prcikk: Joe Biden: Egy oligarchia van kialakulóban Amerikában, ami közvetlenül veszélyezteti a demokráciát | szmo.hu
HÍREK
A Rovatból

Joe Biden: Egy oligarchia van kialakulóban Amerikában, ami közvetlenül veszélyezteti a demokráciát

Több veszélyre is felhívta a figyelmet, ugyanakkor az álmok valóra váltásáról is beszélt. Egy hosszú politikai pályafutást zár le a most távozó elnök.


Joe Biden utolsó, a nemzethez intézett beszéde komor hangot ütött meg: az Egyesült Államok szupergazdagjainak növekvő hatalmára és az egyre erősödő oligarchia veszélyeire figyelmeztetett. Szerinte ezek a folyamatok az amerikai demokrácia alapjait fenyegetik – idézi a The Guardian.

A szerda esti, főműsoridőben az Ovális Irodából elmondott beszédre Biden elnöksége végéhez közeledve került sor. Hamarosan átadja a stafétát Donald Trumpnak, akit ugyan 2020-ban legyőzött, de most magabiztos választási győzelmet aratva visszatér.

„Egy oligarchia van kialakulóban Amerikában, amely elképesztő gazdagságot, hatalmat és befolyást összpontosít. Ez a folyamat közvetlenül veszélyezteti demokráciánkat, az alapvető jogainkat és szabadságainkat, valamint mindenki esélyét, hogy előrébb jusson”

– mondta Biden.

Az elnök több sürgető problémát is felsorolt, amelyek szerinte megoldásra várnak. Ilyenek például a „megrogyó” szabad sajtó, a katonai-ipari komplexum túlzott befolyása, a növekvő dezinformáció, és a „sötét pénzek” jelenléte a politikában. Biden alkotmánymódosításokat sürgetett, hogy biztosítani lehessen az elnöki tisztségben lévők elszámoltathatóságát. „Egyetlen elnök sem állhat az igazságszolgáltatás felett, még akkor sem, ha hivatalban van” – fogalmazott.

Biden elnöksége, amely 2020-ban azzal az ígérettel indult, hogy „helyreállítja Amerika lelkét”, egyetlen ciklus után véget ér. Júliusban visszalépett az újraválasztástól, részben a pártja nyomására, részben a korára és egészségi állapotára vonatkozó aggodalmak miatt. Kamala Harris, Biden által támogatott utódja végül vereséget szenvedett a novemberi választáson Donald Trumptól.

Szerdán Biden egy áttörést jelentő tűzszüneti megállapodást is bejelentett Izrael és a Hamász között. Ez az elnökségének talán utolsó nagy diplomáciai sikere lehet. A megállapodást, amelynek alapjait még tavasszal ő vetette meg, Trump csapata segítségével véglegesítették. A tűzszünet véget vethet a 15 hónapja tartó konfliktusnak, amely súlyos károkat okozott Gázában, és az Egyesült Államokat is egyre inkább elszigetelte a nemzetközi porondon.

„Ez a terv a csapatom munkájának eredménye, és nagyrészt az új kormányzat fogja végrehajtani” – mondta Biden. „Ezért tartottam fontosnak, hogy az átadás során teljeskörűen tájékoztassuk őket, mert ez a helyes út: együtt dolgozni mint amerikaiak.”

A beszéd előtt Biden egy nyílt levelet tett közzé, amelyben visszatekintett pályafutására: „Egy dadogós kisfiúként indultam Scrantonból, Pennsylvaniából, és eljutottam az ország legmagasabb hivataláig. A szívemet és a lelkemet adtam nemzetünkért.”

Biden határozottan védte döntését, hogy visszalépett az újraválasztástól. Egy adománygyűjtő eseményen elmondta: „Meg tudtam volna verni Trumpot”, de azért lépett vissza, hogy egységet teremtsen a Demokrata Pártban. Távozása után is aktív politikai szerepet kíván vállalni, nemrég újságíróknak elmondta: „Nem fogok eltűnni a szemek elől.”

A beszéd egy sor búcsúeseményt zárt le, köztük a hét elején tartott külügyminisztériumi beszédet, ahol Biden kiemelte, hogy kormányzása alatt erősödött Amerika globális pozíciója.

Biden, aki 1972-ben lépett be a nemzeti politikába szenátorként, és Barack Obama alelnökeként is szolgált, most lezárja egy olyan politikai karrierjét, amely kilenc elnökségen átívelt. Szinte minden jelentős amerikai történelmi pillanat részese volt, amelyek a modern életet mind pozitív, mind vitatott módon formálták.

„Úgy hiszem, hogy az álmaink Amerikája mindig közelebb van, mint gondolnánk” – zárta beszédét Biden. „Raj­tunk múlik, hogy ezeket az álmokat valóra váltsuk.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor Magyar Péterről: Sokkal durvábbakat mondtam volna, ha foglalkozom vele, mert jobban ismerem
A miniszterelnök az ATV-ben arról beszélt, hogy szándékosan nem támadta személyesen a Tisza Párt vezetőjét a kampányban. Állítása szerint Varga Juditon keresztül sokkal többet tud róla, ezért is tartózkodott a durvább kijelentésektől.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. április 10.



Orbán Viktor miniszterelnök 39 órával a választások előtt az ATV Mérleg című műsorában adott interjút. A kormányfő a beszélgetés elején azt mondta, nem ideges és nem feszült a kampányhajrában, és örül annak, hogy fél év alatt háromszor is eljutott a csatornába. A korábbi 15 éves távolmaradás utáni sűrűbb megjelenéseit a digitális tér kihívásaival magyarázta, ahol szerinte hangulatok és álhírek terjednek, ezért személyesen kell elmondania a gondolatait.

A miniszterelnök elégedett a kampányával, úgy érzi, mindenhova eljutott és mindent elmondott, amit fontosnak tartott.

„Elvégeztem, jól elvégeztem a melót. Úgy éreztem, hogy a választópolgárok is szerettek együtt lenni velem”

– fogalmazott. A közvélemény-kutatásokkal kapcsolatban szkeptikus, szerinte Magyarország gyorsan „amerikanizálódik”, ahol a mérések egy része már nem a helyzetet írja le, hanem befolyásolni akarja a választókat. Azt állította, a Fidesz saját mérései nem térnek el jelentősen a magabiztos győzelmet mutató amerikai kutatástól.

Az interjúban kitért Magyar Péterre is, akivel – mint mondta – szándékosan nem foglalkozott személyesen a kampányban. Azt állította, jóval többet tud róla, mint ami a nyilvánosság előtt ismert.

„Sokkal durvábbakat mondtam volna, ha foglalkozom vele. Mert jobban ismerem. Hát a felesége az igazságügyi miniszterem volt” – jelentette ki, hozzátéve, hogy a személyeskedés helyett a politikai ajánlatokról akart beszélni.

Arra a kérdésre, hogy felhívná-e Magyar Pétert egy esetleges vereség esetén, kitérő választ adott: „Hiszen győzni fogunk, nem telefonálni fogok, engem fognak hívni.” Egyúttal

megerősítette, hogy tiszteletben fogják tartani a választók döntését, és a hatalmat békésen átadnák, ahogy arra szerinte már korábban is volt példa.

Azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a Fidesz kampánya a félelemre épült, Orbán Viktor úgy reagált: „A Fidesz kampány a valóság köré épült, és a valóság az riasztó.” Szerinte Európa a veszélyek korába lépett, háborús áremelkedések, energiaválság és brüsszeli szankciók sújtják a kontinenst. Állítása szerint a nehézségek ellenére Magyarország az egyetlen olyan ország, amely egyetlen fontos célját sem adta fel, és Európával ellentétben itt nem voltak megszorítások, sőt, adócsökkentés és minimálbér-emelés is történt.

Orbán az ukrajnai háborúval kapcsolatban azt mondta, a magyar érdek a béke, és hidegen hagyja, hogy ki győz.

„Az ukránok, akik szerintem már régen elvesztették a háborút, előbb-utóbb beismerik, hogy a háború elveszett”

– fogalmazott. Szerinte az Európai Uniónak is be kell látnia, hogy az orosz energia kizárása a piacról fenntarthatatlan. Ukrajna jövőjét egy Oroszország és Magyarország közötti ütközőállamként képzeli el, amelynek nem tagja sem a NATO-nak, sem az EU-nak, de stratégiai partnerségben áll Brüsszellel. A Barátság kőolajvezeték lezárását ukrán zsarolásnak tartja, amire a válasz az Ukrajnának szánt uniós támogatások blokkolása.

„Mi tovább bírjuk olajjal, mint őt pénzzel” – mondta a stratégiájáról.

Az interjúban szóba kerültek a titkosszolgálati ügyek is. A miniszterelnök nem kommentálta azokat a híreket, melyek szerint a Tiszához köthető, korábban Brüsszelben dolgozó diplomaták a magyar titkosszolgálatnak dolgoztak volna. Az őt és Szijjártó Pétert érintő lehallgatásokkal kapcsolatban azt mondta, a Putyin elnökkel folytatott beszélgetései nyílt vonalon zajlanak, és nem tartalmaznak titkokat.

Szerinte a lehallgatások mögött nyugati titkosszolgálatok állnak, amelyek egy ukránbarát kormányt szeretnének Magyarországon.

Azt állította, az igazságügyi minisztert bízta meg a magyar titkosszolgálatok védelmének megerősítésére irányuló javaslatok kidolgozásával.

A bicskei kegyelmi üggyel kapcsolatban Novák Katalin és Varga Judit lemondását a Fideszen belüli generációváltási terv „megbicsaklásának” nevezte.

„Ez egy nagy tervnek egy megbicsaklása volt, hogy elvesztettünk két nemzetközileg is elismert, tehetséges női politikust” – mondta.

Azt állította, a kegyelmi ügyben nincsenek titkok, a köztársasági elnök hibázott, és vállalta érte a felelősséget.

A kampány utolsó napjainak hangulatával kapcsolatban, amit sokan rendszerváltó hangulatként élnek meg, Orbán Viktor azt mondta, nem érti ezt az érzést.

„Az ország legjobban látható szabadságharcosa én vagyok” – jelentette ki, hozzátéve, hogy ő az, aki harcol Magyarország szuverenitásáért a külső behatásokkal szemben.

Orbán Wáberer György posztjáról is beszélt. Azt mondta, a megnyilvánulás meglepő volt a számára, szerinte „baj van a toronyban”, mert az üzletembernek arra van megbízása, hogy segítse a tokaj-hegyaljai gazdákat, majd pedig arról beszél, hogy ne igyunk bort, mert nem tesz jót az egészségnek.

A csádi katonai misszióval kapcsolatos kérdésre azt válaszolta, a terv meghiúsult, a parlamenti felhatalmazás lejárt, így

„ez a misszió nem létezik”.

A fia, Orbán Gáspár szerepét az ügyben komolytalannak nevezte, mondván, egy százados nem dönt missziókról. A honvédségből és más fegyveres testületekből kilépő, anomáliákról beszélő tisztek ügyét belső ügynek tekinti, amit a parancsnokoknak kell rendezniük.

A gazdasági helyzetről szólva elismerte, hogy súlyos energia- és pénzügyi válság vár Európára, de szerinte a magyar gazdaság fel van készítve. A magas államháztartási hiányt azzal magyarázta, hogy „a magyar költségvetés fejnehéz”, az év elején többet költ, de az 5%-os éves hiánycélt tartani fogják. A választás utáni terveiről annyit árult el, hogy a kihívásokhoz igazodó, más szerkezetű kormányra lesz szükség.

A következő négy évre tett ígéretei között szerepelt, hogy

nem enged magyar katonát Ukrajnába, megvédi a rezsicsökkentést és a családtámogatásokat, felépíti a 14. havi nyugdíjat, fenntartja a teljes foglalkoztatást, és növeli az ország energiafüggetlenségét

Paks 2 befejezésével és Paks 3 elindításával. Arra a kérdésre, hogy nem fáradt-e bele a 16 év kormányzásba, azt válaszolta: „Ez egy szép munka, szép hivatás. Szeretem. És jó munka akkor is, amikor nehézségek vannak. Akkor a legszebb.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Pajor Tamás a Hősök terén: A jelenlegi hatalom alapjaiban vesztette el a legitimitását a kormányzásra
A Rendszerbontó Nagykoncerten a tömeg és a fellépők is egyértelmű politikai állást foglaltak a választás előtt két nappal. Az eseményen Krúbi egy erősen kormánykritikus dallal, Szabó Benedek pedig egy Európa-párti üzenettel lépett színpadra.


Nagy tömeg előtt zajlik péntek este a Hősök terén a Rendszerbontó Nagykoncert, ahol a fellépő zenészek és a közönség is egyértelmű politikai üzeneteket fogalmazott meg. A tömegben olyan skandálások hangzottak el, mint a „vesztes Orbán” és a „Ruszkik, haza”. A Polgári Ellenállás mozgalom által szervezett esemény célja a választási részvétel növelése volt az április 12-i szavazás előtt.

Pajor Tamás, a Neurotic egykori frontembere egy slammel kezdte a produkcióját.

„Néhány évente meg kell kérnünk Orbán Viktort, hogy egyesítse a népet.”

Ezt követően egy rövid beszédben a kormány legitimitását vonta kétségbe. „Az elmúlt napok hírei alapján a

jelenlegi hatalom alapjaiban vesztette el a legitimitását a kormányzásra. Az emberi együttélés, a legősibb civilizációs normák alapjait ásta alá.

Ezt a hatalmat el kell búcsúztatnunk április 12-én. Találkozzunk az urnáknál” – mondta, majd egy „Éljen a magyar Woodstock, szervusztok”-kal köszönt el.

A legnagyobb hangrobbanást Krúbi és Beton.Hofi fellépése váltotta ki - írta a Telex.

Krúbi nem a legismertebb slágereivel érkezett, hanem új, Magyar Tenger Kalózai című albumáról játszotta el az Államhajót.

A dal egyértelműen a családtámogatások, az oktatás és az egészségügy helyzetét bírálja.

A KFT Bábu vagy című dalát adta elő Laár András és a Mantraflow, de a zenész egy új versszakkal egészítette ki a szöveget. Indoklása szerint azért, hogy „optimistább legyen ahhoz a szomorúsághoz képest, ami idáig volt”. Az új rész így hangzik: „Leül a bábszínész, kinyílnak a bábszemek, a világ körbenéz. Mert véget ért a bábozás, s leül a bábszínész. Kinyílnak a bábszemek, a világ körbenéz. Azt hiszem, már elhiszem, az életed csak a tied. Nyisd ki a szemed.”

Szabó Benedek, a Galaxisok énekese az európai elköteleződés mellett tett hitet.

„Magyarország Európához tartozik, és ezt nem csak ma, hanem holnapután is meg fogjuk mutatni.”

A Hétköznapi Csalódások azzal kezdte, hogy „vegyük vissza a nemzeti jelképeinket”, majd eljátszották Viktor című számukat, amelynek egyik sora szerint „Goodbye! Auf wiedersehen és főleg dasvidaniya, ahogy Viktor és gazdája, Putyin mondaná”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Balázs Péter: Orbán meséje a kisegérről és az oroszlánnak nevezett Oroszországról az alávetettség csúcsa
A korábbi magyar külügyminiszter szerint a magyar kormányfő és az orosz elnök, valamint a magyar és az orosz külügyminiszter közötti telefonhívások „a szuverén állami magatartás és külpolitika megcsúfolása.”


„Ez a kisegér, egyszerűen szégyenletes. Az, hogy Orbán Viktor egy mesebeli helyzetet idéz fel, ahol ő a kisegér, Oroszország pedig a nagy oroszlán, az az alávetettség csúcsa” – így minősítette Balázs Péter volt külügyminiszter azokat a kiszivárgott beszélgetéseket, amelyek miatt Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke jelezte, a magyar–orosz kapcsolatok ügyét az uniós állam- és kormányfők következő tanácsi ülésén napirendre tűzi. A volt EU-biztos azt mondta a Telexnek, hogy

a magyar kormányfő és az orosz elnök, valamint a magyar és az orosz külügyminiszter közötti telefonhívások „a szuverén állami magatartás és külpolitika megcsúfolása.”

A botrány kedden robbant ki, amikor a Bloomberg egy magyar kormányzati leirat alapján nyilvánosságra hozta, hogy Orbán Viktor egy tavaly októberi telefonbeszélgetés során bármiben felajánlotta segítségét Vlagyimir Putyinnak, és felvetette egy amerikai–orosz csúcstalálkozó budapesti megszervezésének lehetőségét.

Szerdán egy nemzetközi oknyomozó konzorcium (VSquare, FrontStory, Delfi Estonia, The Insider és a Ján Kuciak Nyomozó Központ) tett közzé újabb hangfelvételeket. Ezek szerint Szijjártó Péter külügyminiszter uniós vitákról tájékoztatta orosz kollégáját, Szergej Lavrovot, és felajánlotta, hogy egy uniós dokumentumot a moszkvai magyar nagykövetségen keresztül juttat el hozzá.

A kormányoldal szerint a történteknek más az olvasata. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón azzal magyarázta a Putyinnal folytatott beszélgetést, hogy Orbán Viktor előző nap Donald Trumppal is egyeztetett.

A miniszterelnök a debreceni kampánygyűlésére menet egy görbeházai pihenőnél a kiszivárogtatásról feltett kérdésre mindössze annyit mondott: „Bűncselekmény.”

Szijjártó Péter a róla készült újabb felvételeket „nyílt, durva, szégyentelen külföldi titkosszolgálati beavatkozásnak” minősítette, amivel szerinte külföldi titkosszolgálatok avatkoznak be a magyar választásba.

A leiratok szerint Orbán Viktor azt mondta Putyinnak, „bármiben segítségére lehetek, rendelkezésére állok.” A magyar kormányfő és az orosz elnök kapcsolatát a kisegér és az oroszlán meséjéhez hasonlította. A felvételek alapján Szijjártó Péter pedig többek között arról tájékoztatta Lavrovot, hogyan zajlanak a viták az uniós csúcstalálkozókon, és segítséget ígért szankciókkal sújtott személyek és cégek ügyében. A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov a leiratok alapján pragmatikus és hatékony politikusnak nevezte Orbán Viktort.

Balázs Péter szerint a magyar kormány viselkedése sértheti az Európai Unió alapszerződésének negyedik cikkelyét, a lojális együttműködés elvét, amely kimondja, hogy a tagállamoknak tartózkodniuk kell minden olyan intézkedéstől, amely veszélyezteti a közös célok megvalósítását.

A bizalomvesztés már korábban éreztette a hatását, amikor Jean-Noël Barrot francia külügyminiszter árulással vádolta meg Magyarországot, a Politico szerint pedig az EU már korlátozza is a Budapestnek szánt bizalmas információk körét.

Az ügy a következő hetekben az Európai Unió legmagasabb szintjén folytatódik, ahol a tagállamok vezetői vitatják meg a magyar kormány és Moszkva kapcsolatának a szövetségre gyakorolt hatásait.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Két nappal a választás előtt 241 milliárdos osztalékról döntött a Mol - 25 milliárdot adnak az MCC-nek
A Mol közgyűlése a 2025-ös nyereségének több mint 90 százalékát fizeti ki a részvényeseknek. A pénz legnagyobb haszonélvezője három, a kormányhoz szorosan köthető vagyonkezelő alapítvány.


Szokatlan időpontban, mindössze két nappal a vasárnapi országgyűlési választások előtt tartotta meg éves közgyűlését a Mol, ahol 241 milliárd forintos osztalékkifizetésről döntöttek. A pénz jelentős része, mintegy 75 milliárd forint, három, a Fideszhez szorosan köthető vagyonkezelő alapítványhoz kerül, írta a 444.

A döntés értelmében az energiavállalat a 2025-ös nyereségének gyakorlatilag a teljes egészét, több mint 90 százalékát kiosztja a részvényesei között.

A pénteki közgyűlés részvényenként 300 forintos osztalékról határozott, ami összesen 241,2 milliárd forintos kifizetést jelent.

A legnagyobb haszonélvezők a Mathias Corvinus Collegium, a Corvinus Egyetemet fenntartó Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány, valamint a Mol Új Európa Alapítvány.

A Mol-osztalékból az MCC megközelítőleg 24,6 milliárd forintot kap, a Corvinus alapítványa ehhez hasonló összeget, a Mol Új Európa alapítványa pedig valamivel többet, körülbelül 25,7 milliárd forintot.

A Budapesti Értéktőzsde honlapján közzétett közgyűlési dokumentumok alapján az MCC és a Corvinus fenntartója a Richter április végi közgyűlése után további, egyenként körülbelül 12 milliárd forintos bevételre is számíthat.

A közgyűlés időzítése eltér a korábbi évek gyakorlatától. Az elmúlt években az eseményre mindig április végén került sor, és a 2014-es, valamint a 2018-as választási években is megvárták a voksolás végét. Most azonban a kampányfinisben született meg a döntés a pénzszórásról, ami javíthatja a részvénytulajdonosok gazdasági hangulatát, miközben több üzletember is aggodalmának adott hangot a kormány politikája miatt.

A Mol az Ukrajna elleni orosz invázió után kezdett a korábbinál jóval magasabb osztalékokat fizetni. A vállalat hatalmas profitra tett szert annak köszönhetően, hogy a szankciók alóli magyar kivétel miatt a világpiaci árnál jóval olcsóbban jutott hozzá a Barátság vezetéken érkező orosz Ural típusú kőolajhoz. Bár az állam különadókkal elvette az extraprofit egy részét, elemzések szerint a Mol a terhet részben a fogyasztókra hárította.

A most kifizetett összeg jelentősen több annál, mint amennyiből a Mol befejezhetné a finomítóinak átállítását, hogy Magyarország leválhasson az orosz olajról. A diverzifikációhoz szükséges beruházás költségét a cég 500 millió dollárra, vagyis körülbelül 160 milliárd forintra becsüli, ami több mint 80 milliárddal kevesebb, mint a most megszavazott osztalék.

„A Mol egy piaci cég: nekünk a fogyasztók érdekei mellett a részvényesi értékteremtésre is figyelnünk kell. A kőolaj-diverzifikálás mintegy 500 millió dolláros beruházásáról már most tudjuk, hogy bizonyos értelemben nem fog megtérülni” – mondta erről egy interjúban Szabó Szabolcs Pál, a Mol Downstream Értéklánc Menedzsment ügyvezető igazgatója.

A mostani döntés legnagyobb nyertesei azok a 2021-ben létrehozott vagyonkezelő alapítványok, amelyek akkor jutottak hozzá a Mol és a Richter állami tulajdonú részvénycsomagjaihoz. Ezzel a lépéssel a kormányzat egy olyan intézményrendszert hozott létre, amely egy esetleges választási vereség után is képes megőrizni befolyását.

Az osztalékokból származó évi tízmilliárdos bevételek stabil finanszírozást biztosítanak a Fidesz ideológiai hátországát építő szervezeteknek. A Mol extraprofitja mögött meghúzódó szoros magyar–orosz kapcsolatok és a háborús helyzetből fakadó gazdasági előnyök így közvetlenül ezekhez a politikaközeli szervezetekhez áramlanak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk