Véget kell vetni a könyvek fóliázásának és a Pride sem betiltható – történelmi pert bukott az Orbán-kormány
Az Amnesty International Magyarország, a Háttér Társaság és a Magyar Helsinki Bizottság közös közleményben értékelte az Európai Unió Bíróságának döntését, mely szerint a 2021-es propagandatörvény elfogadásával a magyar állam megsértette az uniós jogot. A bíróság többek között az EU alapértékeinek, alapvető jogoknak és a belső piaci szabályoknak a sérelmét állapította meg.
A szervezetek szerint a döntés két okból is történelmi. „Egyrészt megerősíti, hogy az Orbán-kormány kirekesztésre és megbélyegzésre épülő politikájának nincs helye az EU-ban, másrészt az Európai Unió Bírósága (EUB) jelentős lépést tett afelé, hogy ne csak a gazdasági unió, de közös alapértékeink védelmezője is legyen azzal, hogy első alkalommal állapította meg az Európai Unióról szóló szerződés szerinti közös értékek sérelmét.”
A jogszabályt orosz mintára elfogadottnak tartják, amely szerintük rendszerszintű diszkriminációt vezetett be. Úgy fogalmaznak, a törvény „megtiltotta a 18 éven aluliak számára az olyan tartalmakhoz való hozzáférést, amelyek »a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását vagy a homoszexualitást« népszerűsítik vagy jelenítik meg.”
Hozzáteszik, hogy 2025-ben a kormány a gyülekezési jogra is kiterjesztette a korlátozást, hogy betilthassák a Pride-felvonulásokat. Emlékeztetnek, hogy ezekben az ügyekben az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordultak.
A közlemény kiemeli a bíróság indoklását, miszerint egy tagállam nem takarózhat a nemzeti identitásával, ha az uniós alapértékeket sérti.
A szervezetek jelezték, hogy a bíróság a kormány gyermekvédelmi érveit is elutasította. „Az EUB azonban alapjaiban utasította vissza ezt, megállapítva, hogy a szabályozás nem a gyerekekre veszélyes tartalmakra irányul, a kormány ezt az állítását semmilyen gyakorlati, tudományosan igazolt ténnyel nem tudta bizonyítani.” Emlékeztettek, hogy a gyermekek védelmére már a törvény előtt is léteztek szabályok.
A bíróság azt is megállapította, hogy a törvény előítéleteken alapul. „Az Európai Unió Bírósága kimondta, hogy a propagandatörvény megbélyegző és sértő jellege a szexuális és nemi kisebbségekhez tartozó emberek társadalmi »láthatatlanságának« kialakításához vagy megerősítéséhez vezet, ami sérti a méltóságukat.”
A szervezetek szerint tehát a döntés után egyértelmű feladat hárul a törvényhozásra.
