derült ki a Pulzus Kutató május elsejére készített, reprezentatív kutatásából, amelynek részleteit először az RTL Híradóval osztották meg.

A felmérésből kiderül, hogy a munkavállalók ötöde tart attól, hogy elveszítheti állását idehaza.

A minimálbért, illetve a szakmunkás bérminimumot 19 és fél százalékkal emelték idén. A dolgozók 36%-a viszont egy forinttal többet se visz haza, mint egy éve. A kutatás szerint 61% kapott bérfejlesztést idén, 1% nem válaszolt, 2% pedig nem dolgozott tavaly.

A legtöbben a 18-39 év közöttiek közül kaptak emelést. Az emelésben részesülők 58%-a legfeljebb 10%-os bérfejlesztést kapott. Vagyis a fizetésük nagyjából annyit érhet, mint tavaly, miután az infláció is akár 10% körülire gyorsulhat éves szinten a Nemzeti Bank szerint.

39%-uk bérét a pénzromlás üteménél nagyobb mértékben emelték. Mégis nagyjából minden második munkavállaló elégedetlen a jelenlegi keresetével.

A Híradó által kérdezett érdekképviseleti vezető azt mondja, ott nagyobb a fizetésemelés, ahol van szakszervezet. De sok munkáltatónál nem működnek az érdekképviseletek.

VIDEÓ: Az RTL Híradó beszámolója

Az átforrósodott vonatba zárva, a tűző napon vesztegeltek az utasok több mint egy órán át vasárnap délután Balatonfőkajárnál - számolt be róla az RTL Híradó.

A Balatonfüredről Budapestre tartó járat a mozdony hibája miatt állt meg a nyílt pályán. A MÁV szerint a lehető leggyorsabban elindították a segélymozdonyt, vizet pedig csak akkor osztottak volna az utasoknak, ha a vonat két óránál többet vesztegel a nyílt pályán.

Az egyik utas a Híradónak azt mondta, csak fél óra elteltével nyitották ki az átforrósodott vagonok ajtaját.

- mondta a lány, aki szerint a vonat személyzete csak annyit közölt velük, hogy a mozdony hibája miatt nem tudnak tovább menni. Bezárták a mosdókat, és inni se tudtak.

- fogalmazott.

A vonat több mint egy órányi veszteglés után tudott csak tovább indulni, amikor rákapcsoltak egy másik mozdonyt. Bevontatták a Polgárdi vasútállomásra, ahol az emberek átszálltak egy másik, Budapestre induló vonatra.

Egy héten belül ez volt a második eset, hogy utasok rekedtek a hőségben egy vonaton. Június végén a MÁV Zürichbe tartó szerelvénye hibásodott meg indulás előtt, ezért utasokkal együtt tárolóvágányra tolták a Keleti pályaudvaron. A vagonban olyan meleg volt, hogy egy gyerek rosszul lett, egy másik utas pedig pánikba esett és betörte az ablakot.

A Híradónak nyilatkozó vasúti közlekedési szakértő szerint a hőhullámok nagy kihívások elé állítják a MÁV gyakran 50 évnél öregebb járműveit.

- fogalmazott Andó Gergely, aki szerint, ha hosszú ideig vesztegel a vonat a nyílt pályán, érdemes segítséget kérni a katasztrófavédelemtől, ők kimentik az utasokat az felhevült vagonokból.

A MÁV az RTL Híradó megkeresésére írásban azt közölte: azonnal elindították a meghibásodott vonathoz legközelebbi mozdonyt, ezért kellett csak egy órát várniuk az utasoknak. Vizet pedig csak akkor vittek volna a vonatra, ha 120 percnél tovább vesztegel a nyílt pályán.

Harminc évig titokban tartaná a honvédség és a honvédelmi minisztérium, hogy mi történt márciusban abban a 40 percben, amikor a paksi atomerőmű fölött is átrepülve a magyar légtérben tartózkodott egy katonai felderítő drón - írja a hvg.hu.

A lap közérdekű adatigénylésében többek között arról érdeklődött, hogy felszálltak-e a Gripenek, hogy ellenőrizzék a légteret, indult-e hivatalos vizsgálat és megállapították-e a felelősséget.

A honvédség parancsnoksága, illetve a Honvédelmi Minisztérium által adott válaszokból viszont az derült ki, hogy

Az Ukrajnában felszállt - az ukránok szerint nem általuk indított - drón a román és a magyar légtéren át érkezett Horvátországba, és Zágrábban zuhant le műszaki hiba miatt. A román légtérben mindössze 3 percet töltött. A román védelmi tárca később azt közölte: a gyorsasága és a zord időjárási és terepviszonyok miatt az észlelésen kívül nem tudtak mit kezdeni vele.

A magyar légtérben viszont 40 percet töltött el a szovjet gyártmányú, Tu-141-es típusú drón, mielőtt átrepült Horvátországba, majd Zágrábban lezuhant. Később kiderült, hogy a drón OFAB 100-120 típusú bombát szállított, de az nem tartalmazott katonai vagy polgári felhasználású robbanóanyagot.

A hvg.hu adatigénylésére küldött válaszban az állami szervek arra a jogszabályra hivatkoztak, miszerint "a honvédség szervezeti felépítésére, működésére, haditechnikai eszközeire és anyagaira, valamint hadfelszerelésére vonatkozó adatok a keletkezésüktől számított 30 évig honvédelmi és nemzetbiztonsági érdekből nem nyilvánosak. Ezen adatok megismerését a honvédelmi és a nemzetbiztonsági érdek mérlegelésével a Magyar Honvédség parancsnokának javaslata alapján a honvédelemért felelős miniszter engedélyezheti".

Ahogy nagyon sok hazai ágazatban, úgy a kereskedelemben is munkaerőhiány tapasztalható. Ez a kedvezőtlen tendencia annak ellenére is hosszú ideje sújtja az ágazatot, hogy a munkáltatók többféle módon is megpróbálták magukhoz csalogatni a szükséges munkaerőt - írja közleményében a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ).

A szakszervezet szerint, mivel a létszámot tartósan nem lehet a szükséges szintre feltornázni, szükség van a helyzet más módon történő kezelésére is.

Úgy vélik, hogy nyitvatartási óraszámok csökkentésével a jelenlegi munkavállalói struktúra munkaóráit úgy lehetne beosztani, hogy magasabb létszám jusson a forgalmasabb időszakokba. Ezzel egyszerre javítható a kereskedelmi szolgáltatás minősége, és csökkenthető a dolgozók munkaterhelése is.

Fentiekre tekintettel

- fogalmaznak a közleményben, amelyben azt is hozzáteszik, hogy az így nyert óraszámmal részben kiegyenlíthető a munkaerőhiány okozta túlterhelés.

A KASZ szerint egy ilyen szabályozás bevezetése nem csak a kereskedelemben dolgozók munka/magánélet egyensúlyára lenne kedvező hatással, hanem valamennyi munkavállalóéra.

Mint írják: első lépésként a munkáltatói oldal érdekképviseleti szerveivel szeretnének egyeztetni ebben a témában, de végső célként mindenképp egy teljes ágazatra kiterjedő szabályozást tartanák célravezetőnek.

A Dunántúlra hoz több csapadékot az érkező hidegfront - közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat hétfőn a Facebook-oldalán.

Mint megjegyezték: az eddigi lényegében száraz idő miatt is "felmerül a kérdés, hogy az enyhülés mellett érkezik-e számottevő csapadék". Azt írták a válasz nem olyan egyszerű, ennek szemléltetésére közzé is tettek a keddi csapadék kilátásokról egy ábrát, amely ötven különböző forgatókönyvet vázol fel.

A csapadék zöme a Dunántúlon várható.

Kedden napközben az Északi-középhegységet, majd délután, este az Alföldet is elérhetik a zivatarok. Utóbbi kapcsán kiemelték, hogy az Alföldön a száraz, forró levegő miatt a zivatarokat nagy, akár 80-90 kilométer/órás széllökések kísérhetik.

Az intenzív cellákat emellett - főként a Dunántúlon - felhőszakadás kísérheti - ismertette a meteorológiai szolgálat azt kérve, hogy mindenki kövesse figyelmeztetéseiket, riasztásaikat.

Zivatarveszély miatt az egész országra, továbbá több nyugati megyére a felhőszakadás veszélye miatt is elsőfokú figyelmeztetéseket adtak ki.

Az országos tisztifőorvos múlt hétfőtől rendelte el - eredetileg csütörtök éjfélig - a legmagasabb, harmadfokú hőségriasztást. Ezt közben július 4., hétfő éjfélig hosszabbította meg.

Az előrejelzés szerint kedden hajnalban 17-23 Celsius-fokot mérhetnek. A csúcsértékek 24 és 37 fok között alakulnak, a magasabb értékeket délkeleten, az alacsonyabbakat nyugaton mérhetik.