Magánszemélyek bankszámláiról is kért adatokat a Szuverenitásvédelmi Hivatal – négy állami intézmény simán igent mondott
Négy fontos állami intézmény igent mondott a Szuverenitásvédelmi Hivatal (SZH) adatgyűjtési kéréseire, miközben kettő nem hagyta magát – derítette ki az Átlátszó a bíróságon kiperelt dokumentumokból. Az üzenetváltásokból kiderült, hogy az MNB, az adatvédelmi , a média- és az adóhatóság készséggel válaszolt az SZH kérésére, de a könyvvizsgálói és ügyvédi kamara nem tett eleget a kérésnek. Utóbbiak a törvényben foglalt titoktartási kötelezettségükre hivatkozva mondtak nemet.
Az SZH kérései túllépik a törvényi felhatalmazás határait – legalábbis a dokumentumok alapján így tűnik. A Magyar Nemzeti Banktól például azt kérte a hivatal elnöke, Lánczi Tamás, hogy a jövőben az SZH kérései könnyedén befuthassanak a bankok IT-rendszereibe, és kimutathatóak legyenek az ügyfelek számláin történő „utalások és átvezetések” a „szuverenitásvédelmi törvény szemszögéből”. Matolcsy György, az MNB elnöke válaszlevelében említést tett egy lehetséges együttműködési megállapodásról, de amikor a portál megkérdezte, hogy mégis hogyan férhet hozzá az SZH a banki ügyfelek számlatörténetéhez, válasz már nem érkezett.
Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke is megkapta a maga listáját: a bejelentések „haladéktalan” továbbítása az SZH-hoz, tájékoztatás az indított vizsgálatokról, és egy kapcsolattartó kijelölése. Péterfalvi mindhárom kérést elfogadta, azzal a kikötéssel, hogy a személyes adatokat anonimizálják.
A NAV-nak azt kellett volna dokumentálnia, amit „szuverenitást sértő vagy veszélyeztető tevékenységeknek” látnak a bűnügyi hírszerzésük során, és haladéktalanul továbbítani az információkat a „társzerveknek”. A Médiahatóságot pedig arra kérték, hogy elemezzék a „nemzeti szuverenitást sértő” tartalmakat, fogadjanak lakossági bejelentéseket ezekről, és azonnal küldjék tovább az SZH-nak. Az is a kérés része volt, hogy a hatóság szabályzatait is igazítsák a „szuverenitás védelméhez”.
A könyvvizsgálói kamarának is jutott a kérésekből: Lánczi Tamás azt kérte, hogy a „szuverenitásvédelmi törvénybe ütköző magatartásokat” jelenteni kelljen, és szabályozzák ezt a könyvvizsgálók feladatai között. A kamara viszont visszautasította ezt a kérdést, mondván, hogy a törvény „abszolút titoktartási kötelezettséget” ír elő a könyvvizsgálók számára, és ennek bármilyen kiegészítéséhez a Pénzügyminisztérium beleegyezése szükséges.
A kiperelt dokumentumokból úgy tűnik, hogy Lánczi kérései túllépik az SZH törvényi felhatalmazását, ami állami szervek konkrét vizsgálataira vonatkozhatna, de nem rendelkezik arról, hogy folyamatos információgyűjtést kellene végezni az SZH kedvéért.
Az Átlátszó emlékeztet arra is, hogy idén februárban az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított az Orbán-kormánnyal szemben, mert szerintük a szuverenitásvédelmi törvény sérti az uniós alapjogokat.
Ráadásul az SZH elsőként épp az Átlátszót (és a Transparency International Magyarországot –TI) pécézte ki magának egy átfogó vizsgálattal, amit azzal indokoltak, hogy ezek a szervezetek „a választói akarat befolyásolására irányuló tevékenységet” folytatnak. Az Átlátszó visszautasította ezt a vádat, és közölte, hogy a választási törvény szerint ilyen tevékenységet ők nem végeznek. Az SZH szerint az Átlátszó hibásan értelmezi a törvényt, de a portál továbbra sem hajlandó együttműködni az SZH-val.
