Gulyás megmagyarázta, miért drágább az üzemanyag védett áron itthon, mint más országokban árstop nélkül
A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint azért is vezették be ezt az intézkedést, mert az üzemanyagárak mellett az inflációt is féken tartja. Szerinte csak napok kérdése, és a környező országokban többet kell fizetni a benzinért és a dízelért, mint nálunk.
Az európai üzemanyagárak robbanásszerűen nőnek, már most 900 forintig terjednek a literenkénti árak, és attól tartunk, hogy a következő hetekben lesz ennél rosszabb is – mondta Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón.
Ha a benzin- és a gázolajárak elszabadulnak, akkor a szállítási költségek is nőnek, ami inflációt eredményez. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint azért is vezették be a védett árat, mert a magyar gazdaság szempontjából is fontos garancia, hiszen az inflációt is féken tartja.
Arra kérdésre, hogy kaptak-e jelzést a Moltól arra vonatkozóan, hogy meddig tudják biztosítani az üzemanyagot a védett árhoz, Gulyás annyit mondott, hogy az intézkedés elrendelése előtt egyeztettek velük, már folyamatban van a szükséges kőolajmennyiség beszerzése.
Azt is megkérdezték tőle, hogy hogy lehet az, hogy több szomszédos országban még mindig olcsóbb a benzin és/vagy a dízel, mint Magyarországon. A miniszter szerint „néhány forintos különbségek vannak, ami az aktuális árfolyamtól is függ.”
„Mi egy olyan árat rögzítettünk, ami azért védett ár, hogy efölé a benzin ne mehessen. Ahol nem rögzítenek ilyen árat –a felsorolt országok mindegyikében – jóval meg fogja haladni néhány napon belül a benzin és a gázolaj ára a magyarországi értéket”
Az európai üzemanyagárak robbanásszerűen nőnek, már most 900 forintig terjednek a literenkénti árak, és attól tartunk, hogy a következő hetekben lesz ennél rosszabb is – mondta Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón.
Ha a benzin- és a gázolajárak elszabadulnak, akkor a szállítási költségek is nőnek, ami inflációt eredményez. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint azért is vezették be a védett árat, mert a magyar gazdaság szempontjából is fontos garancia, hiszen az inflációt is féken tartja.
Arra kérdésre, hogy kaptak-e jelzést a Moltól arra vonatkozóan, hogy meddig tudják biztosítani az üzemanyagot a védett árhoz, Gulyás annyit mondott, hogy az intézkedés elrendelése előtt egyeztettek velük, már folyamatban van a szükséges kőolajmennyiség beszerzése.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Gulyás: Folyamatban van a Tisza Párt állítólagos ukrán finanszírozásáról szóló jelentés titkosításának feloldása
A Miniszterelnökséget vezető minisztert a csütörtöki kormányinfón kérdezték a titkos jelentésről, amelyről Orbán Viktor beszélt az ATV-interjúban. Gulyás csak annyit árult el, hogy belátható időn belül nyilvánosságra kerülhetnek az ebben szereplő információk.
A titkosítás feloldása folyamatban van – válaszolta Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón arra a kérdésre, hogy mikor ismerheti meg a nyilvánosság azt jelentést, amelyben állítólag olyan információk vannak, miszerint Ukrajnából érkezhetnek források a Tisza Párthoz.
Orbán Viktor múlt héten az ATV-nek adott interjújában azt állította, hogy a Tisza Párthoz jelentős mennyiségű pénz érkezik Ukrajnából. Azt nem volt hajlandó elárulni, hogy mekkora összegekről lehet szó. Állítása szerint erről van egy írásos jelentés, amit a Nemzetbiztonsági Bizottság elé terjesztettek, amit szerinte úgy ismerhet meg a nyilvánosság, ha kérik a titkosítás feloldását.
Gulyás Gergely a kormányinfón azt mondta, ez már folyamatban van, de nem tudja megmondani, hogy napok vagy hetek múlva kerülhet nyilvánosságra a jelentés tartalma, de „belátható időn belül.” Azt ígérte, hogy ebből az is ki fog derülni, pontosan mekkora összegekről lehet szó.
Hozzátette, hogy Orbán Viktor is annyit mondott csak el az ATV-ben, amennyit államtitoksértés nélkül megfogalmazhatott, ennél többet csak a titkosítás feloldása után tudhat meg a nyilvánosság.
A titkosítás feloldása folyamatban van – válaszolta Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón arra a kérdésre, hogy mikor ismerheti meg a nyilvánosság azt jelentést, amelyben állítólag olyan információk vannak, miszerint Ukrajnából érkezhetnek források a Tisza Párthoz.
Orbán Viktor múlt héten az ATV-nek adott interjújában azt állította, hogy a Tisza Párthoz jelentős mennyiségű pénz érkezik Ukrajnából. Azt nem volt hajlandó elárulni, hogy mekkora összegekről lehet szó. Állítása szerint erről van egy írásos jelentés, amit a Nemzetbiztonsági Bizottság elé terjesztettek, amit szerinte úgy ismerhet meg a nyilvánosság, ha kérik a titkosítás feloldását.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Gulyás: Ha nem lesz gyanúsítás az ukrán pénzszállítmány ügyében, vissza kell adni a lefoglalt pénzt
A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint egyelőre kérdések vannak az ügyben, a NAV vizsgálata fogja tisztázni ezeket. Gyanúsítás egyelőre nem történt.
A múlt héten lefoglalt ukrán pénzszállítmányról is kérdezték Gulyás Gergelyt a csütörtök délelőtti kormányinfón. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint az ügyben folyó vizsgálatnak a célja az, hogy tisztázza, mi volt a cél azzal, hogy ilyen mennyiségben szállítottak készpénzt és aranyat azokkal a járművekkel, amelyekben az „ukrán titkosszolgálathoz köthető” emberek ültek. Arra a kérdésre, hogy milyen gyanúval nyomoz a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, ha egyáltalán van gyanú,
Gulyás azt válaszolta, hogy gyanúsítás nem történt, ha így lett volna, azt nyilvánosságra hozták volna. Jelenleg „egy, a pénzmosás elleni szabályok szerinti vizsgálat zajlik”.
„Egyet tudunk tényként mondani, hogy ebben a szállítmányban olyan mennyiségű deviza volt, ami mértékét tekintve egyedülálló. A legnagyobb magyar bank egy évben összesen nem szállít ennyi devizát. Emellett jelentős mennyiségű, 9 kilogramm arany is volt a szállítmányban. Azt is tudjuk, hogy ez egy folyamat része, mert 900 millió dollárt, 420 millió eurótés 146 kilogramm aranytömböt szállítottak Magyarország területén keresztül Ukrajnába. Ráadásul nem is magyar partnereken keresztül, hanem ukrán szolgálati vagy szolgálathoz kötődő segítséggel. Ezért van folyamatban egy vizsgálat.
Ha ennek az eredménye az, hogy vagy meg lehet fogalmazni konkrét gyanúsítást, vagy ha nem, akkor természetesen a lefoglalást mellőzni kell”
– mondta.
Arra a vádra, hogy a mostani akció egyfajta "bosszú" lehet a Barátság kőolajvezeték "elzárására", a miniszter úgy reagált, hogy a korábbi években a szállítás más formában történt, a NAV és más hatóságok pedig ilyen jellegű politikai tevékenységet nem végeznek.
A múlt héten lefoglalt ukrán pénzszállítmányról is kérdezték Gulyás Gergelyt a csütörtök délelőtti kormányinfón. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint az ügyben folyó vizsgálatnak a célja az, hogy tisztázza, mi volt a cél azzal, hogy ilyen mennyiségben szállítottak készpénzt és aranyat azokkal a járművekkel, amelyekben az „ukrán titkosszolgálathoz köthető” emberek ültek. Arra a kérdésre, hogy milyen gyanúval nyomoz a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, ha egyáltalán van gyanú,
Gulyás azt válaszolta, hogy gyanúsítás nem történt, ha így lett volna, azt nyilvánosságra hozták volna. Jelenleg „egy, a pénzmosás elleni szabályok szerinti vizsgálat zajlik”.
„Egyet tudunk tényként mondani, hogy ebben a szállítmányban olyan mennyiségű deviza volt, ami mértékét tekintve egyedülálló. A legnagyobb magyar bank egy évben összesen nem szállít ennyi devizát. Emellett jelentős mennyiségű, 9 kilogramm arany is volt a szállítmányban. Azt is tudjuk, hogy ez egy folyamat része, mert 900 millió dollárt, 420 millió eurótés 146 kilogramm aranytömböt szállítottak Magyarország területén keresztül Ukrajnába. Ráadásul nem is magyar partnereken keresztül, hanem ukrán szolgálati vagy szolgálathoz kötődő segítséggel. Ezért van folyamatban egy vizsgálat.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Titokzatos feljelentés után csapott le a TEK az ukrán pénzszállítóra, azt sem árulták el, ki volt a feljelentő
A NAV pénzmosás gyanúja miatt állította elő az ukrán Oschadbank konvoját és hét alkalmazottját. A kormány 60 napra visszatarthatja az értékeket, miközben Kijev azonnali visszaadást követel.
Egy titokzatos feljelentés indította el azt a láncreakciót, amelynek a végén a Terrorelhárítási Központ kommandósai csaptak le egy ukrán pénzszállító konvojra március 5-én, csütörtökön Magyarországon. A Legfőbb Ügyészség a feljelentést továbbküldte a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak elbírálásra, de azt nem árulták el, ki volt a feljelentő, és pontosan mivel győzte meg a hatóságokat – írta a Népszava. A Központi Nyomozó Főügyészség és a hozzá tartozó ügyészségek jelezték, náluk nincs folyamatban büntetőeljárás az ügyben. A nyomozás felderítési szakaszban tart, az ügyészség törvényességi felügyelete mellett a nyomozó hatóság önállóan végzi a munkáját.
A TEK bevetését a kormány azzal indokolta, hogy a NAV fegyveres kíséretet feltételezett a szállítmány mellett. Az ukrán külügy szerint viszont a magyar fél pontosan tudta, hogy a pénzszállítóknál nincs fegyver. A fuvar egy évek óta zajló, rutinszerű bankközi ügylet volt a Raiffeisen Bank és az ukrán állami Oschadbank között. A szállítmányra a magyar hatóságoktól előre engedélyt kértek, és az rendőrségi útvonalengedéllyel is rendelkezett. Korábban hasonló szállításokat Garancsi István cége végzett.
A március 5-i akcióban a NAV két páncélozott járművet és hét ukrán állampolgárt állított elő pénzmosás gyanúja miatt. A szállítmányban 40 millió dollár, 35 millió euró és 9 kilogramm arany volt. Az ukrán külügyminiszter az intézkedést „túszejtésnek” minősítette. A hét ukrán állampolgárt március 6-án elengedték, de a készpénzt és az aranyat a magyar hatóságok visszatartották. A kormány március 9-én olyan döntést hozott, amely legfeljebb 60 napig lehetővé teszi a lefoglalt értékek visszatartását a vizsgálat idejére, a parlament pedig napirendre vette az ehhez kapcsolódó törvényjavaslatot. Farkas Örs titkosszolgálati államtitkár a parlamentben azt mondta, az ügyben „nem a pénz mozgatása, hanem az eredete érdekes”.
A NAV március 11-én közölte, hogy visszaadja az ukrán pénzszállító járműveket, de a lefoglalt értékek továbbra is Magyarországon maradnak. Az eset nyomán ukrán bankok már keresik az alternatív tranzitútvonalakat, hogy elkerüljék Magyarországot. Lázár János miniszter egy nyilatkozatában összefüggést említett a januári Barátság-kőolajvezeték leállása és az ukrán pénzszállító elfogása között.
Egy titokzatos feljelentés indította el azt a láncreakciót, amelynek a végén a Terrorelhárítási Központ kommandósai csaptak le egy ukrán pénzszállító konvojra március 5-én, csütörtökön Magyarországon. A Legfőbb Ügyészség a feljelentést továbbküldte a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak elbírálásra, de azt nem árulták el, ki volt a feljelentő, és pontosan mivel győzte meg a hatóságokat – írta a Népszava. A Központi Nyomozó Főügyészség és a hozzá tartozó ügyészségek jelezték, náluk nincs folyamatban büntetőeljárás az ügyben. A nyomozás felderítési szakaszban tart, az ügyészség törvényességi felügyelete mellett a nyomozó hatóság önállóan végzi a munkáját.
A TEK bevetését a kormány azzal indokolta, hogy a NAV fegyveres kíséretet feltételezett a szállítmány mellett. Az ukrán külügy szerint viszont a magyar fél pontosan tudta, hogy a pénzszállítóknál nincs fegyver. A fuvar egy évek óta zajló, rutinszerű bankközi ügylet volt a Raiffeisen Bank és az ukrán állami Oschadbank között. A szállítmányra a magyar hatóságoktól előre engedélyt kértek, és az rendőrségi útvonalengedéllyel is rendelkezett. Korábban hasonló szállításokat Garancsi István cége végzett.
A március 5-i akcióban a NAV két páncélozott járművet és hét ukrán állampolgárt állított elő pénzmosás gyanúja miatt. A szállítmányban 40 millió dollár, 35 millió euró és 9 kilogramm arany volt. Az ukrán külügyminiszter az intézkedést „túszejtésnek” minősítette. A hét ukrán állampolgárt március 6-án elengedték, de a készpénzt és az aranyat a magyar hatóságok visszatartották. A kormány március 9-én olyan döntést hozott, amely legfeljebb 60 napig lehetővé teszi a lefoglalt értékek visszatartását a vizsgálat idejére, a parlament pedig napirendre vette az ehhez kapcsolódó törvényjavaslatot. Farkas Örs titkosszolgálati államtitkár a parlamentben azt mondta, az ügyben „nem a pénz mozgatása, hanem az eredete érdekes”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Lángoló olajtankerek és egy halott: Irán támadása után leálltak az iraki olajterminálok, újabb csapás a globális energiaellátásra
37 tengerészt mentettek ki a lángoló hajókról, de a legénység több tagját még keresik. A támadás hírére az olajár azonnal 100 dollár fölé ugrott a világpiacon.
Lángokban állt két olajtanker csütörtök kora reggel az iraki partoknál egy támadás után, amelyben legalább egy ember meghalt. Bagdad válaszul lezárta az összes olajterminálját, miközben Irán magára vállalta az egyik hajó elleni csapást.
A közel-keleti konfliktus ezzel újabb csapást mért a globális energiaellátásra – írta a The New York Times. Az incidens egy hajóról hajóra történő átrakodási övezetben történt. A két megtámadott hajót Irak saját olajszállításra használta. A támadás a Marshall-szigeteki zászló alatt hajózó Safesea Vishnut és a máltai zászlós Zefyrost érte. Magas rangú iraki tisztviselők szerint az előbbi egy amerikai cég tulajdonában van.
Irán Forradalmi Gárdája közölte, hogy a Marshall-szigeteki hajót azért támadták meg, mert az „engedetlenséget tanúsított és figyelmen kívül hagyta a figyelmeztetéseket”. A közlemény a másik hajót nem említette, de iraki tisztviselők megerősítették: szerintük mindkét támadásért Irán a felelős, és próbálják megérteni a motivációt.
A támadásban legalább egy ember meghalt, a mentőegységek 37 tengerészt mentettek ki, de a kutatás az eltűntek után még tart. A baszrai olajkikötőből tűzoltó vontatóhajókat küldtek a lángok megfékezésére. A kisebbik, máltai zászlós tankert robbanás érte, de egyelőre nem tudni, hogy közvetlen találat vagy egy vízi robbanóeszköz okozta-e.
Az eset után felfüggesztették minden iraki olajterminál működését, a kereskedelmi kikötők azonban továbbra is üzemelnek – jelentette be Farhan al-Fartousi, az állami kikötővállalat vezetője. „Két olajtankert gyáva szabotázscselekmény ért” – közölte Szaad Maan altábornagy, az iraki kormány biztonsági kommunikációs egységének vezetője. Az iraki olajmarketing-szervezet szerint „ez az incidens negatívan hat Irak biztonságára és gazdaságára, és fenyegetést jelent a tengeri hajózás és az olajipari tevékenységek biztonságára az iraki felségvizeken belül”.
A támadás napján a Perzsa-öböl más pontjain is történtek incidensek: Dubaj közelében egy teherhajót találtak el ismeretlen lövedékek, Omán pedig biztonsági okokból lezárt egy kulcsfontosságú olajexport-terminált.
A térség tengeri biztonsági helyzete már napok óta romlik: a brit biztosítói és hajózási körök több incidensről, köztük dróntámadásokról is beszámoltak Ománban, a salálai és a dukmi kikötői infrastruktúra ellen. A nemzetközi hajózási közösség ezért fokozott óvatosságra int a Hormuzi-szoros környékén.
A támadások piaci hatásai azonnal érezhetők voltak: az olajárak 100 dollár fölé ugrottak, mivel a hajózási kockázatok és az infrastruktúra elleni támadások zavarják az exportot. Elemzők a biztosítási fedezetek drágulását és a szállítások akadozását emelik ki, miközben a szállítmányok egy része már kerülőútvonalakat keres.
Lángokban állt két olajtanker csütörtök kora reggel az iraki partoknál egy támadás után, amelyben legalább egy ember meghalt. Bagdad válaszul lezárta az összes olajterminálját, miközben Irán magára vállalta az egyik hajó elleni csapást.
A közel-keleti konfliktus ezzel újabb csapást mért a globális energiaellátásra – írta a The New York Times. Az incidens egy hajóról hajóra történő átrakodási övezetben történt. A két megtámadott hajót Irak saját olajszállításra használta. A támadás a Marshall-szigeteki zászló alatt hajózó Safesea Vishnut és a máltai zászlós Zefyrost érte. Magas rangú iraki tisztviselők szerint az előbbi egy amerikai cég tulajdonában van.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
