Magyar kutatók szerint nincsenek bizonyítékok az 5G káros hatásaira
Még el sem terjedt a világban, de máris az összeesküvés-elméletek egyik legkedveltebb tárgya az 5G technológia. Még a koronavírus-világjárvánnyal is összefüggésbe hozták, az idevonatkozó teória szerint az egész pandémiát csak azért robbantották ki – természetesen mesterségesen – hogy ennek leple alatt globálisan bevezessék az 5G-t.
Éppen ezért tartotta fontosnak a Magyar Tudományos Akadémia, hogy a Magyar Tudomány Ünnepe programsorozat egyik napját ennek a témának szentelje. Az előadások középpontjában az 5G egészségügyi és környezeti hatásai álltak, amelyekkel kapcsolatban az előadók több tévhitet is igyekeztek eloszlatni.
Dr.Thuróczy György, a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) Nem-ionizáló Sugárzások Osztályának vezetője azzal kezdte, hogy
az elmúlt 50-60 évben jelentős mértékben növekedett környezetünkben a ránk ható rádiófrekvenciás sugárzás, de ez még bőven belül van az egészségügyi határértékeken.
Ezt mutatják a különböző nemzetközi mérések a rádiójeleket közvetítő bázisállomásokat sugárzásáról, valamint azok a Magyarországon 2016-17-ben végzett mérések, amelyek a mobil és más vezeték nélküli technológiák általi kitettséget kutatták.
Az előadó megismertette a hallgatóságot a fajlagos elnyelt teljesítmény (SAR) mutatójával, amely azt méri, hogy az emberi test hány watt rádiófrekvenciás sugárzást nyel el. A legnagyobb behatás értelemszerűen a fejet éri, ez akár 30-70% is lehet, de mértéke függ a telefonok típusától – minél nagyobb egy telefon, annál kisebb az elnyelődés, tehát a kitettség csökkenő tendenciát mutat a okostelefonokkal – és az sem mindegy, hogy mennyit telefonálunk és a mobilt milyen közel tartjuk a fejünkhöz. Befolyásoló tényező a fej mérete, sőt, a vétel minősége is: gyengébb térerőnél nagyobb a kisugárzás. Tehát gyakorlatilag lehetetlen általános érvényű adatokat adni.
Az Európai Uniós határérték 2 W/kg, míg az amerikai 1,6 W/kg, de az eddigi vizsgálatok szerint a mobiltelefonok egyiket sem érik el.
Thuróczy György felhívta a figyelmet arra, hogy amíg a jelenleg használatos 3G-4G telefonokat elsősorban hírközlésre, információ-szerzésre használják, addig az 5G az otthonokban főként már a háztartási gépek hálózatba kapcsolásáról szól majd. A több beltéri használat növelheti, a több célzott használat viszont csökkentheti a kitettséget.
A következő előadó, dr. Nagy Lajos, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tanszékvezetője bemutatta a hallgatóságnak az 5G-hez használt térbeli multiplexális antennarendszereket, amelyek több cellás antennákkal növelik a hálózatsűrűséget. Ez azt jelenti, hogy nem használnak fel több teljesítményt a sugárzásra, mint eddig, viszont nagyobb mennyiségű adatátvitelt tudnak elérni, és ez összességében a felhasználói sugárterhelés csökkenését eredményezi. Ebből következik, hogy
az 5G-rendszerek - bár a teljes bizonyossághoz további, széles körű mérésekre lesz szükség, - lényegesen kisebb sugárzást bocsátanak ki, mint a jelenleg már kivezetés alatt lévő 3G, vagy a manapság legjobban elterjedt 4G rendszerek.
Minél kisebb egy sugárzás hullámhossza, annál nagyobb a frekvenciája, és ez összefügg károsító hatásuk mértékével is – hívta fel a figyelmet Sáfrány Géza, az NNK Sugárbiológiai és Sugár-egészségügyi Főosztályának vezetője.
A kis hullámhosszú ionizáló sugárzások sejtkárosodást okoznak, ellentétben a nagy hullámhosszú, nem-ionizáló sugárzástípusokkal. A nagyobb frekvencia következtében a sugárzás kevésbé mélyre hatol az emberi szervezetbe.
Míg a 2G-4G által használt 800 – 2500 MHz közötti frekvencia-sávoknál a behatolás mélysége néhány centiméter lehet, az 5G-nél, 6GHz felett, legfeljebb néhány milliméter, vagyis a bőr felső rétegeibe juthat csak be a sugárzás.
Elképzelhető azonban az úgynevezett bystander-hatás, mely szerint a sugárzástól érintett sejtek befolyásolhatják más sejtek működését is. Mindazonáltal Sáfrány Géza szerint, ha a kutatók eddig a 2G-4G hálózatoknál nem mutattak ki károsító hatást, nem valószínű, hogy az 5G-nél ilyen eredményre jutnak.
