Magyar kutatók szerint nincsenek bizonyítékok az 5G káros hatásaira
Vannak olyan tudományos nézetek, melyek szerint a rádiófrekvenciás sugárzás rákkeltő lehet, ezt gondolja például a Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség is (IARC). Sáfrány Géza szerint ezt mindeddig nem bizonyították egyértelműen, de kizárni sem lehet.
A bizonytalanság egyik oka, hogy a kutatásokban gyakran olyan egyszeri, rendkívüli dózisú sugárzásokról van szó, amelyekre a mindennapi életben ritkán van példa. De az is problémát jelenthet, hogy a kutatók egymástól elkülönült frekvenciákat vizsgálnak, ahogyan azok a valóságban nemigen jelentkeznek, és nem veszik figyelembe azt sem, hogy a sugárzás károsító hatása összeadódhat más környezeti ártalmakkal. Éppen ezért mindezeknek a tisztázásához további kutatásokra van szükség.
Hernádi István, a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karának tanszékvezetője az elektromágneses terek idegrendszeri hatásai felől közelítette meg az 5G problémáit. A gyógyításban is széles körben használt transzkraniális mágneses stimuláció (TMS) kapcsán felhívta a figyelmet arra, hogy az erősen pulzáló mágneses mezők befolyásolhatják az agyi ritmusokat.
VIDEÓ: az akadémiai előadások
Kollégáival az egyetem TNRG Humán Magatartási Laboratóriumában azt vizsgálták, hogy hat-e a mobiltelefon az agy működésére. Egy egyszeri, 15 perces 3G-nek megfelelő rádiófrekvenciás besugárzással kimutatták, hogy az nem változtatja meg a figyelmi működéseket és az agyi hullámritmusokat. Nem mutattak jelentős változást a neurokognitív vizsgálatok sem. A kísérlet harmadik szakaszában 60 perces, 40 cm-ről történő akut wifi-besugárzást végeztek önkénteseken. Végül arra voltak kíváncsiak, hogy változtat-e 3G-s vagy 4G-s besugárzás a hőmérsékleti fájdalomküszöbön?
Összességében megállapították, hogy az eddigi rendszerek legfeljebb enyhe módon avatkoznak be az agyhullámokba, de ez nem hat ki magatartásunkra.
Ezekből a kutatásokból kiindulva kell majd folytatni a méréseket az 5G esetében is, már csak azért is, hogy mielőbb eloszlassuk az emberekben lévő félelmeket és tévhiteket – hangsúlyozta Hernádi professzor.
Oberfrank Ferenc, az MTA köztestületi igazgatója egy tágabb értelmű „közegészségügyi” problémáról, az 5G társadalmi kontrolljának szükségességéről beszélt.
Az emberi viselkedést jobban meghatározzák a társadalmi kontroll informális, mint formális mechanizmusai – mondta. Megállapította, hogy a formális kontroll, tehát az 5G-vel kapcsolatos várható törvényalkotás terén jól állunk, de ehhez szükséges növelni a társadalomban a bizalmi tőkét, mindenekelőtt nyilvános párbeszéddel.
Oberfrank szerint a nyilvános kommunikáció lehetőséget ad kölcsönös tájékozódásra, a társadalom felkészítésére az új technológiák befogadására, valamint a gazdasági és közpolitikai törekvések megértetésére. Ezek hiányában társadalmi konfliktusok, mély megosztottság léphet fel egy országban.
Az előadó példaként említett egy európai IPSOS-felmérést, amelyből kiderült, hogy kontinensünk polgárai nincsenek tisztában az 5G technológiai jelentőségével és annak lehetőségeivel, ugyanakkor a közvélemény-kutatás nem kérdezett rá a vele kapcsolatos félelmekre. Pedig – figyelmeztetett Oberfrank Ferenc – ezzel is összefügg, hogy egyre erősödnek az olyan tendenciák, mozgalmak, amelyek szembeállítják a technológiai fejlődést a gazdasági felzárkózással, vagy
mint az első ipari forradalom „géprombolói”, egyenesen megsemmisítenék az 5G technológiát.
A jövőben szerinte azok kerülnek előnybe, akik jól tudják kezelni ezeket a felmerülő konfliktusokat, akár menetközbeni korrekcióval. A konfliktusok rossz kezelésének viszont súlyos ára van: lemaradás a nemzetközi versenyben, és olyan mélyülő belső megosztottság, ami öngerjesztő folyamatokat indíthat el.
