HÍREK
A Rovatból

Magyarország költötte el a legtöbb pénzt az online kampányokra

Szentkirályi Alexandra, a Fidesz visszalépett főpolgármester-jelöltje költötte a legtöbbet az összesítés szerint.


Január óta a június 9-i választásig 3 milliárd 390 millió forintot költöttek Magyarországon politikai hirdetésekre a Meta rendszerében a különböző szereplők. Ebből a kormányoldal mintegy 2,8 milliárd, az ellenzék 513 millió forinttal zárta a számlát

– mondta a Népszavának Lévai Richárd marketing specialista, a Közösségi kalandozások nevű blog tulajdonosa, szerzője.

Ezeket az összegeket elsősorban a Meta rendszeréhez tartozó Facebookon költötték el, de a cégé az Instagram és a Messenger is. Ami a pártköltéseket illeti, a kormánypártok (Fidesz-KDNP) 420 milliót költöttek január óta, míg az ellenzék 83 milliót.

A politikusoknál már tapasztalható némi ugrás, a kormányoldalhoz köthető politikusok 478, míg az ellenzékiek 325 milliót fizettek a Metának. A legjelentősebb összeget a kormányoldalhoz köthető média- és közszereplők (például Megafon, influenszerek) költötték, ugyanis médiánál 892 millió, közszereplőknél 915 milliót költöttek.

Ami az ellenzéket illeti, a különbség a kormányoldalhoz képest hatalmas, a média esetében „csupán” 96 millió, míg a közszereplőknél (mint például a Hétköznapi Hősök nevű Demokratikus Koalícióhoz kötődő influenszer platform), 4,6 millió ment el.

A szakértő és csapata azt is megvizsgálta, hogy európai összevetésben mennyit költöttek a magyarok a kampány utolsó hónapja, május 11. és június 9. között a Metán.

Magyarországon 1,92 milliárd lett az összpolitikai költés ebben az időszakban, míg a második helyen szereplő, területileg sokkal nagyobb Németországban 1,76 milliárdnál állt meg az összeg.

A harmadik helyen Belgium áll, ahol szintén két választást tartottak (EP- és szövetségi), mégis 1,6 milliárd volt az utolsó hét alatti költés. Ha lakosságarányosan nézzük a számokat, akkor is Magyarország áll az első helyen, egy lakosra 200 forintnyi hirdetés jutott, Belgiumban 140 forintra jön ki az arány, Németország pedig, akik az összköltésben második helyen voltak, ebben az összevetésben a 18. helyre csúsztak 20 forint/fővel.

A Meta felhasználókra vetített arányban is megtartottuk az első helyünket, 283 forintot költöttek felhasználónként, míg az ezüstérmes Belgiumban csak 199 forintot.

„Tehát minden felállásban éllovasok lettünk”

– ismertette az eredményeket Lévai Richárd, ugyanis a Meta felhasználókra vetített arányban is megtartottuk az első helyünket, 283 forintot költöttek felhasználónként, míg az ezüstérmes Belgiumban csak 199 forintot.

Google-hirdetésekre január óta 405 milliót fordítottak hazánkban politikai hirdetésekre. Ebből 309 milliót a kormányoldal és 95 milliót az ellenzék. A főpolgármesterek kampányára fordított pénzek esetében toronymagasan vezet a végül visszaléptetett Szentkirályi Alexandra, aki január óta 112,5 milliót költött a Meta esetében, míg Vitézy Dávid 55,6 milliót, Karácsony Gergely pedig mindössze 21 milliót áldozott a Meta-kampányára.

„A legtöbbet szinte mindenki az utolsó héten költötte, Vitézy Dávid például a teljes költésének 8 százalékát, 4,5 milliót azon a napon költötte el, mikor Szentkirályi Alexandra visszalépett. Érdekes még, hogy az utolsó hét teljes költése 735 millió volt, de arányaiban mégis itt költött a legkevesebbet a kormányoldal (76 százalék). A két utolsó nap, tehát június 8-a és 9-e is kiugró érték lett, a kormányoldal két nap alatt 212 milliót, míg az ellenzék 72 milliót költött”

– mondta a lapnak Lévai. Megjegyezte: a 2022-es kampánytól az utolsó héten is elmaradtak a kampányköltések, ugyanis akkor 827 millió volt a szóban forgó hét, szemben a mostani 735 millióval.

„Így végül, különösen ha az inflációt is számításba vesszük, a 2022-es kampányban többet költöttek a Metán. Azt viszont nem látjuk, hogy most akár az óriásplakátokra, a TV-reklámokra és egyéb más kampányeszközre mennyit fordítottak, ha ezeket is hozzávesszük, jóval nagyobb nagyobb lehet a végösszeg.”

(via Népszava)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor és Magyar Péter is üzent az érettségizőknek, de hatalmas különbség van a kettő között
Idén is több tízezer érettségiző ül be a tantermekbe megírni az aktuális feladatlapot, hétfőn szokás szerint magyarból vizsgáznak a végzős diákok. Sem a kormányfő, sem az ellenzék vezére nem hagyta ki a lehetőséget, hogy üzenjen nekik.


Hétfőn kezdődik az idei érettségi időszak, magyar nyelv és irodalom írásbeli vizsgával indítanak a végzős diákok. Természetesen minden politikai erő megemlékezik erről, hiszen sok érettségiző már betöltötte a 18 évet, tehát jövőre mindannyian választópolgárok lesznek.

Orbán Viktor ezt írta ki:

"Ha nekem sikerült, mindenkinek menni fog. Sok sikert az érettségizőknek!"

Magyar Péter ezt posztolta:

"Egy kalappal mára fiatalok! Ti vagytok a haza jövője. Azon dolgozunk, hogy ti már egy emberséges Magyarországon kezdhessétek meg a felnőtt életeteket. A haza számít rátok és ti is számíthattok rá."


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Az olasz sajtó csak Orbán-villának emlegeti a luxusházat az Alpok lábánál - szerintük a kormányfő köreihez kötődik a cég, amelyik zsebből megvette
Frissen alapított magyar cég fizetett ki egy 4,3 milliós álomvillát Olaszországban, hitel nélkül. A háttérben ismert magyar nevekre és egy titokzatos magántőkealapra bukkantak.


Tavaly nyáron új tulajdonoshoz került Varese egyik legimpozánsabb villája - vette észre az olasz Domani értesülését a 444.hu. A több mint ezer négyzetméteres épület egyedülálló panorámát kínál a tóra és az olasz Alpokra. Ugyan a városban található, de csendes környezetben, hatalmas kerttel, úszómedencével, edzőteremmel, belső lifttel és 256 négyzetméteres garázzsal rendelkezik.

A források szerint a villa korábbi gazdája Margherita Maccapani Missoni, egy híres divatház örököse, illetve Eugenio Amos autóversenyző volt, de 2023 decemberében adásvételi szerződést írtak alá egy magyar céggel, a Praedium Property Kft.-vel. Ezt a társaságot pedig csupán pár héttel korábban, 2023. november 20-án alapította a tulajdonos TripleHill Capital.

A magyar vagyonkezelőt az olasz lap Habony Árpádhoz és Szalay-Bobrovniczky Kristófhoz köti. A villa vételára 4,3 millió euró (több mint 1,7 milliárd forint) volt, a 443 300 eurós előleg pedig egy Gránit Banknál vezetett számláról érkezett.

A vásárláshoz nem vettek fel hitelt, és az összeget egy összegben fizették ki, pedig „nem egy dúsgazdag sejk vette meg, hogy olaszországi nyaralóként használja, hanem egy magyar cég, amelyet mindössze három hónappal az adásvételi szerződés előtt alapítottak” – állapítja meg az olasz hírlap.

A végleges adásvételi szerződést 2024. július 17-én írták alá. Ekkorra viszont már az Influentia Kft. lett az új vevő, amelyet 2023 szeptemberében hoztak létre. A cég a Progressus Magántőkealaphoz tartozik, a kezelője pedig szintén a TripleHill, amely a fentebb írt Praedium Property Kft.-vel megegyező székhelyen működik.

Az olasz sajtó a vásárlás - feléjük furcsa - körülményei miatt egyenesen „Orbán-villaként” emlegeti a luxusépületet.

A Domani cikke szerint a nyilvános dokumentumok alapján nem lehet pontosan megállapítani, hogy ki a luxusingatlan tényleges tulajdonosa.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Hadházy: 80 millióból épült piac Tiszaörsön, de „csak egy fa tákolmány lett belőle”
A független képviselő szerint a beruházás összegéből festésre és lámpákra is jutott pénz, de „a szocializmusban megszokott csempe” cseréjére már nem.


Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő a közösségi oldalán osztott meg fotókat egy tiszaörsi beruházásról, amely uniós támogatásból valósult meg. A politikus szerint a nemrég átadott piac nem tükrözi azt az összeget, amit a kivitelezésére fordítottak.

„Ez kérem egy ‘új’ ‘piac’ Tiszaörsön, 80 millió forint EU-s támogatásból” – írta a Facebookon Hadházy.

A politikus úgy látja, a pénzből csak egy kisebb fa építményt húztak fel, míg a tanácsháza földszintjén kifestették a régi boltot, és kicserélték a világítást. A pályázati leírásban szerepelt új burkolat is, de Hadházy kételkedik benne, hogy tényleg ez látható a képeken.

„Nagyon csodálkoznék, ha a szocializmusban megszokott csempét valóban kicserélték volna.”

A honatya utalt a beruházásról szóló „propaganda” hírekre is, amelyek azt sugallják, hogy a piac segítheti Tiszaörs gazdasági fellendülését. Hadházy ezzel kapcsolatban így fogalmazott: „Ez kellett, mint egy falat kenyér, Tiszaörs gazdasága fel fog lendülni…”

A poszt szerint korábban csak két stand működött az út mellett, most viszont „méltó helyre került az ezüstérmes kecskesajt és az állítólag messzi földön híres tiszaörsi száraztészta”. A képviselő úgy látja, érdemesebb lett volna az árukat nagyobb városok piacaira juttatni, a helyieket pedig közvetlenül a termelőknél kiszolgálni.

„Gondolom, ezt is teszik, csak akkor nem lehetett volna 80 milliót elkölteni és a plébánossal az egészet megszenteltetni.”

A posztban Hadházy arról is ír, hogy az utóbbi években több hasonló beruházás valósult meg falvakban. „Tömegesen nőttek ki az EU-s pénzekből méregdrágán, ellenben tökéletesen feleslegesen épített, alig, vagy egyáltalán nem használt piacok a falvakban – miközben megszűnik a bolt, a posta, sok helyen még a kocsma is, elmegy az orvos és az állatorvos.”

A bejegyzés említi Tiszaörs polgármesterének egyik „megmosolyogtató” közleményét is, amelyben a helyi vezető köszönetet mondott egy fideszes országgyűlési képviselőnek, amiért „Mészáros Lőrinc bankja talán mégsem szünteti meg a faluban a MOBILbank szolgáltatást”. A polgármester hozzátette, hogy

„az ATM viszont általában nem működik”.

„Tulajdonképpen kár, hogy nem jönnek az EU-s pénzek, mennyi hasonlóan tragikomikus történetről maradunk így le” – zárta bejegyzését Hadházy Ákos.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Névkutatás, stílusirányzatok és Arany János az érettségi első felében - mutatjuk, mi várta diákokat
A feladatlapnak ebben a részében általában egy 2–2,5 oldalas ismeretterjesztő vagy publicisztikai írás szerepel, amelyhez többféle kérdés kapcsolódik.
Fotó: Nagy Bogi - szmo.hu
2025. május 05.



A magyarérettségi első részére másfél órát kaptak a diákok. Ezalatt kellett elolvasniuk a megadott szöveget, értelmezniük azt, megoldaniuk a hozzá tartozó feladatokat, majd kitölteniük az irodalmi műveltségi tesztet is - írta az Eduline.

Idén a nevek köré épült a szövegértési feladatsor. A vizsgázók egy ilyen témájú szöveget kaptak. A feladatlapnak ebben a részében általában egy 2–2,5 oldalas ismeretterjesztő vagy publicisztikai írás szerepel, amelyhez többféle kérdés kapcsolódik. Ezen keresztül mérik fel, mennyire tudják figyelmesen olvasni és értelmezni a szöveget.

A szövegértési feladatok között most is volt táblázat, helyes válasz aláhúzása, valamint olyan kérdések, amelyeknél indokolni kellett a választ. Ezekkel összesen 40 pontot lehetett szerezni.

Ezután következett az irodalmi műveltségi teszt, amely szintén az első feladatrészhez tartozik. Itt újabb 20 pontot gyűjthettek a diákok. A kérdések között stílusirányzatok, műfajok és irodalmi fogalmak is megjelentek. A feladatsorban szerepelt Arany János és Zrínyi Miklós is.


Link másolása
KÖVESS MINKET: