prcikk: Joe Biden: Egy oligarchia van kialakulóban Amerikában, ami közvetlenül veszélyezteti a demokráciát | szmo.hu
HÍREK
A Rovatból

Joe Biden: Egy oligarchia van kialakulóban Amerikában, ami közvetlenül veszélyezteti a demokráciát

Több veszélyre is felhívta a figyelmet, ugyanakkor az álmok valóra váltásáról is beszélt. Egy hosszú politikai pályafutást zár le a most távozó elnök.


Joe Biden utolsó, a nemzethez intézett beszéde komor hangot ütött meg: az Egyesült Államok szupergazdagjainak növekvő hatalmára és az egyre erősödő oligarchia veszélyeire figyelmeztetett. Szerinte ezek a folyamatok az amerikai demokrácia alapjait fenyegetik – idézi a The Guardian.

A szerda esti, főműsoridőben az Ovális Irodából elmondott beszédre Biden elnöksége végéhez közeledve került sor. Hamarosan átadja a stafétát Donald Trumpnak, akit ugyan 2020-ban legyőzött, de most magabiztos választási győzelmet aratva visszatér.

„Egy oligarchia van kialakulóban Amerikában, amely elképesztő gazdagságot, hatalmat és befolyást összpontosít. Ez a folyamat közvetlenül veszélyezteti demokráciánkat, az alapvető jogainkat és szabadságainkat, valamint mindenki esélyét, hogy előrébb jusson”

– mondta Biden.

Az elnök több sürgető problémát is felsorolt, amelyek szerinte megoldásra várnak. Ilyenek például a „megrogyó” szabad sajtó, a katonai-ipari komplexum túlzott befolyása, a növekvő dezinformáció, és a „sötét pénzek” jelenléte a politikában. Biden alkotmánymódosításokat sürgetett, hogy biztosítani lehessen az elnöki tisztségben lévők elszámoltathatóságát. „Egyetlen elnök sem állhat az igazságszolgáltatás felett, még akkor sem, ha hivatalban van” – fogalmazott.

Biden elnöksége, amely 2020-ban azzal az ígérettel indult, hogy „helyreállítja Amerika lelkét”, egyetlen ciklus után véget ér. Júliusban visszalépett az újraválasztástól, részben a pártja nyomására, részben a korára és egészségi állapotára vonatkozó aggodalmak miatt. Kamala Harris, Biden által támogatott utódja végül vereséget szenvedett a novemberi választáson Donald Trumptól.

Szerdán Biden egy áttörést jelentő tűzszüneti megállapodást is bejelentett Izrael és a Hamász között. Ez az elnökségének talán utolsó nagy diplomáciai sikere lehet. A megállapodást, amelynek alapjait még tavasszal ő vetette meg, Trump csapata segítségével véglegesítették. A tűzszünet véget vethet a 15 hónapja tartó konfliktusnak, amely súlyos károkat okozott Gázában, és az Egyesült Államokat is egyre inkább elszigetelte a nemzetközi porondon.

„Ez a terv a csapatom munkájának eredménye, és nagyrészt az új kormányzat fogja végrehajtani” – mondta Biden. „Ezért tartottam fontosnak, hogy az átadás során teljeskörűen tájékoztassuk őket, mert ez a helyes út: együtt dolgozni mint amerikaiak.”

A beszéd előtt Biden egy nyílt levelet tett közzé, amelyben visszatekintett pályafutására: „Egy dadogós kisfiúként indultam Scrantonból, Pennsylvaniából, és eljutottam az ország legmagasabb hivataláig. A szívemet és a lelkemet adtam nemzetünkért.”

Biden határozottan védte döntését, hogy visszalépett az újraválasztástól. Egy adománygyűjtő eseményen elmondta: „Meg tudtam volna verni Trumpot”, de azért lépett vissza, hogy egységet teremtsen a Demokrata Pártban. Távozása után is aktív politikai szerepet kíván vállalni, nemrég újságíróknak elmondta: „Nem fogok eltűnni a szemek elől.”

A beszéd egy sor búcsúeseményt zárt le, köztük a hét elején tartott külügyminisztériumi beszédet, ahol Biden kiemelte, hogy kormányzása alatt erősödött Amerika globális pozíciója.

Biden, aki 1972-ben lépett be a nemzeti politikába szenátorként, és Barack Obama alelnökeként is szolgált, most lezárja egy olyan politikai karrierjét, amely kilenc elnökségen átívelt. Szinte minden jelentős amerikai történelmi pillanat részese volt, amelyek a modern életet mind pozitív, mind vitatott módon formálták.

„Úgy hiszem, hogy az álmaink Amerikája mindig közelebb van, mint gondolnánk” – zárta beszédét Biden. „Raj­tunk múlik, hogy ezeket az álmokat valóra váltsuk.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Dobrev Klára: A DK jelöltjei visszalépnek három választókörzetben
A Demokratikus Koalíció Budapesten és Nógrádban is visszaléptet jelölteket a legszorosabbnak ígérkező körzetekben. A párt a lépéssel a Tisza Pártot is hasonló felelősségvállalásra szólította fel.


„Lépjünk előre, a DK példát mutat felelősségből” – írta szerda reggeli bejegyzésében Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke, bejelentve, hogy a párt visszalépteti három egyéni képviselőjelöltjét. A döntés azokat a körzeteket érinti, ahol a párt becslése szerint a legkiélezettebb verseny várható az április 12-i választáson.

A bejelentés három választókerületet érint.

Budapest 6. számú választókerületében Komáromi Zoltán lép vissza, ahol a Fidesz részéről Radics Béla, a Tisza Párt képviseletében Velkey György, valamint Hadházy Ákos függetlenként indul. Budapest 8. választókerületében Ternyák Andrást léptetik vissza, ahol a fideszes Tarnai Richárd, a tiszás Virágh Gabriella és Kunhalmi Ágnes méretteti meg magát. Nógrád 1. számú választókerületében Godó Beatrix a visszalépő, itt a Fidesz Becsó Zsoltot, a Tisza Párt pedig Szafkó Zoltánt indítja.

Dobrev Klára egyértelmű üzenetet is megfogalmazott a politikai rivális Tisza Párt felé, a koordináció szükségességére utalva.

„Reméljük a Tisza is hasonló felelősséggel jár el, a labda az ő térfelükön pattog”

– jelentette ki a pártelnök.

A bejelentés egyik eleme, Ternyák András visszalépése már tegnap ismertté vált. A Demokratikus Koalíció ugyanakkor hangsúlyozta, hogy bár az egyéni jelöltjeit visszahívja, mindhárom érintett körzetben továbbra is számít a pártlistára leadott szavazatokra.

A pártelnök a lépést a kormányváltás érdekében tett felelős döntésként értékelte, és köszönetet mondott a visszalépő jelölteknek a „kormányváltásért végezett hatalmas munkájukért”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
„Überluxus csicsás nagytárgyaló, 90 milliós parketta” – Hadházy Ákos újabb képeket tett közzé a Nemzeti Bank luxusfelújításáról
A független képviselő újabb részleteket tárt fel a jegybanki költekezésről. A bútorszállítmányok mögött Matolcsy György fiának cége is felbukkanhatott.


Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felújított székházának luxustárgyalóiról tett közzé újabb posztot a közösségi oldalán. Állítása szerint

van egy „überluxus csicsás nagytárgyaló”, ahol a székek darabja 1,2 millió forint plusz áfa, az egyedi gyártású, intarziás parketta pedig lerakással együtt négyzetméterenként 110 ezer forint plusz áfa, összesen 90 millió forint plusz áfa.

A képviselő emellett említést tesz egy luxus kistárgyalóról, egy „méregdrága” velúr fali kárpitos kistárgyalóról, „puritán” kistárgyalókról fa falborítással és háromszázezres székekkel, valamint üvegfalú modern tárgyalókról. Utóbbiakról azt állítja, hogy 20 centi vastag üvegezéssel, hajlított sarokkal készültek, „ami sokkal drágább”, és szerinte összesen 400 milliót költöttek csak az üvegfalakra.

A székekről a képviselő azt írta, hogy a pontos típusuk nem mindig megállapítható, de szerinte

tudni kell, hogy Matolcsy György jegybankelnök fiának, Matolcsy Ádámnak bútorgyára is van.

Hadházy úgy folytatja, hogy az MNB másik luxusberuházásainál, a Posta palotánál és a balatonakarattyai luxusüdülőnél „bizonyíthatóan tőle vették a bútorokat”. Azt is hozzáteszi: „a 444 által kiperelt árlistában viszont számos olyan szék van, ahol nem jelölik meg a típust, hanem annyit írnak oda, hogy »fejlesztés, családi« – vajon melyik családra gondolhattak?”

Hadházy Ákos posztját azzal zárja, hogy véleménye szerint

Matolcsy több tárgyalót épített a Nemzeti Bankba, mint amennyi a Parlamentben van.

A képviselő azt is állítja, hogy a 105 milliárdos beruházást Matolcsy Ádám egy barátja kivitelezte, a pénz pedig abból a „nyereségből” származott, amelyet az MNB a devizahitelek átváltásakor realizált. Úgy véli, ezt az összeget a költségvetésbe kellett volna befizetni, de ehelyett „luxuspalotákat” építettek belőle, a maradékot pedig „szétlopták Matolcsyék”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
21 Kutatóközpont: A tiszások 98 százaléka azt mondja, biztosan elmegy szavazni
A friss felmérés a Tisza Párt szavazóinak extrém elkötelezettségét mutatja. A győzelmi várakozásokban mért 38-36-os arány azonban a Fidesz-szel szemben hibahatáron belüli.


A Tisza Párt támogatóinak 98 százaléka biztosan elmegy szavazni, és ugyanennyien állítják, hogy Magyar Péter pártjára is fognak szavazni – derül ki a 21 Kutatóközpont felméréséből, amelyet a 24.hu megrendelésére készítettek. A kutatás szerint

a válaszadók 83 százaléka biztosra mondja részvételét az április 12-i választáson, ami rekordrészvétel lehetőségét vetíti előre.

A felmérés szerint az ellenzéknek kedvezhet, hogy a 30 év alattiak szavazási hajlandósága szokatlanul magas, az idősekkel megegyező arányban ígérik biztosra a részvételüket.

Bár a kutatás korábban bemutatott pártpreferencia-adata 38-30-as Tisza Párt-vezetést jelzett a teljes népesség körében, a most publikált számok szerint jóval szorosabb az állás, ha az a kérdés, ki nyeri meg a választást. A választók 38 százaléka szerint a Tisza, 36 százaléka szerint pedig a Fidesz nyeri meg az április 12-i országgyűlési választást.

Az elemzés szerint sem a Fidesz–KDNP-nek, sem a Tisza Pártnak „nincsenek már igazán tartalékai”, így a kampány utolsó heteiben a meglévő táborok mozgósítása lehet a döntő.

A hibrid adatfelvétellel, március 2. és 6. között, 1200 fő megkérdezésével zajlott, reprezentatív kutatás rávilágít a két nagy politikai tömb közötti különbségekre is.

A Tisza Párt kiemelkedő szavazói elkötelezettsége és a fiatalok magas részvételi hajlandósága egy új politikai erőteret jelezhet.

Ezzel szemben a Fidesz-tábor mozgósítása és a győzelmi várakozásokban mért szoros állás azt mutatja, hogy a kormánypártok bázisa továbbra is erős és magabiztos. Róna Dániel, a 21 Kutatóközpont vezetője legutóbb a március 15-i események után beszélt az esélyekről, a mostani adatok pedig az azóta eltelt időszak kampánydinamikájába illeszkednek.

A következő hetekben dőlhet el, hogy a fiatalok magas részvételi szándéka valódi szavazatokban is megmutatkozik-e, és hogy a két nagy politikai erő közül melyik tudja hatékonyabban elvinni támogatóit az urnákhoz. A ma közzétett adatok alapján a verseny szoros, a Tisza-tábor elkötelezettsége pedig a kampány utolsó szakaszának egyik kulcstényezője lehet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Az a kiindulópontja mindennek, hogy nem lehet atomfegyverük” - Trump győzelmet hirdetett Irán felett
Az amerikai elnök az Ovális Irodában azt állította, Irán elfogadta a feltételeket. Teherán hivatalosan tagadja a tárgyalásokat, miközben az USA új erőket telepít a térségbe.


Donald Trump amerikai elnök szerint Iránnal megállapodtak, és az USA „megnyerte a háborút”, kedden mégis arról érkeztek hírek, hogy a lezárt Hormuzi-szoroson pénzért engedhetnek át hajókat. Teherán eközben továbbra is tagadja, hogy egyáltalán tárgyalna Washingtonnal.

Sajtóhírek szerint

kedden voltak olyan hajók, amelyek kétmillió dolláros díj ellenében haladhattak át a stratégiai fontosságú tengerszoroson, amelyet az irániak egy korábbi izraeli-amerikai támadásra válaszul zártak le.

Hivatalos iráni bejelentés egyelőre nem erősítette meg, hogy ez egy új, rendszerszintű gyakorlat lenne. A Hormuzi-szoros körüli feszült helyzetről a Guardian is tudósított. Ezzel párhuzamosan az Egyesült Államok további erőket telepített a térségbe, hogy megerősítse gyorsreagálású képességeit, Iránban pedig új biztonsági főnököt neveztek ki az ország Legfelső Nemzetbiztonsági Tanácsának élére.

A Fehér Ház Ovális Irodájában tartott sajtótájékoztatón Donald Trump magabiztosan értékelte a helyzetet. Arra a felvetésre, hogy mennyire bízik egy esetleges békemegállapodás sikerében, úgy fogalmazott:

„Ezt a háborút megnyertük.”

Az amerikai elnök szerint Iránnal a legfontosabb kérdésben már dűlőre jutottak. Azt állította, Irán „tárgyal velünk, és most már értelmes a hozzáállásuk”. Trump szerint

„az a kiindulópontja mindennek, hogy nem lehet atomfegyverük”,

majd hozzátette: „Nem akarok előre mindent elmondani, de megállapodtunk abban, hogy soha nem lesz atomfegyverük. Ebbe beleegyeztek.”

Trump szerint az iráni fél annyira szeretne egyezségre jutni, hogy az már szinte elképzelhetetlen.

„A megfelelő emberekkel tárgyalunk, és ők annyira megállapodást akarnak kötni, hogy azt el sem tudják képzelni”

– mondta. Az elnök beszélt egy „rendkívül nagy értékű ajándékról” is, amelyet állítása szerint Irán adott az Egyesült Államoknak. A részleteket nem közölte, de annyit elárult, hogy az ügy az olaj- és gázszektorhoz, valamint a Hormuzi-szoroshoz kapcsolódik.

Az amerikai elnök katonai erőfölényét is hangsúlyozta, utalva egy korábbi fenyegetésére, amely az iráni South Pars gázmezőt célozta. Kijelentette, hogy ha úgy döntene, képes lenne megsemmisíteni egy „nagyon nagy és erős erőművet”, és „ők semmit sem tudnának tenni ellene”. Trump szerint Irán katonailag „megsemmisült”.

Ezzel szemben az iráni vezetés hivatalosan azt közli, hogy jelenleg nem zajlanak közvetlen tárgyalások az Egyesült Államokkal.

Ez homlokegyenest ellenmond Trump állításainak, és továbbra sem világos, hogy Washington kivel egyeztethet az iráni oldalon. Független elemzők szintén vitatják, hogy a konfliktus „megnyertnek” tekinthető, és rámutatnak a globális energiaellátást fenyegető komoly kockázatokra.

A Hormuzi-szoros a világ egyik legfontosabb olaj- és földgázszállítási útvonala, lezárása vagy a forgalom akadozása súlyos hatással van a világgazdaságra. Trump fenyegetése a South Pars gázmezővel kapcsolatban szintén jelentős, mivel az a világ egyik legnagyobb földgázlelőhelye.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk