Lázár János bejelentette, kik nyerték meg a kastélyokat, meglepetés is van a nevek között

Három éve, nem sokkal az orosz-ukrán háború kitörése után magyar tudósok álltak ki Ukrajna és az ukrán tudományos élet tagjai mellett a függetlenségi harcukban. Akkor több mint százan írták alá a nyilatkozatot, és most, 2025 márciusában is 100 felett jár már azoknak a száma, akik újból szolidaritást vállaltak „Ukrajna népe, hadserege, kormánya és elnöke mellett” – derül ki több független szerkesztőségbe eljuttatott levelükből. Most azonban közleményüket kiegészítették Amerika szerepével is.

Mint írják, Donald Tump „Ukrajna számára teljesíthetetlen békefeltételeket szab és ezektől teszi függővé a további gazdasági és katonai segélyezését.”

Hozzáteszik,

Ugyanakkor egyetértenek „azokkal az európai országokkal, amelyek más államokkal összefogva tovább kívánják támogatni Ukrajna küzdelmét, hogy csakis kellő garanciákkal biztosított békét kössön az őt megtámadó agresszorral.”

A kiállást aláírta többek között Nádasdy Ádám nyelvész, Rácz András Oroszország-szakértő, Bozóki András politológus, volt kulturális miniszter, Ungváry Krisztián és Jeszenszky Géza történész (utóbbi az Antall-kormány volt külügyminisztere) és Szathmáry Eörs evolúcióbiológus.

Az aláírók teljes névsorát a 444-en lehet megnézni.

Donald Tusk lengyel miniszterelnök egy új európai biztonsági formátum kialakításáról beszélt, amelyben Törökország szorosabb bevonására is törekednének. A politikus szerint diplomáciai offenzívára van szükség, hogy Európa biztonságát megerősítsék. Emellett bejelentette, hogy a lengyel kormány tervezi az alapvető katonai kiképzés bevezetését minden felnőtt férfi számára.

Tusk a szokásos diplomáciai nyelvezetet félretéve éles kritikát fogalmazott meg Orbán Viktorral szemben, aki az Európai Tanács tegnap esti ülésén nem volt hajlandó aláírni az Ukrajnával kapcsolatos megállapodást.

A lengyel miniszterelnök szerint Oroszország arra törekszik, hogy „az európai érdekek árulóit vagy hasznos idiótákat” használja fel a nyugati országok közötti megosztottság előidézésére.

– mondta Tusk az újságíróknak.

Tusk, aki maga is történész, egy történelmi példával is érzékeltette mondanivalóját. A görög Ephialtész árulására utalt, aki Kr. e. 480-ban a thermopülai csatában a perzsáknak szolgáltatta ki honfitársait.

„Végül mind azok megvetették, akik felbérelték, mind pedig azok, akiket elárult” – mondta a lengyel miniszterelnök.

(The Guardian)

Már az alkoholos italok piacára is begyűrűzött az Egyesült Államok és Kanada közötti kereskedelmi vita – írja a Washington Post. Több kanadai tartomány úgy döntött ugyanis, hogy leveszik az amerikai italokat a polcokról, miután Donald Trump 25 százalékos vámot vezetett be bizonyos kanadai termékekre.

Válaszul Justin Trudeau kanadai miniszterelnök bejelentette, hogy ő is 25 százalékos vámot vet ki különböző amerikai termékekre. Ezek közül nagyjából 21 milliárd dollárnyi terméket, például söröket, borokat és tömény italokat már most érint a rendelet.

Manitoba tartomány vezetője, Wab Kinew egy Instagram-videóban jelentette be, hogy aláírt egy rendeletet, amely szerint eltávolítják az amerikai alkoholokat a tartomány üzleteiből. A videóban Trump beszédstílusát utánozva humorosan annyit mondott:

A videót egy nap alatt több mint 6 millióan látták, és tízezrével érkeztek rá a kommentek. Az egyik legnépszerűbb hozzászólás így szólt: „Amerikai vagyok, és támogatom az üzenetet.”

Manitoba mellett Ontario, Új-Skócia, Brit Columbia, Új-Brunswick, Újfundland és Labrador is hasonlóan döntött.

Mindez jelentős gazdasági hatásokkal járhat a Washington Post cikke szerint. Tavaly ugyanis az Egyesült Államok több mint 300 millió dollár értékű tömény italt, 422 millió dollárnyi bort és 41 millió dollár értékű sört exportált Kanadába. Kanada pedig összesen 771 millió dollár értékű alkoholt exportált Amerikába.

Chris Swonger, az Amerikai Szeszipari Tanács vezetője azt mondta, hogy

Kentucky állam különösen érintett lehet: ott a bourbon gyártása évente mintegy 9 milliárd dolláros bevételt hoz, és több mint 23 ezer embernek ad munkát. Andy Beshear, Kentucky demokrata kormányzója korábban bírálta Trump vámintézkedéseit, és hangsúlyozta, hogy ezek „rendkívül nehéz helyzetet teremtenek majd az emberek számára”.

Trump közben átmeneti engedményt adott az autógyártóknak: egy hónappal elhalasztotta bizonyos Kanadából és Mexikóból importált autókra vonatkozó vámok bevezetését, miután telefonon egyeztetett a General Motors, a Ford és a Stellantis vezetőivel, akik késleltetést kértek.

Brad Sigmont helyi idő szerint péntek este kivégzik Dél-Karolinában. Ha nem kap kegyelmet az utolsó pillanatban, 15 év után ő lesz az első ember az Egyesült Államokban, akit öl meg az állam.

A tervek szerint 67 éves férfit este hat órakor a kivégzőkamrába kísérik, ahol egy székre szíjazzák, és egy célpontot helyeznek a szíve fölé. Ezután egy csuklyát húznak a fejére, majd három kiképzett lövész egyszerre adja le a halálos lövéseket.

Sigmon korábban háromszor is közel került a kivégzéshez, de mindig elhalasztották, mert Dél-Karolina nem tudott beszerezni méreginjekciót. Az elítélt azért választotta a kivégzőosztagot, mert nem akarta sem az elektromos széket, sem a méreginjekciót.

A kivégzésre a halálsor közelében kerül sor, ahol Sigmon az elmúlt 23 évet töltötte. Az eseményt ügyvédje, az áldozatok hozzátartozói és három újságíró figyeli majd egy golyóálló üveg mögül. A lövészek 4,6 méterről (15 láb távolságról) tüzelnek rá, speciális lövedéket használva, amely a becsapódáskor széttörik, hogy gyors halált okozzon.

Sigmont azért ítélték halálra, mert brutálisan meggyilkolta volt barátnője szüleit. A nyomozók szerint egy baseballütővel támadt rájuk, miután kilakoltatták az általuk tulajdonolt lakókocsiból.

Ezután fegyverrel elrabolta volt barátnőjét, de a nő elmenekült az autóból. Sigmon utána lőtt, de nem találta el.

A rendőrségi vallomásában ezt mondta: „A célom az volt, hogy megöljem őt, majd magamat. Az volt a szándékom végig. Ha én nem kaphattam meg, akkor más se.”

Dél-Karolina azért vezette be újra a kivégzőosztagot, mert az állam nem tudott méreginjekciót beszerezni, és a törvények nem engedik, hogy a gyártók névtelenek maradjanak. Emiatt több mint tíz évig nem hajtottak végre kivégzéseket, mert a bírók nem tűztek ki dátumokat, ha az egyetlen elérhető módszer az elektromos szék volt.

Sigmon ügyvédei a kormányzóhoz fordultak, hogy kegyelmet kérjenek neki. Azt állítják, hogy a férfi példás magatartású rab, akiben a börtönőrök megbíznak, és minden nap dolgozik azért, hogy jóvátegye tettét. Utolsó vacsoráját halálra ítélt rabtársaival tervezi elfogyasztani, és minden pénzét elajándékozza.

Péntek este a börtönigazgató kapcsolatban lesz a kormányzóval és az államügyészséggel. Ha nem érkezik újabb jogi kifogás, és a kormányzó nem ad kegyelmet, akkor Sigmont kivégzik. Dél-Karolinában 1976 óta egyetlen kormányzó sem adott kegyelmet halálra ítélt rabnak.

(via AP News)