok hírei után nehéz nem az üzemanyagokra gondolni.

A kormány még tavaly novemberben döntött, hogy befagyasztják a 95-ös benzin, illetve a gázolaj árát. Az azóta többször módosított és meghosszabbított intézkedés jelen állás szerint még december 31-ig lesz érvényben. Addig tehát literenként 480 forintért lehet tankolni 95-ös benzint, illetve gázolajat a magántulajdonú személyautókba.

Így viszont külföldről nem éri meg behozni üzemanyagot, hiszen azt itthon csak a nyomott hatósági áron lehet eladni.

A kisebb benzinkutaknak ezért mindenképpen a MOLtól kell vásárolniuk, amely az egyetlen nagykereskedő a magyar piacon, aki ezt 480 forintért kínálja nekik. A cég azonban ezen a héten sem szállít a kis kutaknak, mert indoklásuk szerint „az ország működése és az energiabiztonsága érdekében optimalizálnia kellett az ellátási stratégiát”.

Így a közelmúltban már

akadt olyan kis kút is, ahol egyszerre mindössze egyetlen liternyi hatósági áras üzemanyagot lehet tankolni.

Ennek oka, hogy a tulajdonos nem akar kifutni a meglévő készletéből, hiszen ha hosszabb időre be kéne zárnia készlethiány miatt, akkor akár az üzemeltetési jogot is elvehetik tőle.

Gépész László, a Függetelen Benzinkutak Szövetségének elnökségi tagja korábban egyszerűen „haldoklásként” jellemezte ezt a helyzetet.

Eközben a múlt héten már a Shell, sőt maga a MOL is mennyiségi korlátozásokat vezetett be a töltőállomásain. A probléma pedig már a fővárosban is megmutatkozik, hétvégén például több olyan budapesti kút is volt, ahol vagy gázolajat, vagy 95-ös benzint nem lehetett tankolni.

Hiába van tehát 480 forintos áron maximálva a 95-ös benzin és a gázolaj ára, ha emiatt ellátási gondok alakulnak ki, és kiszáradnak a kutak.

A Miniszterelnökség hétfőn már azt közölte, hogy január elsejétől

csak akkor tudják fenntartani a benzinárstopot, ha „az Oroszországból érkező kőolajszállítás zavartalan, a százhalombattai finomító pedig folyamatosan működik”.

A Dunai Finomítóban az év közepén karbantartási és felújítási munkák zajlottak, a Világgazdaság pedig kedden azt írta, hogy azóta sem tudott helyreállni a normál üzem.

A finomító tehát végül is működik, csak nem teljes kapacitáson, és a MOL a HVG érdeklődésére nem is tudott erre pontos időpontot mondani. Márpedig a magyar olajcég szerint ez a csökkentett üzemmód az egyik legfőbb oka az ország benzinkútjain tapasztalható részleges és időleges üzemanyaghiánynak.

A másik ok pedig a MOL szerint is az, hogy az ársapkák bevezetésével drasztikusan csökkent az üzemanyagimport, ez pedig szerintük rengeteg új autóst hajtott a kútjaikra. A MOL szerint konkrétan jelenleg is a tavalyi forgalom közel másfélszerese a kereslet a kútjaikon.

A fokozott kereslet miatt pedig a hálózatuk 20 százalékában jelentkezett termékhiány „részlegesen, jellemzően pár óráig”.

A Miniszterelnökség válaszában szerepel feltételként az Oroszországból érkező kőolajszállítás zavartalansága is - azt azonban a MOL sem tudta megmondani a lapnak, hogy ez alatt mit is érthet pontosan a kormány.

November közepén nagy riadalmat keltett, amikor rakétacsapás érte a Barátság kőolajvezeték áramellátóját a belorusz-ukrán határon, ami után le is állt a szállítás. Grád Ottó, a Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára azonban a HVG-nek azt mondta, hogy pár napos szünet teljesen normális, és semmiféle szenzációt nem jelent.

Mindezek fényében különösen érdekesnek ígérkezik a Energia-veszélyhelyzeti Operatív törzs újabb ülése. Nyilván csak találgatni lehet arról, hogy születik-e döntés az ársapkákról, az viszont biztos, hogy az elmúlt napok hírei után úgy látszik a kormány is érezte, foglalkoznia kell a témával.

Grád Ottó korábban azt ATV-nek úgy fogalmazott:

„a kormányzatnak el kell döntenie, hogy árat szabályoznak, vagy üzemanyaggal látják el a piacot”.

A Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára azt is hozzátette: a korlátozások ma már nagyobb kárt okoznak, mint amit az árnövekedés okozott a múltban.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar állami kitüntetést kapott a kínai vakcina miatt a bahreini külügyminiszter
Abdullatif bin Rashid Al Zayani „a koronavírus-járvánnyal szembeni magyarországi védekezés megszervezéséhez nyújtott támogatásával” érdemelte ki a Magyar Érdemrend középkeresztjét.

Link másolása

Orbán Viktor kormányfő előterjesztésére Novák Katalin köztársasági elnök magas állami kitüntetést adományozott a Bahreini Királyság külügyminiszterének - szúrta ki a 24.hu.

A Magyar Közlönyben megjelent határozat szerint

Abdullatif bin Rashid Al Zayani „a koronavírus-világjárvánnyal szembeni magyarországi védekezés megszervezéséhez nyújtott támogatása elismeréseként” kapta a Magyar Érdemrend középkeresztjét.

Szijjártó Péter magyarázata szerint Bahrein kollégája közvetítésével adta át a járvány idején a kínai vakcina felhasználásának addigi teljes dokumentációját. Bahrein már előttünk járt, mert Bahreinben már elkezdték használni a kínai oltóanyagot, a Sinopharmot, amit Magyarország ismert. Az oltóanyag engedélyezési folyamata hazánkban, a bahreini külügyminiszter segítsége nélkül emberek tízezreinek, százezreinek az élete maradt volna veszélyben - mondta.

A Sinopharm engedélyezését sokan bírálták, a vakcinák közül az teljesített a legrosszabbul - teszi hozzá a lap.

VIDEÓ: A kitüntetés átadása


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
Emberi Jogok Európai Bírósága: A magyar állam felelős a menekült férfi haláláért, aki a Tiszába fulladt 2016-ban
A strasbourgi bíróság ítélete szerint a magyar államnak 34 ezer euró kártérítést és az eljárás költségeit kell kifizetnie az áldozat testvérének.

Link másolása

A magyar hatóságok felelősek a 22 éves szír Farhan Al-Hwaist haláláért, aki rendőri bántalmazás és erőszakos visszakényszerítés miatt a Tiszába fulladt 2016-ban, szerepel az Emberi Jogok Európai Bírósága döntésében - írja a 444.hu.

A lap felidézi, hogy a férfi 2016 júniusában a testvérével, unokatestvérével (és egy iraki háromgyerekes családdal) a folyón keresztül próbált bejutni Szerbiából Magyarországra. A Helsinki Bizottság közleménye közlése szerint

a partra érkezésükkor a rendőrök kutyákat eresztettek rájuk, könnygázt vetettek be ellenük és kövekkel dobálták őket. Ezután „Go back to Serbia!” kiáltással kényszerítették vissza őket a folyóba. A férfi azonban megsérült és a Tiszába fulladt, a többiek visszajutottak a szerb oldalra.

Az esetet a magyar hatóságok nem vizsgálták ki érdemben - áll a közleményben. Ezért az elhunyt férfi testvére beperelte Magyarországot az élethez való jog sérelme, az embertelen bánásmód és az érdemi vizsgálatok hiánya miatt az Emberi Jogok Európai Bíróságán.

„A strasbourgi bíróság kimondta: a magyar hatóságok nem tettek semmit azért, hogy megvédjék egy egyértelműen veszélyben lévő ember életét, nem működtettek megfelelő mentési rendszert egy ismerten veszélyes folyószakaszon, ahol tudták, hogy gyakran kísérelnek meg menekülők átkelni, és a konkrét esetben sem tettek meg minden elvárhatót a bajba került férfi kimentése érdekében”

- írják a közleményben.

Szerintük a nyomozó hatóság nem végezte megfelelően a dolgát és nem derítette fel az ügy körülményeit a halálesetet és a rendőri bántalmazást illetően.

A strasbourgi bíróság ítélete szerint a magyar államnak 34 ezer euró kártérítést és az eljárás költségeit kell kifizetnie az áldozat testvérének.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Egyre jobban terjed az influenza – ezekben a megyékben betegedtek meg a legtöbben múlt héten
Egy hét alatt 30 ezren kapták el a betegséget, amely túlnyomórészt a gyerekek körében terjed.

Link másolása

A múlt héten harmincezer embernél diagnosztizáltak influenzaszerű megbetegedést a figyelőszolgálatban részt vevő orvosok jelentései szerint - közölte a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NKK) heti jelentésében.

Az év negyedik hetében 211.400-an fordultak orvoshoz akut légúti fertőzés tüneteivel, közülük 30 ezer embernél influenzaszerű megbetegedést diagnosztizáltak.

Utóbbiak közül a betegek 42,4 százaléka gyermek, 29,2 százaléka 15-34 éves volt. A 35-59 évesek korcsoportjába tartozott a betegek 19,7 százaléka, 8,7 százalékuk pedig 60 éven felüli volt.

Január 23. és 29. között 16 közigazgatási területen nőtt, három területen (Budapest, Heves és Nógrád megye) nem változott és egy területen (Vas megye) csökkent az influenzás tünetekkel orvoshoz fordulók gyakorisága az előző héthez viszonyítva. A legtöbb beteg Komárom-Esztergom (500), Győr-Moson-Sopron (496) és Békés (457) megyében volt, a legkevesebb Vas (100), Pest (173) és Zala (174) megyében.

Közölték azt is, hogy a 4. héten 216 betegtől érkezett légúti minta az NNK laboratóriumába. A beküldött 116 minta közül 29-ben az influenza valamelyik típusát, tizenháromnál koronavírust és tizenegy esetben a légúti óriássejtes vírust (RSV) mutatták ki.

Influenzaszerű megbetegedések halmozódásáról a múlt héten három helyről - Fejér, Komárom-Esztergom és Somogy megye - érkezett jelentés. Az érintett gyerekközösségekben elvégzett virológiai vizsgálatok két járványban influenza A, egyben RSV jelenlétét igazolták.

Kórházba a múlt héten 269 embert vettek fel súlyos, akut légúti fertőzés miatt, közülük 37-en szorultak intenzív ellátásra.

A 269 beteg 51,7 százaléka két éves vagy annál fiatalabb, 27,6 százaléka 60 éves vagy annál idősebb volt. A kórházi ápolást igénylő betegek közül 85-nél az RSV, 39-nél a SARS-CoV-2 és 18-nál influenzavírus okozta a megbetegedést.

Az RSV-pozitív betegek 88,2 százaléka kétéves vagy annál fiatalabb, a koronavírus-fertőzöttek 76,9 százaléka 60 éves vagy annál idősebb volt. Az influenzás betegek 66,7 százaléka 15 évesnél fiatalabb volt - olvasható a közleményben.

Az influenzatérképet ITT nézheted meg.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Az idei tél eddigi leghidegebb napjai jönnek, akár -10 fok is lehet
A közelgő hidegtől már számottevő talajfagy is kialakulhat, és a cudar széltől még kellemetlenebbnek érezzük majd az időjárást.

Link másolása

Az idei tél eddigi leghidegebb szakasza jöhet: a jövő hét elején számottevő talajfagy is kialakulhat, és a hideg a növényeket is nyugalomra inti - írta az Országos Meteorológiai Szolgálat.

A januárt jellemző nyugati, délnyugati áramlás, amely tartósan enyhe és esős időt okozott, az elmúlt egy hét során már északnyugatira fordult, aminek nyomán jóval kevesebb lett a csapadék és átlag körül alakult a hőmérséklet.

A leghidegebb reggel hétfőre alakult ki, ekkor mínusz 1 és mínusz 9 Celsius-fok közé hűlt le a levegő.

Az elmúlt 30 nap átlaghőmérséklete 3-6 fokkal haladta meg a szokásos értéket.

Eddig a télen számottevő talajfagy nem alakult ki, néhány kevésbé felhős éjszakán tudott megfagyni a talaj fölső néhány centiméteres rétege.

A tartósan enyhe idő nem tett jót a növényeknek, megzavarta a vegetációs ciklusukat, ráadásul hideg hiányában a kártevők és kórokozók sem ritkultak. A túl enyhe idő különösen a gyümölcsfákra veszélyes: ha túl korán véget ér a mélynyugalmi állapotuk, később érzékennyé válnak a fagyokra. A mogyoró virágzása már az északkeleti országrészben is tart.

A folytatásban erős lehűlés érkezik, szombattól sarkvidéki eredetű légtömeg kezdi elárasztani nagy sebességgel, viharossá fokozódó széllel a Kárpát-medencét. A hőmérséklet csúcsértéke nagy területen csak kevéssel 0 fok fölött, vasárnaptól északkeleten az alatt várható.

A hét utolsó napjától szigorodnak az éjszakai fagyok is, helyenként mínusz 10 fok alá is csökken a hőmérséklet. A jövő hét első fele lehet a tél eddigi leghidegebb periódusa, ekkor már számottevő talajfagy is kialakulhat, és a hideg a növényeket is nyugalomra inti - írták.

Az Időkép előrejelzése szerint:

Pénteken beborul az ég, és nyugat felől egyre több helyen várható vegyes halmazállapotú csapadék. Nagyobb havazás az északi, északkeleti tájakon alakulhat ki, máshol eső, havas eső eshet. Több helyen élénk délnyugati szél fog fújni, késő este sok helyen megerősödik, a Dunántúl északi felén viharossá fokozódik az északnyugati szél. Hajnalban -5, +2, napközben 1-7 fok között alakul a hőmérséklet.

Szombaton országszerte viharos szélre készülhetünk, ami estére veszít erejéből. Eleinte még elszórtan lehet eső, havas eső, havazás főként északon, északkeleten. Később elvonul a csapadék, felszakadozik a felhőzet és túlnyomóan napos időre számíthatunk. A felhőátvonulásokból záporok, hózáporok helyenként kialakulhatnak. A szél miatt enyhébb lesz a reggel, -1, +5 fok várható. Kora délután 2-8 fokra van kilátás, de a szeles időben jelentősen lecsökken majd hőérzetünk.

Vasárnap még élénk, helyenként erős marad a szél, majd estére mindenhol legyengül. Több órára kisüt a nap, de nyugaton felhősebb marad az ég, és itt napközben hószállingózás, hózáporok kialakulhatnak. Csípősnek ígérkezik a reggel, -9, -2 fok közé csökken a hőmérséklet, kora délután pedig -1, +5 fok valószínű.


Link másolása
KÖVESS MINKET: