Kétszer annyit keres gyári munkásként Magyarországon, mint gyógyszerészként a Fülöp-szigeteken
Több mint 10 ezer filippínó vendégmunkás tartózkodik Magyarországon biztos és számukra jól fizető munkalehetőségek miatt. Úgy tapasztalják, hogy a magyarok kedvesek velük.
Az ukránok, a szerbek és a vietnámiak mögött a Fülöp-szigetekről érkezett a 4. legtöbb vendégmunkás Magyarországra. A több mint 10 ezer filippínó közül ketten részletesen mesélnek magukról a Deutsche Welle videójában.
Gonzales Jennyvie Berganio azt mondta, gyógyszerészként dolgozott otthon, de Magyarországon gyári munkásként kétszer annyit keres. A 36 éves Gallos Baby Monette Galang vegyészmérnök végzettségű, de a hazájában nem tudott elhelyezkedni, ugyanis szerinte a Fülöp-szigeteken elsősorban a friss diplomások kapnak munkát, mert nekik keveset kell fizetni.
Mindketten a biztos és számukra jól fizető munka miatt érkeztek Magyarországra. Egyébként tavaly nettó 550 eurós (mintegy 215 ezer forintos) keresettel csábították a filippínókat Magyarországra, gyári vagy mezőgazdasági területre.
A munkáltató cég fizeti a repülőjegyet, a vízumot, a biztosítást, emellett étkezési hozzájárulást, lakhatást és ingyenes wifit biztosít a vendégmunkásoknak. A megszólaló filippínók szerint a magyarok kedvesek velük.
Egy Fülöp-szigeteki munkaközvetítő azt mondta, habár Ausztriában sokkal jobb fizetéseket kínálnak, a magyarországi munkákra is bőven van jelentkező.
Az ukránok, a szerbek és a vietnámiak mögött a Fülöp-szigetekről érkezett a 4. legtöbb vendégmunkás Magyarországra. A több mint 10 ezer filippínó közül ketten részletesen mesélnek magukról a Deutsche Welle videójában.
Gonzales Jennyvie Berganio azt mondta, gyógyszerészként dolgozott otthon, de Magyarországon gyári munkásként kétszer annyit keres. A 36 éves Gallos Baby Monette Galang vegyészmérnök végzettségű, de a hazájában nem tudott elhelyezkedni, ugyanis szerinte a Fülöp-szigeteken elsősorban a friss diplomások kapnak munkát, mert nekik keveset kell fizetni.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kijött a Fidesz 203 fős listája: Orbán Viktor mögött egy világbajnok sportoló is feltűnt, egy miniszter viszont mindent kockáztat
A Nemzeti Választási Iroda nyilvánosságra hozta a Fidesz–KDNP végleges, 203 fős országos listáját. A névsorban a kormánytagok mellett a CÖF szóvivője és ismert sportolók is helyet kaptak.
Orbán Viktor, Semjén Zsolt, Kövér László, Gál Kinga és Szentkirályi Alexandra – ezzel az öt névvel találkozhatnak a választók a szavazólapon a Fidesz–KDNP országos listáján. A Nemzeti Választási Iroda pedig csütörtök délután közzétette a kormánypártok végleges, 203 fős névsorát is az április 12-i országgyűlési választásra.
A listán rajta vannak az egyéni választókerületben induló jelöltek is, egyetlen kivétellel. Navracsics Tibor maga kérte, hogy ne kerüljön fel a listára, mert csak akkor folytatná a képviselői munkát, ha egyéniben nyer mandátumot a tapolcai központú, Veszprém 3-as választókerületben.
A kormánypártok már február közepén bemutatták a lista első 93 jelöltjét, Orbán Viktor miniszterelnök akkor azt mondta: „olyan frakciónk lesz, amely képes az egész nemzetet képviselni”.
A korábban bemutatott listához képest történt néhány változás is: a 76. helyre felkerült Halmay Gábor veszprémi önkormányzati képviselő, Czirbus Gábor pedig a 83. helyről a 85. helyre csúszott.
A lista hátsóbb részén is találni ismert neveket: a 188. helyen szerepel Gór-Nagy Miklós világbajnok vízilabdázó, a 191. helyen ifjabb Lomnici Zoltán, a Civil Összefogás Fórum szóvivője, a 199. pozíciót pedig Halkó Petra, a fidesztől papíron független, de Schmidt Mária vezette XXI. Század Intézet vezető elemzője kapta
A 199 országgyűlési képviselőből 106-an egyéni választókerületekből, 93-an pedig listáról jutnak be a parlamentbe. Az, hogy egy párt hány mandátumot kap az országos listáról, nemcsak a listás eredményétől függ, hanem attól is, hogyan szerepel az egyéni kerületekben. Ha egy jelölt egyéniben nyer, a listás helyét automatikusan az utána következő kapja meg.
A Fidesz–KDNP a 2022-es választáson a listás szavazatok 54,13 százalékával 48 további mandátumot szerzett.
A pártok közül elsőként a Mi Hazánk Mozgalom adta le a listáját múlt pénteken. A Tisza Párt ezt még nem tette meg, de Magyar Péter kedden közzétette a lista első öt nevét.
A pártoknak szombat 16 óráig kell bejelenteniük a listájukat a Nemzeti Választási Bizottságnak.
Orbán Viktor, Semjén Zsolt, Kövér László, Gál Kinga és Szentkirályi Alexandra – ezzel az öt névvel találkozhatnak a választók a szavazólapon a Fidesz–KDNP országos listáján. A Nemzeti Választási Iroda pedig csütörtök délután közzétette a kormánypártok végleges, 203 fős névsorát is az április 12-i országgyűlési választásra.
A listán rajta vannak az egyéni választókerületben induló jelöltek is, egyetlen kivétellel. Navracsics Tibor maga kérte, hogy ne kerüljön fel a listára, mert csak akkor folytatná a képviselői munkát, ha egyéniben nyer mandátumot a tapolcai központú, Veszprém 3-as választókerületben.
A kormánypártok már február közepén bemutatták a lista első 93 jelöltjét, Orbán Viktor miniszterelnök akkor azt mondta: „olyan frakciónk lesz, amely képes az egész nemzetet képviselni”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A HVG összeszedte, Fidesz milyen eszközöket vethet be hatalma megőrzéséért, ha elveszíti az áprilisi választást
Gulyás Gergely szerint lesz választás, de ez nem jelenti azt, hogy a jelenlegi kormány nem tud különféle akadályokat görgetni a hatalomátadás útjába. Beindultak az elméletek arról, hogy milyen módszereket vethet be a párt a hatalom megőrzésének érdekében.
Fegyveres katonák jelentek meg a Mol olajfinomítójánál, a kormány pedig magasabb fokozatú terrorfenyegetettséget rendelt el. Az elmúlt napok eseményei és Orbán Viktor soproni kijelentése ismét beindították a találgatásokat arról, hogy a Fidesz milyen eszközöket vethet be hatalma megőrzéséért, ha elveszíti az áprilisi választást.
A miniszterelnök hétfőn úgy fogalmazott: „Senki sem szeret úgy választásba menni, én sem szeretnék, hogy közben egy gazdasági káosz bontakozik ki az ország horizontján.”
A HVG elemzése szerint a kormánynak jogilag több ponton is lehetősége van beavatkozni a folyamatba, bár ezeknek a lépéseknek súlyos politikai ára lehet.
Gulyás Gergely miniszter a legutóbbi kormányinfón még arról beszélt, hogy az áprilisi választásokat a rendes törvényes rendben meg lehet majd tartani, és kijelentette, „fel sem merült a szükségállapot bevezetése”.
Az ilyen ígéretek hitelét ugyanakkor rontja, hogy a kormány korábban már megszegte a választási szabályok módosításának mellőzésére tett ígéretét.
A választás elhalasztásának legdirektebb módja az Alaptörvény módosítása lenne. A Fidesz–KDNP-nek az új Országgyűlés megalakulásáig megvan a kétharmados többsége, amivel a választási ciklus hosszát a jelenlegi négy évről tetszőlegesen átírhatja.
Bár erre volt már példa az önkormányzati választásoknál, egy már kitűzött időpont visszavonása vagy érvénytelenítése példátlan és abszurd lépés lenne. A másik lehetséges út a különleges jogrenden keresztül vezet. Az Alaptörvény szerint csak hadiállapot és szükségállapot idején nem lehet választást tartani.
A jelenleg is érvényben lévő, enyhébb veszélyhelyzet ehhez önmagában nem ad jogalapot, kivéve, ha a kormány kétharmaddal ezt a lehetőséget is beleírná az Alaptörvénybe.
Még ha a kormány nem is halasztja el a választást, akkor is átírhatja annak szabályait. A május 13-ig hatályos háborús veszélyhelyzet rendeleti kormányzást tesz lehetővé, amivel a kormány felfüggesztheti a hatályos törvények alkalmazását, és eltérhet azoktól.
Elvileg tehát rendeleti úton is felülírhatná a választási szabályokat, vagy a parlamentben is átvihetne egy törvénymódosítást.
Felmerült például a parlamentbe jutási küszöb leszállítása a jelenlegi 5-ről 3 vagy akár 1 százalékra, ami a kispártoknak kedvezne, de a Tiszának nehézséget okozna. Szintén lehetőség a győzteskompenzáció megszüntetése. Ez az intézmény a 2014-es választáson 6, míg a 2018-as és 2022-es voksoláson 5-5 extra parlamenti mandátumot hozott a Fidesz–KDNP-nek. A választókerületi térképet ugyanakkor már nem lehet módosítani, azt 2024 végén véglegesítették.
A Fidesznek a voksolás után is maradhat mozgástere.
A jogerős végeredményt csak a külképviseleteken és levélben leadott szavazatok megszámlálása, valamint a jogorvoslati határidők lejárta után állapítják meg. A fellebbezések és az újraszámolások a Nemzeti Választási Bizottságon és a Kúrián keresztül egészen az Alkotmánybíróságig elhúzhatják a folyamatot.
A szokásjog szerint a köztársasági elnök a választási győztest kéri fel kormányalakításra, de jogszabály erre nem kötelezi.
Bárkit jelölhet kormányfőnek, és ha az Országgyűlés nem választja meg, 15 nap elteltével új jelöltet állíthat, elvileg akárhányszor. A Tisza Párt programalkotásért felelős vezetője, Tanács Zoltán a HVG-nek adott interjújában ezzel kapcsolatban azt mondta: „Biztos vagyok benne, hogy az Alkotmánybíróság volt elnöke, a jelenlegi köztársasági elnök érteni fogja a történelmi felelősségét ebben a helyzetben.”
Fegyveres katonák jelentek meg a Mol olajfinomítójánál, a kormány pedig magasabb fokozatú terrorfenyegetettséget rendelt el. Az elmúlt napok eseményei és Orbán Viktor soproni kijelentése ismét beindították a találgatásokat arról, hogy a Fidesz milyen eszközöket vethet be hatalma megőrzéséért, ha elveszíti az áprilisi választást.
A miniszterelnök hétfőn úgy fogalmazott: „Senki sem szeret úgy választásba menni, én sem szeretnék, hogy közben egy gazdasági káosz bontakozik ki az ország horizontján.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Putyin elzárná a gázt Európától, de Magyarországnak van egy ajánlata – komoly feltétellel
Vlagyimir Putyin orosz elnök a Szijjártó Péterrel folytatott találkozója után jelezte, leállíthatják az európai gázszállítást. Magyarország és Szlovákia kivételt képezhet a jelenlegi politika folytatása esetén.
Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán felvetette az európai gázszállítások azonnali leállításának lehetőségét, de ezzel egy időben külön üzent Magyarországnak és Szlovákiának. Közölte: Oroszország továbbra is „megbízható partnernek” tekinti a két országot, és
addig biztosítja számukra a gázt, amíg azok „továbbra is ugyanazt a politikát folytatják, mint ma”. A Kreml másnap pontosított: végleges döntés még nincs a kivonulásról, de az elnök már utasította a kormányt az előkészületekre
A Kommerszant orosz napilap szerint a kijelentés a Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel folytatott szerdai találkozója után hangzott el. Putyin kifejtette, hogy az új piacok megnyílása miatt Oroszországnak előnyösebb lenne azonnal leállítani a szállítást, mint kivárni, amíg Európa mond le teljesen az orosz gázról.
Az elnök a szállítás folytatását feltételhez kötötte, de nem részletezte, pontosan mit ért a jelenlegi politika fenntartása alatt.
Mindezzel párhuzamosan az Európai Unió épp az orosz energiáról való leváláson dolgozik, és egy ütemterv mentén igyekszik felszámolni a függőségét. A tagállamok egyre inkább alternatív forrásokra, így norvég vezetékes gázra és cseppfolyósított földgázra (LNG) támaszkodnak, miután az Ukrajnán keresztüli orosz gáztranzit a szerződés lejárta miatt január 1-jén megszűnt.
A magyar kormány az ellátásbiztonságot tartja elsődlegesnek, és a hosszú távú orosz szerződésekben látja a stabil energiaellátás garanciáját. Ezzel szemben a kritikus hangok szerint az orosz energia politikai nyomásgyakorlási eszköz, a függőség fenntartása pedig kockázatos és szembemegy az uniós célokkal.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője csütörtökön megerősítette: Oroszország még nem döntött az európai gázpiacról való kivonulásról, de Putyin elnök utasította a kormányt a döntés előkészítésére. Ezt támasztja alá Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes közlése is, miszerint a kormány hamarosan napirendre veszi az Európába irányuló gázexport leállításának kérdését.
Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán felvetette az európai gázszállítások azonnali leállításának lehetőségét, de ezzel egy időben külön üzent Magyarországnak és Szlovákiának. Közölte: Oroszország továbbra is „megbízható partnernek” tekinti a két országot, és
addig biztosítja számukra a gázt, amíg azok „továbbra is ugyanazt a politikát folytatják, mint ma”. A Kreml másnap pontosított: végleges döntés még nincs a kivonulásról, de az elnök már utasította a kormányt az előkészületekre
A magyar kormány február közepén jelentette be, hogy vétózni fogja az Ukrajnának szánt, 90 milliárd eurós közös uniós hitelfelvételt. A kormány indoklása szerint a január végi orosz támadás óta hetekig nem indult újra a szállítás Magyarország felé a Barátság kőolajvezetéken, amely Ukrajna területén állt le. A magyar fél állítja, hogy ennek semmiféle technikai akadálya nincs, az ukránok politikai indokból nem indítják újra a szállítást. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter többször közölte: Magyarország addig blokkolja a hitel jóváhagyását, amíg nem indul újra az olajszállítás.
„Reméljük, hogy az az egy személy az EU-ban nem fogja blokkolni a 90 milliárd eurónyi hitelt vagy annak az első részét, és hogy az ukrán katonák fegyverekhez juthatnak. Ellenkező esetben megadjuk ennek a személynek a címét a fegyveres erőinknek, hadd hívják fel és beszéljenek erről a saját nyelvén”
– ezt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök mondta Orbán Viktor magyar miniszterelnökre utalva.
Az elnök szerint pénzre lenne szükség a fegyverek és vadászgépeik beszerzése miatt. A 2026–2027-es időszakra szánt, 90 milliárd eurós csomag célja, hogy fedezze Ukrajna finanszírozási igényeinek jelentős részét. Az Európai Unió Tanácsa február 4-én alakította ki a hitel jogi keretét, majd az Európai Parlament február 6-án jóváhagyta a csomagot lehetővé tevő jogszabályokat. A végső döntéshez a tagállamok egyhangú politikai jóváhagyása szükséges.
Zelenszkij március 5-én újra sürgette a hitel blokkolásának feloldását. Ugyanakkor nem támogatja a Barátság vezeték helyreállítását, egyrészt mert az „orosz olajat” szállít, másrészt mert a javítás körülbelül hat hetet venne igénybe. Az ukrán álláspont szerint a 90 milliárdos csomag felszabadítása létfontosságú a hadsereg és a légierő harcképességének fenntartásához.
A magyar kormány február közepén jelentette be, hogy vétózni fogja az Ukrajnának szánt, 90 milliárd eurós közös uniós hitelfelvételt. A kormány indoklása szerint a január végi orosz támadás óta hetekig nem indult újra a szállítás Magyarország felé a Barátság kőolajvezetéken, amely Ukrajna területén állt le. A magyar fél állítja, hogy ennek semmiféle technikai akadálya nincs, az ukránok politikai indokból nem indítják újra a szállítást. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter többször közölte: Magyarország addig blokkolja a hitel jóváhagyását, amíg nem indul újra az olajszállítás.
„Reméljük, hogy az az egy személy az EU-ban nem fogja blokkolni a 90 milliárd eurónyi hitelt vagy annak az első részét, és hogy az ukrán katonák fegyverekhez juthatnak. Ellenkező esetben megadjuk ennek a személynek a címét a fegyveres erőinknek, hadd hívják fel és beszéljenek erről a saját nyelvén”
– ezt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök mondta Orbán Viktor magyar miniszterelnökre utalva.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
