Jöhet az örökös veszélyhelyzet? A Fidesz mostantól kétharmad nélkül is engedélyezné a rendeleti kormányzást

Volodimir Zelenszkij szerint Vlagyimir Putyin célja, hogy haláláig hatalmon maradjon, ambíciói pedig nem korlátozódnak Ukrajnára. Az ukrán elnök úgy véli, ezek akár közvetlen összecsapáshoz is vezethetnek a Nyugattal.

Erről beszélt Zelenszkij az Euronewsnak adott interjú, amit a Kiyv Independent szemlézett. Az ukrán elnök azt mondta, hogy Putyin fél a saját halálától is. Úgy fogalmazott:

Az ukrán elnök szerint Putyin tart a transzatlanti szövetségtől, és próbálja megbontani azt. Arra kérte az Egyesült Államokat és Európát, hogy maradjanak egységesek, és folytassák a nyomásgyakorlást az orosz elnökre.

„Nagyon fontos, hogy Amerika most ne segítsen Putyinnak kitörni ebből a globális elszigeteltségből” – mondta párizsi látogatása során. Hozzátette:

Egy nappal korábban Oroszország és Ukrajna megállapodott egy részleges tűzszünetről, amely az energialétesítmények elleni támadásokra és a Fekete-tengeri hadműveletekre vonatkozik. A megállapodást az Egyesült Államok közvetítette, cserébe pedig vállalta, hogy bővíti Oroszország hozzáférését a világpiacokhoz.

A tárgyalások után kiadott amerikai közlemény szerint az USA segít helyreállítani Oroszország hozzáférését a mezőgazdasági és műtrágyaexporthoz, csökkenti a tengeri biztosítási díjakat, és megkönnyíti a kikötőkhöz és fizetési rendszerekhez való hozzáférést ezekhez az ügyletekhez.

A közlemény nem utalt arra, hogy Oroszország bármilyen engedményt tett volna. Március 11-én Ukrajna már elfogadta az amerikai javaslatot egy harmincnapos teljes tűzszünetre, azzal a feltétellel, hogy Oroszország is betartja ugyanazokat a feltételeket. Moszkva ezt azonban elutasította.

Zelenszkij most azt mondta, hogy a Fekete-tenger térségére vonatkozó részleges tűzszünet „egyértelmű lépés a háború lezárása felé”. Hangsúlyozta:

via 24.hu

A boszniai szövetségi bíróság nemzetközi elfogatóparancsot kért Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke, valamint Nenad Stevandic, a szerb országrész parlamentjének elnöke ellen, írja az MTI. A Klix.ba szarajevói hírportál értesülése szerint a kérelmet az Interpol szarajevói irodájának továbbították. A nemzetközi elfogatóparancs kiadásához az Interpol lyoni központjának jóváhagyására is szükség van.

A boszniai határőrség vizsgálja, hogy ki követte el a mulasztást, és milyen módon sikerült a boszniai szerb elnöknek átlépnie az országhatárt. A feltételezések szerint egy kisebb határátkelőt használt, és a küldöttsége megkülönböztető jelzést alkalmazott, így megállás és ellenőrzés nélkül hagyta el az országot.

A belföldi elfogatóparancsot már a múlt hét elején kiadták a három politikus ellen.

és hat évre eltiltotta a hivatali tevékenységeitől.

Röviddel az ítélet után a boszniai szerb parlament megszavazta az entitás igazságügyi rendszerének elszakadását a szövetségitől. Az ország alkotmánybírósága ezt a törvényt hatályon kívül helyezte, Dodikot pedig az ország alkotmányos rendjének veszélyeztetésével vádolták meg. A bosznia-hercegovinai szövetségi ügyészség az ország rendvédelmi szerveit utasította arra, hogy állítsák elő Milorad Dodikot, Nenad Stevandicot és Radovan Viskovicot, a boszniai Szerb Köztársaság miniszterelnökét, mert az ügyészség szerint veszélyeztették az ország alkotmányos rendjét.

Március közepén benyújtotta az országrész új alkotmányának tervezetét, valamint a boszniai Szerb Köztársaság alkotmányos beállításának védelméről szóló törvényt.

Ahogy korábban már írtunk róla, a magyar kormány Dodikot támogató politikája feszültséget okozott Bosznia-Hercegovina és Magyarország kapcsolatában. Milorad Dodik korábban többször hangsúlyozta, hogy Bosznia-Hercegovina államként működésképtelen, és a boszniai Szerb Köztársaságnak függetlenné kell válnia. Ezek a kijelentések jelentős feszültséget keltettek a régióban, különösen a bosnyák és horvát közösségek körében. ​Dodik szoros kapcsolatot ápol Szerbia, Oroszország, Magyarország és Kína vezetőivel. Rendszeresen konzultál Aleksandar Vučić szerb elnökkel, és többször találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel is.

Tárgyalni kell az amerikaiakkal - mondta Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón a Donald Trump által most bevezetett vámokkal kapcsolatban.

Az amerikai elnök 25 százalékos vámot vet ki minden külföldön gyártott importált gépjárműre április 2-tól, és azt is világossá tette: nem átmenetinek szánja az intézkedést.

Ennek kapcsán a miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, hogy Európa elkövetett egy komoly hibát.

Gulyás szerint érthetetlen, hogy Európa miért alkalmazott 10 százalékos vámot Amerika ellen, miközben ők 2,5 százalékos vámot vetnek ki Európára. A miniszter úgy fogalmazott: politikailag az lett volna a helyes, hogy Trump beiktatásáig Európa is 2,5 százalékra csökkenti a vámot.

– mondta Gulyás Gergely.

via Telex

A magyar állam eladná a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt.-n keresztül birtokolt 20 százalékos MBH Bank-részesedését – írja a Bloomberg.

A gazdasági portál információi szerint az MBH Bank jelenleg a Citigroup tanácsadóival tárgyal ezzel párhuzamosan egy lehetséges részvényügyletről, de a folyamat egyelőre még csak kezdeti fázisban tart. Az MBH Bank és a Citigroup nem kívánták kommentálni az értesüléseket, a magyar kormány pedig nem reagált a Bloomberg megkeresésére.

A Bloomberg forrásai szerint

Az MBH Bank létrehozása az elmúlt évek egyik legjelentősebb pénzügyi projektje volt, amely során több kisebb bankot egyesítettek egy nagyobb pénzügyi csoport létrehozása érdekében. Az MBH Bank tulajdonosi körében az állam által birtokolt részesedés mellett több magántőkealap is jelen van.

A magántőkealapokon keresztül az MBH Bankhoz köthető tulajdonosok között említik Mészáros Lőrincet és Száraz Istvánt, Matolcsy György volt jegybankelnök fiát is.

A téma a csütörtöki Kormányinfón is felmerült.

Arra azonban felhívta a figyelmet, hogy az állam részesedése folyton csökkent Mészárosék bankholdingjában.

Ahogy már írtunk róla, az MBH Bank neve legutóbb az MNB alapítványainak botránya kapcsán került elő, amikor 170 millió euró, vagyis közel 70 milliárd forint értékű hitelt nyújtott az MNB alapítványának tulajdonában lévő Optima vagyonkezelő cégnek. Az Állami Számvevőszék jelentésében komoly problémákra mutattak rá az Optima gazdálkodásával kapcsolatban, de az MBH Bank neve nem szerepelt az ÁSZ jelentésében.

(via Telex)