HÍREK
A Rovatból

Több mint 200 éves tölgyfák kerültek veszélybe Kiskunhalason a strand fejlesztése miatt

A terv az, hogy kivágják vagy átültetik őket, helyi civilek szerint azonban ilyen idős fáknál az utóbbi is a biztos halálukhoz vezetne.
Láng Dávid - szmo.hu
2021. november 26.



Régóta dédelgetett terv valósulhat meg Kiskunhalason a közeljövőben: Csipke Gyógy- és Élményfürdő néven 6 hektáros komplexummá alakul a helyi strand.

Ennek a hírnek önmagában még mindenki örült, azonban a beruházás részeként kérdésessé vált azoknak a kocsányos tölgyeknek a sorsa, amelyeket a helytörténeti leírások szerint 1752-ben ültettek. Ez ugyan nem 100 százalék, abban viszont minden szakértő egyetértett, hogy 200 évnél biztosan idősebbek.

Májusban civilek egy csoportja a polgármesterhez fordult, aki akkor még nem tudta megmondani, érinti-e a fejlesztés az egyébként helyi védettség alatt álló fákat, de ígéretet tett arra, hogy felrajzoltatja őket a tervekre, amit egy héten belül el is küld.

A kezdeményezés szószólója, Bús József állítása szerint azonban ez nem történt meg, csak szeptember végén, már a kivitelezési szerződés aláírása után kapták meg a tervrajzot, amelyen egyértelműen látszott, hogy útban vannak a fák.

A jelenlegi állás szerint a területen található kilenc tölgyből négyet érint a beruházás. Kompromisszumos megoldásként felmerült, hogy kivágás helyett ültessék át őket, ami azonban a civilek szerint kivitelezhetetlen.

„Több szakemberrel beszéltünk a témáról, mindegyikük azt mondta, hogy ez halott ügy. Eleve minimum egy év előkészítő munka kellene hozzá, de ilyen idős fák jó eséllyel akkor sem élnék túl az átültetést” – fejti ki Bús József, hangsúlyozva: ők nem a beruházás ellen vannak, csak a tölgyeket szeretnék megmenteni.

A fentieket támasztja alá a Greenpeace honlapján szereplő állásfoglalás is, ami így szól:

„Átültető géppel nagyobb előkészítés nélkül átültetni egy fát csak fiatalon lehet, 10-15 éves kor (maximum 10 cm törzsátmérő) esetén. Az ennél nagyobb növények gépi átültetővel maximum 37 cm törzsátmérőig ültethetőek át, de ebben a kategóriában ez is már csak minimum 1 éves előkészítés után lehetséges. Minél idősebb a növény, annál jobban ki van téve annak, hogy nem éli túl az átültetési sokkot. A 60-100 éves korú fák már nagyon kis megmaradási rátával ültethetőek át, még sikeresnek mondott átültetés esetén is nagy részük 5-10 éven belül elpusztul.”

A civilek szerint a fák összesen pár száz négyzetméternyi területet foglalnak el a 6 hektárból, ezért úgy látják, ez egyszerűen nem lehet a fejlesztés akadálya. Sérelmezik, hogy a velük megosztott környezetvédelmi tanulmányban nem is tárgyalják a tölgyek sorsát, mintha az egész problémát a szőnyeg alá akarnák söpörni. Nemrég egy lakossági fórumot is tartottak a témáról, de itt sem közeledtek az álláspontok. Az első kapavágás januárban lenne esedékes, addig szeretnék elérni a tervek módosítását.

Sikerült elérnünk Bányai Gábort, Kiskunhalas országgyűlési képviselőjét, aki azt mondta, betegsége miatt csak az engedélyek elfogadása után értesült az esetről. Az ő álláspontja viszont az, hogy a fákat át kell ültetni, amennyiben nincs más lehetőség a megmentésükre a sportuszoda és a fürdő építése, helyigénye miatt.

„Ez a hajó, mármint a gyógyfürdő fejlesztése már elindult, nem lehet visszafordítani a kikötőbe. Azért sem lenne szerencsés megakasztani a beruházást, mert a városnak 30-40 éve az a vágya, hogy legyen egy korszerű, a gyógyvizét kihasználó termálfürdője. Most végre lehetőség nyílt erre, nem kellene megint elpackázni” – fogalmazott.

Tudomása szerint nincs mód a tervek átalakítására, mivel a terület egy része Natura 2000-es besorolású, amire semmit nem lehet építeni. A fennmaradó részen ezért meg van kötve az önkormányzat keze, és a tervezők szerint nincs elég hely a sportuszoda megépítésére a fürdő más részein.

A civilek érveire, miszerint ilyen korú fákat aligha lehetne átültetni úgy, hogy túléljék, azt válaszolta, agrármérnök végzettségűként neki más a véleménye.

Biztos vagyok benne, hogy meg lehet menteni őket, és ehhez még hosszas, többéves előkészítésre sincs szükség. Mélynyugalmi időszakban kell csinálni, amikor nincs rajtuk lomb, a keringés minimális, a talaj pedig kellőképpen át van fagyva, így lényegében a gyökérzet és a fák talaja, igaz nagyon nagy földlabdával, de átültethetők, műszakilag megoldható. Nagy munka lenne kétségtelen, de nincs alternatíva, mert ez a beruházás úgy kell a városnak, mint egy falat kenyér.

Bányai szerint egyébként a fák nem különösebben szépek, a koruk szól mellettük, de azt is tudni kell, hogy a jelenlegi zöldfelületek méretéhez képest az új fürdő hússzor akkora növényzettel fog rendelkezni. Ettől függetlenül kivágatni ő se akarná őket, ezért pártolja az átültetésüket, amihez talán a védettség visszavonására sincsen szükség, de mint mondja, ez a döntés is a Városháza dolga és felelőssége.

Megkerestük az önkormányzatot is, ahonnan azt a választ kaptuk, hogy a jelenleg tervezés alatt álló Csipke Gyógy- és Élményfürdő három elemből áll: kemping, gyógyfürdő és sportuszoda. A tervezett uszoda a fejlesztési területen belül az adottságok és egyéb szempontok miatt más helyszínen nem helyezhető el, emiatt a fák csak úgy maradhatnak érintetlenül, ha a projektből a sportuszodát törlik.

Arra a kérdésre, mennyi esélyt látnak rá, hogy végül az utóbbi forgatókönyv mellett döntenek, azt írták: a fürdőfejlesztés kapcsán egy több évtizedes helyi akarat megvalósítása és a turizmus élénkítése a céljuk.

„Amennyiben a helyi akarat arra irányul, hogy a fák maradjanak érintetlenül és a tervezett uszoda ne valósuljon meg a jelenlegi formában, akkor semmi esetre sem szeretnénk szembe menni a helyi lakosság akaratával”

– fogalmaztak. Ez alapján tehát úgy tűnik, még nincs minden veszve a fák megmentéséért küzdő civilek számára.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Délután leállt a Déli pályaudvar – káosz van Kelenföldön, miután a Keleti már hétfő óta zárva van
Rengeteg vonat rövidebb útvonalon közlekedik, több járat kimaradt. Úgy tűnik, Kelenföld nehezen bírja a rohamot, százával várnak az utasok az aluljáróban.


A Déli pályaudvaron egy vonat áramszedője letört, a felsővezeték megsérült, emiatt a 8-12. vágányokig szünetel a vonatközlekedés. Jelentős fennakadásokra, kimaradó, rövidebb szakaszon közlekedő vonatokra kell számítani – írta délután 4 óra előtt a Mávinform.

Később frissítésükben közölték:

15:30-tól teljesen szünetel a vonatforgalom a Déli pályaudvaron felsővezeték-szakadás miatt, ezért jelentős fennakadásokra, késésekre és rövidebb útvonalon közlekedő, illetve kimaradó járatokra kell számítani a győri, a székesfehérvári és pusztaszabolcsi vonalon.

Bár a vezeték helyreállítása megtörtént, és ezután fokozatosan visszatért a forgalom a vágányokra, „a hiba teljes elhárításáig, várhatóan az esti órákig az állomásról induló és oda ékező járatok közlekedésében továbbra is jelentős változásokra, rövidebb útvonalon közlekedő és kimaradó járatokra kell számítani” – írják a tájékoztatásban.

A helyzetet nehezíti, hogy augusztus 25-től zárva tart a Keleti pályaudvar is, így mindkét nagy pályaudvar utasforgalma Kelenföldre zúdult. A Telex egyik olvasója a helyszínről – egy fotó kíséretében – azt írta: „A felszínen egy talpalatnyi szabad hely sincs, az aluljáróban emberek százai zsúfolódnak össze. Gyerekek a földön ülve várják a bizonytalan indulásokat, a menetrend teljesen szétesett.”

Hozzátette: „Ráadásul számos vonat a szokásosnál kevesebb kocsival közlekedik, tovább fokozva a zsúfoltságot”.

A Facebookra feltöltött képeken látszik, hogy mekkora volt a tömeg Kelenföldön nagyjából fél5 környékén:

Ugyanakkor egy vidámabb hangvételű videó is készült, ahol egy lány az összegyűlt tömegből spontán verbuválódott közönégnek énekel:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Török Gábor: A nyár újdonsága, hogy Orbán Viktor Hatvanpuszta miatt védekezik
A politológus szerint Orbán kommunikációs offenzívája inkább pótcselekvés volt. A Tisza Párt viszont inkább túl akarta élni a nyarat, hogy a kampányra koncentrálhasson.


„Valahogy a miniszterelnökre sohasem tudott átcsúszni az a kép, hogy ő is a jachtozók között van. Szijjártó Pétert lehetett jachton fényképezni, Lázár Jánost lehetett a batidai kastélyhoz kötni, de Orbán Viktort nem” – mondta Török Gábor a 24.hu Törökülés című műsorában.

Hozzátette:

„Az újdonsága ennek a nyárnak, hogy ő az, aki Hatvanpuszta miatt védekezik, akinek a nyaralása kapcsán ezek a témák előkerültek, ő van a középpontban. Sokkal ártalmasabb, mint bármikor korábban.”

Szóba került az is, hogy Török Gábor hosszú idő után újra találkozott Orbán Viktorral, amikor közösen fagyiztak. A beszélgetésről így mesélt: „Meggyőződésem, hogy a bogarakat nem lehet az íróasztal mellől szemlélni, hanem ki kell menni a rétre. Úgyhogy én ezeknek a lehetőségeknek mindig nagyon örülök. Közelről megfigyelni a bogarakat és velük beszélni, kérdéseket feltenni, egyáltalán látni a gondolkodásukat, az szerintem egy politikai elemző számára nagyon hasznos. Igyekszem elkerülni, hogy közben bogárrá váljak.”

A politológus szerint bár az elmúlt hónapokban sok minden zajlott a politikában, a nyarat mindkét fél igyekezett nyugodtan átvészelni. Orbán Viktor kommunikációs offenzíváját pótcselekvésnek nevezte, ami a Fidesz saját táborának szólhatott, hogy Magyar Péterrel szemben erőt mutasson. A Tisza Párt ezzel szemben inkább túl akart lenni ezen az időszakon, hogy a kampányra tudjon koncentrálni, hiszen náluk a jelöltállítás jelenthet komoly kihívást.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Nyugdíjválság fenyeget Magyarországon reformok nélkül a 2030-as évek végén – állítja a nyugdíjszakértő
A Ratkó-unokák tömeges nyugdíjba vonulása megterheli a rendszert, miközben a kormány lemondott a reformokról és eltüntette a szakértői tanulmányt.
F. O. - szmo.hu
2025. augusztus 28.



Az Európai Unió előírja, hogy minden tagállam nyugdíjrendszerének megfelelőnek, fenntarthatónak és korszerűnek kell lennie. Ez azt jelenti, hogy a nyugdíjaknak képesnek kell lenniük megelőzni az időskori elszegényedést, biztosítaniuk kell a munkából származó jövedelem helyettesítését, valamint tükrözniük kell a nemzedékek közötti szolidaritást, kezdte elemzését a Portolio-n Farkas András nyugdíjszakértő.

Mint írta: a fenntarthatóság szempontjából kulcsfontosságú, hogy az állami és kiegészítő nyugdíjrendszerek hosszú távon pénzügyileg stabilak maradjanak, míg a korszerűség átláthatóságot, a nők és férfiak eltérő igényeinek figyelembevételét, valamint a nyugdíjtervezéshez szükséges információk rendelkezésre állását követeli meg.

A magyar nyugdíjrendszer jelenleg mindhárom területen komoly kihívásokkal küzd –olvasható az elemzésben.

Nem képes megakadályozni az időskori elszegényedést, hiányzik belőle a tőkefedezeti elem, és az önkéntes előtakarékosság állami támogatása fokozatosan csökken. A nyugdíjszámítás bonyolult és átláthatatlan, az egyéni nyugdíjtervezéshez pedig az állami rendszer semmilyen támpontot nem nyújt.

A kormány jelenleg nem készül reformokra. A korábban megrendelt nemzetközi szakértői tanulmány eltűnt, a hivatalos kommunikáció pedig azt hangsúlyozza, hogy a rendszer az elkövetkező másfél évtizedben biztonságosan működik. Ha ez nem így lesz, annak következményeivel Farkas szerint a 2037-ben hatalmon lévő kormánynak kell majd foglalkoznia.

A választások után érdemes mielőbb megtervezni azokat a változtatásokat, amelyek nélkül a nyugdíjrendszer nem marad stabil.

A Ratkó-unokák, vagyis az 1973 és 1977 között született nagy létszámú korosztály ugyanis 2038 és 2042 között vonul nyugdíjba, ami komoly terhet jelenthet a rendszernek. A mostani feltételekkel a nyugdíjrendszer csak 2037-ig működtethető komolyabb finanszírozási kockázatok nélkül – írja a cikk.

A szakértő szerint a jövőbeni intézkedéseket a politikai kockázatok és a végrehajtás nehézségei alapján érdemes áttekinteni.

Könnyen kivitelezhető lépés lenne például a nyugdíjkorhatár összekötése a 65 éves korban várható további élettartammal.

Hasonlóan egyszerű, de fontos változás lehet a nyugdíjskála átalakítása is, amely ma aránytalanul jutalmazza a szolgálati idő első húsz évét a második húszhoz képest.

Közepes kockázattal járó megoldásként szóba kerülhet a járulékplafon visszavezetése, amelyet 2012 végén töröltek el – írja Farkas András. A hiánya miatt kiemelkedően magas nyugdíjvárományok alakulhatnak ki, ami tovább növeli az egyenlőtlenséget a kis- és nagynyugdíjasok között. Fontos lehet a degresszió újraszabályozása is, hiszen a jelenlegi összeghatárok 2013 óta nem változtak. Emellett sok vitát válthat ki a nők kedvezményes nyugdíjának jövője, amely 2011 óta működik, és teljes ellátást biztosít a korhatár betöltése előtt is.

A Prtfolio cikke szerint mesterséges intelligencia egyre fejlődő algoritmusai segítséget nyújthatnak a nyugdíjreform megtervezésében, de csak akkor, ha hiteles és átgondolt javaslatok kerülnek a digitális térbe. Az emberi döntéshozatal azonban továbbra is nélkülözhetetlen a magyar nyugdíjrendszer jövőjének alakításában.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Szijjártó Péter az ukrán külügyminiszternek: Fejezzék be a provokálásunkat és az energiabiztonságunk veszélyeztetését, és ne próbáljanak belerángatni minket az önök háborújába
Andrij Szibiha élesen támadta Budapestet a Barátság vezeték elleni akció után. A magyar külügyminiszter szerint hazánk energiabiztonságát veszélyeztetik.


Szijjártó Péter külügyminiszter visszaszólt ukrán kollégájának, miután Andrij Szibiha a Barátság kőolajvezeték elleni támadás és a magyar származású Robert Brovdi kitiltása kapcsán azt mondta, Magyarország a történelem rossz oldalán áll.

A külügyminiszter csütörtök délután az X-en reagált, és azt írta, ez nem Magyarország háborúja.

„Nem vagyunk felelősek érte, nem mi indítottuk, nem is vettünk részt benne. Fejezzék be a provokálásunkat és az energiabiztonságunk veszélyeztetését, és ne próbáljanak belerángatni minket az önök háborújába”

– fogalmazott Szijjártó.

A politikus a kitiltás bejelentésekor többször hangsúlyozta, mennyire súlyosnak tartja a vezeték elleni támadást. A történtek után Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt is jelezte, hogy hiányolta a magyar kormány reakcióját.

Csütörtökön Zelenszkij és Robert Brovdi is megszólaltak a kitiltás ügyében. Brovdi üzenetében úgy fogalmazott: „dugja fel a szankcióit és a Magyarországról való kitiltást a seggébe”. Az ukrán elnök pedig három nyelven, köztük magyarul is közzétett egy üzenetet, amelyben kiemelte, hogy ha ez valóban megtörtént, azon csak felháborodni lehet. Utasította az ukrán külügyet, hogy vizsgálja ki az ügy hátterét, és ennek megfelelően tegyen lépéseket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk