A volt köztársasági elnök először adott interjút a leváltása után, melyben alkotmányellenesnek nevezte a személyét érintő Alaptörvény-módosítást. Szerinte ezzel a lépéssel a rendszerváltáskor kialakított demokratikus berendezkedés lényegében véget ért.
Sulyok Tamás volt köztársasági elnök a Mandinernek adott interjúban beszélt az elmozdításához vezető útról, a Magyar Péter miniszterelnökkel folytatott megbeszéléseiről és arról, miért tartja alkotmányellenesnek a leváltását, amit végül mégis aláírt. Az egykori államfő szerint a történtek beláthatatlan következményekkel járnak a magyar jogállamiságra nézve.
Azt mondta, a miniszterelnök nem meggyőzni próbálta, hanem fenyegetéssel élt.
„A miniszterelnök kevésbé a meggyőzés, mintsem a fenyegetés erejével próbálkozott, azzal szembesített engem, hogy nem szólaltam meg bizonyos politikai ügyekben” – jelentette ki Sulyok, aki szerint ez a vád több esetben tényszerűen téves volt.
Példaként említette, hogy a gyermekvédelmi ügyekben közleményt adott ki, és a választási kampány hangnemével kapcsolatban is megnyilvánult. Véleménye szerint azonban nem is ez a lényeg.
„Minden jogász számára világos, hogy az államfőnek nincs politikai felelőssége, nem a politikai térben mozog, közjogi feladatai vannak, és pártatlannak kell lennie. Távol kell tartania magát a politikától” – fogalmazott.
A nemzeti egység megtestesítésével kapcsolatban kifejtette, hogy egy plurális társadalomban ez bonyolult feladat, mivel a társadalom számos területen megosztott. Szerinte egyetlen szektorban nem lehet megosztottság, ez pedig a jog világa. Úgy látja, a miniszterelnök egy olyan ideális köztársasági elnököt képzel el, aki a politikai többséget képviseli, de ez a szerep a parlamentre vagy a kormányra lehet csak igaz. „A nemzet egységét azáltal tudja kifejezni az államfő, ha a hatalmi ágak politikai vagy személyi döntéseit közjogi keretbe foglalja az egész magyar társadalom számára. Mindvégig erre törekedtem, és úgy gondolom, sikerült is” – mondta.
Kitért arra, hogy Magyar Péter többször is a távozását követelte, de szerinte alkotmányjogi szempontból nem mindegy, hogy egy ellenzéki pártvezető vagy a miniszterelnök fogalmaz meg ilyen követelést. Amikor a kormányfő tesz ilyet, annak már alkotmányos következménye van. „A köztársasági elnök egész egyszerűen nem mondhat le ilyen helyzetben, a – szintén az Alaptörvényre tett – esküjéhez nem lenne hű” – jelentette ki, hozzátéve, hogy ha lemondott volna, az mindenképp alkotmányellenes lett volna.
Úgy véli, eltávolítása is alkotmányellenes volt.
„Az Országgyűlés által elfogadott, rám vonatkozó Alaptörvény-módosítás ugyanis tartalmilag teljes egészében alkotmányellenes, sőt a nemzetközi és az európai uniós normáknak sem felel meg.
Csakhogy én államfőként tartalmi vizsgálatot az Alkotmánybíróságtól nem kérhetek, épp az Alkotmány vonatkozó rendelkezései miatt” – magyarázta. Emiatt súlyos dilemmaként, nemzeti sorskérdésként élte meg a helyzetet, és végül az egyetlen lehetséges reakciónak azt tartotta, hogy a tiltakozását kifejező elnöki határozattal, de aláírja a parlamenti döntést.
Az Alkotmánybíróság szerepével kapcsolatban elmondta, a testület azért vált határozatképtelenné az általa kért állásfoglalás ügyében, mert annyi bíró jelentett be személyes érintettséget.
„Mivel a miniszterelnök közülük többeket megfenyegetett, hogy őket is eltávolítja, ez egyfajta dermesztő hatást gyakorolhatott rájuk. Ezt a jelenséget az alkotmányjogban is ismerik, »chilling effectnek« hívjuk” – közölte.
A Reuters azon megállapítására, miszerint Orbán Viktor egyik „hatalmi bástyája” dőlt le, úgy reagált, hogy ez nem észszerű, és figyelmen kívül hagyja a magyar alkotmányjogi viszonyokat.
„Lehet itt tréfálkozni azzal, hogy kinek a bástyája dőlt le, meg hogy ki kinek a »bábja«, de az alkotmányjog nem vicc!”
– mondta. A Tisza Párt által hangoztatott „rendszerváltás” kifejezést politikai terméknek nevezte.
„Utoljára 1990-ben volt rendszerváltás Magyarországon, ha a Tisza az akkor kiépült rendszert akarja lebontani, végül is jó úton indult el azzal, hogy engem alkotmányellenesen eltávolított a köztársasági elnöki székből. Ezzel ugyanis a rendszerváltáskor kialakított jogállamiság lényegében megszűnt. Vége” – jelentette ki.
A saját elnöki ciklusát értékelve elmondta, a kezdet a kegyelmi ügy miatt nem volt egyszerű, de a válság megoldódott, ami szerinte azt mutatta, hogy az alkotmányos demokrácia intézményrendszere jól működött. Mindig is a közjogi szabályok erősebb érvényesítését tartotta fontosnak, de beismerte:
„Hogy ezen a téren sok eredményt nem értem el, az sajnos mostanra kiderült…”
A döntését ért kritikákra, például a megfutamodás vádjára úgy reagált, hogy a döntés egyszerre volt intézményi és személyes. „A szakmai meggyőződésem került tehát összeütközésbe a köztársasági elnöki mivoltommal, és a döntő végül az alkotmányos esküm lett” – mondta.
Szerinte súlyos következmények várhatók. „Ha az alkotmányjog a politika szolgálójává válik, az mindig rossz előérzetet kelt az emberben. Ellenkezőleg, keretet kell adnia, az Alkotmány a politika korlátja.
Most az látszik, a hatalom ezt, a fékek és ellensúlyok rendszerét totálisan le akarja építeni. Az én elmozdításom is ezzel függ össze”
– vélekedett.
A jövőjét firtató kérdésre Sulyok Tamás azt mondta, számára a jövő mindig is egy titkokkal teli totalitás volt, és most is bizalommal, várakozással tekint rá. Hetvenévesen, tizenkét év közszolgálat után először pihenni fog. Elmondása szerint a tisztségétől alkotmányellenesen fosztották meg, de az egész helyzetre a Jóisten akarataként tekint. Hozzátette, a feleségével a napokban költöznek ki a rezidenciából, ahol törvényi kötelezettség miatt laktak, de egyikük sem szeretett ott élni.
Zárásként hangsúlyozta, hogy Magyarországot nem tudja az Európai Unión kívül elképzelni. „Én ugyanúgy imádkozom Magyarországért, mint az Európai Unióért, hazánkat pedig nem tudom elképzelni e közösségen kívül.”