Az RTL oldalán lehet megnézni Gróf Balázs rövid rajzfilmjét, amelyben Magyar Péter exorcistaként remekel. Alakváltó fideszesekből űzi ki az ördögöt.
Itt nézheti meg:
Magyar Péter a Facebookon tett közzé egy dokumentumot, amelyről azt állítja, hogy a Digitális Polgári Körök (DPK) első, Budapest Sportarénában tartott találkozójának költségeit tartalmazza. A Tisza Párt elnöke posztjában ironikusan úgy fogalmazott, hogy a szerződést „egyenesen a Karmelitából fújta be az ablakon a szél”.
Magyar Péter azt állítja,
A politikus posztjában külön kiemelte a fellépőket.
Magyar Péter bejegyzése végén közölte, hogy a teljes szerződést a mellékletekkel együtt megküldi a sajtónak és az Állami Számvevőszéknek, amelynek álláspontja szerint a pártok finanszírozását kellene vizsgálnia.
A Tisza Párt elnöke ezt a dokumentumot tette közzé:
Mivel az összegek együtt nem teszik ki a lap alján említett 390 millió 700 ezer forintot, így valószínűleg ez csak egy részlet a költségekből.
A DPK első országos találkozóját 2025. szeptember 20-án rendezték a Papp László Budapest Sportarénában, ahol Orbán Viktor miniszterelnök is beszédet mondott. A szervezést hivatalosan a 2025. júliusában bejegyzett Digitális Demokráciafejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. végezte. Partos Bence, a cég tulajdonosa és a rendezvényt finanszírozó Digitális Demokráciafejlesztési Alapítvány alapítója szerint a költségeket magánadományokból fedezték. A szervezők a rendezvény konkrét végösszegét nem hozták nyilvánosságra, de a Telexnek nyilatkozó forrás a Sportaréna bérleti díját naponta 15–20 millió forintra becsülte.
Magyar Péter korábban már utalt a DPK-gyűlés költségeire, akkor 1 milliárd forint „közpénz” elégetését említette, amit kormányzati szereplők vitattak. A mostani, közel 400 milliós tételről szóló állításait és a bemutatott dokumentumot független forrás még nem erősítette meg. Az ügyben említett Állami Számvevőszék elnöke Windisch László; a szervezet korábban a CÖF vagy a Megafon esetében sem állapított meg intézményes együttműködést a Fidesszel.
Egy izraeli otthon belső kamerája rögzítette a szombat esti iráni rakétatámadás pillanatait. Az egyik pillanatban még nyugodtan üldögélt a kanapéján az idősebb nő, majd hatalmas robaj, beszakadó ablakok. Szerencséjére nem sérült meg, mert a rakéta elkerülte a házát, de többtucatnyian megsérültek a környéken.
- írja az AP.
?? Israel’s air defense failed. Footage from inside a home in Dimona captures the moment an Iranian missile struck. Dozens injured… pic.twitter.com/50m3iROsNt
— NEXTA (@nexta_tv) March 22, 2026
Mára kiderült, hogy Aradban több mint hatvan sérültet vittek kórházba, miután a becsapódások legalább tíz társasházat megrongáltak, némelyik épület az összeomlás határára került. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök a helyszínre látogatott, ahol a mentési munkálatokat felügyelte. A kormányfő az ország jövőjéért vívott küzdelem egyik nehéz pillanatának nevezte a történteket. „Ez egy nagyon nehéz este” – fogalmazott. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség közben arról tájékoztatott, hogy nem érkezett jelzés a dimonai izraeli létesítményt érő sérülésről vagy rendellenes sugárzásról.
Teherán az akciót a Natanz elleni korábbi csapásokra adott válaszként keretezi. Mohammad Bagher Ghalibaf, az iráni parlament elnöke szerint a sikeres találat új szakaszt nyit a harcban. „Ha az izraeli rezsim képtelen elfogni a rakétákat a nagy erőkkel védett Dimona térségében, az hadműveleti szempontból a csata új fázisába való belépést jelzi” – mondta.
A helyzetet tovább élezi, hogy Donald Trump amerikai elnök 48 órás ultimátumot adott Iránnak a Hormuzi-szoros megnyitására. Ellenkező esetben az Egyesült Államok „megsemmisíti [Irán] erőműveit… ‘különböző ERŐMŰVEKET, KEZDVE A LEGNAGYOBBAL!’” Irán válaszul közölte, hogy a szoros „mindenki előtt nyitva áll, kivéve az ellenségekhez köthető hajókat”.
Nem egybehangzó sajtóinformációk szerint a brutális károkat egy ballisztikus rakéta okozta.
BREAKING?: Iranian ballistic missile strikes Arad, Israel → At least 100 people injured. Mass casualty incident declared. Escalation continues. ???? pic.twitter.com/8cgA9hWKlC
— Officer Lew (@officer_Lew) March 21, 2026
Beke Mihály András erdélyi származású újságíró és volt diplomata, aki a 2000-es évek végén még a Fidesz elkötelezett híve volt, majd másfél évtizeddel később látványosan szakított a rendszerrel, amelyet ma már nyíltan diktatúrának nevez.
A rendszer működésével kapcsolatos kételyei már a médiatörvény (2011) idején megjelentek, de – ahogy fogalmaz – hosszú ideig maga sem tudta értelmezni, miben él. A fordulat a Covid-időszak alatt, majd végleg Orbán Viktor tihanyi beszéde után következett be.
2025 nyarán a Magyar Hangnak adott interjújában előtt széttépte Fidesz-tagkönyvét, és azóta a NER egyik belülről jövő, élesen kritikus értelmezőjeként szólal meg. Nemrég megjelent, Bevezetés az újdiktatúrába című könyvében azt állítja, hogy Magyarországon nem hibásan működő demokrácia van, hanem egy új típusú diktatúra épült ki, egy olyan rendszer, ami kiüresítette a demokratikus intézményeket, miközben fenntartja azok látszatát. Ennek kapcsán beszélgetett vele a Transtelex.
Erdélyiként, mint mondja, számára teljesen természetes volt, hogy azt a politikai erőt támogatja, amely a nemzeti egységről beszél és felvállalja a külhoni magyarokat. „Ezért 2008-ban, amikor hazajöttem Bukarestből, beléptem a Fideszbe, és ezt nem is tagadom: lelkes voltam, hittem benne” – fogalmazott. Sokáig nem is kérdőjelezte meg a döntéseket, inkább úgy volt vele, hogy a két politikai opció közül ő „a nemzetit” választotta.
Elmondása szerint onnantól kezdve már nem lehetett teljesen félretenni a kételyeket. A külügyben, Beregszászon töltött évei alatt kezdődött el az a szellemi küzdelem, ami végül a könyvhöz vezetett, mert egyszerűen nem értette, mi történik.
– tette fel a kérdéseket, amelyek összezavarták.
Bár a Ceaușescu-rendszerben nőtt fel, ahol szerinte egyértelmű volt a helyzet az elnyomással, a félelemmel és a nincstelenséggel, Magyarországon mást látott. Itt formailag minden megvolt, mégis azt érezte, hogy valami szorít, és egyre több nyilvánvaló hazugsággal találkozott. Úgy látja, ez nem politikai fordulat, hanem egy „értelmezési válság” volt benne, nem tudta hova tenni, amit lát.
Ezért a beregszászi évek alatt, főleg a Covid idején, rengeteget olvasott, és szembesült azzal, hogy a szakirodalom is tanácstalan a rendszer megnevezésében, a hibrid rezsimtől a perszonalista autokráciáig sokféle kifejezést használnak. Végül a „spindiktatúra” fogalmára bukkant rá, ami elmondása szerint villámcsapásként hatott rá, mert hirtelen a helyükre kerültek a dolgok.
A könyv címében mégsem ezt használta, mert úgy érezte, magyarul nem működik.
A végső döntést, hogy hangosan is kimondja a véleményét, Orbán Viktor tihanyi beszéde után hozta meg. „Amikor láttam, hogy Orbán Viktor képes kiállni, és egy olyan politikust dicsérni, mint George Simion, aki nyíltan magyarellenes, magyar sírokat gyalázott, aki magyarellenességből építette fel politikai imázsát. Akkor értettem meg, hogy itt volt az a pont, amit már sem politikai racionalitással, sem stratégiával nem lehet kimagyarázni” – jelentette ki.
Személyes tragédiájának nevezte, hogy szembesülnie kellett azzal, hogy a nemzeti felelősség, amiért belépett a Fideszbe, szerinte nagyrészt egy politikai konstrukció volt.
Beke Mihály András szerint egy rendszer ott válik diktatúrává, ahol a formák még megvannak, de a tartalom kiürül.
– mondta.
De id e sorolta az egyetemek autonómiájának felszámolását és az alapítványosítást is, ami szerinte hatalom- és vagyonátrendezés, amivel generációkra bebetonozták a befolyást. „Gondoljunk az MCC-re. Ahelyett, hogy az önálló gondolkodást, a kritikai szemléletet erősítené, inkább az alkalmazkodást jutalmazza” – tette hozzá. A folyamatot egy belarusz ellenzéki példájával illusztrálta, aki szerint az ember mindig az aktuális állapothoz alkalmazkodik, miközben a rendszer fokozatosan egyre keményebb lesz. „Bármennyire elcsépelten hangzik, de igaz: a demokráciáért minden nap meg kell küzdeni.”
Ennek okát abban látja, hogy „ezek a rendszerek nem egyszerűen információt kontrollálnak, hanem értelmezést.” Létrehoznak egy zárt világot, ahol minden eseményre van egy előre gyártott magyarázat: a siker a rendszer érdeme, a kudarcot pedig külső ellenség okozza.
A mai magyar helyzetre lefordítva szerinte kialakult egy keret, amelyben Orbán a nemzeti érdekek képviselője, akit Brüsszel vagy Magyar Péter akadályoz. „Ők ebben a történetben nem egyszerű politikai ellenfelek, hanem a magyar nemzet ellenségei.” Emiatt a kérdés identitáskérdéssé válik, és a bizalom áthelyeződik: nem az információ tartalma számít, hanem a forrása. „»A mieink« mondják vagy »az ellenfél«.”
Beke Mihály András szerint a könyv második részében azért foglalkozik az értelmiség felelősségével, mert nekik nem csak egy szavazatuk van, hanem szellemi kisugárzásuk is. Nyugtalanítónak tartja, hogy értelmiségiek igazolják vagy relativizálják a rendszert. Mint mondja, nem akar leegyszerűsíteni, mert látja, hogy sokan egzisztenciális okokból vagy meggyőződésből alkalmazkodnak.
A magyarázatot Márai és Bibó írásaiban is kereste, és arra jutott, hogy mélyebb, történeti és mentális kérdésekről van szó, például egy erős alkalmazkodási kényszerről, amihez a Kádár-korszak is hozzátett. „És az volt az igazán fájó felismerés számomra, hogy ez a minta nem tűnt el a rendszerváltással, hanem velünk maradt, Orbán pedig erre épített rá nagyon tudatosan.” Ezt tartja Orbán Viktor legnagyobb bűnének. „Történelmi lehetősége volt arra, hogy ebből a mentalitásból kimozdítsa a társadalmat, hogy egy önállóbb, polgári mentalitást erősítsen” – mondta. Ehelyett szerinte a rendszer ráerősített a régi reflexekre, aminek az ára most kezd látszani. „Nemcsak intézményeket veszítettünk el, nemcsak a demokrácia keretei gyengültek meg, hanem az a képességünk is, hogy egyáltalán éljünk a jogainkkal.”
Via Transtelex
Felbomolhat a NATO, és egy magyar kormányváltás a szlovák–magyar közeledés végét hozhatja – Robert Fico szlovák kormányfő szombaton a közszolgálati rádióban vázolt fel több, a régióban is komoly hullámokat vető forgatókönyvet, írja az Új Szó. A miniszterelnök szerint teljesen reális, hogy szétesik az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, ami akár az Egyesült Államok távozásával is bekövetkezhet. Fico meg van győződve arról, hogy a régi világrend a széthullás felé tart, miközben az ENSZ vagy az Európai Unió már nem képes befolyásolni az eseményeket.
A szlovák kormányfő szerint a jelenlegi helyzetben az Uniónak a saját gazdasági erejére kellene összpontosítania. „El kell felejtenünk a zöld butaságokat, amelyek visszafogják az iparunkat és gazdaságunkat” – fejtette ki Fico, aki szerint az iráni háború, az orosz-ukrán konfliktus, a venezuelai beavatkozás és egy esetleges kubai intervenció egy nagy, globális konfliktus kezdetét jelzi.
Az Unió sikerének titkát a gazdasági fellendülés mellett a belső reformban látja, amelyet a nagyobb tagállamok vezetőinek, például Emmanuel Macron francia államfőnek kellene szorgalmaznia. Fico szerint Orbán Viktornak „politikailag igaza van,” amikor blokkolja az ukrajnai kölcsönt, és tapasztalt politikusnak tartja a magyar miniszterelnököt.
Hozzátette ugyanakkor, hogy közvetlenül egyetlen felet sem fog támogatni a választás előtt, és a magyarországi kampányrendezvényeken sem vesz részt. Ezzel szemben a szlovák-cseh kapcsolatok javulhatnak: március végén, hároméves szünetet követően megszervezhetik az első közös kormányülést.
A miniszterelnök a belpolitikai ügyekre is kitért, többek között Ján Ferenčák Hlasból való kizárására. Fico elmondta, hogy továbbra is együttműködne a képviselővel, mivel a koalíció számára káros a távozása. A politikus nem zárta ki, hogy a lépés az állami tisztviselői pozíciók terén is változásokat okoz majd, és Ferenčák esetleg nem képviselőként folytatja.
„Ez egy jó lecke a jövőre nézve mindenki számára. Ne rakjunk a listánkra olyan embereket, akiket zseniálisnak tartunk, mert nem lesznek sosem lojálisak. A lojalitás a frakciók stabilitásának kulcsa” – mondta Fico a kizárásról.
A kormányfő beszélt arról is, hogy az adósságplafon átlépése kapcsán a kormány az Alkotmánybíróság döntésére kérhet majd bizalmat a parlamentben. Fico szerint a koalíción belül nincs megegyezés a hiányzó alkotmánybírák pozíciójának betöltéséről, és jelezte, hogy Jozef Ráž közlekedési miniszter lehet a koalíció pozsonyi polgármesterjelöltje, bár végleges döntés még nem született.
Ne maradj le a legfrissebb, legérdekesebb hírekről! Töltsd le a mobil alkalmazásunkat!
