Kínzás, érzelmi zsarolás, a nők megfélemlítése – civil szervezetek reagáltak az új abortusz-szabályra
Ahogy korábban mi is írtunk róla, Pintér Sándor átírta az abortusz hazai szabályozását: a módosítás lényege, hogy az állapotos nőnek a jövőben be kell mutatnia egy olyan, szülész-nőgyógyász által kiállított leletet is, amely rögzíti, hogy az állapotos nő számára az egészségügyi szolgáltató a magzati életfunkciók működésére utaló tényezőt egyértelműen azonosítható módon bemutatta. A rendelet tehát lényegében a szívhang meghallgatásához köti az abortusz elvégzését, ami a Mi Hazánk és személyesen Dúró Dóra politikai célja volt. A szélsőjobboldali párt elnökhelyettese már üdvözölte is a módosítást.
Vele ellentétben felháborodtak és tiltakoznak a nőjogi szervezetek a rendelet ellen.
„Politikai udvarlással elkezdődött a nők önrendelkezésének csorbítása. Mi mindenre jó a vészhelyzet. Valahogy nem megy ilyen gyorsan a mindenki számára elérhető bölcsőde, óvoda, iskola, az oktatás magas szintje, a családi pótlék emelése, a részmunkaidő szélesebb elérhetősége, az ingyenes fogamzásgátlás és a szexuális felvilágosítás széleskörű biztosítása – ezek lennének az állam feladatai” – írja például a Civil Női Kormány nevű szervezet a Facebookon.
Felháborodott posztban tiltakozik a Patent Egyesület is. Mint Facebook-bejegyzésükben írják:
Hozzáteszik: valamilyen akciót szerveznek szeptember 28-án, a biztonságos abortuszhoz való hozzáférés világnapján.
A Nem tehetsz róla, tehetsz ellene civil szervezet elsősorban kérdéseit fogalmazza meg a törvény kapcsán:
Tegyük fel, hogy nő meggondolja magát a mondjuk ki, hogy érzelmi zsarolás hatására. Készen van már a koncepció arra, hogy hogyan segítik abban, hogy a körülményei, ami miatt úgy döntött, hogy nem tudja vállalni a terhességet, megváltozzanak? Nem fog hátrányba kerülni a munka világában, mert már készülnek az erős törvények, amik garantálják ezt? Nem fog elszegényedni, ha már eleve kevés van? Segítséget kap a biztos lakhatás megoldásában, ha szükséges ? Emelik a 12 éve változatlan családi pótlékot? A Gyes összegét is? Mindenhol hozzáférhető lesz helyben a gyermekorvos és a megfelelő szintű oktatás? Vagy simán csak közlik vele szülés után, hogy ha nem tudott megfelelő körülményeket teremteni, akkor haza se viheti a csecsemőt a kórházból? És utána mi lesz? A gyerekkel kedves illetékesek, mert egy gyerek a születése után még igen sokáig védelemre és gondoskodásra szorul, nemcsak az anyja hasában.”
A szervezet egykori alapítója, Mérő Vera Facebook-posztjában javaslatait fogalmazza meg a kormányzat felé. Többek között arról ír, hogy az illetéseknek be kellene mutatni, milyen diszkrimináció éri az anyákat a munkahelyen, milyen nehéz egyes helyeken megfelelő bölcsődét találni, vagy éppen a gyerekszegénységről és az állami gondozott gyerekek sorsáról szeretne alaposabb felvilágosítást látni.
A Másállapot a szülészetben szervezet pedig arra hívja fel a figyelmet, hogy az új abortusztörvényt annak ellenére hozták meg társadalmi egyeztetés nélkül, hogy a szervezet több, szülészeti kérdésben hiába keresi hónapok óra az illetékes belügyminisztériumot. Ahogy fogalmaznak: