KULT
A Rovatból

Manu Chao Veszprémben: mint egy végtelenített ismétlésre kapcsolt kocsmai wurlitzer, amiért mindenki megőrül

Közel két és fél órás, nem túl változatos bulit kapott a jegyekre leggyorsabban lecsapó, kevesebb mint 1000 fős közönség, de aligha bánták: a hangulat egyetlen pillanatra sem ült le.

Link másolása

Kitesz magáért az idén Európa Kulturális Fővárosa címet birtokló Veszprém: az egész éven át tartó programsorozat keretében olyan sztárok adják egymásnak a kilincset, akik normális esetben aligha illesztenék be turnéprogramjukba a mindössze 60 ezer fős települést.

Az újonnan átadott, kicsit a Budapest Parkra hajazó Gyárkertben a hazai könnyűzene első vonala mellett fellépett Iggy Pop, Róisín Murphy, a Kraftwerk és a Franz Ferdinand is, szeptember második hétvégéjén pedig a Balkan:Most névre keresztelt fesztivál keretében olyan világzenei legendák vették birtokba a város utcáit, mint a Dubioza Kolektiv, Marina Satti, vagy a Barcelona Gypsy Balkan Orchestra.

A legnagyobb durranás viszont alig három héttel az esemény előtt derült ki: ekkor jelentették be, hogy a szombati nap fő fellépője nem más lesz, mint Manu Chao, aki legutóbb 2016-ban, a Sziget Nagyszínpadán játszott Magyarországon. Ezúttal azonban egészen más körülmények közé érkezett: saját kérésére még csak nem is a fesztivál legnagyobb helyszínén, az Óváros téren lépett fel, hanem a Vár szívében található Szentháromság téren, ahová mindössze 900 embert engedtek be a szervezők.

A koncert ennek köszönhetően még úgy is rekordidő alatt, pár órával a meghirdetése után teltházas lett, hogy ez volt az egyetlen fizetős program a hétvége során – ráadásul nem is olcsó, 10 ezer forintért árulták rá a jegyeket.

Azok persze joggal bosszankodhattak, akik túl későn vették észre a lehetőséget, a kiválasztott szerencséseknek viszont sokkal családiasabb és emlékezetesebb élményben volt részük így: még az este 10-re kiírt kezdés előtt alig fél órával is gond nélkül előre lehetett jutni akár a színpad előtti legelső sorokig.

A limitált nézőszámot indokolta az is, hogy Manu ezúttal nem a megszokott, fúvósokkal felturbózott nagy zenekarával érkezett: az eleve akusztikusként hirdetett bulira mindössze két zenésztársa kísérte el, a gitáros-mandolinos Lucky Salvadori és a kongás-ütőhangszeres Miguel Rumbao.

Ők hárman egyébként már egy nappal előbb is bizonyították laza közvetlenségüket: valahogy odakeveredtek a Veszprém melletti Vöröstón található Szeszélyes Nyár bisztróba, ahol némi pálinkázás után 1 órás, teljesen spontán koncertet adtak a véletlenül pont ott lévő tucatnyi vendégnek.

Nagyjából ugyanerre a szellemiségre épült a másnapi hivatalos buli is: közel két és fél órás, folyamatosan áramló örömzenét kapott a közönség.

A kibővített felállás egyáltalán nem hiányzott, hárman is olyan hangulatot teremtettek – az egészen durva, de már 62(!) éves frontemberrel az élen –, hogy egy percnyi szusszanásra sem volt idő.

Átállások és konferáló szövegek szinte egyáltalán nem voltak, a hosszan elnyújtott gitársikálást követően legtöbbször azonnal belecsaptak a következő dalba – de olyan is gyakran előfordult, hogy inkább még egy refrén jött, több számot akár 8-10 percesre elhúztak így.

Volt emellett kettő vagy három visszatérő zenei téma, amit teljesen véletlenszerűen vettek elő újra és újra, akár dal közepén is. Manu Chao szerzeményei egyébként se túl változatosak, a többségük ugyanarra a lüktetésre és néhány akkordra épül, ezzel együtt pedig hatványozottan olyan benyomása lehetett az embernek, hogy egy végtelenített ismétlésre kapcsolt kocsmai wurlitzert hall.

Így zakatolt végig a buli gyakorlatilag üresjárat nélkül, az viszont kicsit idegesítő volt, hogy először nagyjából 1 óra 10 percnél köszöntek el, majd onnantól szinte minden szám után elhangzott a „köszi Veszprém, jó éjszakát!” (ha hússzor nem mondták ki a város nevét, akkor egyszer sem).

Az újabb és újabb levonulást talán négy alkalommal követte visszatapsolás és ráadás, ekkor kerültek elő a legnagyobb slágerek, például a King of the Bongo és a Clandestino. Mielőtt ismét játszani kezdtek, többször is technósított gépi alapról adták be a fentebb említett visszatérő témák egyikét, a zenészek ezalatt táncolva és ugrálva produkálták magukat a színpadon – mondanunk se kell, a közönség ezért is megőrült.

Végül éjjel fél 1-ig nyújtották el a koncertet, de még a legutolsó szám után is visszajöttek a színpadra kétszer vagy háromszor, Manu Chao egy ponton bekapcsolt mikrofonnal ütötte a mellkasát, így adva az ütemet, a levezető zenéket (például a Buffalo Soldiert Bob Marleytól) pedig a saját telefonjáról játszotta le.

Mélyenszántó zenei élménynek semmiképp nem mondanám ezt a bulit, rendszeresen nem hiszem, hogy lekötne. Egy kis önfeledt tombolásra viszont tökéletes volt, pláne ezen a különleges helyszínen, a tömegnyomor legkisebb jele nélkül. Még Budapestről is megérte kiruccanni miatta, főleg úgy, hogy egy különvonatnak köszönhetően az éjjeli hazajutás is simán ment.

Maga Veszprém pedig abszolút méltó arra, hogy világsztárokat fogadjon: ha nem is ilyen mennyiségben, de remélhetőleg az EKF-év végeztével is otthont ad majd olyan rendezvényeknek (a már bejáratott Utcazene Fesztiválon és VeszprémFesten túl is), amelyekre az egész országból, sőt talán még külföldről is felkapják a fejüket a minőségi kultúra iránt érdeklődők.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
„Így tovább nem lehet élni” – Újabb zseniális Bödőcs-kisfilm készült, Csákányi Eszter és Znamenák István is remek benne
Amolyan igazi Bödőcs-humor, két lazán odapakolt nagyszerű színészi alakítással. Egy kis Örkény, egy kis Wes Anderson négy és fél percben.

Link másolása

Új kisfilm került fel Bödőcs Tibor YouTube-oldalára: a mintegy 4 és fél perces alkotás két főszereplője Znamenák István és Csákányi Eszter.

A kérvény című opus egy Wes Anderson-szerű miliőben játszódik, és lényegében egy kérvény felolvasásából áll, na meg a hangos csattanóból. De az egészben benne van az „elmúthatvanév” Magyarországa, persze a megfelelően vicces, ironikus körítéssel. A kérvény című kispróza egyébként Bödőcs Prímszámok hóesésben című kötetének egyik fejezete.

Amolyan igazi Bödőcs-humor, két lazán odapakolt nagyszerű színészi alakítással.

De felesleges is ennél több, nézzük a kisfilmet:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

A Rovatból
Több mint száz év után került elő egy eddig ismeretlen írás Agatha Christie-től
Az első Poirot-regénye környékén írhatta az első világháború alatt.

Link másolása

Váratlan szerzőre bukkantak egy, a Brit Pszichoanalitikus Társaság archívumában talált magazin hasábjain: minden idők legtöbb könyvet eladott regényírójára, Agatha Christie-re.

A magazint Sylvia Payne, a psziszhoanalízis brit úttörőjének papírjai között találták meg, aki még az első világháborúban, nővérként ismerkedett meg a krimi későbbi koronázatlan királynőjével.

A Mit csináltunk a Nagy Háborúban című, hatvanoldalas, saját készítésű szatirikus magazin is ebből az időből származik és Christie, Payne, illetve kolléganőik különböző írásait tartalmazza: novellákat, verseket, színdarabokat – és egy képregényt is egy mérgezéses esetről, amit Christie és szintén nővér barátnői „követtek el”.

Christie a magazinban elsősorban a kérdezz-felelek rovat vezetőjeként szerepel, ahol képzeletbeli olvasók kérdéseire válaszol, válaszait Agatha néni néven szignózva,

de rejtvényoldalt is szerkesztett, továbbá írt egy bírósági álhíreket tartalmazó rovatot.

A belsős nővérmagazint könnyed, pozitív hangvétele miatt minden bizonnyal saját maguk lelkesítésére készítették a nővérek, akik nap mint nap szembesültek a világháború borzalmaival a Franciaországból hazatért brit háborús sebesültek révén.

Christie nagyjából a magazin keletkezésekor írhatta első regényét is, A titokzatos stylesi esetet, a később legendássá vált Hercule Poirot detektív főszereplésével, de ekkor még senki sem sejthette, hogy az írónő könyveinek eladását csak Shakespeare és a Biblia tudja majd megelőzni, ugyanis első regényének kéziratát három éven át hat különböző kiadó utasította vissza.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Meghalt András Ferenc
A nemzet művészének rendezőként olyan filmek fűzödnek a nevéhez, mint a Veri az ördög a feleségét vagy a Dögkeselyű. 81 éves volt.

Link másolása

Nyolcvanegy éves korában elhunyt András Ferenc Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező, forgatókönyvíró, producer, érdemes művész, a nemzet művésze – jelentette be csütörtökön Szombathelyen Kollarik Tamás, a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság elnöki főtanácsadója és Lovass Tibor, a Savaria Filmakadémia elnöke a 11. Savaria Filmszemle keretében rendezett médiakonferencián.

András Ferenc, a Savaria Filmszemle életműdíjas zsűritagja emléke előtt a konferencia résztvevői néma felállással tisztelegtek.

A Színház- és Filmművészeti Egyetem MTI-hez eljuttatott közleménye szerint az intézmény harmadéves filmrendező osztályának osztályvezető tanára csütörtökön hajnalban hunyt el.

András Ferenc 1942. november 24-én született Budapesten, 1973-ban szerzett rendezői diplomát a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Életében mindvégig jelentős szerepet játszott a film és a televízió. Pályáját 1962-ben kezdte a Magyar Televízióban, majd dolgozott a filmiparban is, ahol a korszak legnagyobb rendezőivel működött együtt, köztük Ranódy Lászlóval és Makk Károllyal.

Rendezőként és forgatókönyvíróként olyan rendkívüli alkotások kötődnek a nevéhez, mint a Veri az ördög a feleségét, a Dögkeselyű, A kárókatonák még nem jöttek vissza, a Családi kör vagy a Törvénytelen című film – olvasható az SZFE méltatásban.

Mint írták, András Ferenc 1977-ben aláírta a Demokratikus Chartát, kifejezve tiltakozását a csehszlovákiai diktatúra intézkedései ellen, a politikai nyilatkozat támogatása miatt hosszú ideig nem forgathatott újabb játékfilmet.

A nyolcvanas években a MAFILM színésztársulatának vezetője volt, majd később a Dialóg Filmstúdiót irányította. Produceri tevékenysége mellett meghatározó szerepet vállalt a szinkronszakma alakításában, valamint a Duna Televízió szinkronműhelyének korszakos vezetője volt. Szerteágazó tudása és tapasztalata ellenére viszonylag későn kezdett tanítani: 2021-től volt az Színház- és Filmművészeti Egyetem filmrendező osztályának osztályvezető oktatója, aranydiplomáját pedig 2023-ban vehette át ugyanitt - emelik ki a közleményben.

András Ferenc halálával a magyar film világa kiváló alkotót veszített el, emlékét a filmjein és oktatói munkáján keresztül őrzi a Színház- és Filmművészeti Egyetem

– írták.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Itt a magyar Harry Potter: gulyással, hagyományos reggelivel, metróval és egy sikeretlen vizsga utáni búfelejtővel
Hári Gábor egy családi étkezésben megfáradva döntött úgy, hogy elkészíti a kultikus figurák magyar verzióját. A mesterséges intelligencia segítségével kerültek a szereplők kocsmába, pályaudvarra, lakótelepre...

Link másolása

Harry Potterből sosem elég. A könyvek és filmek, a különféle játékok után a mesterséges intelligencia segítségével most Magyarországra érkeztek a szereplők.

A kalandról különleges képeket osztott meg a Facebook-on Hári Gábor. Az alkotó elmesélte a Szeretlek Magyarországnak, hogyan született az ötlet, hogy magyar környezetbe helyezze a varázsló-tanoncok világát.

"Az inspirációm onnan jött, hogy külföldön élek, és a családom látogatóba jött nemrég. Magyar ételeket ettünk, elég tetemes mennyiségben. Egy ponton, amikor már kifáradtam az evésben, leültem a YouTube elé és eszembe jutott a "nemzeti Harry Potteres" mesterséges intelligencia mémformátum. Magyar verziót még nem láttam belöle, ezért úgy döntöttem elkészítem én".

A képeket pedig megosztotta ITT. És az alkotásokhoz némi magyarázatot is adott.

"Hágrid" gulyást főzött a harmadik ebédjére
"Dámböldór" a méreggel, ami miatt kirúgták
"Sznép" a megvakulása előtt
"MekGonagál" hagyományos magyar reggelivel
"Heri, Ron és Hermióne" egy sikertelen vizsga után, iskolai egyenruhában
"Dobbi" túl sokat szívott, most a pályaudvaron lakik
"Voldemort", aki rossz hírekkel szórakoztat

A képeket Hári Gábor engedélyével közöltük.


Link másolása
KÖVESS MINKET: