Korrupció miatt tették szankciós listára Rogán Antalt – itt a teljes indoklás
Az Egyesült Államok Pénzügyminisztériumának Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatala (OFAC) feltette Rogán Antalt a Különlegesen Kijelölt Állampolgárok és Blokkolt Személyek Listájára (SDN-lista).
Hogy miért szankcionálták Rogánt, arról az OFAC a honlapján tett közzé egy hosszú indoklást. Ennek lényege, hogy az amerikai álláspont szerint Rogán arra használja a hivatali pozícióit, hogy jogtalanul gazdagodjon, illetve jogtalan előnyökhöz juttassa a kormánypártok lojális embereit.
Külön kiemelik, hogy Rogánnak szerepe volt annak a közbeszerzési rendszernek a kiépítésében, amely évtizedes működése mellett 2023-ra – a Transparency International felmérése szerint – az EU legkorruptabb országává vált Magyarország. Kitérnek arra is, hogy az átláthatóság hiánya miatt 1 milliárd eurónyi uniós támogatást bukott Magyarország.
Az OFAC szankcióinak értelmében Rogánnak az Egyesült Államokban található, vagy amerikai ellenőrzés alatt álló minden vagyona befagyasztásra kerül. Amerikaiak eztán csak külön engedéllyel kerülhetnek gazdasági kapcsolatba Rogánnal. Ezen felül, azok a pénzintézetek vagy személyek, akik Rogánnal üzleti kapcsolatot létesítenek, maguk is szankciók alá eshetnek emiatt.
Az OFAC teljes indoklása itt olvasható:
Ma az Egyesült Államok Pénzügyminisztériumának Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatala (OFAC) szankciókat vezet be Rogán Antal, egy magas rangú magyar kormányzati tisztviselő ellen, a Magyarországon folytatott korrupcióban való részvétele miatt. Az érintett személyt a 13818-as számú végrehajtási rendelet (Executive Order, E.O.) alapján jelölik meg, amely a Globális Magnitsky Emberi Jogi Számonkérési Törvényre épül, és célja a súlyos emberi jogi visszaélések és a korrupció elkövetőinek világszintű megjelölése.
„A korrupció aláássa egy ország kormányzati intézményeit és korlátozza gazdasági fejlődését, rövid távú előnyöket biztosítva néhány kiválasztottnak, miközben megfosztja a jövő generációit a hosszabb távú haszon lehetőségétől” – mondta Bradley T. Smith, a Pénzügyminisztérium ideiglenes helyettes államtitkára a terrorizmus és pénzügyi hírszerzés területén. „Az Egyesült Államok nem habozik felelősségre vonni azokat, mint például Rogán, akik hivataluk hatalmát arra használják, hogy jogtalanul gazdagítsák magukat és köreiket országuk és polgáraik kárára.”
A magyar közszféra korrupciója több mint egy évtizede súlyosbodik, aminek következtében Magyarország immár második éve kapta a legalacsonyabb pontszámot az Európai Unió (EU) tagállamai között a Transparency International 2023-as korrupcióérzékelési indexén. Az Európai Unió felfüggesztette a finanszírozást a jogállamiság elveinek megsértésével kapcsolatos aggodalmak miatt Magyarországon, beleértve a közbeszerzéseket, az összeférhetetlenséget és a korrupció elleni harcot. Magyarországi bejelentők kritizálták a kormányt, amiért egy kleptokráciát működtet, amelyet a transzparencia és méltányosság hiánya jellemez a budapesti adminisztrátorok – például Rogán – és a hűséges üzleti vezetők között kötött köz- és magánjellegű megállapodásokban. Magyarország legutóbb több mint egymilliárd eurónyi jövőbeni uniós támogatástól esett el a közbeszerzési mechanizmusok átláthatósági problémái miatt, hátrányos helyzetbe hozva a magyar állampolgárokat.
Rogán Antal
Rogán Antal (Rogán) egy magas rangú magyar kormánytisztviselő, aki kulcsszerepet tölt be Orbán Viktor kormányában. Jelenleg az Orbán kabinetirodájáért felelős miniszterként Rogán számos kormányzati szervet irányít, beleértve a Nemzeti Kommunikációs Hivatalt, a Digitális Kormányzati Ügynökséget és a Magyar Turisztikai Ügynökséget. Rogán hivatalát arra használta, hogy gazdagítsa magát és a pártjának hűségeseket. Rogán 1998 óta Magyarország országgyűlési képviselője.
Hivatalában töltött ideje alatt Rogán kialakította azt a rendszert Magyarországon, amely a közbeszerzések és források elosztását a saját magának és a Fidesz politikai pártnak hűséges emberek számára biztosítja. Rogán olyan rendszereket szervezett meg, amelyek célja a magyar gazdaság több stratégiai szektorának ellenőrzése és a bevételek elterelése volt önmaga, illetve a politikai pártjának hűségesek számára.
Az OFAC a 13818-as számú végrehajtási rendelet alapján jelöli meg Rogánt, mint külföldi személyt, aki jelenlegi vagy volt kormányzati tisztviselőként felelős vagy bűnrészes korrupcióban, beleértve az állami vagyon hűtlen kezelését, a magánvagyon kisajátítását személyes haszon céljából, a kormányzati szerződésekkel vagy a természeti erőforrásokkal kapcsolatos korrupciót, illetve a megvesztegetést.
A szankciók következményei
A mai intézkedés eredményeként az érintett személy minden vagyona és vagyoni érdekeltsége az Egyesült Államok területén vagy amerikai személyek birtokában befagyasztásra kerül, és jelenteni kell az OFAC-nak. Továbbá minden olyan entitás, amelyben az érintett közvetlenül vagy közvetve 50%-os vagy annál nagyobb tulajdonrésszel rendelkezik, szintén blokkolásra kerül. Az OFAC által kiadott általános vagy egyedi engedély nélkül az amerikai személyek számára tilos bármilyen tranzakció az érintett személlyel kapcsolatos vagyonnal vagy érdekeltségekkel.
A pénzügyi intézmények és más személyek, akik kapcsolatba lépnek az érintett személlyel, szankciók vagy jogi eljárások alá kerülhetnek. Ez magában foglalja bármilyen hozzájárulás, alap, áru vagy szolgáltatás nyújtását, illetve elfogadását a kijelölt személyek javára vagy tőlük.
Globális Magnitsky
A Globális Magnitsky Emberi Jogi Számonkérési Törvényre építve a 13818-as számú végrehajtási rendeletet 2017. december 20-án adták ki, felismerve, hogy az emberi jogi visszaélések és a korrupció, amelyek forrásai részben vagy egészben az Egyesült Államokon kívül találhatók, olyan mértékű és súlyosságúak, hogy veszélyeztetik a nemzetközi politikai és gazdasági rendszerek stabilitását. Az emberi jogi visszaélések és a korrupció aláássák azokat az értékeket, amelyek a stabil, biztonságos és működő társadalmak alapját képezik; pusztító hatással vannak az egyénekre; gyengítik a demokratikus intézményeket; rontják a jogállamiságot; tartósítják az erőszakos konfliktusokat; elősegítik veszélyes személyek tevékenységeit; és aláássák a gazdasági piacokat. Az Egyesült Államok célja, hogy kézzelfogható és jelentős következményeket szabjon ki azokra, akik súlyos emberi jogi visszaéléseket követnek el vagy korrupciót folytatnak, valamint hogy megvédje az amerikai pénzügyi rendszert ezen személyek visszaéléseitől.
Az OFAC szankcióinak ereje és integritása nemcsak abból fakad, hogy az OFAC képes személyeket kijelölni és hozzáadni az SDN listához, hanem abból is, hogy kész a jogszabályokkal összhangban személyeket eltávolítani az SDN listáról. A szankciók végső célja nem a büntetés, hanem a viselkedés pozitív megváltoztatása.