HÍREK

Jöhet az örökös veszélyhelyzet? A Fidesz mostantól kétharmad nélkül is engedélyezné a rendeleti kormányzást

Az újabb alkotmánymódosításban benne van a lehetőség, hogy bizonyos esetekben kétharmados támogatás nélkül is veszélyhelyzetet lehessen hirdetni.


A kormány újabb Alaptörvény-módosítást terjesztett az Országgyűlés elé, amely jelentős változásokat hoz a veszélyhelyzet kihirdetésének és fenntartásának szabályaiban. Az egyik legfontosabb módosítás, hogy a jövőben a kormány saját hatáskörben, parlamenti jóváhagyás nélkül is elrendelheti és fenntarthatja a veszélyhelyzetet – szúrta ki a hvg.hu.

A módosítás szövege szerint a kormány veszélyhelyzetet hirdethet ki „szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa, továbbá az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető súlyos esemény – különösen elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség – esetén, valamint ezek következményeinek az elhárítása érdekében.”

Ez a megfogalmazás megegyezik az Alaptörvény jelenlegi 51. cikkelyének első bekezdésével,

azonban a módosítás eltörli a további három bekezdést, amelyek eddig a veszélyhelyzet fenntartásának részletes szabályait és az Országgyűlés ellenőrzési lehetőségét rögzítették.

A jelenlegi szabályok szerint a kormány csak 30 napra rendelheti el a veszélyhelyzetet, és annak meghosszabbításához az Országgyűlés kétharmados többségének jóváhagyására van szükség. A módosítás után erre nem lesz szükség, így a veszélyhelyzet akár határozatlan ideig is fennállhat a kormány döntése alapján.

A változás érinti az Alaptörvény 53. cikkelyét is, amely a veszélyhelyzet idején alkalmazott rendeleti kormányzás szabályozásáról szól. A javaslat szerint a kormány továbbra is csak az Országgyűlés kétharmados felhatalmazásával függeszthet fel törvényeket vagy térhet el tőlük, azonban a veszélyhelyzet meghosszabbításának kötelezettsége megszűnik – írja a lap.

A háborús veszélyhelyzetet a kormány először 2022 májusában hirdette ki az Ukrajnában zajló háború miatt. Azóta a parlament félévente meghosszabbította a különleges jogrendet, legutóbb tavaly ősszel, így az jelenleg 2024. május 18-ig érvényes. Az új módosítás szerint a további hosszabbításokhoz már nem lesz szükség parlamenti jóváhagyásra.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Zelenszkij: Putyin hamarosan meghal, és akkor mindennek vége lesz
Az ukrán elnök szerint fontos, hogy Amerika most ne segítsen Putyinnak kitörni a globális elszigeteltségből.


Volodimir Zelenszkij szerint Vlagyimir Putyin célja, hogy haláláig hatalmon maradjon, ambíciói pedig nem korlátozódnak Ukrajnára. Az ukrán elnök úgy véli, ezek akár közvetlen összecsapáshoz is vezethetnek a Nyugattal.

Erről beszélt Zelenszkij az Euronewsnak adott interjú, amit a Kiyv Independent szemlézett. Az ukrán elnök azt mondta, hogy Putyin fél a saját halálától is. Úgy fogalmazott:

„Hamarosan meghal – ez tény –, és akkor mindennek vége lesz.”

Az ukrán elnök szerint Putyin tart a transzatlanti szövetségtől, és próbálja megbontani azt. Arra kérte az Egyesült Államokat és Európát, hogy maradjanak egységesek, és folytassák a nyomásgyakorlást az orosz elnökre.

„Nagyon fontos, hogy Amerika most ne segítsen Putyinnak kitörni ebből a globális elszigeteltségből” – mondta párizsi látogatása során. Hozzátette:

„Ez szerintem veszélyes. Ez az egyik legveszélyesebb pillanat.”

Egy nappal korábban Oroszország és Ukrajna megállapodott egy részleges tűzszünetről, amely az energialétesítmények elleni támadásokra és a Fekete-tengeri hadműveletekre vonatkozik. A megállapodást az Egyesült Államok közvetítette, cserébe pedig vállalta, hogy bővíti Oroszország hozzáférését a világpiacokhoz.

A tárgyalások után kiadott amerikai közlemény szerint az USA segít helyreállítani Oroszország hozzáférését a mezőgazdasági és műtrágyaexporthoz, csökkenti a tengeri biztosítási díjakat, és megkönnyíti a kikötőkhöz és fizetési rendszerekhez való hozzáférést ezekhez az ügyletekhez.

A közlemény nem utalt arra, hogy Oroszország bármilyen engedményt tett volna. Március 11-én Ukrajna már elfogadta az amerikai javaslatot egy harmincnapos teljes tűzszünetre, azzal a feltétellel, hogy Oroszország is betartja ugyanazokat a feltételeket. Moszkva ezt azonban elutasította.

Zelenszkij most azt mondta, hogy a Fekete-tenger térségére vonatkozó részleges tűzszünet „egyértelmű lépés a háború lezárása felé”. Hangsúlyozta:

készen álltunk egy teljes tűzszünetre is.”

via 24.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Nemzetközi elfogatóparancsot kért az Interpoltól Milorad Dodik ellen a boszniai szövetségi bíróság
A nemzetközi elfogatóparancs kiadásához az Interpol lyoni központjának jóváhagyására is szükség van.


A boszniai szövetségi bíróság nemzetközi elfogatóparancsot kért Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke, valamint Nenad Stevandic, a szerb országrész parlamentjének elnöke ellen, írja az MTI. A Klix.ba szarajevói hírportál értesülése szerint a kérelmet az Interpol szarajevói irodájának továbbították. A nemzetközi elfogatóparancs kiadásához az Interpol lyoni központjának jóváhagyására is szükség van.

Dodik hétfőn lépett be Bosznia-Hercegovinából Szerbiába, annak ellenére, hogy Boszniában belföldi elfogatóparancs van ellene érvényben.

A boszniai határőrség vizsgálja, hogy ki követte el a mulasztást, és milyen módon sikerült a boszniai szerb elnöknek átlépnie az országhatárt. A feltételezések szerint egy kisebb határátkelőt használt, és a küldöttsége megkülönböztető jelzést alkalmazott, így megállás és ellenőrzés nélkül hagyta el az országot.

A belföldi elfogatóparancsot már a múlt hét elején kiadták a három politikus ellen.

A boszniai szövetségi bíróság február 26-án egy év letöltendő börtönbüntetésre ítélte Milorad Dodikot Christian Schmidt nemzetközi főképviselő döntéseinek figyelmen kívül hagyása miatt,

és hat évre eltiltotta a hivatali tevékenységeitől.

Röviddel az ítélet után a boszniai szerb parlament megszavazta az entitás igazságügyi rendszerének elszakadását a szövetségitől. Az ország alkotmánybírósága ezt a törvényt hatályon kívül helyezte, Dodikot pedig az ország alkotmányos rendjének veszélyeztetésével vádolták meg. A bosznia-hercegovinai szövetségi ügyészség az ország rendvédelmi szerveit utasította arra, hogy állítsák elő Milorad Dodikot, Nenad Stevandicot és Radovan Viskovicot, a boszniai Szerb Köztársaság miniszterelnökét, mert az ügyészség szerint veszélyeztették az ország alkotmányos rendjét.

Az utóbbi hetekben Milorad Dodik több olyan intézkedést kezdeményezett, amelyek célja a boszniai Szerb Köztársaság önállósodása volt.

Március közepén benyújtotta az országrész új alkotmányának tervezetét, valamint a boszniai Szerb Köztársaság alkotmányos beállításának védelméről szóló törvényt.

Ahogy korábban már írtunk róla, a magyar kormány Dodikot támogató politikája feszültséget okozott Bosznia-Hercegovina és Magyarország kapcsolatában. Milorad Dodik korábban többször hangsúlyozta, hogy Bosznia-Hercegovina államként működésképtelen, és a boszniai Szerb Köztársaságnak függetlenné kell válnia. Ezek a kijelentések jelentős feszültséget keltettek a régióban, különösen a bosnyák és horvát közösségek körében. ​Dodik szoros kapcsolatot ápol Szerbia, Oroszország, Magyarország és Kína vezetőivel. Rendszeresen konzultál Aleksandar Vučić szerb elnökkel, és többször találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Gulyás Trump Európára kivetett büntetővámjáról: Azt kaptuk, amire számíthattunk
A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint Európa elkövetett egy komoly hibát.


Tárgyalni kell az amerikaiakkal - mondta Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón a Donald Trump által most bevezetett vámokkal kapcsolatban.

Az amerikai elnök 25 százalékos vámot vet ki minden külföldön gyártott importált gépjárműre április 2-tól, és azt is világossá tette: nem átmenetinek szánja az intézkedést.

Ennek kapcsán a miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, hogy Európa elkövetett egy komoly hibát.

Gulyás szerint érthetetlen, hogy Európa miért alkalmazott 10 százalékos vámot Amerika ellen, miközben ők 2,5 százalékos vámot vetnek ki Európára. A miniszter úgy fogalmazott: politikailag az lett volna a helyes, hogy Trump beiktatásáig Európa is 2,5 százalékra csökkenti a vámot.

„Azt kaptuk, amire számíthattunk”

– mondta Gulyás Gergely.

via Telex


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Kiszállhat az állam Mészáros Lőrinc MBH Bankjából
A Bloomberg szerint a magyar állam eladná a 20 százalékos MBH Bank-részesedését.


A magyar állam eladná a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt.-n keresztül birtokolt 20 százalékos MBH Bank-részesedését – írja a Bloomberg.

A gazdasági portál információi szerint az MBH Bank jelenleg a Citigroup tanácsadóival tárgyal ezzel párhuzamosan egy lehetséges részvényügyletről, de a folyamat egyelőre még csak kezdeti fázisban tart. Az MBH Bank és a Citigroup nem kívánták kommentálni az értesüléseket, a magyar kormány pedig nem reagált a Bloomberg megkeresésére.

A Bloomberg forrásai szerint

az ügylet még az idén megvalósulhat.

Az MBH Bank létrehozása az elmúlt évek egyik legjelentősebb pénzügyi projektje volt, amely során több kisebb bankot egyesítettek egy nagyobb pénzügyi csoport létrehozása érdekében. Az MBH Bank tulajdonosi körében az állam által birtokolt részesedés mellett több magántőkealap is jelen van.

A magántőkealapokon keresztül az MBH Bankhoz köthető tulajdonosok között említik Mészáros Lőrincet és Száraz Istvánt, Matolcsy György volt jegybankelnök fiát is.

A téma a csütörtöki Kormányinfón is felmerült.

Gulyás Gergely újságírói kérdésre válaszolva nem erősítette meg, hogy az állam kiszállna az MBH Bankból, és az üggyel kapcsolatos kérdésekkel a nemzetgazdasági miniszterhez irányította a sajtót.

Arra azonban felhívta a figyelmet, hogy az állam részesedése folyton csökkent Mészárosék bankholdingjában.

Ahogy már írtunk róla, az MBH Bank neve legutóbb az MNB alapítványainak botránya kapcsán került elő, amikor 170 millió euró, vagyis közel 70 milliárd forint értékű hitelt nyújtott az MNB alapítványának tulajdonában lévő Optima vagyonkezelő cégnek. Az Állami Számvevőszék jelentésében komoly problémákra mutattak rá az Optima gazdálkodásával kapcsolatban, de az MBH Bank neve nem szerepelt az ÁSZ jelentésében.

(via Telex)


Link másolása
KÖVESS MINKET: