Izraeli támadás: Megsérült Irán legnagyobb urándúsító üzeme
Az izraeli sajtóban védelmi tisztviselőkre hivatkozva jelentős károkról számoltak be. Az iráni atomenergia szervezet is megerősítette, hogy megsérült egy nukleáris létesítmény.
Az iráni atomenergia szervezet megerősítette, hogy megsérült egy nukleáris létesítmény az izraeli légicsapások következtében, írta az MTI. A támadás Natanzban, Iszfahán tartományban történt. A vizsgálatok során nem találtak radioaktív vagy vegyi szennyeződést a telephelyen kívül.
A létesítmény Irán központi fennsíkján található, mintegy 220 kilométerre délkeletre Teherántól.
Ez az ország legnagyobb urándúsító üzeme, amelynek egy része a föld alatt helyezkedik el, hogy védelmet nyújtson egy esetleges légitámadás esetén.
Az izraeli sajtóban védelmi tisztviselőkre hivatkozva jelentős károkról számoltak be. Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség főigazgatója korábban azt közölte, hogy az addigi izraeli csapások nem találták el sem az urándúsító telephelyet, sem az iszfaháni átalakító üzemet.
Az iszfaháni létesítmény Irán második legnagyobb városának külterületén található. Az egyik üzemben nukleáris üzemanyagot állítanak elő, míg az uránátalakító részlegen az uránt urán-hexafluoriddá dolgozzák fel, amit centrifugákba táplálnak. A NAÜ szerint a telephelyen olyan gépek is működnek, amelyek centrifuga-alkatrészek gyártására szolgálnak.
Az iráni atomenergia szervezet megerősítette, hogy megsérült egy nukleáris létesítmény az izraeli légicsapások következtében, írta az MTI. A támadás Natanzban, Iszfahán tartományban történt. A vizsgálatok során nem találtak radioaktív vagy vegyi szennyeződést a telephelyen kívül.
A létesítmény Irán központi fennsíkján található, mintegy 220 kilométerre délkeletre Teherántól.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Pilóták számolták ki: ennyibe kerülhetett Orbánék washingtoni útja a bérelt Wizz Air-géppel
A kormány és a légitársaság sem közölt adatokat a pontos összegről. Az elképesztő árban az üzemanyag mellett a 10 fős személyzet szállása is benne van.
Minimum 500 ezer dollárra, azaz 160–170 millió forintra rúghatott a kormányzati repülőgépbérlés költsége – írta a 24.hu.
A miniszterelnök csütörtökön reggel indult el Budapestről az Egyesült Államokba a Donald Trump elnökkel tervezett találkozójára, és mintegy 8000 kilométernyi repülés után este érkezett meg a washingtoni Dulles repülőtérre. Orbán Viktorral szokatlanul népes küldöttség utazott, miután a kormányzat a remélt eredmények minél szélesebb körű kommunikációja érdekében a miniszterek, üzletemberek és tanácsadók mellett számos kormánypárti influenszert és médiamunkást is elvitt az útra.
Az indulás előtt bejelentették, hogy a kormány a Wizz Air egyik, alig néhány hete szolgálatba állított utasszállító repülőgépét bérelte ki az útra. Bár a kormánysajtó azt írta, hogy a légitársaság a Budapest és Washington közötti 7350 kilométeres távolság miatt az egyik, direkt nagy távolságú utakra tervezett Airbus A321XLR-ét adta kölcsön, a Wizz Air nem rendelkezik olyan nemzetközi engedéllyel, amely feljogosítaná az Atlanti-óceán megszakítás nélküli átrepülésére. Emiatt a küldöttségnek rövid időre le kellett szállnia Izlandon, így a repülés hossza nagyjából 8000 kilométerre, az időtartama pedig 10 órára nőtt.
A lap által megkérdezett pilóták becslése szerint a bérbe adott Airbus esetében tíz óra tiszta repülési idő mellett egy irányban 190 ezer dolláros üzemanyagköltséggel lehet számolni, ami oda-vissza már 380 ezer dollár. A becslést megerősíti, hogy a privátgépek bérbeadásával foglalkozó Call a Jet Kft. oldalán 18 ezer eurós árat jelölnek meg egy hasonló méretű, Airbus A320 Corporate luxusjet óránkénti bérleti díjaként. A szakemberek szerint a 380 ezer dolláros alapdíj még számos tétellel bővül: fizetni kell a reptéri kiszolgálási és átrepülési díjakat, valamint a teljes személyzet szállásköltségét és ellátását, ami a szóban forgó Airbus esetében tíz fő is lehet.
A Wizz Air arra vonatkozóan nem adott ki információt a lapnak, hogy a kormány piaci bérleti díjat fizetett-e a repülőért, és pontosan mekkora összegben állapodtak meg, a Kormányzati Tájékoztatási Központ pedig nem válaszolt a megkeresésre.
Minimum 500 ezer dollárra, azaz 160–170 millió forintra rúghatott a kormányzati repülőgépbérlés költsége – írta a 24.hu.
A miniszterelnök csütörtökön reggel indult el Budapestről az Egyesült Államokba a Donald Trump elnökkel tervezett találkozójára, és mintegy 8000 kilométernyi repülés után este érkezett meg a washingtoni Dulles repülőtérre. Orbán Viktorral szokatlanul népes küldöttség utazott, miután a kormányzat a remélt eredmények minél szélesebb körű kommunikációja érdekében a miniszterek, üzletemberek és tanácsadók mellett számos kormánypárti influenszert és médiamunkást is elvitt az útra.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Viktor, my man” – Egy kulisszák mögötti videón mutatták meg, hogy fogadta Trump Orbán Viktort
Nagy derültséget okozott, mikor Trump kérdésére, hogy „hány illegális migráns van Magyarországon”, Orbán azt felelte, hogy „nulla”. A teremből valaki erre megjegyezte, „ezért szeretjük önt, uram”.
A washingtoni üzleti tárgyalások mellett a baráti hangulatra is nagy hangsúlyt fektettek a felek, legalábbis a miniszterelnök közösségi oldalán közzétett videó tanúsága szerint – írta a hvg.hu.
„Viktor, my man” – ezzel a köszöntéssel fogadta Donald Trump amerikai elnök Orbán Viktort, akit később a kamerák előtt „nagyszerű vezetőnek” nevezett.
Nagy derültséget keltett, amikor Trump kérdésére, hogy „hány illegális migráns van Magyarországon?”, Orbán azt felelte: „nulla”, mire a teremből valaki megjegyezte: „ezért szeretjük önt, uram”.
A felvételen az is látszik, ahogy Trump bemutatja a magyar kormányfőt a kormánytagoknak, többek között Marco Rubio külügy-, Pete Hegseth hadügyminiszternek és JD Vance alelnöknek.
A találkozón ajándékokat is átadtak: Orbán egy egyedi porcelántálat és egy vadászkést vitt Trumpnak, aki annyira megörült a tálnak, hogy azonnal fotót kért róla, hogy elküldhesse a feleségének.
Orbán Viktor arról beszélt, hogy a magyarok „furcsa emberek”, és sokan küldenek vele ajándékot az elnöknek, amire Trump elégedetten közölte: „kedvelnek engem”.
Trump még azt is közölte: „Kezdetek óta barátok vagyunk”.
VIDEÓ: Tárgyalás a Fehér Házban. A kulisszák mögött
A washingtoni üzleti tárgyalások mellett a baráti hangulatra is nagy hangsúlyt fektettek a felek, legalábbis a miniszterelnök közösségi oldalán közzétett videó tanúsága szerint – írta a hvg.hu.
„Viktor, my man” – ezzel a köszöntéssel fogadta Donald Trump amerikai elnök Orbán Viktort, akit később a kamerák előtt „nagyszerű vezetőnek” nevezett.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Önt is zsarolják?” – Magyar Péter nyílt levelet írt Pintér Sándornak az adatszivárgási ügy kapcsán
A TISZA Párt vezetője kemény kérdéseket tett fel a belügyminiszternek. A politikus szerint a hatóságok tétlenül nézik, hogy honfitársait listázzák és fenyegetik.
Magyar Péter a közösségi oldal közzétett nyílt levélben fordult Pintér Sándor belügyminiszterhez a TISZA Párt szimpatizánsainak adatait tartalmazó, nyilvánosságra került térkép ügyében.
A párt vezetője azt sérelmezi, hogy álláspontja szerint a hatóságok nem léptek fel az ügyben érintett kormánypárti médiumokkal és politikusokkal szemben. Bejegyzésében azt a kérdést teszi fel a miniszternek, hogy
történt-e már házkutatás a „magyar állampolgárok tömegeit listázó és a személyes adataikat térképen nyilvánosságra hozó” Magyar Nemzet, Index, Mandiner és Origo szerkesztőségében, vagy a Fidesz kampányközpontjában, és lefoglalták-e a „propagandisták és a fideszes politikusok adathordozóit”.
Magyar Péter szerint a hatóságoknak ki kellene hallgatniuk azokat a politikusokat és újságírókat, akik részt vettek a listázásban.
„Kihallgatták már a honfitársaikat listázó és fenyegető fideszes politikusokat és propagandistákat? Köztük Németh Balázst, a Fidesz-frakció szóvivőjét, aki személyesen fenyegette egy civil honfitársunkat és Lázár Jánost a hozzá tartozó propagandalap uszítása miatt?” – írja.
A politikus név szerint említi Ambrózy Áron publicistát is, akiről azt állítja, hogy már napokkal a térkép széles körű ismertté válása előtt tudott annak létezéséről. Posztjában azt is firtatja, hogy a rendőrség kihallgatta-e már a Fidesz kampányirányítóit, hogy kiderüljön, „ki találta ki és ki szervezte ezt a példátlan politikai bűncselekmény-sorozatot rengeteg honfitársunk megfélemlítésére”.
A bejegyzés végét Magyar Péter a belügyminiszternek címzett kérdéssel zárja: „Miért hallgat? Önt is zsarolják?”
Az ügy azután robbant ki, hogy egy ismeretlenek által létrehozott, interaktív térképen tették közzé több tízezer, a TISZA Párt online jelöltállítási folyamatában regisztrált magyar állampolgár személyes adatait, köztük a nevüket, e-mail címüket, telefonszámukat és lakcímüket. A kormánypárti sajtó több orgánuma is beszámolt az adatbázisról, és kezdetben hivatkozást is közölt a térképhez, ám ezeket később eltávolították. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) bűncselekménynek minősítette az adatok ilyen jellegű közzétételét, és a térkép azonnali eltávolítására szólított fel.
Orbán Viktor miniszterelnök nemzetbiztonsági kockázatokra hivatkozva azonnali vizsgálatot rendelt el, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pedig ukrán szálat emlegetett az adatbázis kapcsán. A Tisza Párt ezzel szemben következetesen azt állítja, hogy nem egyszerű adatszivárgás, hanem egy célzott, politikai indíttatású támadás történt, és szerintük az adatok egy része nem is a saját rendszereikből származik. Az incidens miatt a párt a jelöltállítás technikai lebonyolítását a Tisza Világ applikáció helyett egy új weboldalra helyezte át.
Jogvédők és adatvédelmi szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a személyes adatok puszta megszerzésén és közzétételén túl azok „listázó” jellegű felhasználása – például fenyegető üzenetekben vagy cikkekben – önmagában is bűncselekményt valósíthat meg. Nyilvánosan elérhető információk szerint az ügyben eddig nem történt házkutatás vagy egyéb rendőrségi eljárás kormánypárti médiumoknál vagy politikusoknál.
Magyar Péter a közösségi oldal közzétett nyílt levélben fordult Pintér Sándor belügyminiszterhez a TISZA Párt szimpatizánsainak adatait tartalmazó, nyilvánosságra került térkép ügyében.
A párt vezetője azt sérelmezi, hogy álláspontja szerint a hatóságok nem léptek fel az ügyben érintett kormánypárti médiumokkal és politikusokkal szemben. Bejegyzésében azt a kérdést teszi fel a miniszternek, hogy
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hiába ígérte a kormány, mégsem kapja meg idén a gyermekvédelem a 17 milliárdos pluszpénzt
Gulyás Gergely egy hónapja még azonnali segítséget ígért, de a részletek bejelentése elmaradt. A 6,8 milliárdot szétosztották, a többi sorsáról azonban nincs információ.
Bár belengette az Orbán-kormány, hogy még az idén 17 milliárd forint pluszpénzt kap a gyermekvédelem, erre 2025-ben már nem kerül sor – írja a Népszava. A lap szerint ez abból a kormánypárti módosító indítványból derül ki, amit a parlament költségvetési bizottságában tárgyaltak a héten.
Vajda Zoltán, a bizottság MSZP-s elnöke arról tájékoztatta a lapot, hogy Kisgergely Kornél, a Nemzetgazdasági Minisztérium államháztartásért felelős államtitkára kijelentette: „az összeg jelentős részét nem ebben az évben költik el”.
Az ígéret egy hónapja hangzott el Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető minisztertől a Kormányinfón, aki
azt mondta: már idén 17 milliárd forintot juttat a kormány az intézményrendszernek. A Magyar Közlönyben ebből annyi jelent meg, hogy 6,8 milliárd forint elköltéséről már rendelkeztek.
Ennek értelmében november 1-től a gyermekotthonokban élők étkeztetésére fordítandó költség legalacsonyabb összege napi 2700 forintra emelkedik, így az óvodai, iskolai étkeztetés finanszírozására felhasznált 1300 forinttal együtt napi 4000 forint jut a gyermekek élelmezésére. Ruházatra évi 200 ezer forintot szánnak, a zsebpénz pedig a kétszeresére nő. Jövő januártól a szabadidős és sporttevékenységének támogatása minimum 50 ezer forint lesz.
A további mintegy 10 milliárd sorsát az ígéret szerint a Belügyminisztériumnak kellett volna ismertetnie, legalábbis október 9-én ez hangzott el a Kormányinfón. Majd Fülöp Attila gondoskodáspolitikáért felelős államtitkár október 31-én arról beszélt, hogy a héten kiderülnek a további részletek, ám nem így történt.
Bár belengette az Orbán-kormány, hogy még az idén 17 milliárd forint pluszpénzt kap a gyermekvédelem, erre 2025-ben már nem kerül sor – írja a Népszava. A lap szerint ez abból a kormánypárti módosító indítványból derül ki, amit a parlament költségvetési bizottságában tárgyaltak a héten.
Vajda Zoltán, a bizottság MSZP-s elnöke arról tájékoztatta a lapot, hogy Kisgergely Kornél, a Nemzetgazdasági Minisztérium államháztartásért felelős államtitkára kijelentette: „az összeg jelentős részét nem ebben az évben költik el”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
