HÍREK
A Rovatból

Jaksity György: „Magyarország beteg, a szó minden értelmében véve”

A közgazdász a Budapesti Corvinus Egyetem diplomaosztóján bírálta élesen Magyarország helyzetét.


Kemény beszédet mondott Jaksity György közgazdász a Budapesti Corvinus Egyetem diplomaosztó ünnepségén - számolt be róla a 444.hu.

Először csak felsorolta karrierje legfontosabb állomásait, utána azonban arról kezdett beszélni, hogy a rendszerváltás után "minden tőlünk telhetőt megtettünk, hogy Magyarországon modern, jól szabályozott, szabad versenyes piacgazdaság és demokrácia legyen, de nem így történt".

"Magyarország nem hogy nem vetkőzte le szörnyű XX. századi múltjának elhordott ruházatát, hanem némileg átszabva újra magára kanyarította. A szocialista tervgazdaság és a haveri kapitalizmus sajátos keveréke jött létre, és illebrálisnak mondott demokráciánk van. Hogy liberális vagy éppen illiberális egy demokrácia, az ízlésbéli kérdés. Az viszont, hogy valóban demokrácia vagy inkább csak annak megcsúfolása, esetleg kimondottan kleptokrácia, bizony, elég nagy különbség. Magyarország nem annyira illiberális, mint ildemokrácia. Vagy még inkább az angol 'beteg' szó jelentésével élve ill demokrácia"

- fogalmazott.

Ezután megerősítette azt, hogy "Magyarország beteg, a szó minden értelmében véve", majd felsorolta az okokat, például, hogy "nincs funkcionáló, a kormányt elszámoltatni képes ellenzéke, az ország nagy része számára hozzáférhető szabad sajtója, elakadt a hatalmi ágak szétválasztása". Hozzátette azt is, hogy

"a kelet-európai reformok úttörőiből mára az Európai Unióhoz legkevésbé felzárkózó ország lettünk, az európai uniós támogatások legmagasabb szintje ellenére".

Jaksity szerint "egészségügyi mutatóink elszomorítóak, és közben ész nélkül és teljesen eredménytelenül próbáljuk növelni a születések számát". Úgy véli, "érzéketlenül nyugszunk bele, hogy évente 130 ezer honfitársunk többnyire súlyos, nem megfelelően kezelt betegségek által megkínozva végzi életét, miközben 20-30 ezer halála megelőzhető, illetve elkerülhető lenne".

"És hát hol máshol, mint az alma materem diplomázó diákjai és oktatói között szomorodhatnék el a legjobban azon, ahogy pedagógusainkkal bánunk, és ahova hagytuk lesüllyedni az oktatási rendszerünket. Kompország maradtunk, megrekedtünk kelet és nyugat között, csak éppen abban vagyunk nyugatiak, amit a kelettől kell megtanulni, és abban keletiek, amiben a nyugatot kellene követni"

- fejtette ki a közgazdász.

A végzősöknek pedig ezt üzente:

"A leggazdagabb magyarok jelentős része egykori állami vagyon romjain vagy a jelenlegit megcsapolva és EU-s támogatásokkal felturbózva éli felhőtlen vagy még inkább felelőtlen életét. Én önöknek azt mondom, kedves végzősök, hogy önök lesznek az a generáció, amelynek a feladata, amit mi elkezdtünk, a rendszerváltás végleges befejezése. Valós demokrácia kiharcolása és megteremtése. Az ország dohos, áporodott, betegségeket hordozó levegőjének megtisztítása, kiszellőztetése, a XX. század szégyenteljes ideológiai gúnyáinak szemétdombra vetése, elégetése. Magyarország kompjának a modern európai civilizáció partjához való végleges kikötése. Ehhez nem elegendő jól képzett szakemberekké válni, ehhez jó embernek kell lenni.”

Beszéde végén arról szólt még, hogy szabad és igaz embernek kell lenni. Mint mondta, szabad akarni és élvezni a jólétet és a gazdaságot ("de csak ha teszünk érte a saját erőnkből merítve, és nem a rokoni, kollégiumi haverság és a korrupció szálai mentén lavírozunk"), és szabad és kell többre vágyni a fejlődéshez, az esélyegyenlőség pedig mindenkit megillet egy civilizált társadalomban.

Annak fényében különösen érdekes Jaksity beszéde, hogy a Budapesti Corvinus Egyetemen nemrég robbant ki egy vita arról, hogy az egyetem dolgozói, oktatói, kutatói és diákjai mit és hogyan mondhatnak nyilvánosan.

A teljes beszéd szövege alább olvasható:

„Számunkra és sok, hozzánk hasonló idősebb vagy akár minket követő generáció képviselői számára lezajlott a rendszerváltás. Cégeinkben, társadalmi és civil, illetve tudományos tevékenységeink révén minden tőlünk telhetőt megtettünk, hogy Magyarországon modern, jól szabályozott, szabad versenyes piacgazdaság és demokrácia legyen. De nem így történt. Magyarország nem hogy nem vetkőzte le szörnyű XX. századi múltjának elhordott ruházatát, hanem némileg átszabva újra magára kanyarította. A szocialista tervgazdaság és a haveri kapitalizmus sajátos keveréke jött létre, és illebrálisnak mondott demokráciánk van.

Hogy liberális vagy éppen illiberális egy demokrácia, az ízlésbéli kérdés. Az viszont, hogy valóban demokrácia vagy inkább csak annak megcsúfolása, esetleg kimondottan kleptokrácia, bizony, elég nagy különbség. Magyarország nem annyira illiberális, mint ildemokrácia. Vagy még inkább az angol "beteg" szó jelentésével élve ill demokrácia.

Igen, Magyarország beteg, a szó minden értelmében véve. Nincs funkcionáló, a kormányt elszámoltatni képes ellenzéke, az ország nagy része számára hozzáférhető szabad sajtója, elakadt a hatalmi ágak szétválasztása, a kelet-európai reformok úttörőiből mára az Európai Unióhoz legkevésbé felzárkózó ország lettünk, az európai uniós támogatások legmagasabb szintje ellenére.

Egészségügyi mutatóink elszomorítóak, és közben ész nélkül és teljesen eredménytelenül próbáljuk növelni a születések számát. Érzéketlenül nyugszunk bele, hogy évente 130 ezer honfitársunk többnyire súlyos, nem megfelelően kezelt betegségek által megkínozva végzi életét, miközben 20-30 ezer halála megelőzhető, illetve elkerülhető lenne.

És hát hol máshol, mint az alma materem diplomázó diákjai és oktatói között szomorodhatnék el a legjobban azon, ahogy pedagógusainkkal bánunk, és ahova hagytuk lesüllyedni az oktatási rendszerünket. Kompország maradtunk, megrekedtünk kelet és nyugat között, csak éppen abban vagyunk nyugatiak, amit a kelettől kell megtanulni, és abban keletiek, amiben a nyugatot kellene követni.

Nekünk egyetemi tanáraink a 80-as évek végén azt mondták, hogy mi vagyunk a válság és a szükséges reformok generációja. Ez a rossz hírnek álcázott információ valójában számomra és a generációm sok tagja számára pezsdítően hatott. Nem azért, mert arra gondoltunk, hogy a zavarosban halászva, a magyar és az európai adófizetőket megkárosítva tehetünk szert nagy vagyonra. Nem. Sokkal inkább azért, mert kihívásként, feladatként, mi több, küldetésként fogtuk fel, hogy az egyetem falai között és azon kívül - csak megjegyzem, önök előtt egy mániákus autodidakta áll -, megszerzett tudásunkat kamatoztatva és szorgalmunkra alapozva tegyük meg a tőlünk telhetőt azért, hogy egy jobb országban élhessünk. Nem zéró összegű játszmában, mások megkárosításával, hanem környezetünk és magunk együttes felemelésével gondoltuk ezt elérni. És így is cselekedtünk.

Sajnos nem ez lett a követendő példa. A leggazdagabb magyarok jelentős része egykori állami vagyon romjain vagy a jelenlegit megcsapolva és EU-s támogatásokkal felturbózva éli felhőtlen vagy még inkább felelőtlen életét. Én önöknek azt mondom, kedves végzősök, hogy önök lesznek az a generáció, amelynek a feladata, amit mi elkezdtünk, a rendszerváltás végleges befejezése. Valós demokrácia kiharcolása és megteremtése. Az ország dohos, áporodott, betegségeket hordozó levegőjének megtisztítása, kiszellőztetése, a XX. század szégyenteljes ideológiai gúnyáinak szemétdombra vetése, elégetése. Magyarország kompjának a modern európai civilizáció partjához való végleges kikötése. Ehhez nem elegendő jól képzett szakemberekké válni, ehhez jó embernek kell lenni.

Szabadnak, vagyis a jól csengő ideológiáktól, politikai jelszavaktól aktuális divatoktól és a fogyasztói társadalom megannyi vonzó kötődésétől és káros szenvedélytől mentes életet élni.

Szabad akarni és élvezni a jólétet és a gazdaságot, de csak ha teszünk érte a saját erőnkből merítve, és nem a rokoni, kollégiumi haverság és a korrupció szálai mentén lavírozunk. Még inkább szabad és kell megosztani mindezt azokkal, akiknek az élet nem biztosított olyan lehetőségeket, mint nekünk. Nem, nem leszünk sok szempontból egyenlőek, de az esélyegyenlőség mindenkit megillet egy civilizált társadalomban. És azon túl, hogy ez fontos állami feladat lenne, sajnos nálunk nem, civil feladat is egyben.

Szabad és kell többre vágyni a fejlődéshez. Bátornak, kísérletezőnek kell lenni. Nem félni a kockázatoktól, hanem azok tudatában és azokat kezelve dolgozni. A legnagyobb kockázat ugyanis az, ha nem vállalunk kockázatot. Ezt jelenti a vállalkozó szó. Nem az állami megrendeléseken, kedvezményes hiteleken, állami és európai támogatásokon való élősködést.

De miközben a kapitalizmust és az emberi fejlődés logikáját követve egyre többre vágyunk, ne felejtsük el Lin-csi apát tanítását, ne sok legyen, hanem elég. Mert a több, az felesleg. Nemcsak szabadnak, igaznak is kell lenni. Vagyis azt mondani és tenni, amit gondolunk, amiben hiszünk, és amire követendő példát felmutató elődeink tanítanak. Nemcsak magunknak kell igaznak lenni, de a választásainkban is. Hazug, erkölcstelen, romlott és elvtelen hordószónokok igézetében nem lehet és nem is szabad élni, mert az olyan, mint a mocsárban egyre mélyebbre csábító lidérc. Út a biztos lesüllyedéshez.

Mint látják, a helyzetük három évtized után nagyon hasonlít az én generációm kiindulópontjához. Egy tartós gazdasági-társadalmi és erkölcsi válságban fuldokló országban kell felelősséget vállalni magukért és másokért. Ha cinikus lennék, azt mondanám, innen szép nyerni. De nem vagyok az. Ezt azért mondom, hogy ez egy nemes kihívás, amit önök közül sokan a tanulmányaik során megszerzett tudással és az eddigi életük során felépített morális tartással fognak leküzdeni”. Forrás: Vastagbőr/Facebook

A 444.hu videójában pedig meg is hallgatható a teljes beszéd.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Szijjártó a Trump-Putyin találkozóról: Nem értem, hogy mit jelent a halasztás, ha még nem tűzték ki a dátumot
A külügyminiszter azt mondja: mivel sokan ellenzik a találkozót, biztos volt benne, hogy naponta lesznek kiszivárogtatások, hamis hírek, amelyek azt állítják, hogy nem fog megtörténni. Magyarország ettől függetlenül továbbra is készen áll az amerikai-orosz békecsúcs megrendezésére.


Magyarország továbbra is készen áll az amerikai-orosz békecsúcs megrendezésére, ugyanis egyedül ez adna reményt az ukrajnai háború rendezésére, harctéri megoldás ugyanis nem lehetséges - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a helyi idő szerint kedden Washingtonban.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a CNN-nek adott interjújában üdvözölte, hogy az amerikai és az orosz elnök előző héten ismét beszélt egymással, s így remény van a személyes találkozóra Budapesten, még ha most kérdések is merültek fel ennek időzítésével összefüggésben.

„Attól a pillanattól kezdve, hogy bejelentették a csúcstalálkozót, biztos voltam benne, hogy naponta lesznek kiszivárogtatások, hamis hírek tucatjával, amelyek azt állítják, hogy nem fog megtörténni, mert tudom, hogy sokan ellenzik ezt a találkozót”

- fogalmazott.

Szijjártó Péter a műsorvezető kérdésére válaszolva kifejtette a találkozó elnapolásával kapcsolatban, hogy Magyarország továbbra is készen áll helyszínt adni a csúcsértekezletnek.

„Szeretnénk, ha a béke visszatérne Közép-Európába. Az elmúlt három és fél év folyamán a béke ügyét képviseltük. Mindent megteszünk, amit tudunk. Megkértek minket, hogy rendezzük meg ezt a csúcstalálkozót. Készen állunk rá. A résztvevőknek minden szükséges feltételt biztosítunk a sikerhez. És nagyon remélem, hogy ez a csúcstalálkozó meg fog valósulni”

- mondta.

„Még nem tűzték ki a dátumot. Tehát nem értem, hogy mit jelent a halasztás, ha még nem tűzték ki a dátumot”

- tette hozzá. Valamint reményét fejezte ki, hogy az amerikai kollégájával, Marco Rubióval tervezett szerdai találkozója tisztább képet ad majd a helyzetről.

„Tudom, hogy két kollégám, Rubio és Lavrov miniszter tegnap beszéltek egymással. Úgy tudom, hogy elvi kérdésekről” - fogalmazott. Majd hozzátette, hogy a csúcstalálkozó megrendezése reményt adna az ukrajnai háború rendezésére.

Illetve leszögezte, hogy a civilizált kapcsolat megléte az Egyesült Államok és Oroszország között mindig biztonságosabb hellyé teszi a világot és benne Közép-Európát. Továbbá arra is kitért, hogy az ukrajnai háborúnak nem lehet harctéri megoldása, ez a fegyveres konfliktus kizárólag a tárgyalóasztalnál érhet véget.

„Az egyetlen, amit tehetünk, hogy biztosítjuk a tárgyalások sikeréhez szükséges összes körülményt és előfeltételt. Egy dolgot tudok. Ennek a vérontásnak véget kell vetni, de ez nem a csatatéren fog véget érni. Ez csak diplomáciával, a tárgyalóasztalnál folytatott tárgyalásokkal fog véget érni. És mi készek vagyunk biztosítani ehhez a helyszínt és a szükséges feltételeket”

- jelentette ki.

A miniszter ezután aláhúzta, hogy a kezdetektől fogva világos volt, hogy Európában sokakat csalódással fog eltölteni, hogy az állítólag nemzetközileg elszigetelt Magyarországot kérték fel „az elmúlt évtizedek legfontosabb csúcstalálkozójának” számító amerikai-orosz értekezlet megrendezésére, ami jól látszott az e heti európai uniós külügyi tanács ülésén is.

„De az igazság az, hogy nem Magyarország van elszigetelve, hanem az Európai Unió” - emelte ki, illetve hangsúlyozta, hogy az EU-nak nincsen szerepe a világ jelenlegi biztonsági válságainak rendezésében, s ennek szavai szerint a közösség háborúpárti hozzáállása az oka.

Az orosz elnökkel szembeni nemzetközi elfogatóparancs kapcsán pedig aláhúzta, hogy Vlagyimir Putyin nemrég az Egyesült Államokban járt, ahol nem tartóztatták le, és ha Magyarországra jön, akkor ott sem fogják.

(via MTI)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Lavrov: Meglepve olvastam, hogy Putyin és Trump találkozója későbbre halasztható
Az orosz külügyminiszter szerint amerikai kollégájával hétfőn arról egyeztettek, hogy hogyan tudják előkészíteni az Oroszország és az Egyesült Államok elnöke között elvben egyeztetett változatot a következő találkozóra.


Szergej Lavrov orosz külügyminiszter tisztességtelennek minősítette az amerikai CNN hírtelevízió közlését, amely szerint elhalasztották az orosz-amerikai külügyminiszteri találkozót, amelynek célja Vlagyimir Putyin és Donald Trump budapesti csúcstalálkozójának előkészítése lett volna.

„Ma meglepetéssel olvastam, hogy a CNN szerint a Putyin és Trump találkozója későbbre halasztható Marco Rubióval folytatott tegnapi beszélgetésünk után.

A nyugati média sok szereplőjének tisztességtelensége jól ismert, a CNN is erről nevezetes, ezek általában nem komoly elemző munkára hajlamosak, hanem olyan egyszerű szlogenekre, amelyeket bedobnak és belevernek az információ befogadójának fejébe” - mondta Lavrov újságíróknak kedden Moszkvában.

A hírt ugyanakkor, hogy a közeljövőben nincs tervben az amerikai és az orosz elnök Budapestre tervezett találkozója, kedd este a Fehér Ház is megerősítette.

Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes hétfőn arról beszélt, hogy a felek még nem állapodtak meg a találkozó időpontjáról és helyszínéről, így azt nem lehetett elhalasztani. Ezt az érvelést Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője is megismételte. Rjabkov hozzátette, hogy a fontos esemény előkészítést igényel és a két külügyminiszter hétfőn lezajlott telefonbeszélgetése ennek része volt.

„Megbeszéltük Marco Rubióval a jelenlegi helyzetet, és azt, hogy hogyan tudjuk előkészíteni az Oroszország és az Egyesült Államok elnöke között elvben egyeztetett változatot a következő találkozóra, amelyet az amerikai elnök Budapesten javasolt megtartani. Nyilvánvaló, hogy nem a helyszínről van szó, noha a helyszín is fontos ebben a helyzetben.

Azt figyelembe véve, hogy milyen hullámokat kavartak ezzel kapcsolatban azok, akik az Európai Uniót nem szuverén államok szövetségeként szeretnék látni, hanem minden kérdést a brüsszeli bürokrácia keretein belül szeretnének megoldani” - nyilatkozott Lavrov.

„A legfontosabb azonban nem a helyszín és az időpont, hanem az, hogy hogyan fogunk haladni azoknak a feladatoknak a megvalósításában, amelyekről megállapodtunk és amelyekről széles körű megegyezés született Anchoradge-ben”

- tette hozzá, kifejezve Oroszország készségét, hogy tovább haladjon ezen az úton.

Lavrov közölte, hogy megállapodott tárgylópartnerével a telefonos kapcsolattartás folytatásában.

Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszternek arra a kijelentésére reagálva, miszerint Varsó nem garantálhatja, hogy egy bíróság nem rendeli el az orosz elnöki gép feltartóztatását, amennyiben a lengyel légtéren át tartana Budapestre, Lavrov kijelentette: „a lengyelek most már maguk is készek terrorcselekményeket elkövetni".

„Hallottam, hogy Sikorski úr azzal fenyegetőzött, hogy Putyin elnök repülőgépének biztonsága Lengyelország légterében nem lesz biztosítva, ha az Budapestre tart a javasolt, valószínűsíthető csúcstalálkozóra Trumppal”

- mondta.

Rámutatott, hogy Lengyelország bíróságon keresztül igazolta az Északi Áramlatok elleni terrortámadást - megtagadva egy ukrán gyanúsított Németországnak való kiadását -, és most pedig a lengyel külügyminiszter bíróságra hivatkozva beszélt arról, hogy Varsó megakadályozhatja az orosz vezető repülőgépének szabad mozgását.

Peszkov arra az újságírói kérdésre is válaszolt, hogy vannak-e Moszkvának új javaslatai a közelgő csúcstalálkozó előtt kijelentette, hogy „ennek elég diszkrét folyamatnak kell lennie, magának a folyamatnak és annak eredményességének érdekében”. A Kreml szóvivője „fantasztikus verzióként” értékelte azt a sajtóban megjelent felvetést, hogy a két elnök esetleg egy géppel érkezhet Budapestre. Úgy vélekedett, hogy korai még EU-országoknak az orosz-amerikai csúcstalálkozón való részvételéről beszélni.

Lavrov arról is beszélt, hogy ellentmondanak az alaszkai amerikai-orosz csúcstalálkozón elért megállapodásoknak azok a felhívások, amelyek azonnali fegyverszünetet sürgetnek Ukrajnában a konfliktus kiváltó okainak megszüntetése nélkül.

„Azok, akik most arról próbálják meg győzködni amerikai kollégáinkat, hogy változtassák meg álláspontjukat, és ne törekedjenek hosszú távú, tartós rendezésre, hanem egyszerűen álljon le minden, és hadd döntsön a történelem... Tudjuk, kik foglalkoznak ezzel. Ezzel Zelenszkij európai pártfogói és gazdái foglalkoznak. De ez a megközelítés teljesen ellentétes azzal, amiben Trump és Putyin elnök Anchorage-ben megállapodott, amikor úgy döntöttek, hogy a kiváltó okokra fognak összpontosítani”

- mondta az orosz külügyminiszter.

Hangsúlyozta: Moszkva kész arra, hogy tovább haladjon az alaszkai csúcstalálkozón meghatározott irányba.

„A tűzszünet most csak egy dolgot jelentene: azt, hogy Ukrajna hatalmas része egy náci rezsim irányítása alatt maradna, és hogy Ukrajnának ez a része az egyetlen hely lenne a Földön, ahol egy egész nyelvet törvényileg betiltanának, nem is beszélve arról, hogy ez az ENSZ hivatalos nyelve és a lakosság többsége által beszélt nyelv” - nyilatkozott.

Emlékeztetett Emmanuel Macron francia elnök korábbi kijelentésére, miszerint az előfeltétel nélküli tűzszünet alatt senki sem korlátozhatja a fegyverszállításokat Kijevnek.

„A fegyvernyugvás nem csak azt jelenti, hogy fegyverekkel lehet majd telepumpálni a kijevi rezsimet, hanem terrorcselekményekre is lehet ösztönözni, a polgári infrastruktúra és a polgári személyek elleni támadásokra az Oroszországi Föderáció területén, az Északi Áramlatok felrobbantása formájában”

- mondta.

(via MTI)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Szőlő utcai nyomozás: Nem vállalta a poligráfos vizsgálatot Látó János
Tanúként hallgatták ki az „utcai prédikátorként” ismert Látó Jánost, aki vallomásában azt állította: sem az általa hivatkozott „két srác”, sem az általuk említett sértettek nem nevezték meg, ki az állítólagos „Zsolt bácsi”.


A Szőlő utcai ügyben a beszerzett adatok szerint politikussal szemben nem merült fel bűncselekmény gyanúja – közölte az Index megkeresésére Kovács Katalin, a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője. A nyomozás során több tanút is meghallgattak, de egyikük sem tudott egyértelmű választ adni, hogy ki az állítólagos „Zsolt bácsi”, ahogy arra sem, ki mondta az állítólagos személyről, hogy az egy „nagyon magasrangú politikus”.

Kiderült, hogy az ügyészség igazságügyi informatikai szakértőt vont be a Juhász Péter által nyilvánosságra hozott hangfelvétel eredetiségének és a beszélő személyazonosságának vizsgálatára. Juhász az eljárás során együttműködött, és megnevezte Látó Jánost mint a felvételen „Zsolt bácsiról” beszélő személyt.

Az ügyészség tanúként hallgatta ki az „utcai prédikátorként” ismert Látó Jánost is, aki nem vállalta a poligráfos vizsgálatot.

Az ügyészség szerint Látó vallomása Juhász Péter tanúvallomásának, majd önmagának is több ponton ellentmondott. Ügyvédje jelenlétében úgy nyilatkozott:

sem az általa hivatkozott „két srác”, sem az általuk említett sértettek nem nevezték meg, ki az állítólagos „Zsolt bácsi”. Arra sem adott egyértelmű választ, honnan vette, illetve ki mondta, hogy az érintett „nagyon magasrangú politikus”.

Az Index szerint Látó János az ügyészségnek elmondta azt is, hogy a mai napig nem tudja, ki volt az a „két srác”, aki annak idején odament hozzá, összesen 3 percet beszélt velük. Nem tudott olyan adatot sem tudott közölni az ügyészséggel, amely alapján az illetőket be lehetne azonosítani.

A nyomozók az Ózd környéki gyermekvédelmi intézményeknél és a környéken is széles körű tanúkutatást végeztek, de senki nem hallott korábban a Látó által említett történetről.

Meghallgatták Kuslits Gábort is, aki csak „közszájon forgó” dologként említette az ügyet, és nem tudott megnevezni egyetlen konkrét személyt sem.

Tanúként kihallgattak egy nem közszereplőt is, akire Káncz Csaba úgy hivatkozott, hogy „befolyásos politikus családnak a tagjától” hallott két politikusról, akiknek gyerekeket szállítottak. A tanú ezt cáfolta, és úgy nyilatkozott, hogy az ügy „a városban közbeszéd tárgyát képezi”, konkrét tényt vagy lehetséges tanút azonban ő sem tudott megjelölni.

A Központi Nyomozó Főügyészség mindezek alapján arra jutott, hogy

az ügyben beszerzett adatok szerint politikus vonatkozásában bűncselekmény gyanúja nem merült fel.

A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség a sajtóban Szőlő utcai ügyként hívott nyomozást egyéb vonatkozásokban továbbra is folytatja – közölte Kovács Katalin szóvivő.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Novembertől napi 4000 forintra emeli a kormány a gyermekvédelemben élők napi étkezési keretét
Emellett évi 200 ezer forint jut ruházkodásra, a zsebpénz legalacsonyabb összege megduplázódik, és 50 ezer forint jár sportra.


A kormány megemeli a gyermekotthonokban élő gyerekek és fiatal felnőttek étkeztetésére szánt napi költségminimumot 2700 forintra, írja a Telex. A Magyar Közlönyben megjelent döntés szerint

az óvodai és iskolai étkeztetésre járó 1300 forinttal együtt hétköznapokon összesen 4000 forint támogatás jut gyerekenként.

Az emelés november 1-jén lép életbe. Ettől a naptól fejenként évi 200 ezer forint jut ruházkodásra, megduplázzák a zsebpénz legalacsonyabb összegét (Jámbor András szerint 2800 forintra), és gyerekenként évi 50 ezer forint támogatás jár sportra és szabadidős programokra.

A határozat arra kéri a belügyminisztert, hogy tegyen javaslatot a gyerekvédelemre szánt további források felhasználására is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk