JÖVŐ
A Rovatból

Piketty: Közös adó- és szociális politikára lenne szükség az Európai Unióban

Számtalanszor elhangzott már a koronavírus-járvány kitörése óta, hogy más lesz ezután a világ. Vajon reménykedhetünk-e az igazságosabb társadalmak eljövetelében?

Link másolása

Thomas Piketty francia közgazdász, akinek A tőke a 21. században című, nálunk is megjelent könyve világszerte nagy sikert aratott, a társadalmi egyenlőtlenségek történetének fáradhatatlan kutatója. A jövővel kapcsolatos nézeteit a Guardiannek adott interjúban fejtette ki.

Piketty emlékeztetett arra, hogy a mostani világjárványnak a legpesszimistább előrejelzések szerint globálisan 40 millióan eshetnek áldozatul, amely a Föld mai lélekszámához arányosan viszonyítva, kb. egyharmada az 1918-as spanyolnátha-járványnak. Csakhogy ezek a modellek nem veszik figyelembe az egyes társadalmi rétegek, illetve a gazdag és szegény országok közötti különbséget az érintettség terén. Pedig így volt ez már száz évvel ezelőtt is, amikor a spanyoljárványban az amerikai és az európai lakosság 0,5-1%-a halt meg, Indiában viszont 6%, és ma sem mindegy, ha valaki egy tágas lakásban bezárkózva vagy hajléktalanként éli át a járványt.

Ugyanakkor Piketty úgy látja: a mai nyugati társadalmak sokkal kevésbé egyenlőtlenek, mint a múlt évszázad első felében, mert sokkal kiegyensúlyozottabbak a jogok a tulajdonosok, a dolgozók, a fogyasztók és a kormányok között. Alapvetően megváltozott a különböző politikai és értelmiségi mozgalmaknak köszönhetően a tulajdon fogalma, és lényegesen többen jutnak hozzá az oktatáshoz és az egészségügyi ellátáshoz.

A francia közgazdász elismeri viszont, hogy napjainkban sokkal nagyobb a globális egyenlőtlenség, mint az 1980-as években volt. Éppen ezért a mai krízisre az lenne a megfelelő megoldás, hogy a fejlett országokban ismét működne a szociális állam, és ennek felgyorsítására lenne szükség a fejlődő világban. Ehhez azonban egy igazságos adórendszert kell megteremteni és olyan nemzetközi pénzügyi nyilvántartást, amely a legnagyobb és leggazdagabb cégekre is kiterjedne.

A jelenlegi szabad tőkeáramlás ugyanis, amely az 1980-90-es években alakult ki a leggazdagabb országok ösztönzésére, a milliomosok és multinacionális cégek adóelkerülését segíti, és megakadályozza a szegény országokat, hogy igazságos adórendszert vezessenek be.

Piketty tavaly megjelent könyvében, a Tőke és Ideológiában arról írt, hogy világméretű sokkok, mint nagy háborúk és járványok, miként tudnak előidézni társadalmi változásokat. Nézete szerint az első világháborút az egyes társadalmakon belüli és nemzetközi szinten is fennálló, de tarthatatlan rendkívüli egyenlőtlenségek robbantották ki, de e megközelítést számára legjobban a 14. századi nagy pestisjárvány igazolja. Akkor ugyanis a lakosság közel 50%-a halt meg, és a nagy munkaerőhiány miatt sok helyütt lehetővé tette, hogy az addig jobbágysorban élők több szabadságot vívjanak ki maguknak. Másutt azonban a „fekete halál” éppen megerősítette a jobbágyságot, mert a földbirtokosoknak érdekük volt fenntartani a röghöz kötöttséget, hogy legyen, aki megműveli a földjeiket.

Az olyan nagy sokkok, mint a járványok, háborúk, vagy pénzügyi összeomlások napjainkban is jelentős hatást gyakorolnak a társadalmakra, de hogy ez miképp hat, nagyban függ attól, hogy egy adott ország népének milyen a történelem-, társadalomképe, hogyan vélekedik a hatalmi egyensúlyról.

Éppen ezért, mondja a neves kutató, nehéz megjósolni a koronavírus-járvány hatását. Reményei szerint erősítheti a közegészségügybe való állami beruházások követelését, másfelől viszont félő, hogy idegengyűlöletet, egyes országok önmagukba fordulását váltja ki. Ami az egyre nagyobb államadósságok megfékezését illeti, Piketty ismét történelmi példával állt elő: a II. világháború után Németország és Japán a vagyonosok átmeneti magas megadóztatásával tudta elérni azt, hogy az 50-es évek közepén gyakorlatilag államadósság nélkül kezdhették meg az újjáépítést. Valami hasonlóra lenne szükség az eurozóna megmentésére is, és ebben nagy felelősség hárul az Európai Központi Bankra.

Piketty felhívja a figyelmet arra, hogy az Európai Unió a Brexittel elkezdett szétesni. Úgy véli, hogy ha a szabad kereskedelem és az egységes pénznem mellett nincsenek szociális célkitűzések, ez előbb-utóbb odavezet, hogy a szabad tőkeáramlás a legmobilabb, vagyonos polgároknak kedvez, és elidegeníti a közép- és alacsonyabb osztályokat.

Éppen ezért lenne szükség közös adó- és szociális politikára, közös beruházásokra az egészségügyben és az oktatásban. A francia közgazdász elképzelhetőnek tartja, hogy kezdetben csak néhány ország fogna össze e téren, majd a többiek csatlakoznának a kezdeményezéshez.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


JÖVŐ
A Rovatból
Komoly újítás jön a Facebookon és a Messengerben
A mesterséges intelligencia nagyobb szerepet kap a jövőben a Magyarországon legnépszerűbbnek számító közösségi oldalakon.

Link másolása

A tavaly szeptemberben bemutatott Meta AI-asszisztens beépül az Instagram, a Facebook, a WhatsApp és a Messenger felületébe, írja a 24.hu a Verge cikke alapján. Az asszisztens egy külön weboldalt is kap, de a meta.ai Magyarországon egyelőre nem elérhető.

Mark Zuckerberg azt mondta, ahhoz hogy felvegyék a versenyt az OpenAI fejlesztésével, a piacvezető ChatGPT-vel nekik is fejlődniük kell. Ezért továbbfejlesztették nyílt forráskódú nyelvi modelljüket, ami a Llama 3 nevet viseli. A cégvezető szerint ez a különböző teszteken már most felülmúlja vetélytársait.

A Meta AI-asszisztens jelenleg az egyetlen olyan chatbot, amely a Bing és a Google valós idejű keresési eredményeit is integrálja, és keresésenként külön dönt arról, hogy mikor melyiket használja.

A fejlesztés az Egyesült Államok mellett már több tucat országban elérhető. Magyarországon azonban még várni kell a megjelenésére, egyelőre nem tudni meddig.

Zuckerberg azt is bejelentette, hogy mielőtt a Llama 3 legfejlettebb verziója megjelenne, először több frissítésre kell számítani a kisebb modelleknél. A modell nem Meta-felhasználói adatokból épül fel, hanem nyilvános internetes adatok és szintetikus mesterséges intelligencia által generált adatok keverékét használja.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
JÖVŐ
A Rovatból
Egy mesterséges intelligenciával létrehozott műsorvezető, Bíró Ada vezette a Deltát a köztévén
Fejős Ádám műsorvezető bemutatta új kollégáját, a mesterséges intelligencia segítségével létrehozott Bíró Adát. A következő adástól kezdve híreket fog majd felolvasni.
Fotó: M1/YouTube - szmo.hu
2024. április 16.


Link másolása

A Delta vasárnapi adásában egy bizarr történésnek lehettek szemtanúi a nézők: Fejős Ádám műsorvezető bemutatta új kollégáját, a mesterséges intelligencia segítségével létrehozott Bíró Adát, aki a következő adástól kezdve a műsor híreit fogja majd felolvasni.

A Telex számolt be róla, hogy Ada egy „egy MI segítségével életre hívott nyelvi és videós modell”, de hogy pontosan milyen modellről van szó, az nem derült ki.

Ada azt is elárulta magáról, hogy az elkészítésében a legmodernebb nyelvi modellt használták, hogy szépen beszéljen magyarul.

Ada mondanivalóját „teljes egészében a Delta szerkesztői határozzák meg”, a Delta következő adásától lehet majd nézni, ahogy híreket olvas fel.

Itt lehet visszanézni Ada bemutatkozását.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


A Rovatból
Viszlát jó idő: bejelentették, hogy véget ért a globális kánikula
Az ausztrál meteorológiai hivatal jelentette be a tavaly nyár óta tartó időjárási jelenség végét.

Link másolása

2023 június óta 2024 márciusig minden hónap középhőmérséklete rekordot döntött szerte a világon, ugyanis a Csendes-óceán középső és keleti trópusi térségének melegebb tengerfelszíni hőmérséklete éreztette globális hatását.

A meteorológusok az időjárási jelenséget El Niño (a fiú) névre keresztelték, viszont a fiú most búcsúzik és

júliusig semleges állapot következik, ami az egész világon nagyon fontos a gazdálkodók számára.

Az amerikai meteorológiai hivatal előrejelzése szerint a semleges hónapokat követően, az év második felében 60 százalék valószínűséggel érkezhet La Niña (a lány), és vele együtt a hűvösebb idő.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

JÖVŐ
A Rovatból
Öt nagy cég felelős a globális műanyagszennyezés negyedéért
Egy 84 országra kiterjedő kutatás kiderítette, hogy milyen szemetet halmozott fel a világ. A vizsgálat meglepő eredményeket hozott. A kutatók néhány javaslatot is tettek, amivel csökkenthető lenne a szennyezés.

Link másolása

A műanyagszennyezés egynegyedéért öt nagyvállalat felelhet - derül ki egy tanulmányból.

A Riverside-i Kaliforniai Egyetem munkatársai mintegy 1,87 millió - 2018 és 2022 között regisztrált - környezeti műanyaghulladékot vizsgáltak meg - írja a ScienceAlert.

A projektben 84 országból több mint 100 ezer önkéntes vett részt. Tenger- és folyópartokon, parkokban gyűjtöttek műanyag hulladákot.

A szemét felét nem tudták céghez kötni. A 24 százalék viszont öt vállalathoz vezethető vissza: 11 százalék a Coca Cola, 5 százalék a PepsiCo, a többi a Nestlé, a Danone és az Altria nevű dohánycég terméke volt.

A kutatók úgy vélik, hogy a szennyezés kezeléséhez nagyobb felelősségvállalásra lenne szükség. De már néhány nagy multinacionális vállalat megfelelő intézkedése is komoly változást eredményezhet.

Példaként említették, hogy az egyszer használatos és rövid élettartamú műanyag termékek kivonása jelentősen csökkentené a globális szennyezést. Ezt elsősorban az élelmiszer- és italgyártó vállalatoknál lenne fontos elérni.

A márkákhoz kötött műanyagszemét több mint fele 56 cégtől származott. Azt is megállapították, hogy amelyik cég több műanyagot gyárt, annak több a szemete is.

Emellett javítani kéne a hulledékgazdálkodást, a terméktervezést és az újrahasznosítást is. Javasolták olyan nemzetközi szabványok és adatbázisok létrehozását, amelyekkel hatékonyabban nyomon lehet követni a beazonosítatlan eredetű hulladékokat.

Forrás: 24.hu


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET: