HÍREK
A Rovatból

Iványi Gábor: A belső szabadságomat sem elvenni sem börtönbe zárni nem lehet

Hatalmas tapsvihar fogadta a 74 éves lelkészt, akiért több százan gyűltek össze. A vád szerint akár öt év felfüggesztett börtönt is kaphat a NAV-osok akadályozása miatt.


Fáklyákkal és transzparensekkel tüntettek kedden este Budapesten, a Dankó utcában, az Oltalom Karitatív Egyesület épülete előtt Iványi Gábor lelkész és az Oltalom-ügy többi vádlottja mellett. A rendőrök lezárták az utcát, ahol több száz fős tömeg gyűlt össze. A felszólalók között volt mások mellett Karácsony Gergely főpolgármester, Haraszti Miklós író, Pogány Judit színművész és maga Iványi Gábor is. „Azért vagyunk, mert egy barátunkat, Iványi Gábort és közösségét aljas támadás érte” – mondta Fekete-Győr András, aki szerint a Dankó utca az orbáni elnyomás szimbolikus helye lett.

A Központi Nyomozó Főügyészség november 3-án emelt vádat Iványi Gábor és hat társa, köztük Donáth Anna, Gurmai Zita és Szél Bernadett ellen csoportosan elkövetett hivatalos személy elleni erőszak miatt. A vád szerint 2022. február 21-én élőlánccal próbálták megakadályozni, hogy a NAV végrehajtói bejussanak az Oltalom Karitatív Egyesület épületébe. Az ügyészség indítványa szerint a vádlottakra, köztük Iványi Gáborra is felfüggesztett börtönbüntetést kérnek. A lelkész a tüntetésen elmondta, ha beismerő vallomást tesz, öt év felfüggesztettet kaphat.

A tüntetésen felszólalók politikai leszámolásnak és koncepciós eljárásnak nevezték az ügyet. Haraszti Miklós szerint a több mint száz, az épületet védő ember közül a hatóságok kifejezetten azokat szemezgették ki, akik a rendszer politikai ellenfelei. Ezzel szemben az ügyészség közleménye szerint a vádlottak Iványi Gábor kezdeményezésére testükkel próbálták meg áttörni a NAV pénzügyőreinek sorfalát, hogy megakadályozzák a jogszerű házkutatást. A NAV akkor költségvetési csalás gyanúja miatt tartott házkutatást a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) és az Oltalom több helyszínén.

Iványi Gábor a tüntetésen arról beszélt, hogy éppen Ukrajnából tért haza, ahol adományokat osztott, amikor útközben egy újságírótól értesült a vádemelésről. „Bármilyen súlyos bűncselekményt követtünk el, illett volna előbb értesíteni engem, mint a közvéleményt.”

Majd arról beszélt, az elmúlt másfél évtizedben a legkisebb kritika vagy a totalitárius hatalom túlkapásaival való szembesítés is a munkahely, az állami támogatás vagy akár a szabadság elvesztésével járhatott.

„Hézagos emberismeretre vall, hogy nem tűnt fel nekik, hogy az elveim függetlenek a regnáló kormánytól” - mondta.

„A belső szabadságomat sem elvenni sem börtönbe zárni nem lehet” – jelentette ki.

Karácsony Gergely Budapest élő lelkiismeretének nevezte a lelkészt, és Szent Ágostont idézve azt mondta: a hatalom igazságosság nélkül nem más, mint zsarnokság.

A tömegben feltűnt egy molinó is a következő felirattal:

„Veled vagyunk Gábor atya, lesz még tiéd Hatvanpuszta!”.

A vádemelés után az ügy a Pesti Központi Kerületi Bíróságon folytatódik. Fekete-Győr András a rendezvény végén arra kérte a jelenlévőket, ígérjék meg, hogy a bírósági tárgyaláson is ott lesznek, amire a tömeg azt skandálta: „Ott leszünk!”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Amerikai katonák fagytak le a Sarkkörön – Európa veszi át az irányítást a NATO-ban?
A történet középpontjában a tavaly márciusi, Joint Viking 2025 elnevezésű észak-norvégiai hadgyakorlat áll. A támadó szerepben lévő finn erők állítólag súlyos vereséget mértek az amerikai egységekre.


Blamázs a sarkkörön? Futótűzként terjedt el a hír a sajtóban, miszerint egy NATO-hadgyakorlaton annyira gyengén szerepeltek az amerikai erők, hogy a parancsnokoknak kellett közbelépniük, hogy „kíméletet” kérjenek számukra. Bár a drámai fordulatoknak egyelőre nincs nyoma a nemzetközi elsődleges forrásokban, a háttérben egy valós és annál is fontosabb folyamat zajlik: a NATO sarkvidéki katonai súlypontja egyértelműen Európa felé tolódik, írta a Times.

A történet középpontjában a tavaly márciusi, Joint Viking 2025 elnevezésű észak-norvégiai hadgyakorlat áll. ahol a támadó szerepben lévő finn erők olyan súlyos vereséget mértek az amerikai egységekre, hogy a gyakorlat vezetése arra kérte őket, fogják vissza magukat, hogy elkerüljék az amerikai katonák teljes demoralizálódását.

Ezzel szemben a norvég és amerikai hivatalos katonai közlések egészen más képet festenek a gyakorlatról, amelyen kilenc nemzet mintegy tízezer katonája vett részt.

Az amerikai hadsereg beszámolója szerint az egyik legfontosabb cél éppen a szövetséges rendszerek sikeres integrációja volt.

„Sikeresen integráltunk… megmutattuk, hogy egy valóban multinacionális és integrált digitális tűzvezetési rendszerrel hatékonyan ‘át tudjuk lőni’ magunkat a sikerig” – mondta Benjamin Roark alezredes, az 1-6 Tüzérosztály parancsnoka az amerikai hadsereg hivatalos beszámolójában.

A konkrét esettől függetlenül a lap több cikkben is arról írt, hogy

a sarkvidéki katonai jelenlétben a kezdeményezés egyre inkább az európai szövetségesekhez, különösen az Egyesült Királysághoz és a skandináv államokhoz kerül.

Ezek az országok rendelkeznek azzal a több évtizedes tapasztalattal, speciális felszereléssel és kiképzési rutinnal, ami a tartós északi-sarkvidéki műveletekhez szükséges. Jens Stoltenberg, a NATO korábbi főtitkára egy norvégiai sajtótájékoztatón ezt egyértelművé is tette: „A NATO sarkvidéki szövetség.”

A stratégiai átrendeződés hátterében a térség felértékelődése és a Grönland körüli politikai feszültségek állnak.

Donald Trump amerikai elnök davosi kijelentése, miszerint Grönland megszerzésével kapcsolatban a katonai opció „nincs az asztalon”, ugyan csillapította a kedélyeket, de az USA továbbra is növelni kívánja befolyását a régióban. „A hadsereg nincs terítéken. Nem hiszem, hogy szükség lesz rá, tényleg nem” – fogalmazott az elnök. Válaszul az európai vezetők a nemzetközi jogot és a szuverenitást hangsúlyozták, miközben a NATO egyre komolyabban tervezi egy állandó, európai gerincű arktiszi misszió felállítását.

Via Portfolio


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Márki-Zay Péter kikelt magából, miután Lázár János agresszív, barbár népnek nevezte a hódmezővásárhelyieket
A polgármester Facebook-posztban fakadt ki Lázár János szavai miatt. A miniszter egy csepeli fórumon a hóeltakarítás kapcsán tette a megjegyzést, ami kiverte a biztosítékot.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. január 25.



Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere egy Facebook-posztban reagált arra, hogy állítása szerint Lázár János egy fórumán „agresszív, barbár népnek” nevezte a vásárhelyieket. A polgármester azt írta, mélyen megdöbbentette, hogy Lázár János becsmérlő szavakkal illette a hódmezővásárhelyieket.

Márki-Zay szerint

Lázár bárdolatlan kijelentése a város teljes közösségének megalázása, amelynek tagjai adót fizetnek, dolgoznak, tanulnak, és véleménye szerint bár a Fidesz katasztrofális kormányzása miatt egyre nehezebben élnek, még ebben az egyre súlyosabb társadalmi és gazdasági válságban is méltósággal viselik a terheket.

A polgármester a posztjában személyes tapasztalatait is megosztotta:

„Idén 54 éves leszek, életem jelentős részét Hódmezővásárhelyen éltem le. Ez alatt az idő alatt sok mindent láttam, magam is politikai viták kereszttüzébe kerültem, de semmiféle barbársággal nem találkoztam” - írta.

Lázár János a kijelentést egy 2026. január 20-án, Csepelen tartott Lázárinfón tette, amikor a hóeltakarítással kapcsolatos kérdésre úgy felelt:

„keresztre feszítették volna a hódmezővásárhelyi népek, de azok ilyen agresszív, barbár népek, nem ilyen úri népek, mint a budapestiek”.

A videóban 36:11-nél hallható részletre Márki-Zay Péter egy felháborodott posztban reagált. A Telex megjegyezte, hogy a kormánypárti média korábban hasonló okból támadta Márki-Zayt, de Lázár mondataira most nem látható hasonló reakció.

A Lázár és Márki-Zay közötti viszony évek óta feszült. 2025 őszén a hódmezővásárhelyi batidai vadászkastély előtt rendezett „aszfaltrajzversenyen” Lázár ellen durva, erőszakos feliratok jelentek meg.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Lázár János maga a Fidesz” - Magyar Péter összegyűjtötte a miniszter legvitatottabb kijelentéseit a romákról és a szegényekről
A TISZA Párt vezetője egy Facebook-posztban bírálta a minisztert. A célja, hogy mindenki lássa, hogyan vélekedik a kormány a társadalom legkiszolgáltatottabbjairól.


Magyar Péter, a TISZA Párt vezetője Facebook-posztban bírálta Lázár Jánost. Magyar szerint Lázár János „maga a Fidesz”, és a politikus arra szólította fel követőit, hogy osszák meg a bejegyzést, hogy „mindenki hallja, mit gondolnak a romákról, a közmunkásokról és a kevésbé szerencsésekről”.

Magyar Péter posztjában Lázár Jánosnak tulajdonított mondatokat idéz a cigányságról. Állítása szerint Lázár János azt mondta: „Ez az egy mese, hogy lehet integrálni, meg majd barátkozunk, meg majd olyanok lesznek, mint mi. Ezt nehogy elhiggye már valaki.

600 éve élünk együtt a cigányokkal, és mind a mai napig nem tudtuk őket integrálni, hogy beszéljünk világosan.”

A poszt felidézi azt a kijelentést is, amelyet a szerző a közmunkaprogrammal hoz összefüggésbe, miszerint aki reggel 6-kor dolgozni megy, annak „délután 3-kor már nem sok kedve maradt, hogy elmenjen lopni”.

Magyar bejegyzése szerint Lázár János a következőket is mondta: „Akinek nincs semmije, az annyit is ér. Azt gondolom. Aki nem vitte semmire az életbe, az annyit is ér. Ezt tudom mondani. Annak annyi az élete. Ez az én véleményem egyébként.” A poszt végül Lázár János legfrisebb mondatait is felidézi, miszerint hogy ha valakinek takarítani kell az Intercityn a mosdót, akkor „föl kell tárni a belső tartalékokat. És a belső tartalék a magyarországi Cigányságot jelenti.”

Ez a kijelentés Lázár Jánostól az elmúlt napokban egy balatonalmádi lakossági fórumon hangzott el, és széles körű felháborodást váltott ki.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Trump szerint a helyi vezetők a hibásak Minneapolisban: „A polgármester és a kormányzó lázadást szítanak veszélyes és arrogáns retorikájukkal”
Szombaton Minneapolisban szövetségi ügynökök lelőtték a 37 éves Alex Prettit egy bevándorlási akció közben. A gyilkosság miatt országszerte tüntetések törtek ki, egy bíró pedig megtiltotta a bizonyítékok megsemmisítését.


Fényes nappal lőtték le szövetségi ügynökök szombaton Minneapolisban a 37 éves Alex Prettit, az eset pedig azonnal politikai vihart kavart, és országszerte tüntetésekhez vezetett. Az amerikai elnök a helyi vezetőket vádolja, miközben a videófelvételek és a szemtanúk beszámolói élesen ellentmondanak a kormányzat hivatalos verziójának.

A minneapolisi hatóságok nyugalomra intették a lakosságot és vizsgálatot ígértek, a halálos lövések miatt azonban szombat este Minneapolis mellett Washingtonban, New Yorkban és Los Angelesben is utcára vonultak a tüntetők.

A Belbiztonsági Minisztérium szerint Prettinél kézifegyver és két tár volt. Tricia McLaughlin minisztériumi szóvivő közölte: a hatóság emberei „célzott műveletet” hajtottak végre egy „erőszakos támadásért körözött illegális bevándorlóval” szemben. Elmondása szerint a tisztviselők megpróbálták lefegyverezni a férfit, aki ellenállt, ezért az egyik ügynök figyelmeztető lövéseket adott le. A Bellingcat oknyomozó portál és a New York Times elemzése szerint azonban az egyik ügynök a földre tepert férfi derekáról elvette a fegyvert, majd még azelőtt hátralépett, hogy az első lövés eldördült volna, írta a Washington Post.

Donald Trump a Truth Social platformon kommentálta az esetet.

„A polgármester és a kormányzó lázadást szítanak veszélyes és arrogáns retorikájukkal”

– írta, majd hozzátette, hogy a helyi hatóságok visszahívták a rendőröket, így a szövetségi ügynököknek „magukat kellett megvédeniük — nem könnyű feladat!”. Tim Walz, Minnesota kormányzója ezzel szemben a Fehér Házat kereste meg.

„Ez rettenetes. Az elnöknek véget kell vetnie ennek a műveletnek. Vonja vissza a több ezer erőszakos, képzetlen tisztet Minnesotából. Most”

– posztolta.

Egy minnesotai szövetségi bíró szombat este megtiltotta a szövetségi ügynökségeknek, hogy megsemmisítsék vagy megváltoztassák a halálos lövöldözéssel kapcsolatos bizonyítékokat. A végzést a minnesotai bűnüldözési hivatal és a Hennepin megyei ügyészség kérte, miután pert indítottak a Trump-kormány ellen.

Egy orvos végzettségű szemtanú a lakása ablakából nézte végig a lövöldözést.

Vallomása szerint a szövetségi ügynökök a lövések után nem ellenőrizték az áldozat pulzusát, és az újraélesztést sem kezdték meg. A tanú a helyszínre sietett, és megkezdte az újraélesztést, de már nem tudta megmenteni Pretti életét.

Elmondása szerint legalább három lőtt sebet látott a férfi testén. A közösségi médiában keringő videókon az látszik, hogy maszkot és bevetési mellényt viselő emberek az utcán dulakodnak egy férfival, aki egy tüntető segítségére sietett. A szövetségi ügynökök mindkét civilt lefújták paprikaspray-vel, majd az áldozatot a földre teperték, ezt követően pedig lövések dördültek.

A demokrata városvezetés hetek óta bírálja a Trump-adminisztrációt, január elején ugyanis egy 37 éves nőt lőtt le egy szövetségi bevándorlási ügynök. A kormányzat szerint a nő megpróbálta elgázolni az ügynököket, az esetről készült videófelvételek azonban ezt nem támasztják alá. Minnesota államban az év elején indult átfogó intézkedéssorozat kétezer szövetségi ügynök bevonásával, hogy illegális bevándorlókat találjanak és bűncselekményeket tárjanak fel. Todd Lyons, az ICE igazgatója azt közölte, hogy az akcióban részt vevő belbiztonsági nyomozók „ajtóról ajtóra járnak” majd Minneapolis és St. Paul városok körzetében.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk