Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész: Bárki is próbál vagy próbált vagyont kimenekíteni, nem fog sikerrel járni, visszaszerezzük
Interjút adott a 24.hu-nak Nagy Gábor Bálint, akit korábban lemondásra szólított fel Magyar Péter hivatalba lépő miniszterelnök. A legfőbb ügyész beszélt arról, hogy miben más, mint elődje, Polt Péter, és szó esett a többi között arról, hogy voltak-e védett személyek az ügyészségen, és valóban felbátorodott-e a választás után az ügyészi szervezet, arról, hogy létezik-e Zsolti bácsi, a Dubajba menekített Matolcsy-vagyonról, valamint arról, hogy miként viszonyul az elszámoltatáshoz.
Magyar Péter lemondásra felszólító kérésével kapcsolatban Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész kifejtette, visszautasítja a felszólításban lévő implicit állítást.
– jelentette ki. Hozzátette, több évtizedes igazságszolgáltatási pályafutás után, szakmai tapasztalata alapján vállalta el a feladatot. Ennek megfelelően hosszú távra tervez, és mint mondta: „Szeretném a megkezdett szakmai munkát folytatni.”
Arra a kérdésre, hogy érti-e az elődjét, Polt Pétert ért kritikákat, úgy reagált, hogy ő a 2025 júniusában történt megválasztása óta eltelt időszakért tud felelősséget vállalni.
– szögezte le. Azt is állította, hogy nem érzett politikai nyomást a munkájára, az ügyészség és a kormányzat között szerinte csak egy törvényes kapcsolat van, amely a jogszabályok megfelelőségének jelzésére korlátozódik.
A magas szintű korrupciós ügyek hiányát firtató felvetésre, melyet Baka András volt főbíró is megfogalmazott, a legfőbb ügyész a büntetőjogi felelősségre vonás szigorú szabályaival érvelt. Úgy fogalmazott: „Minden bűncselekmény mögött van szabálytalanság, de nem minden szabálytalanság minősül bűncselekménynek.” Hangsúlyozta, hogy
Példaként hozta fel Völner Pál ügyét, akivel kapcsolatban kijelentette: „Nem gondolom, hogy megúszná. Ebben az esetben kétséget kizáró bizonyítékok vannak bűncselekmények elkövetésére.”
Azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a választás után az ügyészség hirtelen felbátorodott volna, Nagy Gábor Bálint azt mondta, a nyomozásokat nem a választási naptárhoz igazítják. Ezek az eljárások szerinte már régóta folyamatban voltak, és most jutottak el a látványos szakaszba. Ugyanakkor elismerte, hogy a megváltozott politikai helyzet segítheti a munkájukat.
A Balásy Gyula cégcsoportja körüli vizsgálatokról elárulta, az eljárás egy feljelentés nyomán indult, amely Magyar Péter Partizán-interjúja után érkezett. A nyomozás jelenleg felderítési szakaszban van. A legfőbb ügyész beszélt arról is, hogy a nagy ügyekben a gyanúsítottak között egy idő után versenyfutás indulhat az egyezségkötésért.
– magyarázta a vádalku magyar megfelelőjének logikáját.
A NER-es oligarchák vagyonkimentésével kapcsolatos hírekre úgy reagált, hogy a NAV pénzmosás elleni egységéhez érkeztek jelzések, és ezek alapján felderítési szakban lévő nyomozások indultak. A Matolcsy-klán Dubajba menekített vagyonával kapcsolatban magabiztosan nyilatkozott.
A legfőbb ügyész hozzátette, hogy egy Dubajba vitt Ferrarit is „meg fognak oldani”. Az MNB-ügyben folyó nyomozást azért vették át a nyomozó hatóságtól, mert nem kaptak tőlük megnyugtató válaszokat és jogilag értelmezhető tényállást. „És miután nem kaptak semmilyen, jogilag értelmezhető tényállást, ez egy olyan jelzés volt számukra, amire azt mondták, hogy itt valami nem stimmel” – indokolta a rendkívüli lépést. Azt is elmondta, hogy az ügyészség most már tervezi a konkrét eljárási cselekményeket.
A kiadatási egyezmény hiányával kapcsolatban megjegyezte, több mint 20 éves tapasztalata alapján „nincsen tökéletes bűncselekmény, és nincsen tökéletes elrejtőzés”.
Az ügy szerinte rendkívül szövevényes, és a nyomozás során folyamatosan újabb bűncselekményeket tártak fel. A „Zsolti bácsi” néven emlegetett személyről kijelentette: „Nem tudom, hogy ki az a Zsolti bácsi, azt sem tudjuk, hogy létezik-e.” Elmondása szerint a hatóságok alaposan utánajártak a szálnak, de eddig nem tudták megállapítani, hogy létező személyről van-e szó.
Az elszámoltatás kérdésével kapcsolatban ismét a büntetőjog szigorú kereteire hivatkozott. Szerinte felelősségre vonni csak konkrét, Btk.-ba ütköző cselekmény miatt lehet. „Hogyha valamire azt mondjuk, hogy szabálytalan vagy etikátlan volt, de nem ütközött egy Btk.-tényállásba, akkor az nem megúszás, hanem egyszerűen arról van szó, hogy az aktuális Btk. szerint ez nem volt bűncselekmény” – magyarázta. Az Európai Ügyészséghez való csatlakozást egyértelműen támogatja, és mint mondta, ez már évek óta a szakmai álláspontja.
A Magyar Péterrel való találkozójáról elmondta, hangsúlyozta a leendő kormányfőnek, hogy az ügyészségnek ragaszkodnia kell a jogszabályokhoz. Arra a kérdésre, hogy tart-e attól, hogy erőből lemondatják, azt válaszolta: „Nem úgy születtem, hogy legfőbb ügyész szeretnék lenni.” Hozzátette, el tudja képzelni az életét másként is, de sajnálná, ha a megkezdett pozitív folyamatokat nem vihetné végig. A kinevezésével kapcsolatban azt mondta, őt is váratlanul érte a felkérés. „Erről nem engem kell megkérdezni, mert tényleg nem tudom, hogyan kerültem a képbe” – zárta az interjút.
