Lengyel elnökválasztás: a végére szoros lett az első forduló az exit pollok szerint
Május 18-án Lengyelországban is az urnákhoz járultak az emberek, ők is elnököt választottak, mint Romániában, csak ott egyelőre az első fordulót rendezték meg. Egyik jelölt sem szerezte meg az abszolút többséget, így két hét múlva második forduló jön.
A TV24 megbízásából az Ipsos készített exit pollt, ami szerint Rafał Trzaskowski 30,8 százalékot kapott, Karol Nawrocki pedig 29,1 százalékot. A választás előtt készült közvélemény-kutatások is szoros versenyt jósoltak, de a különbség végül még kisebb lett, mint várták. A Politico például 5 százalékos különbséget jósolt Trzaskowski javára - írta a Gazeta Wyborcza.
A közvélemény-kutatások szerint a két vezető jelölt együtt a szavazatok eddigi legalacsonyabb arányát érte el az 1990-es első elnökválasztás óta.
„Az emberek belefáradtak ebbe a kétpárti harcba. Valójában már húsz éve ugyanaz a csata zajlik, csak más-más szereplőkkel Tusk és Kaczyński helyett” – mondta Aleks Szczerbiak, a Sussexi Egyetem politológusa a Guardiannek.
Lengyelországban az elnök nemcsak reprezentál, hanem politikai szerepe is van. Ő nevezi ki a miniszterelnököt és a kormányt, vétójoga van, és befolyása van az ország külpolitikájára is.
Trzaskowski a jelenlegi varsói polgármester, akit a Donald Tusk vezette jobbközép koalíciós kormány támogat. Ez a kormány 2023 vége óta van hatalmon. Nawrocki történész, függetlenként indult, de a Jog és Igazságosság (PiS) párt támogatja, amely 2015 és 2023 között vezette az országot.
A Trzaskowskit támogató Polgári Koalíció (KO) egy bal- és jobboldali pártokból álló szövetség, amelyet az előző kormány elleni közös fellépés tart össze.
Sok választó csalódott a kormány lassú haladása miatt, amely a reformokat a köztársasági elnök vétójogának árnyékában próbálta véghezvinni.
– mondta Ben Stanley, a varsói SWPS Egyetem politológusa.
„Kérdés, hogy a szavazók megerősítik-e a 2023-as döntésüket, vagy a reformok lassúsága miatt más irányt keresnek” – tette hozzá.
Trzaskowski főként a városi, Nawrocki pedig inkább a vidéki szavazók körében népszerű. Mindketten Amerika- és ukránbarát politikusok.
A harmadik helyen Sławomir Mentzen végzett 15,4 százalékkal. Ő a szélsőjobb jelöltje volt, és megosztotta a jobboldali szavazókat.
Mentzen korábban átmenetileg megközelítette Nawrocki második helyét, de végül leszorult mögé. A radikális jobboldali, rendszerellenes vezetőként ismert politikus még így is a harmadik lett.
A baloldalon Adrian Zandberg, a Razem párt vezetője, valamint Magdalena Biejat, az Új Baloldal képviselője küzdött a negyedik–hatodik helyezésért. Ez lehet a baloldal legerősebb eredménye elnökválasztáson 2010 óta.
- írta a Guardian.
A történész azt állítja, hogy egy korábbi washingtoni találkozón Donald Trump támogatásáról biztosította őt.
A leköszönő államfő, Andrzej Duda szoros szövetségese volt az előző PiS-kormánynak, és ellenezte az új kormány által tervezett változtatásokat, többek között visszatartotta bizonyos nagyköveti kinevezéseket.
Az új elnök augusztusban lép hivatalba. A második fordulót június 1-jén tartják.
