News here
hirdetés

HÍREK
A Rovatból
hirdetés

Kormányinfó: „800 milliárdot akar beszedni a kormány különadókból”

Részleteket közöltek a veszélyhelyzet idejére kihirdetett rendelkezésekről. Kiderült az is, hogy 4,5 százalékos hiánnyal és 5,2 százalékos inflációval számolnak.

Link másolása

hirdetés

Orbán Viktor kedden Facebook-oldalán kihirdette a háborús veszélyhelyzet életbe lépését, aminek első napján, szerdán a részleteit is közölte.

Ennek értelmében többek között létrehoznak egy rezsivédelmi és egy honvédelmi alapot, és kötelezik a bankokat, a biztosítókat, a nagy kereskedelmi láncokat, az energiaipari és kereskedőcégeket, a telekommunikációs vállalatokat és a légitársaságokat, hogy extraprofitjuk nagy részét ebbe a két alapba fizessék be.

Gulyás Gergely elmondta, hogy az a cél, hogy hogy a háborús helyzetben is megvédjék az ország gazdaságát. Meg szeretnék védeni az eddigi eredményeket, például a rezsicsökkentést, ami egyre nehezebb, mert Európában már többszörösére nőttek az energiaárak.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint tartható a 4,5 százalékos hiánycél, a jövő évi költségvetést pedig a kormány ma átadja a költségvetési tanácsnak.

hirdetés
Emellett 5,2 százalékos inflációval és 3,5 százalékos hiánycéllal számolnak.

A benzinturizmus megakadályozása érdekében péntektől csak magyar rendszámú autók számára teszik lehetővé a tankolást a magyar benzinkutakon.

A kormányinfón ezek után szót kapott Nagy Márton az új kormány gazdaságfejlesztési minisztere. Ő arról beszélt, hogy újabb világgazdasági válság fenyeget, növekvő recesszióval és inflációval számolnak. A növekvő bevételeket extraprofit-különadókból fogják finanszírozni – tette hozzá. Nagy szerint csökkenteni kell a minisztériumok költségvetését és át kell ütemezni az állami beruházásokat. A cél, hogy idén 4,9 százalékos, jövőre 3,5 százalékos legyen a GDP arányos költségvetési arány.

Ezután rátért azokra a szektorokra, ahol különadókat fog kivetni a kormány az extraprofitra – ez utóbbi kifejezést Nagy Márton többször is kihangsúlyozta.

A bankszektortól összesen 300 milliárd forintot terveznek így beszedni egy év alatt. Szintén 300 milliárd forint fog befolyni az energiaszektorból (ez elsősorban a Molt érinti), a biztosítási szektor várható extraprofitadója évi 50 milliárd forint lesz. 2023. január elsejétől ismét bevezetik a reklámadót, ettől 15 milliárd forintot remélnek. A telekommunikációs cégektől 40 milliárdot, a légitársaságoktól 30 milliárdot vonnának el. A gyógyszercégeket 20 milliárd forint különadóval sújtanák, ám ez nem vonatkozik a gyógyszertárakra.

Az összes extraprofit-bevétel így a kormány tervei szerint meghaladja majd a 800 milliárd forintot éves szinten.

Nagy Márton kihangsúlyozta, hogy nem a profitot veszik el, hanem a különböző ágazatokban jelen lévő extraprofitot vonják el. Éppen emiatt a miniszter nem számol azzal, hogy a ágazatok a fogyasztókra terhelnék a különadókat.

A gazdaságfejlesztési miniszter meg is magyarázta a különböző szektorok különadóit. A bankoknál azért jelentkezett plusz, mert növekedett az infláció, ezzel együtt pedig a kamatok. A biztosítóknál nőttek a Covid alatt a díjbevételek. Az energiaszektorban azért van extraprofit, mert a szénhidrogének kitermelése növeli a profitot, de az üzemanyag-finomításon a Mol is extraprofitot termel.

A telekommunikációs cégek főleg abból tettek szert plusz bevételre, hogy az emberek a koronavírus-járvány idején többet telefonáltak és interneteztek. A kiskereskedelem éves forgalma 16 százalékkal nőtt, a kormány szerint nekik innen jött be plusz profit. A légitársaságoknál számításaik szerint megnő az utazások száma az elhalasztott utak miatt. A gyógyszeriparban a kormány szerint érthető módon a Covid miatt nőtt meg az értékesítés.

A szót visszavéve Gulyás Gergely elmondta, hogy a háborús veszélyhelyzet bevezetése ellenére nem tartják indokoltnak a határvédelem szigorítását, mert eddig is fokozott volt a készültség.

Arról is beszélt, hogy kollégája, Nagy Márton járt a Bankszövetségnél és az energiaszektor képviselőinél is. Számításaik szerint a felsorolt intézkedések elegendőek lesznek a költségvetés számainak tartásához.

Gulyás újból elismételte azt is, hogy Magyarország álláspontja nem változott az olajembargóval kapcsolatban: bár szolidárisak vagyunk Ukrajnával, olyan szankciót nem támogatunk, amik „jobban fájnak Magyarországnak, mint Oroszországnak”.

A miniszter hangsúlyozta, hogy a felsorolt különadókat már idén beszedik. Kivéve a reklámadót, az csak jövő év elején lép életbe.

A kata adónemet a kormány mindenképpen szeretné megváltoztatni, hogy visszaszoruljon arra a területre, ahova eredetileg szánták, azaz a valódi kisvállalkozásokhoz. A kata megszüntetéséről vagy átalakításáról korábban Parragh László a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is beszélt.

Gulyás Gergely újságírói kérdésre elmondta:

a háborús veszélyhelyzetben véget ér a rendvédelmi dolgozók és az egészségügyi dolgozók felmondási tilalma.

A minisztert arról is kérdezték, mit szól Eduard Heger szlovák miniszterelnök minapi szavaihoz, miszerint, ha Oroszország „túljutna” Ukrajnán, Szlovákia lehet a következő célpontja. Gulyás azt mondta: Magyarország álláspontja szerint minimális az esély arra, hogy Oroszország NATO-tagállamot támadna.

Gulyás a világban terjedő majomhimlő járványról is beszélt újságírói kérdésre. Mint mondta, ennek a járványnak a nyomon követéséért és esetleges kezeléséért is a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) felel. Ugyanakkor mindenkit igyekezett megnyugtatni, hogy Magyarországon még nem jeleztek gyanús eseteket, és a vírusnak amúgy is enyhék a tünetei.

A gazdaságfejlesztési miniszter az extraprofitot sújtó különadók mellett másik 100 milliárd forintról is beszélt, ami elmondása szerint „sok tételből” fog összejönni. Többek között

emelik a szeszesitalok és dohánytermékek jövedéki adóját, emelni fogják a népegészségügyi adót, és változni fog a céges autók adózása.

A részletekről Nagy Márton egyelőre nem beszélt.

A pedagógusok bérrendezési követeléseiről szólva Gulyás azt mondta: „A választási kampány véget ért, a jogszabályoknak megfelelően fogunk eljárni”. Hozzátette, hogy a tanárok részéről jogos követelések merültek fel, de arról is beszélt, hogy a kampány alatt a szakszervezetek fellépése „pártpolitikai színezetet kapott”.

Gulyás Gergely szerint legkorábban néhány hónap múlva lehet olyan helyzetben a kormány, hogy megvizsgálják azt, mit tudnak ígérni a pedagógusok és az egészségügyi dolgozók béremelésével kapcsolatban. Arra azonban határozott nemmel válaszolt, hogy tervez-e a kormány áfacsökkentést a közeljövőben.

A minisztert kérdezték a Sajóba Szlovákia felől hónapok óta ömlő szennyről is, ami miatt szakemberek és a környéken dolgozók szerint lényegében teljesen kihalt a folyó élővilága.

Gulyás úgy fogalmazott, a magyar kormánynak erőteljesen fel kell lépnie a szlovákkal szemben, hogy ezt a 90 napja történő szennyezést megszüntessék.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
HÍREK
Brutális infláció jön a következő hónapokban az MNB szerint
A jegybank jelentése szerint 11-12,6 százalék között alakulhat az infláció idén, és 2023-ban is magas maradhat a pénzromlás mértéke.

Link másolása

hirdetés

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa 185 bázisponttal 7,75 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot keddi ülésén.

A hírre a forint is erősödni kezdett: kamatdöntés előtt az euró 399, 87 forinton állt, öt perccel később pedig már 397,61 forinton jegyzeték.

A portfolio.hu azt írja a jegybank jelentése alapján, hogy

idén 11-12,6 százalék között alakulhat az infláció,

ez pedig szerintük nagyon magas áremelkedési ütemet jelent. Három hónappal ezelőtt még 7,5-9,8 százalékkal kalkuláltak.

Májusban az infláció 10,7 százalékos volt, ami az MNB szerint

hirdetés
a következő hónapokban megközelítheti a 16 százalékot.

A jegybank szerint az infláció jövőre is 6,8-9,2 százalék körül lesz, ezzel pedig a portfolio.hu szerint az MNB olyan magas pénzromlást vár jövőre, amilyenre minden bizonnyal egyetlen piaci elemző és gazdaságkutató sem számított jelenleg.

A jegybanki elemzők szerint a gazdaság 2024-re áll helyre, az infláció ekkora 2,5-3,5 százalékra szelídül, 3-4 százalékos növekedés mellett.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
HÍREK
Kósa Lajos szerint az emberek meg fognak békélni a vármegyével és a főispánnal
A fideszes Pósán László pedig arról beszélt a parlamentben, hogy szerinte erősítené a nemzeti identitást és az összetartozás-érzést, ha visszahoznák a vármegye és a főispán elnevezéseket.

Link másolása

hirdetés

Pósán László fideszes országgyűlési képviselő szerint

erősítené a nemzeti identitást és az összetartozás-érzést, ha visszahoznák a vármegye és a főispán elnevezéseket

- írja tudósításában a 444.hu.

Pósán, aki az Alaptörvény-módosítás egyik előterjesztője, ugyanakkor azt is megjegyezte a parlamenti felszólalásában, hogy

"szó sincs száz évvel ezelőtti állapotok iránti nosztalgiáról".

Majd azt is hozzátette:

"ha a múltidézés lenne a szándék", akkor a főpolgármesteri tisztséget a kormány alá rendelnék, ahogy valaha tették. "Senki se magyarázzon bele többet, mint ami valóban le van írva"

- fogalmazott.

hirdetés

Kósa Lajos, a Fidesz vezérszónoka szerint

a vármegye elnevezés visszahozása "egyszerű tisztelet az ezeréves magyar államiság előtt", ez semmilyen hatáskörváltozással nem jár együtt

- írja az MTI.

Kósa azt is megjegyezte:

személy szerint örül a névváltoztatásnak, és szerinte ezzel éppúgy megbékél majd a magyar politikai közélet és választópolgárok is, ahogyan a járással, a táblabírósággal és a Kúriával is megbékéltek korábban.

A képviselő a főispán elnevezés visszahozatalát is támogatta, és úgy vélte: ez még egyszerűsít is, mert jelenleg van kormányhivatalvezető, kormányhivatali megbízott és kormánymegbízott. Itt az elnevezésekben van némi zavar, a főispán, az legalább egy világos fogalom és egy igen régi magyar elnevezésre utal vissza - fogalmazott.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK
Kiperelte a járványadatokat Müller Cecíliáéktól a TASZ
A Nemzeti Népegészségügyi Központ pereskedés és büntetőfeljelentés után volt hajlandó kiadni a TASZ által kért adatokat.

Link másolása

hirdetés

Pereskedés és büntetőfeljelentés árán tudott Covid-adatokat szerezni a TASZ a Nemzeti Népegészségügyi Központtól – írja a 444.hu.

A civil szervezet a járvány második és harmadik hullámának egy-egy szakaszáról kért fertőzési, halálozási és oltási statisztikákat olyan részletességgel, ahogy az NNK sosem hozta nyilvánosságra. A TASZ 2020. november 4. és 16. között, valamint 2021. november 8. és december 23 között minden nap elkérte az NNK-tól ugyanazokat a számokat, mindig az előző napra vonatkozóan.

Müller Cecília hivatala azonban először 15 nap után annyit közölt, hogy az adatok egy részét vissza lehet keresni a kormányzati oldalon, a többi pedig nincs meg abban a formában, ahogy kérik.

A TASZ ezután bírósághoz fordult. Az NNK ekkor azzal érvelt, hogy

• a TASZ „rosszhiszeműen járt el”, amikor naponta küldött egy emailt a hivatalnak,

hirdetés

• ez „jelentős munkaterhet” jelentett számukra,

• a kért adatok csak „ömlesztve” vannak meg,

• az NNK-nak nem feladata, hogy „amúgy is jelentős munkaterhe” mellett a kért bontásban állítsa össze a TASZ „tudományos céljait szolgáló, nagy mennyiségű adatokat”,

• a TASZ „kérdésfeltevései szakmailag indokolatlanok, észszerűtlenek”,

• az adatok egy részét akár a megyei kormányhivataloktól is elkérhették volna.

A bíróság szerint azonban az NNK-tól elvárható lett volna, hogy a kért bontásban rendszerezze az adatokat, mivel ez még nem jelenti új adat előállítását. Az ugyanis tényleg nem lenne a feladatuk – írja a lap.

Az ítélet kimondta, hogy a TASZ kérése nem volt visszaélésszerű vagy indokolatlan, mivel a járványhelyzet alakulását akarta vizsgálni

– tették hozzá.

A másodfokú ítélet tavaly októberben született meg, a hivatal azonban továbbra sem akart kötélnek állni. Végül csak idén áprilisban küldték el a 2020-as számokat, miután a TASZ feljelentést tett a rendőrségen. A 2021-es számok pedig május végén érkeztek meg.

A kiadott adatokból többek között az is kiderül, hogy 2021 karácsonyáig, vagyis a negyedik hullám végéig lakosságarányosan Nógrád megyében halt meg a legtöbb fertőzött, és Pest megyében a legkevesebb.

A 444.hu egyébként a részletes táblázatokat is elérhetővé tette. Ezeket IDE KATTINTVA lehet megnézni.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK
Megszólalt a Jókai utcai házomlás egyik szemtanúja: Felnéztem és láttam, hogy az egész homlokzati rész borul kifelé, és akkor úgy döntöttem, futás
Krisztián épp az épület felé sétált, mielőtt leomlott a homlokzat egy része. Azt mondja, csak a szerencsének köszönheti, hogy megmenekült.

Link másolása

hirdetés

Mint azt mi is megírtuk: hétfőn az utcára omlott a Jókai utca 1. szám alatti épület beépítés alatt álló tetőterének egy része. A balesetben négyen megsérültek, több parkoló jármű összetört.

A történteket egy térfigyelő kamera is rögzítette. A felvételen látni, ahogy egy férfi sétált az épület felé, mielőtt leomlott a homlokzat. A férfi nyugodtan ment, de aztán hirtelen futni kezdett, majdnem maga alá temette a lezúduló törmelék. Az RTL Híradónak most azt mondta: csak a szerencsének köszönheti, hogy megmenekült.

"A lehulló törmelék volt az, ami feltűnt, apróbb darabok. Felnéztem és láttam, hogy az egész homlokzati rész borul kifelé a járda felé, és akkor jó, úgy döntöttem, hogy futás. Így sikerült megúsznom az egészet kisebb sebbel a fejemen"

- fogalmazott Kuti Krisztián.

A férfit a kórházban kivizsgálták és az orvosok mindent rendben találtak.

A balesetben hárman is könnyebben sérültek meg. Egy nő, az Operettszínház egyik táncosa, súlyosan. A táncosnő koponya- és gerincsérülést szenvedett, párja hétfőn a Fókuszban arról beszélt: lehet, hogy lebénulnak a lábai.

hirdetés

Az RTL Híradó információi szerint

a nő állapota most is kritikus. Több órás műtéten van túl, és még több vár rá.

Az Operettszínház arra kérte a nézőit, hogy imádkozzanak a fiatal művészért.

Az RTL Híradó riportja:


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: