Friss közvélemény-kutatás Majka botrányáról és a Kneecap kitiltásáról – ezt gondolják a válaszadók
Idén nyáron két esemény is nagy visszhangot váltott ki a fesztiválok körül: Majka debreceni fellépése és az északír Kneecap zenekar kitiltása. Az Europion gyorsfelmérése szerint mindkét ügy jelentős vitát indított el a közönség és a közélet szereplői között is, elemezte a Blikk.
A Kneecap körüli vitáról a válaszadók 49 százaléka hallott, 20 százalékuk mélyebben is megismerte az esetet.
A Sziget döntéséről is megoszlanak a vélemények: 39 százalék szerint vissza kellett volna mondani a koncertet, 22 százalék szerint nem. A kormány döntését, amely szerint a zenekart kitiltották Magyarországról, a válaszadók 47 százaléka támogatta, 31 százaléka ellenezte.
A fiatalabb válaszadók körében nagyobb a szólásszabadság-párti hozzáállás: a 16–29 évesek 46 százaléka szerint a Kneecap megnyilvánulásai beleférnek a szólásszabadságba, 25 százalék szerint vissza kellett volna vonni a meghívásukat, 33 százalékuk pedig egyetértett a kitiltással. A 60 év felettiek közül már csak 29 százalék gondolja úgy, hogy ezek a megnyilvánulások beleférnek, 42 százalék a meghívás visszavonását tartotta volna helyesnek, és a 40 év felettiek nagyjából fele támogatta a kitiltást.
A politikai hovatartozás is jelentős különbséget mutat.
és 73 százalékuk helyesli a kitiltást. A Tisza párt szavazói között megosztottabb a kép: 47 százalék a szólásszabadságot tartja elsődlegesnek, 34 százalékuk a meghívás visszavonását, ugyanennyien pedig a kitiltást is támogatták.
Majka debreceni koncertje szintén sok vitát váltott ki. A felmérés szerint
22 százalék szerint ez erőszakra buzdító jelenet volt, ezért elfogadhatatlan, 25 százalék pedig nem tudott vagy nem akart véleményt nyilvánítani.
A 60 év felettiek körében 28 százalék szerint a performansz elfogadhatatlan volt. A pártpreferenciák ebben az ügyben is jelentős eltérést mutatnak:
A Tisza-szavazók csupán 4 százaléka értékelte felbujtásnak az előadást.
A válaszadók 64 százaléka szerint nőtt a politikai erőszakra vagy annak szándékára utaló kijelentések száma a közéletben. 72 százalékuk szerint ezeket a megnyilvánulásokat büntetőjogilag is szankcionálni kellene. A Tisza-szavazók 72, míg a kormánypártiak 83 százaléka egyetért ezzel.
Abban is látható az eltérés, hogy ki melyik oldalhoz köti a verbális erőszakot. A kormánypárti válaszadók 64 százaléka inkább ellenzéki szereplőkhöz kapcsolja az ilyen jelenségeket, a Tisza-szavazók 81 százaléka viszont inkább kormányoldali szereplőkhöz. A pártnélküli válaszadók közül 38 százalék a kormányoldalt, 18 százalék az ellenzéket jelölte meg, 44 százalék szerint pedig mindkét oldalról érkeznek ilyen kijelentések.