SZEMPONT
A Rovatból

Magasabb épületek, kevesebb parkoló, de ugyanaz a minőség – így jön ki az Otthon Startos új lakásoknál az 1,5 milliós négyzetméter-ár

Más lehetőségek vannak vidéken, és más Budapesten, ahol csak az alacsonyabb árazású kerületekben jöhet szóba az Otthon Start – mondja az Indotek Group ingatlanfejlesztési igazgatója. A beruházók mindenesetre nagy lehetőséget látnak a programban.


Rohamtempóban épülnek az új lakások az Otthon Start Program keretében. A fejlesztőknek nincs könnyű dolguk, ha meg akarnak felelni az egyik legfontosabb állami elvárásnak: a maximum 1,5 millió forintos négyzetméterárnak, főleg Budapesten, ahol sok kerületben ennél jóval többe kerültek már eddig is az újépítésű lakások.

Ronthat-e ez a minőségen? Min tudnak a beruházók spórolni? Milyen hatása lesz a felépülő új lakásoknak a városképre és a környék közlekedésére? Erről beszélgettünk dr. Hüse Istvánnal, az Indotek Group ingatlanfejlesztési igazgatójával.

— Túlzás, ha azt mondom, hogy a 70-80-as évek óta ekkora volumenű lakásépítési hullámot nem indított el egyetlen program sem?

— Nehéz erre egyértelmű választ adni, mert az Otthon Start Program eredményét még befolyásolhatják a vonatkozó, már meghozott jogszabály-módosítások, a jövőbeni változtatások és a külső gazdasági környezet alakulása is. A program olyan kedvezményes hitelkonstrukciót kínál, ami további keresletet generálhat, amire a kínálat is tud reagálni. Vagyis adott a lehetőség arra, hogy nagy lakásépítési hullám induljon el, de vannak korlátozó tényezők is. A keretrendszer szerint a beruházások 70%-ában nem létesülhet 1,5 millió Ft/m²-nél, illetve 100 millió forintnál drágább új lakás. Vidéken jellemzően nem általános sem a 100 millió Ft feletti ár, sem a 1,5 millió Ft-os négyzetméterár, ezért ott sok projekt beleférhet a programba, ami élénkítheti az építési kedvet. A magáncélú beruházási kiemelést a jelenlegi szabályok szerint 250 lakásszám feletti projektekre lehet kérni. Vidéken ritkább az ilyen nagyságrendű építkezés, így még kevés tapasztalat van arról, hogy az ilyen kiemelt projektek mennyire tudnak sikeresek lenni, vagy hogy egyáltalán ténylegesen elindulnak-e.

Budapesten ellenben a 1,5 milliós korlát már sokkal erősebb megkötés azért, mert az új építésű lakások négyzetméter átlagára ezt jelenleg is meghaladja, így sok fejlesztő piaci alapon nem biztos, hogy be tud lépni erre a piacra.

Ez a limit a hasznos alapterületre értendő (az erkélyterület felének beszámításával), ugyanakkor a szakmában használt értékesítési alapterületre vetítve ez a határ a másfél millió forintos négyzetméterárnál is alacsonyabb effektív korlátot jelenthet. További korlát, hogy január 1-jétől szigorú ütemezés lépett életbe: a kiemeléstől számított 6 hónapon belül építési engedélykérelem benyújtása, az engedélytől számított 2 hónapon belül a kivitelezés megkezdése (munkaterület átadás), illetve az engedély véglegessé válásától számított 3 éven belül pedig már a vállalt kötelezettségek teljesítése az elvárás. Ettől plusz 1 évvel csak akkor lehet eltérni, ha a 3. év végén az értékesített lakások aránya nem éri el az 50%-ot.

Hüse István

Összességében számomra a programnak egyértelműen pozitív üzenete van azért, mert az érdemben ösztönözheti az újlakás-építést. A gondolkodás már nem csak elméleti: a Rezideo által fejlesztett projektjeink – mint a Novus Liget Lakópark és a Dunakert Lakópark Vácon – tökéletes példát jelentenek arra, hogyan lehet egy korábbi ipari területet valódi városi szövetté alakítani. Ezeknél a projektjeinknél hangsúlyos a meglévő városi területek újrapozicionálása, a fenntartható műszaki megoldások alkalmazása és az élhető lakókörnyezet kialakítása, nem csupán a lakásszám maximalizálása.

Budapesten ezzel együtt várhatóan csak bizonyos kerületekben lesz tartható az elvárt árszint, vidéken viszont szélesebb körű élénkülést várok.

Ezt támasztja alá az az országos adat, ami szerint decemberben a lakáscélú hitelek nagyjából 70%-a OtthonStart hitel volt.

— Mit jelent az, hogy Budapesten eltérő lehet az Otthon Start Program hatása, mint vidéken?

— Ahogy azt már említettem, a felkapott fővárosi kerületekben a fejlesztők az árkorlátot várhatóan nem tudják tartani, ezért nem lépnek be a programba. Vagyis, ahol 1,5 millió Ft/m² fölött értékesítenek a fejlesztők, ott értelemszerűen a vevők nem tudnak Otthon Start hitellel vásárolni. Ez azt eredményezi, hogy a fejlesztők az Otthon Start Program keretében elsősorban az alacsonyabb árazású kerületekben indíthatnak ilyen beruházásokat.

— Hogyan lehet Budapesten racionalizálni a költségeket?

— Az első a fajlagos telekköltség csökkentése: ahogy említettem, a külső kerületekben ez alapból alacsonyabb lehet, viszont például a XIII. kerület felkapott részein a magas telekköltség mellett nem reális az, hogy az eladási árat 1,5 millió Ft/m² alatt tartsa a fejlesztő.

Az Otthon Start Program egyedi kiemelési lehetősége megnyitja az utat arra, hogy a fajlagos telekköltség csökkenjen azáltal, hogy az adott telek ingatlan beépíthetősége nő.

Minél nagyobb számú lakás épülhet egy telken, annál alacsonyabbak az egységnyi telekköltségek. A második út a finanszírozás racionalizálása és a vevői aktivitás eredményének beépítése az üzleti modellbe: az OtthonStart-kompatibilis lakásoknál jó eséllyel erősebb lesz a kereslet, ami könnyítheti a banki elvárások (önerő, előértékesítés) teljesítését. Fontos változás, hogy bevezették az úgynevezett építményi jogot, amely – a mai tudásunk szerint - lehetővé teszi, hogy fejlesztés alatt lévő lakásokra is lehessen kedvezményes kamatozású hitelt felvenni. Ennek gyakorlata azonban még nem minden banknál kiforrott. Emellett megemlíthetem még, hogy az Otthon Startos kiemelés során a parkolási kötelezettség enyhítése csökkentheti a költségeket ott, ahol ez piacképes, valamint a gyorsabb engedélyezés rövidítheti az építkezés átfutási idejét, ami szintén kihat a költségekre és ezen keresztül az árakra is.

— A magasabb beépíthetőség több emeletet jelent?

— Igen, de a lényeg a fajlagos telekár. Példaként: ha egy 100 millió forint árú telekre 10 lakás helyett 20 építhető, az az egy lakásra jutó telekköltséget 10 millióról 5 millió forintra csökkenti. Egy 50 m²-es átlagos lakásnál ez 100 ezer Ft/m² megtakarítás. További megtakarítás lehet a veszteségesen értékesíthető parkolók egy részének elhagyása (20–30 ezer Ft), a nagy építési volumen miatti fajlagos költségcsökkenés (40–50 ezer Ft) és a gyorsabb átfutás (30–50 ezer Ft) is, így összesen akár 200 ezer Ft feletti fajlagos költségcsökkenés is kijöhet, ami egy 1,7 millió forintos költségszintű lakást a 1,5 milliós korlát alá segíthet, ami így már bekerülhet a programba.

— A költségek szorításában romolhat a műszaki tartalom?

— Nem. A költségcsökkenés a program jellegéből (átfutás, beépíthetőség, volumen) adódhat. A magyar szabályok szigorúak és a kiemelés nem ad felmentést a tartósszerkezetre, a műszaki biztonságra, a tűzvédelemre, az energetikára, vagy a helyiségméretekre vonatkozó és az egyéb jogszabályi követelmények alól.

— Egyeztetnek a fővárossal a közlekedésről?

— Természetesen, minden beruházás esetében készül közlekedési hatástanulmány. Vegyük példának a Savoya Towers-t. Ott van kötöttpályás és buszos kapcsolat is, és bár pozitív lenne a kötöttpályás kapcsolat bővítése a környéken, de a jelenlegi kapacitást is elegendőnek látják a szakértők. Ezen a helyszínen mi 250–300 lakás megvalósítását tartjuk reálisnak. Ha 300 lakással számolunk és a parkolási kedvezmény maximumával élünk, akkor

150 lakáshoz kell parkoló, 150-hez pedig nem.

A KSH adatai alapján Budapesten egy lakásban nagyjából 1,7 ember él, így 150 parkoló nélküli lakás esetében 220–250 lakóval lehet számolni. Ez azt jelenti, hogy még a reggeli csúcsforgalom se generál számottevő többletterhelést a környék tömegközlekedésére. Mondok egy ellenpéldát is. Ha a XI. kerületben több tízezer lakásnyi fejlesztés valósul meg, az már érdemi forgalmi terhelést fog okozni, ami okán szükséges lehet a tömegközlekedés fejlesztése. A Fővárosi Önkormányzat vonatkozó felvetésére reflektálva mi korábban is felajánlottuk, hogy a kötöttpályás közlekedés fejlesztése esetén az eladható lakás négyzetméterére vetítve akár 50.000 Ft-tal is hozzájárulunk a költségekhez.

— A 60–65 méteres, akár húszszintes épületek hogyan férnek bele a városképbe?

— A Savoya Towers esetében például jelenleg három toronyépület lehetőségét mérlegeljük. Kiemelném, hogy a 65 méteres épületmagasság egy maximum érték és nem egy kötelező előírás. Ezeket az építménymagasságokat olyan területeken képzeljük el, ahol a főváros már régóta engedélyezi ezt, illetve ahol már korábban is az építész szakma konszenzusával kialakított fővárosi keretszabályok voltak érvényben, 65 méteres maximummal. A XI. kerületben más új beruházásoknál is jellemző a 60–65 méteres építménymagasság, továbbá

a környéken 10–11 szintes, sőt, 15 szintes panel, vagy csúszózsalus technológiával épült 40-50 éves épületek is vannak. Vagyis városképi szempontból itt nem kirívó a toronyházak látványa.

A mi beruházásaink esetében jellemzően nem nő a beépítettség, hiszen az új lakásépítéseket meglévő beépített területekre tervezzük, ráadásul ezeken a helyszíneken a zöldfelületek aránya is nő a korábbihoz képest. Mivel az ide beköltöző új lakók élhető környezetet szeretnének, így az ő igényeik is korlátot szabnak a lakássűrűségnek. A Fehérvári úton egy teljesen új városnegyedet építünk Revital Park néven – itt is jelentősen növeltük a zöldfelületet.

— Hány projektjük van és mennyi indulhat egy éven belül?

— Még nincs végleges döntés arról, hogy mely kiemelt projekteket indítjuk el. Üzleti feltételrendszert alakítottunk ki és kérelmeket nyújtottunk be az illetékes minisztérium felé annak érdekében, hogy a lehetőségeket megteremtsük. A döntés a végleges tervek, az Országos Építészeti Tervtanács jóváhagyása és az építési engedély után, a műszaki tartalom, az időintervallum és a költségvetés ismeretében születik meg. Jelenleg négy kiemelt projekt előkészítése folyik, de a szigorú határidők miatt vizsgálandó, hogy mindegyik meg tud-e valósulni.

A meglévő Otthon Startos kiemelések alapján 3200–3500 lakás építésére van lehetőségünk és további 2-3000 lakásra vonatkozó kérelmet tervezünk benyújtani.

Persze, vannak elutasított kérelmeink is. Egy éven belül nagyjából 2000 lakás építésének indulását tartom reálisnak azzal, hogy ha enyhülnének az átfutási időkre vonatkozó feltételek, akkor középtávon akár 5000–6000 lakás megépítését is vállalni tudjuk.

— Lesz elég kivitelezői kapacitás?

— Ez attól függ, hogy mennyi projekt indul és milyen egyéb feltételek lesznek. Most alacsony az állami és önkormányzati beruházások volumene, ezért van szabad kapacitás a kivitelezői piacon. Évi 4–5 ezer lakásnyi többletet szerintünk a szektor kényelmesen kezel, 8–10 ezer többlet körül már elkezdődhet a szelekció, ennél nagyobb volumen, illetve párhuzamos állami vagy önkormányzati beruházások esetén viszont már komoly kapacitás feszültség keletkezhet az építőiparban. Kockázat lehet továbbá az építőanyagárak alakulása, az energiaár, a forint árfolyama és a projekthitel-kamatok alakulása is, továbbá jelentősen befolyásolhatja az építőipari árakat és a kapacitásokat az is, ha Ukrajnában véget ér a háború és megkezdődik a helyreállítás.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Szent-Iványi István: Szijjártó Péter esetében az EU-val szembeni kémkedés, Orbán Viktornál a hatalommal való visszaélés vádja merülhet fel
A külpolitikai szakértő egy interjúban beszélt arról, hogy az Orbán-kormány alatt zajlott ügyeknek milyen büntetőjogi következményei lehetnek. A vitnyédi menekülttábor tervével kapcsolatban azt mondta, teljesen nyilvánvaló, hogy a Fidesz „erkölcstelen politikai eszközként” akarta felhasználni a választási kampányban, és egyúttal kiélezni a viszonyt az Európai Unióval.


A Klikk TV Mélyvíz című műsorában volt vendég Szent-Iványi István külpolitikai szakértő volt, aki a vitnyédi menekülttábor körül kirobbant botrányt és annak politikai következményeit elemezte. Szent-Iványi István szerint a történet nehezen értelmezhető, de az a része, hogy az Orbán-kormány az Európai Uniót akarta átverni, számára teljesen hihető. Úgy véli, az előző kormány úgy akart tenni, mintha teljesítené az Európai Bíróság döntését, amely előírta egy befogadóállomás létrehozását a 2016-ban bezárt táborok helyett. A szakértő szerint a terv az volt, hogy létrehoznak egy létesítményt, amit menekülttábornak lehet nevezni, de mivel az az osztrák határtól mindössze 5 kilométerre van, az odaérkezőket azonnal „át is fogják terelni”.

Szent-Iványi szerint ez a fajta hozzáállás belefér abba a jellemtelenségbe, amit a kormány a témában tanúsított. Azt azonban sokkal felháborítóbbnak tartja, hogy a magyar közvéleményt is megtévesztették, hiszen az utolsó pillanatig tagadták a táborépítés tényét.

Szerinte az egész menekültügyet 2015 óta politikai eszközként használta az Orbán-kormány, hogy megvezesse a magyar állampolgárokat. „Ebben az ügyben gondosan ügyelnek arra, hogy egyetlen igaz mondat ne hangozzék el a részükről, és hát ez is ebbe a körbe tartozik bele” – tette hozzá.

A szakértő úgy látja, a kormány ezzel a trükkel akarta elkerülni a napi egymillió eurós büntetést. A titkos kormányhatározatban szerinte van egy különösen érdekes mondat, amely arról szól, hogy a kabinetnek érdeke kiélezni a migrációs vitát az Unióval a 2026-os választások előtt.

„Teljesen nyilvánvaló itt is, hogy egy erkölcstelen politikai eszközként akarták ezt felhasználni a választási kampányban, kiélezni a viszonyt az Unióval”

– fogalmazott. Ezt a helyzetet ahhoz hasonlította, amikor a Szijjártó Péter és Szergej Lavrov közötti beszélgetések részletei napvilágot láttak. Azt mondta, bár a szoros magyar-orosz kapcsolat ismert volt, a konkrétumok megdöbbentőek voltak.

„Azzal, hogy Szijjártó Péter Lavrovval milyen módon enyeleg és hogyan beszél, az mégiscsak megdöbbentő volt és megrázó” – mondta, hozzátéve, hogy a szervilis és visszataszító mód, ahogy a kommunikáció zajlott, döbbenetes volt.

Szent-Iványi István egyetértett azzal a felvetéssel, hogy kormányváltás nélkül ezek az ügyek sosem derültek volna ki, és a kabinet ugyanúgy folytatta volna a hazudozást. Felidézte, hogy 2022-ben, amikor kiderült, hogy az orosz titkosszolgálat bejutott a Külügyminisztérium informatikai rendszerébe, Szijjártó Péter kampányhazugságnak nevezte a hírt. Amikor később bizonyíték került elő, a miniszter szerinte szemérmetlenül tovább hazudott. A szakértő szerint a Fidesz még a választási vereség után sem nézett szembe a hibáival, ahogy az a párt kongresszusán is látszott.

„Még a vereség után sem változtattak semmin, ott sincs semmi őszinte szembenézés, hát miért változtattak volna, hogyha győznek?” – tette fel a kérdést.

A külpolitikai szakértő szerint bizonyos ügyeknek büntetőjogi következményei is lehetnek. Úgy gondolja, Szijjártó Péter esetében egyértelműen fennáll a felelősség az EU-val szembeni kémkedés és külső erőkkel való együttműködés vádja miatt.

„Ezt Szijjártó Péter tankönyvszerűen megvalósította, és erre ott vannak a bizonyítékok, a beszélgetések. Belső információkat kiadott, dokumentumokat átadott, tehát ez tiszta ügy” – jelentette ki.

Egy másik ilyen ügynek az aranykonvoj-botrányt nevezte, amely szerinte akár Orbán Viktor személyes felelősségét is felvetheti.

„Könnyen lehet, hogy itt például Orbán Viktor személyes felelőssége is felmerül, mert többen ezt mondják, hogy tőle eredt, és ez hatalommal való visszaélés” – állította.

Az interjú kitért a migrációs paktumra is, amelyet a Tisza-kormány a jelenlegi formájában elutasít. Szent-Iványi István ezt úgy értelmezi, hogy a kormány kiutat keres, hasonlóan a lengyelekhez, akik a belarusz határon kialakult helyzet miatt kaptak kivételt. A teljes elutasítást azonban nagyon rossz lépésnek tartaná. „Ennek a megítélése most egyre inkább olyanná válik, hogy ez nem egy egyszerű kötelezettségszegési eljárás” – figyelmeztetett. Elmondása szerint az EU-s szerződés negyedik cikkelye kimondja a tagállamok jóhiszemű és lojális együttműködési kötelezettségét, aminek megsértése akár a költségvetési források teljes megvonásával is járhat.

Úgy látja, a Tisza-kormány a három lehetséges opció – menekültek befogadása, pénzügyi hozzájárulás vagy technikai segítségnyújtás – közül az utóbbit választaná, de félnek attól a kitételtől, hogy ehhez találniuk kell egy olyan országot, amely igényli a segítséget.

Szent-Iványi szerint ettől nem kellene annyira tartani. „Mi magunk is külső ország vagyunk. Ugye Ukrajna és Szerbia vonatkozásában külső határt védünk, tehát önmagában a mi határainknak a védelme is az Európai Unió külső határainak a védelmét jelenti” – érvelt. Felhívta a figyelmet arra, hogy

Magyarország az előző kormány miatt nagyon rossz helyzetbe került, és ha az új kabinet is ugyanazt az utat követi, nehéz lesz elkerülni a súlyos következményeket.

Kiemelte, hogy a kvóta szerinti pénzügyi hozzájárulás is sokkal olcsóbb lenne, mint a jelenlegi büntetés. „Ez sokkal kisebb összeg, mint amit most folyamatosan már levontak tőlünk, tehát el is ment ebből 600 millió” – mondta.

A teljes beszélgetés:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Autósüldözés Rogán Cecíliával,10 ezer eurós tonhal-szusi és Orbán rivalizálása a putyini vagyonnal - Tóth Ildikó újabb részletek osztott meg a NER-luxusról
A Cápák között befektetője újabb elképesztő történeteket osztott meg a NER belső világáról. Azt is elmondta, szerinte feltűnően nem mennek sehová a NER-esek és a NER-feleségek a kormányváltás óta, inkább otthon diskurálnak az ügyvédjeikkel a jövőről.


„Nemcsak jártam NER-es milliárdos ingatlanjában, hanem Tiborczéktól vettünk egy több milliárdos ingatlant az Andrássy úton” – hangzott el Tóth Ildikótól Dull Szabolcs Ötpontban című műsorában.

A luxusingatlan-befektető, akit a közönség az RTL Cápák között című műsorából ismerhet, azt állította, egy cég megbízásából vásárolták meg a 650 négyzetméteres lakást, amit korábban üzemeltetésre használtak. A lakás belső tereiről az üzletasszony részletesen is beszélt.

„Ezen a lakáson is az látszott, hogy itt nincsenek anyagi határok.”

Tóth Ildikó beszámolt arról is, hogy barátainak „oligarcha-túrákat” szokott szervezni, és egy ilyen alkalommal feszült helyzetbe került Rogán Cecília körülbelül tízmilliárdosra becsült háza előtt. Miután lefotózta az ingatlant, elmondása szerint megjelent mellettük Rogán Cecília, majd miután továbbhajtottak, követte őket.

„Beállt mögénk, és elénk vágódott egy nagy Mercedes-dzsip, és elkezdtek belőle kiszállni az emberek, én gázt adtam, mert úgy gondoltam, hogy nincs közös témánk, úgyhogy nem beszélünk meg semmit.”

Az interjúban több más, a NER-luxus világába tartozó történetet is megosztott. Hatvanpusztát egy indokolatlan, 100 szobás, Versailles-i kastély hangulatát idéző birtokként írta le, ami szerinte nem több, mint

„rivalizálás a putyini vagyonnal”.

Beszélt egy titokzatos, olasz Alpokban található villáról is, amelynek felújításakor a megbízó egyetlen utasítása az volt, hogy „teljesen mindegy, hogy mennyit fog költeni, mert a legszebb legyen”. Bár a sajtó ezt az ingatlant Orbán Viktorhoz köti, Tóth csak annyit tud, hogy mivel a villának magyar házvezetőnője van, valószínűleg magyar tulajdonosé.

Mészáros Lőrincről pedig egy erős véleményt fogalmazott meg.

„Ez az ember nem milliárdos, ez az ember egy nagyon megbízható fiú.”

Tóth azt is elmondta, hogy a kormányváltás óta feltűnően rejtőzködnek a NER-oligarchák, pedig korábban olyan felesleges fényűzésre is volt példa, mint a most következő történet:

„A NER-esek és a NER-es feleségek eltűntek mindenhonnan a kormányváltás után. Nincsenek az utcán, nincsenek az éttermekben, nincsenek partik. Régebben rengeteg olyan parti volt, ahol hatalmas bulikat rendeztek a saját villáikban, és ezt feltöltötték a social mediába. Úgy képzeld el, hogy egy 10 ezer eurós tonhalat felszeleteltek szusinak, megérkezett a hatalmas tonhal, jöttek a japán séfek, feldolgozták, videóra vették, és ezt a barátaikkal visszanézhették később” - részletezte az üzletasszony, aki szerint most mindenki otthon ül és a jogászaival beszélget, hogy hogyan tovább.

„Most egy picit elment a kedvük a fotózástól” - jegyezte meg.

Nemrégiben derült ki, hogy Tóth Ildikó volt az, aki saját elmondása szerint 2022 tavaszán elkezdett információkat és fotókat küldeni Hadházy Ákosnak a NER-közeli feleségek fényűző életmódjáról. Az üzletasszony ezt azzal indokolta, hogy a kézzelfogható rongyrázás sokkal jobban megragadja az emberek figyelmét, mint a bonyolult korrupciós ügyek.

A teljes beszélgetést itt lehet megnézni:

Nemrég a HVG-nek adott interjút, ahol kifejezetten a NER-feleségek, köztük Matolcsy Ádám neje, és Rogán Barbara luxizását részletezte:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Borítékban átadott készpénz, ajándékok” – Panyi Szabolcs szerint így is támogatták orosz ügynökök a magyar kormánymédia embereit
Az oknyomozó újságíró szerint a közvetlen anyagi juttatás is része volt annak a támogatási rendszernek, amellyel orosz és kínai hírszerzők segítették a kormánymédia munkatársait.


Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró a bejegyzésében nemzetbiztonsági forrásokra hivatkozva arról írt, hogy a magyar hatóságok ismerték a kormányközeli szereplők és külföldi hírszerzők viszonyát.

„Több magyar nemzetbiztonsági forrás is arról beszélt nekem, hogy a magyar szolgálatok az elmúlt években észlelték és feldolgozták számos olyan személy orosz és kínai titkosszolgálati kapcsolatait, akik az Orbán-rezsim ismert propagandistáiként dolgoztak” - írta a közösségi oldalán.

„Ezek a kapcsolatok sokszor tartalmi befolyásolást jelentettek diplomatafedésben dolgozó hírszerzők részéről, sőt olykor közvetlen támogatást is: ajándékokat, szakmai utakat, különféle fizetett megbízásokat, vagy akár borítékban átadott készpénzt.”

Az újságíró szerint ezek az esetek túlléptek egy kritikus határon, amit egy szövetségesi rendszerben lévő ország még elnézhetne. „A kapcsolat túlment azon, amit egy normális EU/NATO tagállamban még tolerálhatónak lehetett volna tekinteni.”

A határozott fellépés mégis elmaradt, aminek Panyi szerint politikai okai voltak. Úgy látja, a szolgálatok azért nem tudtak hatékonyan intézkedni, mert a propagandisták által terjesztett, Moszkva és Peking érdekeit szolgáló tartalmak egybeestek a kormány politikai céljaival.

„Ezek a propagandisták többek között a Magyar Nemzetnél, a Pesti Srácoknál, a Demokratánál, illetve korábban a Magyar Hírlapnál dolgoztak.”

Panyi arra is felhívja a figyelmet, hogy a kormánypárti médiabirodalom közelmúltbeli leépítései után ezek a személyek még szorosabbra fűzhetik a kapcsolatot külföldi megbízóikkal. „Borítékolható, hogy lesznek olyanok, akik pénzügyi és ideológiai okokból továbbra is Moszkva vagy Peking érdekeinek megfelelően próbálják majd befolyásolni a magyar nyilvánosságot – csakhogy már nem a magyar, hanem sokkal direktebb módon az orosz és a kínai állam szárnyai alatt.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Krekó Péter: Ezért nem adhat felmentést a „parancsra tettem” az Orbán-rendszer kiszolgálóinak
A szociálpszichológus szerint az Orbán-kormány nem volt klasszikus autoriter rendszer, így a propagandagépezet működtetői nem hivatkozhatnak kényszerre. A szakértő úgy véli, az államszervezetből fel lehetett volna állni, de ezzel a lehetőséggel az elmúlt 16 évben nagyon kevesen éltek.
F. O. - szmo.hu
2026. június 19.



Két hónappal a kormányváltás után a magyar társadalom még mindig bizonytalan abban, hogyan viszonyuljon az elmúlt 16 évhez, erről beszélt Krekó Péter szociálpszichológus a Telexnek adott interjúban. Szerinte miközben egyesek a feszültségek csillapítását és a jövőre való koncentrálást sürgetik, a kutatások egyértelműen azt mutatják, hogy elsöprő társadalmi igény van az elszámoltatásra és a vagyonvisszaszerzésre, különösen a korrupciós ügyek kapcsán. Úgy véli, erre komoly demokratikus felhatalmazás van, ami nemcsak pragmatikus, de morális megtisztulási szempontból is fontos.

Ugyanakkor hozzátette, hogy a jogi folyamat nem lesz egyszerű, mivel az ügyészség és a Kúria a jelenlegi vezetéssel nem lesz a kormány szövetségese ebben. Krekó szerint a gyűlöletkeltéshez hasonló politikai visszaélések terén is jogos elvárás a felelősségre vonás, különösen, hogy a rendszerváltáskor ez elmaradt. Azt a gondolatot, hogy a „boszorkányüldözés” abbahagyása vezet a békéhez, magasztosnak, de ebben a helyzetben helytelennek tartja. „De a rendszerszintű jogi és politikai normasértések korszakát követően ez azt jelentené, hogy az elit és a társadalom szemet hunyna a bűncselekmények fölött” – fogalmazott.

A szociálpszichológus óvatosságra intett az egyéni politikai traumák társadalmi szintre emelésével kapcsolatban, ugyanakkor megjegyezte, hogy a fél ország valamilyen mértékben traumatizált, és a trauma nem múlik el a hallgatással.

Ezért is tartja fontosnak, hogy a felelősséget ne kenjék el egy üres megbékélésretorika jegyében. „Egy ilyen helyzetben a gyors túllépés alapvetően az elkövetők érdekeit szolgálja” – jelentette ki.

Hozzátette, a gyógyulás nem egy csendes folyamat. „A traumafeldolgozás törvényszerűen hangos, konfliktusos, fájdalmas folyamat, amiben a szenvedés nem öncélú, hanem azt a célt szolgálja, hogy mindez ne történhessen meg újra” – mondta. Krekó Péter kitért arra az új jelenségre is, hogy a rendszer korábbi kiszolgálói egyre gyakrabban szólalnak meg a nyilvánosságban, jellemzően önmentegető módon. Bár az ő perspektívájuk megértése is fontos, szerinte az áldozatokét még nem hallottuk eleget, és határt kellene szabni a nyilvános „gyóntatószékeknek”.

„Nem lenne szerencsés, ha az elkövetők önmentegető narratívái dominálnák a nyilvánosságot – még ha sokszor izgalmasabb is az ő magyarázataikat hallgatni”

– figyelmeztetett.

A korábbi rendszer szereplőinek médianyilvánossága kapcsán Krekó különbséget tett a volt állami vezetők és a kommunikációs gépezet alkalmazottai között. Míg előbbieket szerinte meg kell szólaltatni, és szembesíteni kell őket a döntéseikkel, utóbbiak esetében problémásabbnak látja, ha kevés szembesítés mellett mondhatják el a saját narratívájukat. Úgy véli, ez a cselekedeteiket túl emberinek láttathatja, holott azok amorálisak voltak. A propaganda eltűnésével és a kormánymédia-termékek összeomlásával párhuzamosan szerinte most kedves arcú emberek magyarázzák a bizonyítványukat, ami a gyors megbocsátás felé mutat.

„Mindez a nagyon gyors megbocsátás irányába mutat, pedig szerintem az indulatok szításában és gyűlöletkeltésben aktív szerepet játszó szereplők esetében ez nem indokolt”

– szögezte le. A szociálpszichológus szerint a felelősség megállapításánál nem szabad megállni a legfelsőbb szinten, és csak Rogán Antalra, valamint néhány vezetőre hárítani mindent. „Érdemes elkerülni azt is, hogy minden felelősséget csak a legfelsőbb szintekre vetítünk, és csak Rogán Antalt és néhány köztévés igazgatót nevezünk meg bűnösnek” – mondta. Álláspontja szerint a propagandagépezet közép- és alsóbb szintjein elkövetett tettekről is beszélni kell.

Krekó Péter kifejtette, hogy

az Orbán-rendszer egyfajta információs autokrácia volt, amely az információk rendszerszintű manipulációjával tartotta fenn magát.

Fontosnak tartja megérteni, hogy ez nem volt klasszikus autoriter rendszer. „Senkit nem kényszerítettek arra, hogy a gyűlöletkeltésben részt vegyen, senkinek sem fogtak pisztolyt a fejéhez annak érdekében, hogy a propagandát szolgálja” – hangsúlyozta. Bár voltak kényszerítő eszközök, azok nem a középosztályt sújtották elsősorban.

„Ezért sem adhat felmentést, amire a Harmadik Birodalom bukását követően sokan hivatkoztak: »parancsra tettem«” – vonta le a következtetést.

Szerinte az államszervezet szinte bármely részéből, így a propagandaintézményekből is fel lehetett állni. „Őszintén szólva ezt nagyon kevesen tették meg az elmúlt 16 évben” – tette hozzá.

A „boszorkányüldözés” vádjára reagálva Krekó elmondta, hogy a kormányváltáshoz vezető két legfontosabb érzelem a harag és a remény volt, a harag pedig a változás fontos katalizátora. Bár ennek nem szabad korlátlan utat engedni, a közvélemény morális felháborodásának kifejezését legitim demokratikus eszköznek tartja. A magyar politikára jellemző „törzsi logikai gondolkodás” veszélyére is felhívta a figyelmet, amely a saját oldalon megbocsátó, míg az ellenféllel szemben kíméletlen. „Míg valaki egy normasértést a saját oldalán megbocsáthatónak, sőt kívánatosnak tart, a másik oldallal szemben sokkal kevesebbet enged meg” – magyarázta. Úgy látja, a Fidesz összeomlásával a hatalommal való visszaélés veszélye fennáll, de az új kormány részéről lát olyan gesztusokat, amelyek ez ellen hatnak.

Krekó a Fidesz szembenézésének teljes hiányát látja.

„Egy-két kritikus hangon kívül nem hallottunk érdemi önreflexiót a Fidesz oldaláról, Orbán Viktor továbbra is a globális összeesküvéssel magyarázza a vereségét”

– állapította meg. Ezzel szemben az új kormány tett gesztusokat, például Magyar Péter bocsánatot kért a rendszer bűneiért. Orbán Viktor stratégiája szerinte ennek pont az ellentettje. „Orbán »dolgozatának« üzenete: az irány jó volt, csak nem mentünk elég messzire” – foglalta össze. A szociálpszichológus úgy gondolja, Orbán a saját politikai stílusának foglyává vált, érzéketlen lett a társadalmi hangulatváltozásokra, és a Fidesz népszerűségének zuhanása részben az önreflexió hiányának köszönhető.

Krekó Péter személyes érintettként elmondta, senki nem kért tőle bocsánatot a Covid-járvány alatti lejárató kampány miatt, de ezt nem is várja el. Fontosabbnak tartja a miniszterelnöki bocsánatkérést, bár szerinte az állam név szerint is bocsánatot kérhetett volna a Szuverenitásvédelmi Hivatal által meghurcoltaktól. A rendszer alsóbb szintjein dolgozók felelősségével kapcsolatban konkrét javaslata is van.

„Én elképzelhetőnek tartanék például egy külön szabályozást arra, hogy a gyűlöletkeltésben élen járó közmédia és más médiaorgánumok bizonyos feladatokban részt vevő munkatársai egy ideig ne dolgozhassanak az államigazgatásban vagy a nyilvánosságban”

– vetette fel. Véleménye szerint aki aktívan részt vett az információs hadviselésben, annak szembe kell néznie a következményekkel.

„Aki aktív munkát végzett az ország polgárai elleni információs hadviselésben, és civilek ellen fordította ezeket az információs fegyvereket, az nézzen szembe a következményekkel” – mondta.

A szociálpszichológus szerint az Orbán-rendszerrel való szembenézés elmulasztása illeszkedne a feldolgozatlan magyar traumák sorába, de hangsúlyozta, hogy ez a rendszer morálisan nem eshet egy megítélés alá a gyilkos diktatúrákkal. Úgy látja, a rendszer fenntartásában a magyar társadalomnak is volt felelőssége. „Ezért szerintem a rendszer fenntartásában is volt a magyaroknak társadalmi felelősségük” – jelentette ki, hozzátéve, hogy mindenkinek érdemes elgondolkodnia a saját felelősségén. Timothy Snyder „előzetes behódolás” fogalmát idézve arról beszélt, hogy sokan feleslegesen engedtek a hatalomnak. „Magyarország ennek az előzetes behódolásnak az állapotában volt. Tudom, hogy ez nem egy népszerű nézőpont, mert egyszerűbb a Fidesz túlhatalmára fogni mindent” – mondta.

A jövőre nézve a legfőbb tanulságnak a hatalommal szembeni bátor kiállást tartja. „A tanulság szerintem az, hogy ne próbáljunk megfelelni előre a hatalom akaratának, és ne féljünk kritikusak lenni” – fogalmazott. Szerinte az Orbán-kormány alatt a társadalom megtanulta, hogy lehet hatása az ellenállásnak. Ezt a kritikai attitűdöt a jövőben is meg kell őrizni, mert ez a záloga annak, hogy

az alattvalói mentalitásból egy tudatos polgári mentalitásba lépjünk át.

„Ha ellent merünk mondani a hatalomnak, egy fejlettebb, jobb társadalomban élhetünk” – zárta gondolatait.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk