hirdetés

HÍREK
A Rovatból
hirdetés

Karácsony: Elismerem, hogy Orbán jobban beszél angolul

De folyamatosan dolgozik az angol nyelvtudásán, a miniszterelnök „újsütetű kínaiját és oroszát” viszont nem tervezi behozni - közölte a főpolgármester.

Link másolása

hirdetés

Karácsony Gergely egy Facebook-posztban elismerte, hogy Orbán Viktor jobban beszél angolul, mint ő. Mint írta, soha nem esett nehezére elismeri, ha valaki valamiben jobb nála, mert szerinte tanulni, fejlődni soha nem késő, másokat meghallgatni pedig mindig muszáj.

"Ezt a politikában is erénynek gondolom, nem hátránynak. A hirtelen támadt érdeklődésre reagálva így aztán

készséggel elismerem, hogy a miniszterelnök beszélt angolja alighanem jobb mint az enyém,

legalább annyi különbség van a nyelvtudásunk között, mint amennyi egy Angliában töltött Soros-ösztöndíj és egy egyetemen megszerzett középfokú nyelvvizsga között feszül. Ezért én dolgozom is az angolomon folyamatosan.

A miniszterelnök úr újsütetű kínaiját és oroszát viszont nem tervezem behozni"

- írta a főpolgármester.

Ezt azután közölte Facebook-oldalán, hogy az Economist nevű angol lapnak nyilatkozva alacsonynak és kövérnek nevezte Orbánt, és bár utána bocsánatot kért ezért, Fürjes Balázs államtitkár beszólt neki. A kormánypárti politikus nehezményezte, hogy Karácsony lenézően nyilatkozott azokról, akik nem úgy néznek ki, mint ő, és utalt arra, hogy ez már a body shaming, vagyis a testi megszégyenítés kategóriájába tartozik.

hirdetés
"Kár, hogy az Economist újságírójának mondta. Felteszem, magyarul, tolmáccsal, hiszen angolul nem beszél. Érdekes, hogy a sok különbség mellett ezt az egyet nem emelte ki az angol nyelvű lap: egyikük beszél angolul, a másik nem..."

- fogalmazott Fürjes.

Erre reagált most Karácsony újabb Facebook-posztjában.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
HÍREK

Gulyás Gergely az úthálózat privatizálásáról: Szükség van rá, ha azt akarjuk, hogy fejlődjön a hazai közúti forgalom

A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint egy uniós nyílt közbeszerzésről van szó, ennek bármely uniós cég lehet a nyertese.

Link másolása

hirdetés

Közel 2000 kilométer hazai gyorsforgalmi út fejlesztése, felújítása és üzemeltetése kerülhet koncesszióba 35 évre - ez derült ki a hétfőn megjelent Európai Unió közbeszerzési értesítőből, írja a 24.hu.

A közlemény szerint 1662 kilométer alaphálózat + 381 kilométer kiegészítő hálózat tervezése, felújítása, építése, üzemeltetési, karbantartási és finanszírozási feladatai kerülnének koncesszióba. A terv szerint az utak használatából befolyó állami útdíjat fordítanák erre a célra.

A téma a hétfői parlamenti ülésen is szóba került. Tordai Bence (Párbeszéd) elmondta:

a kormány a következő 35 évre a teljes magyarországi gyorsforgalmi úthálózatot magánkézbe akarja adni, hogy ugyanannak a nyertes vállalkozónak a cégeit hizlalják a fejlesztések. Ez több tízezer milliárdos bevételt garantál a kiválasztott vállalkozónak

- mondta. Hozzátette: a hírek szerint Szíjj László lesz a nyertes - írja az MTI.

Megjegyezte: a kormány fideszes oligarcháknak akar közpénzt kijátszani.

hirdetés
Gulyás Gergely közölte: egy uniós nyílt közbeszerzésről van szó, ennek bármely uniós cég lehet a nyertese. Nem utak működtetéséről van szó, hanem arról, hogy valaki utat épít és azt működteti

- magyarázta. Úgy látja, így olyan utak is megépülhetnek, amelyek megerősítik Magyarország szerepét a nemzetközi tranzitforgalomban. Nem jó, hogy egy magyar nagyvállalkozót vádol meg a képviselő, és azt kell nézni, hogy Magyarország érdekét szolgálja-e a fejlesztés - vélekedett.

A miniszter elmondása szerint a tervezett koncesszióban arról van szó, hogy ha valaki utat épít, akkor annak bevételéből részesül és költségvetési támogatást is kap. Ha az állam építi az utat, akkor ahhoz a forrásokat elő kell teremteni, vagy hitelt kell felvenni. Ha ezt koncesszióban teszik meg, akkor ők is kockázatot vállalnak.

Gulyás Gergely szerint,

ha azt akarjuk, hogy fejlődjön a hazai közúti forgalom, szükség van erre a kiírásra.

Tordai Bence válaszában azt közölte, hogy szerinte Gulyás mellébeszél, mert a kiírásban nemcsak az újakról van szó, hanem a már meglévő utakról is. Majd hozzátette:

"mi egy fillért se fogunk fizetni a maguk oligarcháinak 2022 után".

Gulyás viszontválaszában annyit ismételt meg, hogy bárki pályázhat, és az nyer, aki a legolcsóbb és legjobb ajánlatot adja.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
HÍREK

444.hu: A kormány kezdeményezte a Limes világörökségi jelölés visszavonását

A Római Birodalom határvonala, azaz a Limes több szakasza már szerepel az UNESCO világörökségi listáján. A magyar szakaszt körülbelül 18 éves szakmai előkészítő munka után Németországgal, Ausztriával és Szlovákiával együtt jelölte Magyarország a listára.
Címkép: Wikipédia - szmo.hu
2021. június 15.


Link másolása

hirdetés

A kormány kezdeményezte a Római Birodalom határvonala, azaz a Limes világörökségi jelölésének visszavonását - írja a 444.hu.

A Limes több szakasza már szerepel az UNESCO világörökségi listáján, a magyar szakaszt végül kb. 18 éves szakmai előkészítő munka után Németországgal, Ausztriával és Szlovákiával együtt jelöltük a listára. A jelölési dokumentációt 2018 elején nyújtotta be együtt a négy állam.

A lap információi szerint

a magyar kormány június 8-án levélben fordult a német, az osztrák és a szlovák kormányhoz, és kezdeményezték a teljes pályázat visszavonását, úgy, hogy erről nem egyeztettek sem a hazai örökségvédelmi szakmával, sem a jelölésen dolgozókkal.

A 444.hu azt is megjegyzi, hogy ha a 4 jelölő ország közül az egyik kormánya nem támogatja tovább a jelölést,

az egész jelölés bukik, azaz a projektbe tett munka nagy része nemcsak itthon, de Németországban, Ausztriában és Szlovákiában is elvész.

Visy Zsolt régészprofesszor, a jelölés kezdeményezője és korábbi koordinátora szerint rendes ügymenetben néhány héten belül megszülethetett volna az UNESCO pozitív döntése a Limes német, osztrák, szlovák és magyar szakaszainak világörökségi helyszínné minősítéséről.

hirdetés

A régészprofesszor a lapnak azt is elmondta, hogy egyébként ő maga is egy osztrák kollégájától értesült a kormány döntéséről.

A lap azt is felidézte, hogy a kormány 2019-ben úgy döntött, kiveszik a Hajógyári-szigeten lévő helytartói palotát a jelölésből. A kormány erről a lépésről sem egyeztetett sem nemzetközi partnereivel, sem a magyar örökségvédelmi szakmával, és komoly felháborodáshoz is vezetett a dolog. A kormány akkor érdemben nem indokolta meg ezt a lépést. Az csak néhány hónapja, idén derült ki, hogy a Hajógyári déli részét - benne a helytartói palotával - a kormány átadja a Petőfi Irodalmi Múzeumnak, hogy ott Demeter Szilárd miniszteri biztos vezetésével egy 23 milliárd forintos beruházás keretében „könnyűzenei és popkulturális központot” létesítsenek.

A 444.hu kereste a kormányt a visszalépés miatt, több minisztériumnak és a Kormányzati Tájékoztatási Központnak is elküldték kérdéseiket, de érdemi választ még sehonnan sem kaptak.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK

A szakdolgozók több mint fele készül elhagyni az egészségügyet

A Független Egészségügyi Szakszervezet friss felmérése szerint a legtöbben az alacsony bér és az új egészségügyi szolgálati jogviszony miatt tervezik a felmondásukat.
Címkép: Pixabay - szmo.hu
2021. június 15.


Link másolása

hirdetés

A szakdolgozók több mint fele távozni készül az egészségügyből – derül ki a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) frissen lezárt felméréséből, erről a Népszava számolt be. A lap szerint

a mintegy 1200 válaszadó nyolc százaléka a nyugdíjazását, míg további 48 százaléka a felmondását tervezi, amint megszűnik a felmondási tilalom.

Tavaly november óta tiltja egy jogszabály, hogy az egészségügyi dolgozók a veszélyhelyzet ideje alatt felmondjanak, de ez a korlátozás június 15-től megszűnik. A lap megjegyzi, hogy az elmúlt nyolc hónapban csak egyszer, az egészségügyi szolgálati jogviszony márciusi bevezetésekor volt lehetőségük kiválni a szolgálatból. Akkor mintegy 5000 egészségügyi dolgozó élt is a lehetőséggel.

A Népszava szerint sokakat akkor az tartott vissza, hogy az egészségügyre nehezedő iszonyatos járványnyomás alatt nem akarták cserben hagyni sem a betegeket, sem a kollégáikat.

 

hirdetés
A mostani felmérésből az is kiderül, hogy a távozásukat tervezőknek kevesebb mint a fele maradna az egészségügyben. Ők vagy itthon egy másik állami vagy magánintézményben, esetleg külföldön vállalnának munkát. A többiek a pályát is elhagynák.

A válaszadók további harmada azt jelezte, hogy még bizonytalan a maradását illetően, csupán szűk hatoduk tartana ki a munkahelye mellett - írja a lap.

"Az elmúlt hónapokban a szakszervezetet is sokan keresték, hogy szeretnének munkahelyet változtatni, hogyan lehetne elhagyni az ágazatot"

– mondta a lapnak Soós Adrianna, a FESZ elnöke.

Az okok között leggyakrabban az alacsony bért jelölték meg.

Továbbá az új szolgálati jogviszony bevezetését említik, e jogszabály hátrányai a szakdolgozókat ugyanúgy sújtják, mint mindenkit, akit a hatály alá soroltak, miközben az előnyeiből, a béremelésből csak az orvosok részesültek - jegyzi meg a Népszava.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK

Négy héttel elhalasztotta a korlátozások teljes feloldását a delta vírusvariáns terjedése miatt a brit kormány

Boris Johnson szerint bár jól halad az oltás, de most „egy kicsit fel kell engedni a gázpedált”.

Link másolása

hirdetés

Az eredetileg tervezett jövő hétfői időponthoz képest négy héttel későbbre, július 19-re halasztotta a brit kormány a koronavírus-járvány megfékezésére elrendelt korlátozások teljes körű feloldását a delta nevű vírusvariáns terjedése miatt - jelentette be hétfő este Boris Johnson brit miniszterelnök.

Johnson a Downing Streeten tartott sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: a rendelkezésre álló tudományos adatok alapján bízik abban, hogy nem lesz szükség a még érvényben lévő néhány korlátozás feloldásának négy hétnél hosszabb halasztására. Kijelentette ugyanakkor: ez a plusz időszak szükséges ahhoz, hogy minél többen részesüljenek a koronavírus elleni oltásban, különösen a fiatalabb korosztály tagjai közül, akiknek a körében gyorsabban terjed az először Indiában azonosított delta vírusvariáns.

Hozzátette:

a kormány naponta vizsgálja a helyzetet, és ha két hét múlva úgy találja, hogy a kockázat csökkent, akkor fenntartja a lehetőséget a július 19-nél két héttel korábbi, július 5-i teljes nyitásra.

A hétfő este bejelentett módosítás alapján jövő hétfőtől az eredeti terveknek megfelelően eltörlik az esküvőkre meghívható vendégek létszámára eddig központilag megszabott 30 fős felső korlátozást, de az emberek közötti távolságtartás előírása e rendezvényeken is érvényben marad.

Érvényben marad az az előírás is, hogy szabadtéren - a sportrendezvényektől eltekintve - legfeljebb harminc, zárt terekben, elsősorban magánlakásokban legfeljebb hat nem egy háztartásban élő ember tartózkodhat egymás társaságában.

hirdetés
Az éttermekben és a pubokban csak asztali felszolgálás lehetséges, a bárpultoknál nem lehet fogyasztani, és egy-egy asztalnál legfeljebb hatan ülhetnek. A színházak és a mozik 50 százalékos kapacitással működhetnek, és az éjszakai szórakozóhelyek egyelőre nem nyithatnak ki.

Boris Johnson hétfő esti tájékoztatóján elmondta: hetente hozzávetőleg 64 százalékkal emelkedik - az átlagon belül a legfertőzöttebb térségekben hetente megduplázódik - az újonnan kiszűrt fertőződések száma.

Hozzátette: Angliában hetente átlagosan 50 százalékkal, az átlagon belül a legfertőzöttebb északnyugati országrészben 61 százalékkal növekszik a kórházi ellátást igénylő esetek száma.

A brit kormányfő kiemelte ugyanakkor: egyértelmű, hogy a koronavírus elleni oltások hatékonyak, és az oltási kampány puszta kiterjedésének köszönhetően az ország most összehasonlíthatatlanul jobb helyzetben van, mint a korábbi fertőzési hullámok idején. Az oltások ugyanis nagymértékben csökkentik a vírus terjedését, és két oltási dózis nagyon magas szintű védelmet nyújt a súlyos betegség kialakulása, illetve a Covid-19 betegségből eredő halálozás ellen.

Több millióan azonban még nem részesültek az oltásban, különösen a fiatalabb korosztályban, ezért most "egy kicsit fel kell engedni a gázpedált" - fogalmazott a brit kormányfő a korlátozások feloldásának lassítására utalva.

Boris Johnson bejelentette: a kormány az eddigi menetrendben szereplő július 31-ről július 19-re hozta előre azt a határidőt, ameddig a teljes brit felnőtt lakosságnak - hozzávetőleg 52,7 millió embernek - meg kell kapnia a koronavírus elleni oltás első dózisát.

Ugyaneddig az időpontig a felnőttek kétharmadának - ezen belül az 50 évesnél idősebbek, a fokozottan veszélyeztetettek, az egészségügyi és szociális ellátás első vonalában dolgozók mindegyikének, és azoknak a 40 éven felülieknek, akik május közepéig megkapták az első dózist - mindkét oltási adagot be kell adni.

Chris Whitty angliai tisztifőorvos, a brit kormány egészségügyi főtanácsadója a hétfő esti sajtótájékoztatón elmondta: az angliai közegészségügyi szolgálat (PHE) legfrissebb kutatási eredményei szerint a Nagy-Britanniában használt vakcinák nagyon magas hatékonysággal veszik elejét a koronavírus-fertőződésből eredő súlyos betegségek kialakulásának a delta variáns esetében is.

A PHE adatai szerint az első dózis 57-85 százalékkal, mindkét dózis 85-98 százalékkal csökkenti a kórházi kezelést igénylő súlyosságú Covid-19 betegség előfordulási esélyét.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: