Lemondott Walter Katalin, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) vezérigazgatója – értesült az Index.
A portál információi szerint Walter a BKV körüli botrány miatt nyújtotta be a lemondását.
Az Index emlékeztet: Walter Katalin 2021 óta volt a BKK vezérigazgatója, akkor a 2020-ban kinevezett Fendrik László megbízott igazgatót váltotta.
2023-ban negyedik alkalommal választotta őt a Forbes magazin a legbefolyásosabb magyar nők közé, ahol 2020-ban és 2021-ben az üzlet kategóriában a nyolcadik, 2022-ben a hatodik, 2023-ban a negyedik helyen szerepelt.
2023 októberében két évre elnökévé választotta az EMTA, a legnagyobb európai közlekedési cégeket összefogó testület.
Szijjártó Péter március 21. óta kizárólag a Magyar Honvédség repülőgépeit használja hivatalos külföldi útjaihoz, írta meg az Átlátszó. Az elmúlt több mint két hónapban 36 alkalommal repült különböző városokba, köztük Ankarába, Moszkvába, Brüsszelbe, Londonba, Iszlámábádba és Jeruzsálembe. Ezeken az utakon a honvédség négy repülőgépe – a 604-es, 605-ös, 606-os és 607-es lajstromjelű gépek – közül vett igénybe különböző típusokat.
A legtöbbször, 15 alkalommal a 605-ös, 11 úton pedig a 604-es repülőgéppel utazott. Ezek a típusok akár 140 utast is szállíthatnak, az első néhány sorban első osztályú kényelmi szinttel, míg a többi ülés három-három fős kiosztású. A kisebb, de kényelmesebb futárgépekkel – a Falcon 7X típusú 606-ossal és 607-essel – összesen 11 alkalommal repült. Ezek a gépek hosszabb utakra is alkalmasak, többek között fekvőhelyeket is ki lehet alakítani rajtuk éjszakai módra.
A külügyminiszter utazásairól készült közösségi médiás bejegyzések alapján látható, hogy az elmúlt időszakban minden esetben a honvédségi repülőgépek jelentek meg a képeken.
Korábban voltak olyan fotók, amelyeken a repülőgép nem szerepelt, ezekből arra lehetett következtetni, hogy Szijjártó magánrepülőgépet használt.
Az Átlátszó megkereste a Külgazdasági és Külügyminisztérium sajtóosztályát, hogy megtudja, miért álltak le a magángépes utazások, és van-e ennek köze a bírósági döntéshez, de 48 órán belül nem érkezett válasz. A portál korábban pert indított a külügy ellen, amelyben a miniszter utazásainak költségeit szerették volna megismerni. A Fővárosi Törvényszék elsőfokú ítéletében kimondta, hogy a minisztériumnak ki kell adnia ezeket az adatokat, mivel nem tartotta jogszerűnek a külügy által hivatkozott jogszabályt. Bár a minisztérium fellebbezett, a döntés másnapjától már nem béreltek magángépet Szijjártó hivatalos útjaihoz.
A Magyar Honvédség gépeinek használatáról az Átlátszó hosszú ideje rendszeresen beszámol. A cikkeikben szó esett a gépek beszerzéséről, költségeiről, valamint az utazások célpontjairól is. Azt is megírták, hogy egy jogszabály-módosítás nyomán a honvédség már magánutakra is szállíthat védett személyeket, például Orbán Viktort vagy Szijjártó Pétert. Korábban előfordult olyan eset is, amikor egy hivatalos marokkói út után a 604-es repülőgép 1000 kilométeres kitérőt tett Olaszországba, hogy Pisában tegye ki a miniszterelnököt.
A Falcon 7X típusú gépekkel nemcsak állami vezetők, hanem üzletemberek is utaznak világszerte. Az OTP Bank tulajdonában álló Air-Invest Kft. flottájában is két ilyen gép van, köztük egy újabb Falcon 8X típusú változat.
Szijjártó Péter március 21. óta kizárólag a Magyar Honvédség repülőgépeit használja hivatalos külföldi útjaihoz, írta meg az Átlátszó. Az elmúlt több mint két hónapban 36 alkalommal repült különböző városokba, köztük Ankarába, Moszkvába, Brüsszelbe, Londonba, Iszlámábádba és Jeruzsálembe. Ezeken az utakon a honvédség négy repülőgépe – a 604-es, 605-ös, 606-os és 607-es lajstromjelű gépek – közül vett igénybe különböző típusokat.
A legtöbbször, 15 alkalommal a 605-ös, 11 úton pedig a 604-es repülőgéppel utazott. Ezek a típusok akár 140 utast is szállíthatnak, az első néhány sorban első osztályú kényelmi szinttel, míg a többi ülés három-három fős kiosztású. A kisebb, de kényelmesebb futárgépekkel – a Falcon 7X típusú 606-ossal és 607-essel – összesen 11 alkalommal repült. Ezek a gépek hosszabb utakra is alkalmasak, többek között fekvőhelyeket is ki lehet alakítani rajtuk éjszakai módra.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kósa Lajos: Innen kezdve csak egy lépés egy katonai puccs
A fideszes politikus szerint komoly problémát jelent, ha egy vezérkari főnök nem hajtja végre a parancsokat. Rendkívüli bizottsági ülésen vizsgálnák az ügyet.
Kósa Lajos szerint súlyos következményei lehetnek annak, ha egy katonai vezető nem hajtja végre a parancsokat. A fideszes képviselő a Hír Tv szerda esti műsorában arról beszélt, hogy a hadsereg szigorúan hierarchizált rendszerben működik, ahol a parancsteljesítés alapvető elvárás.
„Ha a főnök nem hajtja végre a rá vonatkozó parancsokat, mire számítunk az alacsonyabb parancsnokoktól? Akkor nem hadseregünk van, hanem fegyveres emberek gyülevész hada” – fogalmazott a politikus.
A jövő héten
rendkívüli bizottsági ülésen vizsgálnák meg, milyen álláspontot képviselt Ruszin-Szendi Romulusz a NATO-üléseken vezérkari főnökként.
Kósa elmondása szerint áttekintik a NATO-tól érkezett dokumentumokat, ellenőrzik azok hitelességét, és ezután felkérik Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi minisztert, hogy tegyen javaslatot az esetleges jogi következményekre.
A műsorban a képviselő úgy fogalmazott: „Hogy ez nem maradhat szó nélkül, az egész biztos.
Innen kezdve csak egy lépés egy katonai puccs, mert a katonaság vezetője nem ért egyet a saját főnökével, és akkor megy a másik feje után.
Önnel mit csinálna a tévé vezetője, hogyha mi most itt a nőkről beszélgetünk, meg a sakkról? Mert Ön azt gondolja, hogy ez már unalmas.”
A Népszava szemléje szerint Kósa kitért arra is, hogy ő maga is tud fekvőtámaszozni, de nem vett részt zsírleszíváson, főleg nem közpénzből. Azt mondta, szerinte Ruszin-Szendi Romulusz nem megőrült, hanem túlértékelte saját szerepét, és úgy vélte, önálló politikát kell folytatnia. „Ez nagyon aggasztó, mert innen csak egy lépésnyire vagyunk a pusztulástól” – tette hozzá.
Korábban Kocsis Máté beszélt arról, hogy információik szerint ukrán ügynökök egyeztettek egy „korábbi magas rangú katonai vezetővel”. Ruszin-Szendi Romulusz ezzel kapcsolatban elmondta, hogy kétszer találkozott Holló Istvánnal, de ez szerinte nem bizonyít semmit.
Kósa Lajos szerint súlyos következményei lehetnek annak, ha egy katonai vezető nem hajtja végre a parancsokat. A fideszes képviselő a Hír Tv szerda esti műsorában arról beszélt, hogy a hadsereg szigorúan hierarchizált rendszerben működik, ahol a parancsteljesítés alapvető elvárás.
„Ha a főnök nem hajtja végre a rá vonatkozó parancsokat, mire számítunk az alacsonyabb parancsnokoktól? Akkor nem hadseregünk van, hanem fegyveres emberek gyülevész hada” – fogalmazott a politikus.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Milliárdokat kaszált külföldről a kormányközeli Mediaworks, mégis nagyon kicsi a nyereség
Hiába folyt be 57 milliárd forint a Mediaworkshöz, a cég majdnem veszteséges lett. A kiadások nőttek, a támogatások elapadtak, a haszon pedig szinte teljesen eltűnt.
A Mediaworks Hungary Zrt. tavaly 57 milliárd forintos árbevételt ért el, ami alig maradt el a 2023-as 57,2 milliárdtól. A bevétel négy fő területről származott: az online tevékenység 12,6 milliárdot hozott, a nyomtatott lapok értékesítése 11,9 milliárdot tett ki, a hirdetésekből kicsivel több mint 11 milliárd forint folyt be, a nyomdai szolgáltatások pedig 10 milliárd forintot hoztak, összegezte a 444.
A hirdetési bevételek csökkenést mutattak: míg 2023-ban közel 15 milliárd forintot tettek ki, 2024-re ennél alacsonyabb összeget könyvelt el a cég ezen a soron.
A társaság exportból származó árbevétele 2,5 milliárd forint volt.
A legtöbb pénz Szlovákiából érkezett (több mint 1 milliárd forint), ezt követte Írország 723 millióval és Románia 463 millióval. Emellett az Egyesült Államokból 62 millió, Szingapúrból 1,8 millió, a Virgin-szigetekről pedig kicsivel több mint 1 millió forint származott.
Az egyéb bevételek viszont jelentősen csökkentek: a 2023-as 3,2 milliárd forint után 2024-ben már csak 1,3 milliárdot könyveltek el. Ennek egyik oka az volt, hogy nem volt elengedett követelés, másrészt
a támogatások összege is visszaesett – míg korábban meghaladta az 1 milliárdot, tavaly csupán 50 millió forintot tüntettek fel ezen a soron.
A költségek emelkedtek: az anyagjellegű ráfordítások 35,8 milliárdról 36,8 milliárdra nőttek, a személyi jellegű kiadások pedig 16 milliárd után már 18 milliárd forintot tettek ki.
Ennek eredményeként a vállalat üzemi szinten 444 millió forintos veszteséget könyvelt el.
Ezt azonban kompenzálta a MédiaLog-DMHM Kft.-től érkező 886 millió forintos osztalék, így végül 321 millió forintos nyereséggel zárták az évet. Ez az eredmény jelentősen elmaradt a 2023-as 3,3 milliárd forintos profittól.
A Mediaworks Hungary Zrt. tavaly 57 milliárd forintos árbevételt ért el, ami alig maradt el a 2023-as 57,2 milliárdtól. A bevétel négy fő területről származott: az online tevékenység 12,6 milliárdot hozott, a nyomtatott lapok értékesítése 11,9 milliárdot tett ki, a hirdetésekből kicsivel több mint 11 milliárd forint folyt be, a nyomdai szolgáltatások pedig 10 milliárd forintot hoztak, összegezte a 444.
A hirdetési bevételek csökkenést mutattak: míg 2023-ban közel 15 milliárd forintot tettek ki, 2024-re ennél alacsonyabb összeget könyvelt el a cég ezen a soron.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
