News here
hirdetés

HÍREK

Itt vannak a különadók részletei: akár 9750 forintot is fizethetnek a légitársaságok utasonként

Szombat este jelentek meg a részletek a Magyar Közlönyben, így kiderült, mennyit von el a kormány a kiskereskedőktől, bankoktól, biztosítóktól, telekommunikációs cégektől, és gyógyszerforgalmazóktól.

Link másolása

hirdetés

Orbán Viktor május 25-én jelentette be, hogy rezsivédelmi és honvédelmi alapot hoznak létre, és kötelezik a bankokat, a biztosítókat, a nagy kereskedelmi láncokat, az energiaipari és kereskedőcégeket, a telekommunikációs vállalatokat és a légitársaságokat, hogy extraprofitjuk nagy részét ebbe a két alapba fizessék be.

Június 4-én a kormány el is fogadta a különadók kivetéséről szóló rendelkezéseket, azóta meg is jelent a rendelet, amelyből a bank360.hu készített egy összefoglalót.

Többek között azt írják, hogy a július 1-től élő repülőjegyadóra, amit a kormány légitársaságok hozzájárulásának hív, két tarifa van.

Ha az utas végső úti célja az Európai Unió, Nagy-Britannia, Észak-Írország, valamint Albánia, Andorra, Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia, Izland, Koszovó, Liechtenstein, Moldova, Monaco, Montenegró, Norvégia, San Marino, Svájc, Szerbia és Ukrajna, akkor utasonként 3900 forintot kell fizetni. Ha más ország a végső úti cél, akkor pedig 9750 forintot kell fizetni a repülőtéri földi kiszolgálást végző cégeknek.

A kiskereskedőknek a jelenleg fizetett kiskereskedelmi adójuk 80 százalékát kell befizetniük pótadóként 2022-ben.

hirdetés

2023-ban megemelkedik a kiskereskedelmi adó, amelynek mértéke 500 millió forintot meghaladó, de 30 milliárd forintot meg nem haladó bevétel után 0,15 százalék, a 30 milliárd forintot meghaladó, de 100 milliárd forintot meg nem haladó része után 1 százalék, a 100 milliárd forintot meghaladó része után 4,1 százalék lesz.

A banki különadót a helyi adó adólapját az adóévet megelőző adóévi éves beszámoló alapján meghatározó nettó árbevétel alapján kell fizetni. Ennek mértéke 2022-ben 10 százalék, 2023-ban pedig 8 százalék.

A biztosítási pótadót a biztosítási díj alapján kell fizetni a biztosítóknak, mértéke 2022-ben magasabb, a díjbevétel nagyságától és a szolgáltatástól függően 2-14 százalékig terjed. 2023-ban ugyanez 1-7 százalék.

A gyógyszerforgalmazókat a társadalombiztosítási támogatásnak a termelői árral vagy importbeszerzési árral arányos részére a 10 ezer forintot meg nem haladó termelői áras gyógyszerek esetén 20 százalékos, a 10 ezer forintot meghaladó termelői áras gyógyszerek esetén 28 százalékos mértékű befizetési kötelezettség terheli.

A távközlési pótadót is a helyi adóknál számított nettó árbevétel alapján kell fizetni a cégeknek. Az adó mértéke az 1 milliárd forintot meghaladó, de 50 milliárd forintot meg nem haladó része után 1 százalék, az 50 milliárd forintot meghaladó, de 100 milliárd forintot meg nem haladó része után 3 százalék, a 100 milliárd forint feletti része után pedig 7 százalék.

Az energiapiacon a különadó alapja az Oroszországból származó és a világpiaci nyersolaj árkülönbözetének hordóban mért mennyiségének a szorzata. Az adó mértéke 25 százalék, amit havonta kell megfizetni. Ezen felül nő a hazai kitermelésű olaj- és gáz bányajáradéka is.

Mindezek mellett

emelkedik a dohánytermékek, a szeszes italok jövedéki adója, valamint az energiaitalokat, üdítő italokat, sós snackeket, ízesített söröket érintő népegészségügyi adó mértéke is.

Lényegében megduplázódik a cégautóadó: 50 kW-s teljesítményig a jelenlegi havi 7700-16500 forint helyet júliustól 14000-30500 forintot kell fizetni, 120 kW felett pedig 22000-44000 forint helyet 41000-81000 forintot - környezetvédelmi besorolástól függően.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
HÍREK
Kiderült, miért drágul 20 forinttal októberben a gáz átlagfogyasztás felett
Szeptemberben még 732, októberben már 752 forint lesz egy köbméter földgáz lakossági piaci ára.

Link másolása

hirdetés

Korábban írtunk róla, hogy a földgázért az átlagfogyasztás feletti fogyasztás esetén augusztusban és szeptemberben 732,4 forintot, míg október és december között 752,5 forintot kell fizetni köbméterenként.

A Portfolio most rákérdezett a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnál (MEKH) arra, hogy mi indokolja a két időszak közötti árkülönbözetet.

A hivatal indoklása szerint

azért emelkedik a gázév kezdetétől, október elsejétől 20 forinttal 752,5 forintra az átlagfogyasztás feletti részre a gáz ára a lakosság számára, mert ekkor követi le a tarifa a rendszerhasználati díjak változásait.

Hozzátették: ahhoz, hogy a versenypiaci költségeket tükröző ár valóban a versenypiaci költségeket tükrözze és fedezetet adjon a földgázértékesítéshez kapcsolódóan indokoltan és alátámasztottan felmerült költségekre, szükséges, hogy a végfelhasználói árszint lekövesse a rendszerhasználati díjak változásait is.

„Ennek következményeként tehát az október 1-jei rendszerhasználatidíj-változással egyidejűleg a versenypiaci költségeket tükröző ár szintje is megváltozik a szolgáltatás nyújtásához szükséges rendszerhasználati költségek változásait követő mértékben” – fogalmaztak.

hirdetés


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
HÍREK
Műholdképeken is látványos, mennyire kiszáradt az ország akár csak a tavalyi évhez képest is
Az Időkép tette közzé a műholdképeket, amelyekkel képletesen a Holdról is látszik a hazánkban tapasztalható szárazság.

Link másolása

hirdetés

Több cikkben is foglalkoztunk azzal, hogy rendkívüli aszály sújtja az országot, az Országos Vízügyi Főigazgatóság szerint 1901 óta a legszárazabb hét hónapon van túl Magyarország, az átlagos csapadékmennyiség csaknem fele hiányzik.

Emiatt többek között gyakoribbak a vadtüzek, és a tavaink, folyóink vízállása is negatív rekordokat döntöget.

Az Időkép most két műholdképet is közzétett, az egyiket egy évvel ezelőttről, a másikat pedig a mostani állapotról, amelyeken jól látszik, mennyivel szárazabb az idei év, látványosan kevesebb a zöld terület a tavalyi felvételhez képest.

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK
Semjén Zsolt állítja: nem fizetett a pápai áldásért
Azt Erdő Péter bíborostól kapta, de kiderült az is, családja, barátai és pártja is felköszöntötte a kerek évforduló alkalmából.

Link másolása

hirdetés

Kedd este mi is beszámoltunk róla, hogy Semjén Zsolt a Facebookon büszkélkedett el vele: 60. születésnapja alkalmából áldásban részesítette Ferenc pápa. Ugyanakkor Perintfalvi Rita teológus későbbi posztjából és a Magyar Hang utánajárásából kiderült, hogy az apostoli áldás azonban valójában bárki által megrendelhető egy vatikáni honlapon, jelenleg 18 és 26 euró közötti összegért.

A Blikk megkeresésére a miniszterelnök-helyettes elmondta: nem fizetett az áldásért,

Erdő Péter bíboros lepte meg ilyen különleges módon.

„Volt családi, baráti és KDNP-s köszöntés is. Kaptam egy könyvet, benne száz barát köszöntő írásával, I. Bartholomaiosz egyetemes konstantinápolyi patriarchától a magyar kormányfőig, Orbán Viktorig”

– adott számot születésnapi ajándékairól Semjén. Az áldásról elmondta:

hirdetés
A pápai áldást Erdő Péter bíboros úrtól kaptam, aki kedden, a születésnapomon ünnepi ebéden látott vendégül, amiért ezúton is hálás vagyok. Csak megemlítem, hogy az évek során Ferenc pápa személyesen többször is áldásáról és imájáról biztosított, ami számomra megtartó erőt jelent.
Semjén Zsolt apostoli áldása Ferenc pápától / Facebook

Az ajándékot azóta is bekeretezve tartja a Karmelita kolostorban lévő irodájában.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK
A Mi Hazánk szerint ügydöntő népszavazást kellene tartani az EU-tagságról
„Tagok legyünk, vagy szabadok, ez most a kérdés, és egyre többen érzik úgy, hogy az EU inkább gyarmatosít és kihasznál minket” - mondta Novák Előd.

Link másolása

hirdetés

Az Európai Unió (EU) utáni életre készülést sürgette csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján Novák Előd, a Mi Hazánk Mozgalom alelnöke, országgyűlési képviselője.

Az EU válságos helyzetében ez az egyetlen helyes, felelős politikai magatartás - mondta, a magyar önrendelkezés és önellátás erősítését sürgetve. Azt hangsúlyozta, Magyarország az unió "nettó ráfizetője", hiszen miközben az uniós források a hazai GDP négy százalékát teszik ki, addig hét százaléknyi az az arány, amit a multinacionális cégek profitként visznek ki az országból.

Arról beszélt:

előbb módosítani kellene az alaptörvényt annak érdekében, hogy lehessen referendumot tartani az ország uniós tagságáról, majd az elmúlt 18 év mérlegének megvonása után ügydöntő népszavazást kellene tartani a kérdésben.

A Mi Hazánk politikusa azzal is érvelt: az Oroszország elleni embargó évek óta súlyos károkat okoz a hazai mezőgazdaságnak, most pedig olyan súlyos válság fenyegeti az EU-t, hogy felmerült annak veszélye, hogy a tagállamoknak meg kell osztaniuk egymással energiahordozóikat.

Tagok legyünk, vagy szabadok, ez most a kérdés, és egyre többen érzik úgy, hogy az EU inkább gyarmatosít és kihasznál minket, a belügyeinkbe is egyre jobban beleavatkozik, nemzeti önrendelkezésünket felszámolja, a nemzetek Európája helyett egy Európai Egyesült Államokká gyúrva össze az országokat - fogalmazott Novák Előd.

hirdetés


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: