SZEMPONT
A Rovatból

„Kirúgtak alvás közben, mindig van új mélypont” – ezreket küld el Elon Musk, túlélheti-e a káoszt a Twitter?

Van, aki egy konferenciahívás közben tűnt el a résztvevők közül, így tudták meg, hogy már nem dolgozik a cégnél. Musk fenekestül felforgatja a vállalatot.
Fotó: csmapnyu - szmo.hu
2022. november 06.



Jaseem Abid péntek reggel arra ébredt, hogy többé nem fér hozzá a Twitter belső rendszeréhez, se a levelezéséhez, sőt, még a laptopja tartalmát is törölték távolról az éjszaka folyamán. Már előző nap sem kellett bemennie dolgozni, a Twitter hatalmas irodaházait ugyanis világszerte lezárták, a biztonsági őrökön kívül senki sincs most az épületekben.

A dolgozók jobb híján különböző fórumokon tartják egymással a kapcsolatot, és itt adnak hírt arról, hogy mi lett a sorsuk. Ezt a szerencsésebbek e-mailekből tudják meg. Akiket kirúgtak, azok a személyes fiókjukba kapnak erről mailt, akiket nem, azokat a vállalati fiókjukban várja egy levél.

De olyan is van, aki nem kapott semmilyen értesítést. A New York Times szerint előfordult, hogy valaki egy munkahelyi konferenciahívás kellős közepén tűnt el a résztvevők közül, mert menet közben szüntették meg a hozzáférését a cég rendszeréhez. Más azt mondja, úgy fedezte fel, hogy már nem dolgozik a Twitternél, hogy amikor éjfél után leellenőrizte vállalati laptopját, már nem tudott belépni.

„Annyira hálás vagyok, hogy ez hajnali 3-kor történik” – reagált gúnyosan a Twitteren. „Nagyon értékelem a figyelmességet az időzítés terén.” Egy másik volt alkalmazott így kommentálta a történteket:

„Kirúgtak alvás közben, egy megerősítő e-mail nélkül? Mindig van új mélypont.”

Mostanára kiderült, ezen a hétvégén a 7000 dolgozó legalább fele elveszítette a munkáját. Az elbocsátások számos részleget érintenek, beleértve a mérnöki és gépi tanulási csapatokat, a tartalommoderálást irányító teamet, valamint az értékesítési és hirdetési osztályt is. A Verge szerint különösen aggasztó, hogy a félidős amerikai választások előtt néhány nappal elküldték azokat is, akik a választási félretájékoztatás ellen küzdöttek, kontextust adtak a félrevezető tweetekhez, és az újságírókkal, köztisztviselőkkel, kampánystábokkal kommunikáltak.

A Twitter emberi jogi tanácsadója, Shannon Raj Singh a Twitteren írta meg, hogy az egész csapatát kirúgták. Pedig ők voltak azok, akik azon dolgoztak, hogy megvédjék az embereket Ukrajnában, Afganisztánban és Etiópiában, például azokat az emberi jogok aktivistákat és újságírókat, akik a közösségi médiában való jelenlétük miatt kiszolgáltatottabbak másoknál.

Elon Musk, a világ leggazdagabb embere és egyben a cég új tulajdonosa is a Twitteren indokolta meg a lépést:

„Sajnos nincs más választásunk, mert a cég vesztesége naponta 4 millió dollár”

– írta.

Muskra valóban hatalmas nyomás nehezedik, hogy rendezze a Twitter pénzügyeit. Az elemzők által 25 milliárd dollárra becsült cégért eleve rengeteget, 44 milliárd dollárt fizetett. Ehhez 13 milliárd dollár hitelt vettek fel, aminek csak a kamata évi 1 milliárd dollár. Mindeközben a Twitter az elmúlt tíz évből nyolcban veszteséges volt, ráadásul most a legnagyobb hirdetők is egymás után jelentik be, hogy a káoszt látva felfüggesztik reklámjaikat a platformon. Olyan hirdetők csatlakoztak a bojkotthoz, mint a Volkswagen Group, a Pfizer, a General Motors és a General Mills.

A Washington Postnak jelenlegi és volt alkalmazottak azt mondták, hogy

Musk egy hét alatt megteremtette a félelem kultúráját a cégben.

Már az első látogatása is rendhagyó volt: egy mosdókagylóval a kezében vonult be a vállalat San Franciscó-i székházába. Ezzel a "let that sink in" angol kifejezésre utalhatott, amit akkor használnak, ha nyomatékosítani akarnak valamit, de szó szerint azt jelenti: "engedd be azt a mosdókagylót". Ezután "főcsiripnek" nevezte ki magát, majd a panasztevő forródrót operátorának.

Következő lépésként megváltoztatta a Twitter nyitólapját. Addig csak a bejelentkezési mező szerepelt rajta, akárcsak a Facebookon, mostantól viszont a legérdekesebb, legfelkapottabb tartalmakból kap ízelítőt az, aki még nem regisztrált, vagy kijelentkezett. Ez a lehetőség már korábban is számtalanszor felmerült a Twitternél, de most nem volt sem tesztelés, sem vita. Musk eldöntötte és kész.

Már az első nap kirúgta a vállalat csúcsvezetőit: a vezérigazgatót, a pénzügyi igazgatót, valamint a jogi igazgatót, Vilaya Gaddét, akit korábban a legnagyobb hatalmú nőnek tartottak a cégnél. Annak idején ő döntött úgy, hogy kitiltja Donald Trumpot az oldalról. Még végkielégítésüket sem kapták meg, ami valószínűleg újabb pereskedést jelent Musk számára. A Financial Times úgy tudja, hogy az új tulajdonos azzal érvelt, a Twitter részvényei összeomlottak.

Mások szerint azonban a cég korábbi vezetői mindent elkövettek azért, hogy Musk megvegye a Twittert, és ez azt mutatja, hogy jól tették a dolgukat, mert több milliárdos kifizetést biztosítottak a részvényeseknek, amiből semmi sem lett volna, ha Musk végül eláll a vételtől.

A cég irodáit a vásárlás után megszállták Musk saját emberei. Agytrösztjét közeli barátaiból állította össze. Olyan kockázati tőkések vannak körülötte, mint Jason Calacanis és Sriram Krishnan, a Pay-Pal társalapítója, David Sacks, és ügyvédje, Alex Spiro. Kiválasztott egy mérnökcsapatot is a Teslából, akiket a Twitterhez vezényelt át. Rengeteg ötlet szivárgott ki, hogyan tennének szert több bevételre. Ezek közül az oldalak hitelességét igazoló kék pipáért kért havi előfizetés terve keltette eddig a legnagyobb hullámokat.

Musk bejelentette, hogy ezekért ezentúl 20 dollárt kérnek havonta, amin még Stephen King, a világhírű regényíró is felháborodott.

„20 dollár havonta, hogy megtartsam a kék pipát? Menjenek a fenébe, nekik kellene fizetniük nekem” – írta, hozzátéve, ha ezt az újítást bevezetik, ő otthagyja a platformot. Bejegyzését rengetegen osztották meg, mire Musk lejjebb engedte az árat, és most már "csak" havi 8 dollárt kérne a hitelesítésért, amihez kevesebb reklám, valamint hosszabb videók és podcastok feltöltésének a lehetősége, és az algoritmus szabályozásának joga is járna. A hitelesítő funkció tehát tulajdonképpen amolyan prémium előfizetéssé alakulna át.

A Twitternél dolgozók alig egy hetet kaptak, hogy bevezessék a havi előfizetési rendszert. Ez a képtelen tempó sokak szerint csak arra volt jó, hogy már eleve távozzanak azok, akik nem hajlandók éjt nappallá téve dolgozni új főnökük ötletein.

Musk úthengerszerű vezetési stílusa nem új, erről már a SpaxeX és a Tesla vezető munkatársai is sokat meséltek.

Tavaly kiszivárgott egy belső e-mail, amely világosan megmutatta, hogyan gondolkodik. Ebben azt írta: „Ha küldök egy e-mailt konkrét utasításokkal, a menedzserek három dolgot tehetnek: 1. Visszaírhatnak nekem, hogy elmagyarázzák, hogy az, amit mondtam, miért nem helyes. Előfordul, hogy tévedek. 2. Pontosításokat kérnek. 3. Végrehajtják az utasítást. Aki egyiket sem teszi, annak azonnal mennie kell.”

Tavasszal pedig bejelentette, hogy vége a home office-korszaknak a Teslánál. Közölte, hogy az alkalmazottaknak minimum heti 40 órát a munkahelyükön kell tölteniük, vagy pedig távozniuk kell a Teslától. Hogy némi jóindulatot mutasson, megengedte, hogy a heti 40 óra feletti túlórát távmunkában töltsék.

Persze van különbség aközött, hogy Musk a saját maga által megálmodott vállalkozásoknál viselkedik így, vagy egy olyan cégnél, amit szimplán felvásárolt.

A Guardian ugyanakkor emlékeztet rá, hogy a Twitterrel már Musk érkezése előtt is komoly gondok voltak. A 2010-es évek elején még a Facebook méltó versenytársának tűnt, azonban Zuckerberg cége hamar elhúzott.

Ma már sokkal kevesebb felhasználója van, ráadásul mindössze 10%-uk tartozik a „kemény maghoz”, akik a tweetek 90%-át posztolják.

Legfőbb bevételi forrását a reklámok jelentik, de a Google és a Facebook mellett ugyanúgy kevésbé rúg labdába az online hirdetések terén, mint bárki más. A Twitter problémáit egyszerre nagyította fel és rejtette el legismertebb felhasználója, Donald Trump, akinek jelenléte négy éven át meghatározta az oldalt. Az újságírók és politikusok napi szinten figyelték Trump twitter-oldalát, hogy megértsék az elnököt.

Bár azokban az években nőtt valamelyest a Twitter-felhasználók száma, ennél sokkal nagyobb volt az oldal jelentősége az online kultúra alakításában, mert a felületen „mindig történt valami”. A megnövekedett figyelem miatt a Twitternél sokáig nem vettek tudomást a növekvő gondokról. Leginkább arról, amit maga Trump jelentett. A cég egyik volt alkalmazottja a 2021. január 6-i Capitolium elleni támadást vizsgáló kongresszusi bizottság előtt azt mondta, ha Trump egy közönséges Twitter-felhasználó lett volna, már rég örökre kitiltották volna. Csakhogy – tette hozzá – „a Twitter élvezte azt a helyzetet, hogy kedvenc platformja volt az elnöknek, és egyfajta hatalma volt a közösségi média ökoszisztémáján belül”.

Trump végül megbukott, majd a botrányos capitoliumi események után a fiókját is letiltották, a bukását követő egy éven belül pedig mennie kellett a Twitter társalapító-igazgatójának, Jack Dorsey-nak is, mivel a részvényesek úgy vélték, ő felelős a cég stagnálásáért. Utóda, Parag Agrawal alig fél évig töltötte be a tisztséget, amíg Elon Musk át nem vette a helyét.

Hogy Musk érkezése után mi történik a Twitterrel, azt egyelőre senki sem tudja. Kritikusai szerint abszolutista vezetési stílusán túl probléma lehet, hogy a figyelmét számos nagy cég között kell megosztania.

Emellett korábban azt hangoztatta, hogy nemcsak saját birodalmának növelése céljából vásárolta meg a Twittert. Áprilisban azt mondta, hogy „a szólásszabadság a működő demokrácia bölcsője, és a Twitter az a digitális főtér, ahol az emberiség jövőjének legfontosabb dolgait meg lehet vitatni.” Kilátásba helyezte, hogy liberalizálja a moderálást, és újra aktiváltatja a korábban letiltott fiókokat.

Bár a korlátlan szólásszabadságról és a kitiltottak visszaengedéséről szóló kijelentésein az utóbbi napokban sokat finomított, sokan mégis arról tartanak, hogy döntései erősíthetik az Egyesült Államokban és a világban a megosztottságot, és a közbeszédben terjedő álhírereket.

Musk az aggodalmaskodókat úgy próbálja megnyugtatni, hogy azt hangoztatja, egyáltalán nem nyúltak a moderálási szabályokhoz. Emellett a vásárlást követő első hétvégén bejelentette, létrehoz „egy sokféle nézetet képviselő tartalommoderáló tanácsot” és nélkülük nem fog semmilyen nagyobb döntést meghozni. Akárcsak Mark Zuckerberg, aki a Facebook-nál létrehozta a „felügyelő testületet”.

A Guardian szerint mindez azt mutatja, Musk a hatalmat magának akarja, de a felelősséget áthárítaná.

Megvannak a határozott kereskedelmi okai arra, hogy ne őt tekintsék felelősnek a cég döntéseiért. Lehet, hogy a Twitter a jelenlegi szerelme, de a Tesla gazdagságának forrása: elektromos autóit a világon mindenütt veszik, köztük Kínában is, ahol a Twittert betiltották – írja a lap.

Hívei azt hangoztatják, Musk olyasmit is meglát, amit mások nem. Ezt már bebizonyította az elektromos autóval, amelyet az iparágban kezdetben környezetvédőknek való hóbortnak tekintettek, és ma már évente egymilliót ad el belőle. És hasonlóan bizonyított a SpaceX-szel is, mindenekelőtt az újrafelhasználható rakétákkal. Igaz, olyan projektjei is vannak — például a Hyperloop –, amit hasonlóan nagy hévvel harangozott be, de egyelőre nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket.

Hogy Musk képes lesz-e nyereségessé tenni és felvirágoztatni a Twittert, vagy épp ellenkezőleg, bedönti a céget, arra csak az idő ad majd választ.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Frei Tamás: A magyar társadalom sose fogja megbocsátani Orbán Viktornak, hogy nekünk ilyenek lettek az oligarcha-családjaink
Új, Kobalt című könyve apropóján adott interjút Frei Tamás a Magyar Hangnak, ahol a regény geopolitikai háttere mellett beszélt Orbán Viktor nemzetközi szerepéről és az ország jövőjéről is.


Az író szerint új könyvének egyik karakterét, egy pocakos, vadászó, NER-milliárdost már több valós személy is magára vette. Elmondása szerint vicces, amikor a „könyv fölött álló kiadók és terjesztők szintjére” befut egy telefon, és egy oligarcha azzal tiltakozik, hogy ő nem is olyan, mint a regényben. „És azt mondja, hogy magamra ismertem, de én nem ilyen vagyok. Hát akkor miért rántottad magadra? Most akkor magyarázzam, hogy nem is ő, hát hiszen ő is mondja, hogy ő nem ilyen” – ecsetelte a helyzet abszurditását. Frei szerint a karaktert Mészáros Lőrinctől Szíjj Lászlóig sok mindenkiből gyúrta össze.

A könyv 2025-ben játszódik, és Orbán Viktor még mindig miniszterelnökként szerepel benne. Frei Tamás a jelenlegi belpolitikai helyzetet elemezve úgy látja, hogy 50-50 százalék az esélye a Fidesz-kormány maradásának. Úgy fogalmazott: „minimum annyi esélyt látok, hogy a Fidesz marad, mint hogy nem.”

Az interjúban Frei Tamás élesen bírálta a magyarországi oligarcha-rendszer kiépítését, amelyet Orbán Viktor legsúlyosabb bűnének nevezett.

„Ez lesz a legsúlyosabb bűne Orbán Viktornak. Nem fogják megbocsátani. A magyar társadalom történelmileg sose fogja megbocsátani. Hogy nekünk ilyenek lettek a... ezek lettek az oligarcha-családjaink” 

– jelentette ki.

Úgy véli, a folyamatot rosszul vitelezték ki, rossz embereket választottak, és ez nem a dél-koreai modell, ahol a legtehetségesebb szereplőket támogatta az állam. Szerinte ezek az emberek abban tehetségesek, hogy megszerezzék a pénzt, de abban már nem, hogy üzemeltessék a megszerzett vagyont. „Pontosan tudom, hogy próbálják a menedzsereket levadászni, hogy ezt a kuplerájt üzemeltessék. Már azt se tudják, mijük van.” Ennek következménye Frei szerint egy rettenetes kontraszelekció, ami miatt a tehetséges emberek elhagyják az országot, ennek következtében millió befektetés nem jön be.

„Tényleg az lesz a legvége, hogy ők meggazdagodtak, és egyébként semmi haszna ebből az országnak nem volt, és nem lesz.”

Frei szerint ezután jön a magyar történelem tipikus tragikuma. „Itt egy-két generációnként mindig lenullázódik ez az ország, ugye? És újrakezdjük, és a Dunába lőjük, és kitelepítjük, és államosítjuk, és privatizáljuk, és reprivatizáljuk, és most majd megint reprivatizáljuk” – mondta, hozzátéve, hogy

a mostani oligarcha-családok második generációjának tagjai tévednek, ha azt hiszik, 40 év múlva is luxuséletet élhetnek.

A világpolitikai helyzetet elemezve kifejtette, hogy a világ egyre inkább az 1600-as évek eleji, harmincéves háború korszakára kezd hasonlítani, ahol az államok nem állandó szövetségi rendszerekben, hanem ügyek mentén, eseti jelleggel működnek együtt. Szerinte a világ egyre több országában egyetlen ember dönt, ami furcsa módon kiszámíthatóbbá teszi a politikát, hiszen elég az adott vezető – például Donald Trump, Hszi Csin-ping vagy Orbán Viktor – szándékait megérteni.

Frei szerint a világ a nagyhatalmak harcának korszaka felé halad, ahol Magyarországnak is döntenie kell majd, kivel van. Példaként említette az akkumulátorgyártást, ahol az amerikai és a kínai technológia versenyez egymással. Állítása szerint eljöhet a pillanat, amikor az országot felhívják.

„Mi van akkor, hogyha majd jön a hívás Trumptól, vagy Hszi Csin-pingtől, hogy kivel vagy, Viktor?” – tette fel a kérdést.

Frei Tamás szerint Orbán Viktor a hozzá hasonló úton járó politikusok, így Donald Trump számára is jelentős szereplő. Úgy látja, Trump jobban figyel Orbánra, mint sok más vezetőre, mert valós példának tekinti arra, „hogy hogy kell egyszemélyes országmenedzserré válni, és ebben mennyire kell vizionárius módon határozottnak és eltökéltnek lenni”,  a cél érdekében akár „maffiamódszerekkel” megsemmisíteni az ellenfelet.

Az ország gazdasági jövőjével kapcsolatban pesszimista. Úgy látja, Magyarország beleragadt a közepes jövedelmű országok csapdájába, ahonnan a Covid, az ukrajnai háború és a választási költekezések miatt már nem is tud kitörni.

A legrosszabb forgatókönyvnek azt tartja, hogy az ország visszasüllyed az összeszerelő üzem szintjére, de már nem is magyar, hanem importált, például fülöp-szigeteki munkaerővel, miközben a magyar társadalom 80 százaléka a mindennapi megélhetésért küzd. Feltette a költői kérdést, amit Orbán Viktornak is feltenne: „Jól látom, hogy ön most már föl is adta a reményét, hogy mi ezt megugorjuk, és ezért azt találta ki, hogy visszamegyünk újra az olcsó munkaerő országába?”

Rámutatott, hogy míg Amerikában politikai botrányt okozott, hogy a jövedelmek 8%-át költik élelmiszerre az emberek, addig „Magyarországon ez már majdnem 40%.”

Szerinte a magyar politikai elitből senki nem beszél őszintén az emberekkel a valós helyzetről. „Ezen a vonalon itt én egy hangot nem hallok, aki a magyar emberekkel tényleg őszintén beszél” – jelentette ki.

Az interjú végén a magyar társadalom állapotát Hamvas Béla Az öt géniusz* című műve alapján elemezte. Elmélete szerint Trianon után felborult a történelmi Magyarországot alkotó ötféle embertípus (délias, nyugatias, északi, sztyeppei és bizánci) egyensúlya, és a „sztyeppei magyar” mentalitása került túlsúlyba.

Szerinte az azóta tartó kivándorlás ezt az arányt tovább rontotta, és ez a kulturális-antropológiai eltolódás az ország mélyebb problémája, aminek a megoldása nélkül a gazdaságpolitikai döntések felszínesek maradnak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
Varga-Damm Andrea: A szentmártonkátai tragédia nem akkor kezdődött, amikor a fiatalok beültek az autóba
A volt parlamenti képviselő szerint pár nap után mindenki továbblép az ilyen tragédiák után, és nem vonják le a tanulságokat, ezzel pedig elveszik az esélyt, hogy a jövőben megelőzhetőek legyenek a hasonló esetek.


Varga-Damm Andrea volt jobbikos országgyűlési képviselő a Facebookon fejtette ki véleményét a szentmártonkátai tragikus balesetről, amelyben öt fiatal vesztette életét.

Az ügyvéd szerint az ilyen esetek után a társadalom nem beszéli ki a valódi okokat, pedig szerinte „ennek nem szabadott volna megtörténnie, ha normálisan élték volna életüket azok, akik áldozatokká váltak.” Úgy véli, ha nem keresik az okokat és nem vonják le a tanulságokat, azzal elveszik az esélyt, hogy a jövőben megelőzhetőek legyenek a hasonló esetek.

A volt képviselő azt állítja, munkája miatt jól ismeri a települést, amely szerinte a nagyszerű emberek és az egészséges természeti környezet mellett „rendkívül fertőzött a bűncselekményektől.” Hozzáteszi, hogy szerinte a hatóságok mindent tudnak ezekről, de nem tesznek semmit. Szerinte a következmények nélküli bűnözői életvitel azt üzeni a fiataloknak, hogy bármi rosszat megtehetnek, és a bűnözésből több pénzt lehet keresni, mint a tanulásból vagy a munkából.

Varga-Damm úgy véli, a tragédia borítékolható volt, és nem akkor kezdődött, amikor a fiatalok beültek az autóba.

„Ez a tragédia akkor kezdődött, amikor a temetésre tarháló apuka autót vett a fiának, akinek nincs jogosítványa” – fogalmazott.

Állítása szerint mindenki tudta a faluban, hogy a sofőrnek nincs jogosítványa, száguldozik, és sportot űz abból, hogy a vonatok előtt hajt át, a közösség mégsem tett semmit. Ő maga is többször látta ezt autót száguldozni, „mintha egy őrült vezetné.”

„A lakók pedig naponta nézhették végig mindezt. S nem tett ellene senki, semmit. Apuka sem vette el az autót” – szögezi le a volt parlamenti képviselő. Hozzáteszi, hogy az áldozatok hatan ültek be egy ötszemélyes autóba, miközben tudták, hogy „a sofőr ittas, és nincs jogosítványa.”

Megemlíti, hogy az áldozatok szülei azt mondták, nem tudtak hatni a gyerekeikre, hogy kerüljék a fiatalember társaságát. Varga-Damm Andrea azzal zárja a posztját, reméli, hogy Szentmártonkátán mindenki elgondolkodik.

Mint arról beszámoltunk, a szentmártonkátai tragédia kedden este 9 óra után történt Szentmártonkátán, a Vasútsoron található vasúti átjáróban. A Budapest felé tartó Tokaj InterCity ütközött egy autóval, amelyben hatan utaztak. A helyszínen életét vesztette a 24 éves sofőr, egy 15 és egy 17 éves fiú, valamint egy 18 éves fiatal, és egy 30 éves férfi. A baleset egyetlen túlélője egy 18 éves lány, akit életveszélyes sérülésekkel szállítottak kórházba. A vonaton utazók közül senki sem sérült meg.

A MÁV tájékoztatása szerint a fénysorompó a baleset idején működött, és tiltó jelzést mutatott. Az elsődleges vizsgálatok szerint az autó vezetője a lezárt félsorompót kikerülve hajtott a sínekre. A rendőrség több ember halálát okozó közúti baleset gondatlan okozása miatt indított eljárást ismeretlen tettes ellen.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Kitálalt a volt kémfőnök: Maga az Orbán-kormány jelenti a legnagyobb nemzetbiztonsági kockázatot
Telkes András szerint a kormány baráti viszonya Moszkvával és Pekinggel védtelenné tette az országot. A szakértő úgy látja, a szolgálatok ma már nem a nemzetet, hanem a hatalmat védik.


Magyarországon a legnagyobb nemzetbiztonsági kockázatot maga az Orbán-kormány jelenti – erről beszélt Telkes András, az Információs Hivatal egykori főigazgató-helyettese Kéri László politológus KÉRI KÉRDI című műsorában. A szakértő szerint a titkosszolgálati tevékenység általában azokban a viszonyokban erősödik fel, ahol egy országnak érdekellentétei vannak, a jelenlegi kormányzat felfogásában pedig ezek az ellentétek nem Oroszországgal vagy Kínával, hanem Brüsszellel és a „Soros-birodalommal” szemben állnak fenn.

Telkes úgy látja, hogy azokban az irányokban, ahol a kormányzat barátságot ápol és kevés az érdekellentét, egy kis kapacitásokkal bíró országban a titkosszolgálati munka – a hírszerzés és a kémelhárítás is – visszafogott lesz.

„Tehát így fordulhat elő az, hogy Magyarország tulajdonképpen titkosszolgálati átjáróházzá vált”

– fogalmazott a szakértő.

Példaként említette, hogy Oroszország szabadon hozzáférhetett a Külügyminisztérium informatikai rendszereihez. Ezt arra vezette vissza, hogy a kormány korábban megszüntette az önálló nemzetbiztonsági felügyeletet. Állítása szerint korábban Magyarországnak olyan kibervédelmi képességei voltak, hogy a magyar szakemberek jelezték nyugati partnereiknek az oroszok által alkalmazott új módszereket, de ez a képesség mára jelentősen meggyengült.

Telkes András szerint az orosz témával kapcsolatban látható, hogy „tulajdonképpen egy politikai együttműködés alakult ki a magyar kormány és az orosz hírszerzés között”. Ezt szerinte jól példázza az az eset, amikor az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SVR) közleményt adott ki arról, hogy Brüsszel és Ursula von der Leyen akarja Magyar Pétert hatalomra juttatni. A szakértő felidézte, hogy másnap a magyar külügyminiszter lényegében megerősítette ezt a narratívát.

A nemzetbiztonsági szakértő egy másik példát is hozott az orosz-magyar propaganda együttműködésére. Elmondása szerint a magyar propagandasajtóban jelent meg először az az információ, hogy az ukránok lezuhant orosz drónokból akarnak robbanófejjel ellátott fegyvereket összeszerelni, amelyeket Lengyelország és Románia ellen vetnének be. Ezt a hírt felkapta az orosz külügyi szóvivő, majd egy orosz X-csatorna már arra hivatkozott, hogy az információ a magyar hírszerzéstől származik, végül pedig az SVR is kiadott egy közleményt az állítólagos ukrán provokációról. „Tehát egy ilyen ide-oda pingpongozás volt az információ” – foglalta össze a folyamatot.

Telkes szerint az orosz beavatkozás a jövőben még komolyabb lehet.

Úgy véli, „azzal, hogy létrehozzák ezeket a digitális polgári köröket, egy nagyon széles ajtót nyitnak az orosz szolgálatoknak arra, hogy beavatkozhassanak a magyar választásokba”.

Kifejtette, hogy az orosz szolgálatoknak specializált egységeik vannak arra, hogy valódinak látszó profilokkal és információkkal jelenjenek meg egy másik ország online terében. Szerinte „itt meg lehet jelenni ebben a digitális polgári körös ökoszisztémában úgy, mintha magyarok lennénk, és ebbe el lehet ültetni az orosz érdekeknek megfelelő információkat, úgyhogy ezt mi tulajdonképpen észre se vesszük”.

A szakértő a kínai jelenlétre is kitért. Felidézte, hogy májusban Budapestre látogatott a Kínai Kommunista Párt egyik magas rangú tisztségviselője, aki korábban állambiztonsági miniszter volt, és jelenleg is a pártapparátusban felügyeli ezt a területet. Telkes szerint a politikai tárgyalások mellett a kínai vezető felkereste az Információs Hivatalt is. „Tehát ez számomra azt jelenti, hogy itt egyfajta titkosszolgálati kapcsolatfelvétel is történt Kína és Magyarország között” – mondta. Emellett megemlítette a magyar és a kínai hírügynökségek közötti megállapodást is, amely hírcserét és szakemberek képzését is magában foglalja, ami szerinte szintén tág kaput nyit a kínai befolyásnak.

Telkes András szerint az orosz és a kínai érdekek közösek abban, hogy Orbán Viktort hatalomban tartsák.

„Azt hiszem, ami közös itt az orosz és a kínai érdekekben az az, hogy egyfelől mindenképpen Orbán Viktor-t hatalomban tartsák, de úgy tartsák hatalomban, hogy Magyarország közben az EU és a NATO tagja maradjon”

– jelentette ki, hozzátéve, hogy Magyarország így hídfőállás lehet ezen hatalmak számára.

Az interjú végén a Tisza Párt környékén is feltűnő szakértő arról is beszélt, hogy egy esetleges kormányváltás után mik lennének a legfontosabb teendők a nemzetbiztonság területén. Ezek között említette a szolgálatok feletti parlamenti és politikai ellenőrzés helyreállítását, a politikai felelősségi viszonyok átláthatóvá tételét, valamint a 2010 után keletkezett teljes dokumentáció megmentését és feldolgozását, hogy rekonstruálható legyen, mi történt az elmúlt másfél évtizedben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
„Börtön jár érte!” – Magyar Péter keményen üzent a Fidesznek a kirobbant adatbotrány után
A politikus szerint a kormánypárt illegálisan listázza a TISZA szimpatizánsait a megszerzett adatokból. Ezért a törvény szerint akár többéves szabadságvesztés is kiszabható.
Malinovszki András - szmo.hu
2025. november 06.



A Tisza Világ nevű mobilalkalmazásból egy mintegy 200 ezer sort tartalmazó adathalmaz került nyilvánosságra. Az ügyben a kormányoldal és Tisza Párt teljesen ellentétes magyarázattal állt elő. Erről kérdeztük Magyar Pétert, az ellenzéki párt elnökét, és Menczer Tamást, a Fidesz kommunikációs igazgatóját.

Menczer szerint a tények egyértelműen ukrán szálra utalnak. Állítása szerint a kiszivárgott adatok között két ukrán állampolgár, Miroslav Tokar és egy Andriy Galelyuk nevű férfi is szerepel, akik a PettersonApps nevű ukrán cégnek dolgozva vettek részt az applikáció fejlesztésében és tesztelésében.

„Ezeket az adatokat az ukránok kapták meg és vitték magukkal, és ott van 200 ezer magyar ember adata egy háborúban álló kormánynál, aminek szuverenitási és nemzetbiztonsági vonatkozása van”

– jelentette ki Menczer, aki szerint Magyar Péter korábban letagadta, hogy ukránokkal dolgozott volna. A kormánypárti politikus úgy véli, nem egyszerű behatolásról van szó, hanem együttműködésről.

Ezzel szemben Magyar Péter orosz titkosszolgálati akciót sejt a háttérben, amelynek célja Orbán Viktor hatalomban tartása. „Kinek az érdeke hatalomban tartani Orbán Viktort és a galerijét? Mindenki tudja: az orosz elnöknek és az oroszoknak” – fogalmazott a Tisza Párt vezetője. Szerinte az ukrán neveket és feliratokat az orosz szolgálatok is elhelyezhették az adatbázisban megtévesztésül. Kiemelte, hogy a kormány narratívája folyamatosan változott: először amerikai, majd ukrán fejlesztőkről beszéltek, végül pedig ukrán elkövetőkről.

Magyar szerint a legfontosabb kérdés, hogy ki használja fel az illegálisan megszerzett adatokat. „Érdekes módon mégis az orbáni hatalom használja ezeket az adatokat: az orbáni propaganda listázza ez alapján a civileket, hozza nyilvánosságra művészek, bírók, újságírók nevét, elérhetőségét, címét. Akkor hol vannak itt az ukránok?” – tette fel a kérdést.

A politikus szerint az adatokkal való visszaélés és a listázás bűncselekmény, amelyért a törvény szerint börtön jár. „Remélem, hogy tudják: ezt a magyar hatóságok ki fogják vizsgálni, ha a választásokig nem, akkor utána” – üzente a fideszes politikusoknak.

Magyar Péter azt is állítja, hogy a nyilvánosságra hozott lista manipulált, mivel olyan személyek neve is szerepel rajta, akik soha nem töltötték le az alkalmazást. „Ha valaki manipulálja, akkor nem belül manipulálja, hanem a Karmelitában vagy éppen az orosz nagykövetségen” – tette hozzá.

Magyar Péter és Menczer Tamás a botrányról

Link másolása
KÖVESS MINKET: