HÍREK
A Rovatból

Magyar Péter: Több évtized után megmozdult az ország, buszsofőrtől az agysebészig jelzik támogatásukat

A Blikknek hosszú interjút adott a frissen politikussá avanzsált jogász. Beszélt az EP-választásról és az április 6-ra szervezett nagyszabású tüntetésről is.


Interjút adott a Blikknek Magyar Péter. A magyar politikába üstökösként megérkező, jelenleg is a hírek első vonalát elfoglaló politikus elmondta: a mai napig vannak olyan kapcsolatai a kormánypártban (aminek holdudvarát alig két hónapja hagyta el), akik információt szolgáltatnak neki.

Innen tudja azt is, hogy sok ember reménykedik benne: 20 százalék körülire mérik a még nem is létező pártját. De más, belsős közvélemény-kutatási adatot is megosztottak vele a Fideszhez közel álló ismerősei.

Arról, hogy kik támogatnák Magyar új – még nem létező – pártját, a volt jogász úgy fogalamazott:

„Az a hatalom hazugsága, hogy csak Budapesten lázad az elit”.

„Több évtized után megmozdult az ország, buszsofőrtől az agysebészig jelzik támogatásukat” – tette hozzá Magyar.

Szerinte a támogatók számáról egy pontosabb képet kaphatunk majd az április 6-i, nagyszabásúra tervezett tüntetésen.

A pártja finanszírozását firtató kérdésre azt mondta: „Mi még mindig "garázscégként" dolgozunk egy nagyon szűk csapattal, nincs pénzünk közvélemény-kutatásokra, de nem is kutatásokban szeretnék eredményt elérni”. Hozzátette: március 15-i rendezvényüket első sorban felajánlásokból tudták megszervezni.

A Talpra Magyarok Mozgalmat (TMM) egy ernyőszervezetként kívánják létrehozni, ami alá a jövőben pártja és egyesülete tartozna. „Senkit sem szeretnénk kihagyni abból, hogy csatlakozzon és együtt visszavegyük a hazánkat” – utalt Magyar Péter arra, hogy olyanokat is várnak a mozgalomba, akik számára a nyílt kiállás kockázatot hordoz a „kiskirályok” előtt.

„Mindenkit meg fogunk védeni a Karmelitától, a hatalomtól, az egész politikai elittől, a média egyes szereplőitől” – mondta el arról az állítólagosan mögötte álló százfős jogászcsoportról, amelyről először múlt kedden beszélt a Fővárosi Főügyészség előtt.

Az európai parlamenti választásokra már nem lesz lehetősége a TMM-nek saját jelölőszervezetet állítania, ezért megerősítette, hogy egy már bejegyzett partnerpártot keresnek.

„A terv mellett B és C verziót is tervezünk más pártokkal, a titoktartásra pedig azért van szükség, hogy a közös indulásunkat Rogán Antal miniszter vezette körök vagy az ellenzéki elit ne tudja ellehetetleníteni”

– fogalmazott Magyar.

Hozzátette ugyanakkor, hogy csak olyan pártokkal tudja elképzelni az együttműködést, akiknek „nem volt részük a rendszerváltás után az ország lezüllesztésében”.

Az EP-választásról szólva megjegyezte: „Azt tartanám logikusnak, hogy én vezessem majd a TMM által támogatott pártlistát az EP-választáson, de erről majd a pártunk és a partnerpárt dönt közösen. Ugyanakkor nincs ambícióm arra, hogy európai parlamenti képviselő legyek, én 2026-ig, az országgyűlési választásokig itthon szeretnék dolgozni, hogy visszavegyük a hazánkat”.

Az önkormányzati választáson más lehetőségei, illetve kihívásai vannak a TMM-nek. Magyar Péter szerint távol szeretnének maradni az „ellenzéki pártpolitika mocsarától”, ezért egyelőre nem kívánják véleményezni, hol milyen kihívója lehet a Fidesznek – nyilatkozta a Blikknek.

Arra viszont törekedni fognak, hogy lelkes és hiteles civileket befogadjon a mozgalmuk, és őket esetleg képviselővé vagy polgármesterré tegyék. „Nem akarunk elfogadó pecsétet ütni egyetlen jelöltre sem, de azzal együtt tudunk működni, aki hozzánk hasonlóan képzeli el az ország és a helyi közösség jövőjét” – mondta Magyar Péter a lapnak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Die Zeit: Trump a csúcstalálkozó helyszínének kiválasztásával aktív választási segítséget nyújtott Orbánnak
A lap szerint a magyar miniszterelnök máris nyert a még le sem zajlott béketárgyalással, amivel tovább erősítheti békepártiságát a „háborúpárti” Unióval szemben. Az illiberális nemzetközi baráti hálózat pedig hibátlanul működik.


Donald Trump és Vlagyimir Putyin tervezett budapesti találkozója már önmagában is történelmi esemény lenne. A német Die Zeit szerint azonban van valaki, aki már most profitál az egészből: Orbán Viktor.

A cikk szerint a magyar miniszterelnök nemcsak házigazdaként jelenhet meg a nemzetközi színtéren, hanem újra megerősítheti magát a „békefőnök” szerepében – mind Európában, mind Magyarországon.

Orbán mindig kampányol

A cikk szerzője, Ulrich Ladurner így fogalmaz: „A magyarok négyévente új parlamentet választanak, de miniszterelnökük, Orbán Viktor, állandó kampányban él.”

A Die Zeit szerint Orbán politikájának középpontjában az áll, hogy minden választást megnyerjen – egészen addig, „amíg egyszer, nagyon-nagyon távoli napon, már nem lesz többé”. Ehhez pedig szükség van új témákra és ellenségképekre, legyenek azok valósak vagy kitaláltak.

Most azonban nem neki kellett új kampányanyagot keresnie, mert a lehetséges Trump–Putyin-találkozó pont kapóra jött. A hír után Orbán gyorsan posztolt az X-en: „Magyarország a béke szigete. A találkozó az amerikai és az orosz elnök között nagyszerű hír minden békeszerető ember számára. Készen állunk!”

A Die Zeit szerint ezzel a miniszterelnök ismét megerősítette, hogy ő a békét képviseli, szemben „a háborús Európai Unióval”. A lap összefoglalása szerint ez az üzenete: „Én, Orbán Viktor, megvédem Magyarországot a háborútól. Én, Orbán Viktor, vagyok az igazi békefőnök.”

Háborús hangulat Európában?

A német hetilap online kiadása szerint Orbán már régóta azt a képet festi, hogy az EU háborúpárti, míg ő a nyugalom hangja. A cikk idézi is a magyar kormányfő egyik kijelentését: „Európa ma saját meghatározása szerint háborúban áll. A legnagyobb uniós államok vezetői és intézményei úgy beszélnek az orosz–ukrán háborúról, mintha az a mi háborúnk lenne. Ez háborús pszichózis.”

A lap szerint ezzel szemben Orbán azt üzeni: ő a béke embere, a többiek a háborúé – és ezt az üzenetet jól tudja használni belföldi kampányában is.

A Die Zeit ugyanakkor megemlíti, hogy Orbánnak most komoly ellenfele is van a 2026-os választás előtt „Az ellenzéki Péter Magyar hónapok óta vezet minden felmérésben, és – mai állás szerint – jó eséllyel megverheti Orbánt.”

A lap szerint Orbán ezért komolyan is veszi őt, mivel „nemcsak politikailag, hanem szimbolikusan is riválisa lehet”.

Működésbe lép a nemzetközi kapcsolat

A cikk szerint Orbán külpolitikai kapcsolatai most ismét előnyére válnak:

„Trump a csúcstalálkozó helyszínének kiválasztásával aktív választási segítséget nyújtott Orbánnak. Putyin pedig évek óta támogatja őt olcsó olajszállításokkal.”

A Die Zeit szerint „a baráti hálózat tehát hibátlanul működik”. A találkozóval Orbán újra reflektorfénybe kerülhet nemzetközi szinten, miközben itthon a „nemzetközi béketeremtő” szerepét veheti fel – egy olyan időszakban, amikor egyre erősebb a politikai nyomás.

A német lap szerint Orbán pontosan tudja, mit csinál: „Orbán bemutatja magát az egyetlen békeszerető államfőként egy háborús Európában.”

„A találkozó már most neki hozott győzelmet – mert újra ő diktálja a történetet.”

A cikk szerint mind a helyszínválasztás, mind a kommunikáció azt szolgálja, hogy Orbán belpolitikai pozícióját erősítse – függetlenül attól, mi hangzik majd el a tárgyalóasztalnál. A lap szerint a magyar miniszterelnök újra elérte, amit akart: „Aki Orbánt választja, az a békét választja” – áll a cikk végén.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Vitézy Dávid is beszólt Orbánnak a rakparti videója után: A miniszterelnöknek egy telefonhívásba kerül, és máris indulhat a rakpart átépítése
A beruházás évek óta áll. Vitézy szerint a főváros uniós pénzéhez újabb és újabb kifogások miatt nem jut hozzá.


Ahogy arról korábban írtunk, Orbán Viktor kampányvideójában a pesti rakparton egy koszos grillsütő mellé állt, és gúnyosan azt mutatta, hogy így néz ki „a nemzet fővárosa Karácsony-módra”. A rövid klipben egy fotó is feltűnik, amelyen a padok alatt szemét látszik.

Erre Karácsony Gergely főpolgármester jó hangulatú képeket posztolt az éppen autómentes rakpartról, és arról, mire jó ez a grill nevű dolog, sőt még meg is hívta grillezni Orbánt.

Vitézy Dávid a fővárosi Podmaniczky-mozgalom képviselője pedig Facebook-oldalán a látottakról így fogalmazott. „méltatlan és szégyenteljes, ahogy a pesti alsó rakpart kinéz. Csak nem mindegy, miért van ez még mindig így.”

A politikus szerint a legfontosabb ok az, hogy a beruházásra járó, uniós programokba betervezett pénzt Budapest évek óta nem kapja meg, mert a kormány nem adja oda. Bejegyzésében ezt írta:

„Hétről hétre újabb kifogásokat találnak ki, hogy miért nem kaphatja meg Budapest a neki járó támogatást a rakpart átépítésére. Hol az a baj, hogy nem elég szép a sétány, hol az, hogy nem lehet csökkenteni az autóforgalmat. Hol az, hogy nincs elég növény, hol az, hogy túl sok van a terven. Mindig más, de a lényeg, hogy Budapest ne kapja meg a pont erre neki járó támogatást.”

A volt főpolgármester-jelölt egy képet is megosztott arról, hogyan nézne ki az állandósult autómentes rakpart az elképzelések szerint.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Kiderült, mi okozta a példátlan természeti katasztrófát Parajdon
A román kormány ellenőrző testületet állított fel, amely szerint a Salrom késlekedett a parajdi sóbánya esetében a védekezéssel.


A romániai Országos Sóipari Társaság (Salrom) alábecsülte és nem tekintette fenyegető veszélynek a parajdi sóbányában a vízbetörés kockázatát, valamint azt, hogy ennek milyen hatása lehet a sólelőhelyre – vonta le a következtetést szombaton ismertetett jelentésében a román miniszterelnöki hivatal ellenőrző testülete.

A miniszterelnöki hivatal ellenőrző testülete szombaton tette közzé jelentését, miután befejezte a májusban történt bányakatasztrófa nyomán a két érintett állami vállalatnál, a Salromnál és a vízügyi hatóságnál (ANAR) végzett vizsgálatot.

A kormány honlapján nyilvánosságra hozott, tíz pontban összefoglalt jelentés rámutat:

a vizsgált intézményeknél fellelhető információk szerint előrelátható volt, hogy Korond-patak eláraszthatja a bányát, ennek ellenére a Salrom folyamatosan alábecsülte ennek kockázatát és nem tekintette közvetlen veszélynek.

Így az állami vállalat műszaki és szervezési tervei nélkülözték a stratégiát a lelőhely, a tárnák és berendezések védelmére. Intézkedései nem a veszély kiküszöbölésére irányultak – főként karbantartási és sürgősségi munkálatokat végzett –, nem voltak olyan beruházások, melyek a sóbánya hosszú távú védelmét szolgálták volna – áll a jelentésben. Eszerint

az éves sókitermelési tervek jóváhagyása is formális volt, az alkalmazott műszaki eljárások nem alapultak egységes műszaki előírásokon, hogy mérhetőek legyenek.

A Salrom 2021 és 2024 közötti időszakra vonatkozó költségvetési adataiból kiderül: a cég rendelkezett a védelmi beavatkozásokhoz szükséges anyagi fedezettel, elvégezhette volna a bánya védelméhez szükséges beavatkozásokat - állapította meg a testület.

Az ellenőrök számos mulasztásra is rámutattak. A jelentés szerint a cégnek a 2006-ban kidolgozott és 2014-ben frissített tevékenységi terve szerint a vízszivárgás csökkentésére szigetelési munkálatokat kellett volna végeznie a régi bányák területén, de ezeket nem végezték el. Az 2012 és 2016 között elvégzett vízügyi munkálatok átvételekor nem tartották be a törvényi előírásokat, a többi között nem igényelték az illetékes Maros megyei vízügyi igazgatóság szakmai felügyeletét.

Az ellenőrző testület megállapításai szerint a Salrom a 2022-es szivárgások nyomán készült műszaki szakvélemény ajánlásait sem ültette át gyakorlatba, 2023-ban nem tartotta alkalmasnak a munkálatokat, és bár 2024-ben már szükségesnek ítélte őket, megvalósításuk a következő évre maradt.

Miután a 2023 februárjában megismétlődő vízszivárgások 2024 áprilisában súlyosbodtak, össze kellett volna ülnie az illetékes tárcaközi bizottságnak, de ennek szükségességét nem jelezték Bukarestnek - áll a jelentésben.

A cég a 2024 áprilisában történt vízszivárgás utáni szakvéleményben szereplő megoldások gyakorlatba ültetésével is késett: a munkálatokra csupán tíz hónappal a dokumentum elkészülte után kötöttek tervezési és kivitelezési szerződést, nyolc nappal azután, hogy 2025. május 5-én a Korond-patak vize ismét betört a sóbányába, és ennek nyomán május 7-én kérték a vészhelyzet kihirdetését.

A jelentés javaslatokat is megfogalmaz az illetékes minisztériumoknak és állami hatóságoknak a bányaszerencsétlenség nyomán kialakult helyzet kezelésére. A Salrom vezetőinek a visszahívását, a vezetőtanács és más, a kialakult helyzetért felelős személyek jogi úton történő felelősségre vonását javasolja, továbbá a többi között a bányák működtetésére vonatkozó jogszabályok kiegészítését ajánlja.

A román állami tulajdonban lévő parajdi sóbányába májusban tört be ismét a felette folyó Korond-patak vize. Az áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a bánya valamennyi részét. A sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága, amelyet évente százezrek kerestek fel korábban, és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése függ.

(MTI)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Magyar Péter: Meg akarják tiltani, hogy a Műcsarnok lépcsőjéről mondhassak beszédet október 23-án
A politikus szerint Turi Attila, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke intézkedett, „nyilvánvalóan politikai utasításra”. Emiatt az Orbán-kormányt rosszabbnak tartja, mint a kommunista diktatúra végnapjait.


Magyar Péter a Facebookon fakadt ki: azt állítja, nem engedik, hogy az ’56-os forradalomra emlékező beszédét a Műcsarnok lépcsőjén mondja el, ahogy azt az 1989-es Nagy Imre újratemetéskor Orbán Viktor tette.

„Meg akarják tiltani, hogy az ‘56-os forradalmárok tiszteletére az 1989-es újratemetéshez hasonlóan a Műcsarnok lépcsőjéről mondhassak beszédet október 23-án”

– írta.

A politikus szerint a mai döntéshozók még a történelem sötétebb időszakain is túltesznek. „Még a kommunista diktatúra végnapjaiban sem süllyedtek odáig, mint most az Orbán-rendszer kiszolgálói” – fogalmazta meg véleményét.

Magyar Péter úgy véli, a Műcsarnok tulajdonosaként a Magyar Művészeti Akadémia elnöke, Turi Attila „nyilvánvalóan politikai utasításra” nem járult hozzá a helyszínhez. „Elnök úr arra hivatkozva tagadta meg a Műcsarnok lépcsőjének használatát, hogy az intézmény a nemzeti ünnepeken zárva tart” – írta.

Posztjában Magyar azt is mondta, hogy szerinte volt már példa kivételre: „Érdekes módon 2014. márciusában nem volt akadály, amikor Orbán Viktor ugyanitt mondhatott a Békemenet résztvevőinek beszédet…”

A politikus kérdéseket fogalmazott meg a kormány felé. „Vajon mitől félnek Orbánék és a kiszolgálóik? Talán kellemetlen lenne, hogy ezen az ikonikus helyszínen százezrek kiabálnák, hogy ruszkik haza?” – tette fel a kérdést.

Szerinte a Műcsarnok „mindannyiunk közös öröksége”, ezért azt várja, hogy a vezetés változtasson.

„Sokmillió magyar ember nevében elvárjuk, hogy mindannyiunk közös örökségét képező Műcsarnok vezetője haladéktalanul vizsgálja felül a kicsinyes döntését”

– írta.

A bejegyzés végén Magyar Péter közölte, hogy szerinte akkor is lesz megemlékezés: „Október 23-án 14 órakor találkozunk Budapesten, a Deák Ferenc téren, a Nemzeti Meneten!”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk