SZEMPONT
A Rovatból

Inkább ne fejlődjön semmi, csak a romák maradjanak a telepen

Az ópályiak nem bírták volna elviselni, ha melléjük költöznek a romák. Úgyhogy a biztonság kedvéért inkább nem is pályáztak semmire.

Link másolása

Félinformációk, vádaskodások és gyűlölködés miatt csúszott le több százmillió forintról egy Szabolcs megyei falu. Ópályiban egy EU-s pályázatból segíthettek volna a szegényeken, de a falubeliek attól féltek, csak a romáknak jut majd a pénzből, és a végén még a telepről a faluba költöznek. A pályázatot a végén már csak a polgármester támogatta, aki bele is bukott az ügybe.

Alig telt el két hét a kormány kvótaellenes népszavazása óta, amikor Ópályiban forrósodni kezdett a hangulat. 2016. október 17-én 120 helyi lakos tolongott a Petőfi utcai Horpácsik János Művelődési Házban, ahol megjelent mind a hét önkormányzati képviselő és Erdélyi Miklós polgármester is. A falubeliek a betelepítés miatt aggódtak, pedig menekültektől szó sem volt. Azért gyűltek össze, mert elterjedt a hír: a polgármester beköltöztetne néhány cigány családot a faluszéli telepről.

A gyűlés este hatkor kezdődött, és mindössze két órán át tartott, de ennyi idő is elég volt arra, hogy elmérgesedjen a hangulat. Sokan megtalálták maguknak a polgármestert: “Úgy sajnálom, hogy huszonhárom évig támogattalak, nagyon szégyellem magam miatta!” – vágta egy lakos Erdélyi Miklós fejéhez. Mások a romákra voltak dühösek.

A költözésből végül nem lett semmi, de ezt igazán Erdélyi sem bánta. Ahhoz viszont ragaszkodott volna, hogy a falu pályázzon arra a több százmillió forintos EU-s forrásra, amely képzéseket és mindenféle szociális és egészségügyi szolgáltatást vitt volna a nyomorúságos helyzetben levő ópályi romatelepekre. Végül ez a terv is a kukában landolt, miután a helyiek úgy látták, erre semmi szükség a szabolcsi településen.

Néhány héttel később a képviselő-testület úgy döntött, feloszlatja magát. Új választásokat írtak ki, amelyen Erdélyi évtizedek után elvesztette a polgármesteri széket, az utódja pedig Herdon János, a pályázat egyik ellenzője lett.

A botrányos falugyűlés óta több, mint egy év telt el, de utólag is érdemes végignézni, milyen érvek mentén mondott nemet egy egész falu több százmillió forintra. A pályázatról szóló testületi ülések és a falugyűlés jegyzőkönyvéből kiderül,

- hogyan csúsztak félre az információk már a képviselők közt,

- mennyire nem sikerült meggyőzni a többséget, hogy a fejlesztésekkel ők is jól járnának,

- hogyan lett fontosabb a tudatlanság és a gyűlölet annál, hogy a falu tegyen egy lépést a normális együttélés felé.

Hogy rakom ki őket karácsonykor?

De menjünk vissza a történet elejére! Az ópályi képviselők először tavaly július 21-én hallgatták meg Prácser László projektmenedzsert, aki arra biztatta őket, vegyenek részt egy új, telepfelszámolási pályázaton, amelyen akár 100-200 millió forintot is nyerhetnek. Később az is kiderült, hogy négy százalékos sikerdíjért cserébe vállalná a pályázat megírását, de ha nem nyernek, az egész semmibe sem kerül az önkormányzatnak.

“Első lépésben egy infrastrukturális fejlesztésre pályázhat az önkormányzat, ebben nagyon sokfajta tevékenységet lehet csinálni, mint például: álláskeresésre, pályaorientációra, képzéseket lehet szervezni, de ugyanakkor közösségi kertet lehet létesíteni, háztartási gazdálkodási tanácsadást beindítani, tanodát működtetni, korai fejlesztő programokat” – sorolta Prácser a tavaly júliusi testületi ülésen.abcugnyito2

“Ezek után az önkormányzat indulhat egy második pályázaton is, amelynek keretében szociális bérlakásokat lehet létrehozni. Néhány családot megkísérelni integrálni a szegregált területről”.

Prácser azzal próbálta lelkesíteni a képviselőket, hogy az első pályázat az egész falunak jó lenne, hiszen egy egészségnapon vagy egy fiataloknak szóló programon bárki részt vehetne. A testületet viszont sokkal jobban érdekelte a második pályázat. Rögtön azt firtatták, hogyan lehetne majd szankcionálni a beköltöztetett romákat, ha lelakják a lakást, vagy nem fizetik a számlákat.

Hogyan költöztetik ki őket három gyerekkel december 24-én?

– érdeklődött Toronyi Béla független képviselő. (A fideszes Drábik Péter Pált leszámítva mindenki független volt a testületben). A projektmenedzser próbálta eloszlatni az aggodalmakat. “Rendeletben lehet szankciókat bevezetni, a bérleti díjat duplájára emelni. A villany esetében feltöltőkártyás megoldás van, ahol másképpen nem jutnak hozzá a szolgáltatáshoz, csak, ha feltöltik azokat”. És különben is, mondta, az első pályázat arra is jó, hogy felkészítse a kiválasztott családokat.

Az alpolgármester ennek ellenére kijelentette, hogy falugyűlés nélkül nem hajlandó ilyesmiről dönteni. “Vannak olyan családok, akik eljárnak dolgozni, megpróbálnak kilábalni ebből a helyzetből, de önhibájukon kívül mégsem sikerül nekik, akkor másoknak pedig tálcán kínáljuk a lehetőséget, aki pedig a kisujját sem mozdította érte”. Prácser azzal próbált érvelni, hogy az önkormányzat olyan családokat választ ki, amilyeneket akar, és egyáltalán nem muszáj romáknak lenniük.

Végül is akkor miről beszélünk?

Erdélyi Ilona önkormányzati referens ekkor vetette fel azt a kérdést, amit a következő hónapokban igazából senki sem tudott megválaszolni: Kötelező-e egyáltalán költöztetni a pályázathoz? Erdélyi Ilona azt mondta, más településeken csak kísérleteztek ezzel. “Ez olyan szegregátumokban volt kötelező, ahol nincs húsz lakásnál több. A mi szegregátumunkban van 86 lakás és 60 kunyhó, tehát ez a lakhatási integráció Ópályiban megvalósíthatatlan.”

Lakhatási integráció kötelező, de lakhatási integráció az is, ha építünk egy közösségi házat

Ez meg is nyugtatta a polgármestert. “Akkor nem értem, mi ez a nagy felháborodás” – mondta, de a jegyzőkönyv alapján a projektmenedzser egyáltalán nem foglalt állást abban, hogy most akkor kell-e költöztetni, vagy nem. Zárásként a polgármester újra elmondta, hogy “szó sincs betelepítésről, tehát mi nem segítjük elő ezzel a programmal a romák betelepítését”.

Ugyanígy elkenték azt is, hogy a két pályázat mindenképp egymásra épül-e. A júliusi ülésen Prácser azt mondta, a második pályázat nélkül is beadhatják az elsőt. Az október 10-i ülésen viszont az alpolgármester már úgy emlékezett, “az úriember, aki legelőször ismertette a pályázatot, ő is azt mondta, hogy egymás nélkül egyik sem valósítható meg”.

Az október 10-i ülésen a polgármester már azt tervezgette, hol lehetne megvalósítani a pályázat által előírt, a szociális munkának helyet adó “csillagpontot”. De ez valójában senkit sem érdekelt különösebben, és ezt az Ópályiak Baráti Köre Egyesület elnöke is világossá tette: “Ezt kell elmondani, hogy mesterségesen senki sem lesz betelepítve. A Baráti Kör sem támogatja a betelepítést. Senkit sem érdekel, hogy beviszitek a szennyvizet, vagy a kártyás villanyórákat szerelitek fel”.

Pár nappal később eldőlt, hogy a Roma Nemzetiségi Önkormányzat (RNÖ) sem támogatja a költöztetést, de a pályázat többi részét igen. “Egy lakásban negyvenen is vannak, nagyon le vannak lakva a lakások, borzalmas körülmények vannak” – írta le a helyzetet Mátai Sándorné RNÖ-elnök. A polgármesteri tájékoztatóban, amit az RNÖ ülésén adtak elő, már az szerepelt, hogy 2017 márciusában indul is a program. “Igény szerinti képzéseket indítunk, egészségügyi szűréseket az életre való felkészítéshez, egyéni és csoportos tanácsadás, felelősségre vonás, büntetés a szemetelésért. (…) Játszótér létesítése kb. 20 millió forintba fog kerülni”.

Az október 10-i testületi ülésen már napirenden volt az alpolgármester javaslata arról, hogy tartsanak az ügyben falugyűlést, ezt el is fogadták. “Feljön 50 ember, akik szoktak” – mondta erről a polgármester. Nem lett igaza.

Senki nem tud semmit

“Elindult a felmérés a szegregált területen a Nyíl, a Dankó és az Újreménység utcában. A védőnők készítik, tudomásom szerint, amikor hét házat felmértek, akkor tudtam meg, hogy kilencven lakó volt a hét házban” – mondta Erdélyi Miklós az október 17-i falugyűlésen, ahol újra világossá tette, hogy ő sem támogatja a költöztetést, de a pályázat nélkül nem tudnak segíteni a szegregátumban élőkön. “Egyébként is, ez az én véleményem,

eléggé elkéstünk ezzel a nagy ellenállással, mert ha megnézzük, szinte minden utcában lakik már a kisebbséghez tartozó család. (…) Talán akkor kellett volna összefognia a falunak, amikor az első betelepülés megtörtént.

Ezután Prácser László projektmenedzser kapott szót, aki próbálta elfogadtatni a dolgot a falubeliekkel. Például úgy, hogy ez a program nem is csak a romákat célozza, sőt még munkahelyet is teremt a szociális szférában. És “itt van egy probléma”, vetette fel, hogy “2020-ban 82 születés várható a településen, ebből 2 magyar származású gyermek”.

De még itt, a falugyűlésen se vált egyértelművé, hogy kell-e költöztetni, vagy sem. Érdemes szó szerint idézni a párbeszédet, amelyben a projektmenedzser próbált kibújni a konkrét válaszadás alól, míg végül beismerte, hogy fogalma sincs:

- Drabik Péter képviselő: Ön mondta, hogy a pályázat két részből áll, és hogy a második részben benne van az a bizonyos dolog, hogy szociális bérlakásokat kell venni a településen, ezt ön mondta, és itt is maradt abba. Sokan azért jöttek ide, hogy ezt megtudják, hogy benne van, vagy nincs benne.

- Prácser László: Valóban van szociálisbérlakás-vásárlásra lehetőség az infrastrukturális elemeket tartalmazó pályázatban.

- Drabik Péter: Tehát amit akkor mondott, az nem igaz.

- Prácser László: Akkor a testületi ülésen csak beszélgettünk, én akkor is elmondtam, hogy van szociálisbérlakás-vásárlásra lehetőség.

- Herdon László lakos: Most a pályázatban ez lehetőség, vagy kötelező elem?

- Prácser László: Ez nem száz százalékosan egyértelmű.

Az ópályi lakosok felzúgnak.

Ők is emberek, akár tetszik, akár nem

A jegyzőkönyv alapján ezután egyre feszültebb lett a hangulat a falugyűlésen. “Ha beköltözik az utcába egy cigány család, akkor csak töredékét fogja érni a mostaninak is. Úgy jár majd, mint a Derítő, lakhatatlanná válik. Hiába mondja Ica, hogy én adtam el az első házat cigánynak, ez nem igaz, ezt ő is tudja, csak hangulatot akar kelteni, mert én magyar embernek adtam el” – mondta egy lakos, aki mindjárt világossá is tette, hogy az emberek többsége azért jött el a gyűlésre, hogy az egész pályázatból ne legyen semmi.

Volt, aki felvetette, hogy nem ilyen fölösleges programokkal kellene a cigányokon segíteni, hanem munkahely-teremtéssel. “Ne havi 50 ezer közmunkabérért, hanem 110 ezer munkabérért”. Egy másik lakos viszont úgy látta, történelmi lehetőségről van szó, amit muszáj kihasználni .”Ők is emberek, akár tetszik, akár nem, együtt kell élni”.

Herdon János lakos szerint az volt a baj az egésszel, hogy nem lehetett tudni, pontosan mire, mennyi pénz kell. “Feladattervet kell készíteni, mennyibe kerül a könyvvizsgálat, mennyibe kerül a projektvezető, stb. Csak vitatkozunk, és lehet, ha meglennének ezek a számítások, kiderülne, hogy a 400 millióból marad az összesre 100 millió forint. A valós problémára mennyire elég ez?” Bár a pályázatíró nem tudott pontos számokat mondani, újra felsorolta, milyen fejlesztések várhatók a pályázattól, és hogy más településen ez milyen jól alakult.

Az is felmerült, hogy a polgármester igazából csak azért akarja a pályázatot, hogy lenyúlja belőle a pénz egy részét, mire Erdélyi sorolni kezdte, hány fejlesztést akadályozott meg eddig a testület és a falu. Szerinte ilyen volt

- a hulladékkezelő telep, ami végül Nagyecseden teremtett munkahelyeket,

- a kerékpárút, amit évekig terveztek, de végül be se adták a pályázatot,

- a kultúrház felújítása, amit “először megszavaztuk, utána nem szavaztuk”.

Akkor elvisszük a gyerekeket

“Ezzel kompetenciát kaphatnának azok, akik éppen dolgozni akarnak, de ha a testület azt mondja, hogy nem, akkor minden marad úgy, ahogy van” – foglalta össze a polgármester, mire a Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnöke kilátásba helyezte, hogy ha így lesz, akkor a romák elviszik a nyírparasznyai iskolába a gyerekeiket, így sokan elveszítik majd a munkahelyüket az óvodában és az iskolában.

- Még egy olyan mondatot nem szeretnék hallani, hogy mi abból élünk, hogy ti vagytok. Te fordítva ülsz a lovon” – csattant fel Drabik Péter képviselő.

- Ha nem lenne a cigány pulya, bezárhatnátok az iskolát, mert az összes magyar elvitte Mátészalkára a pulyát.

- Lehet fenyegetőzni, hogy Nyírparasznyára viszed a gyerekeket, semmi gond, megyünk utánuk.

Erre Máté Sándor, az RNÖ elnökhelyettese bejelentette, hogy másnap feljelenti a helyi iskolát szegregáció miatt.

A vita végefelé közeledve a polgármester még egyszer megpróbálta megvédeni a pályázatot, majd szavazásra tette fel a kérdést. Rajta kívül a teljes testület elutasította a pályázat benyújtását. A következő, november 2-i ülésen a képviselők egy része kezdeményezte a testület feloszlatását, amit a polgármesteren kívül mindenki megszavazott. Idén márciusban Herdon János nyerte az időközi polgármester-választást, majdnem 200 szavazattal megelőzve Erdélyi Miklóst.

Címlapkép forrása: Google Street View

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Suhajda Szilárd felesége: Nem szeretném, hogy Szilárd testét lehozzák az Everestről
Legindi Tímea több okot is mondott, amiért úgy döntött, hogy a serpák a most induló akciójuk során ne hozzák le a férje holttestét. A nepáli hatóságok szeretnék megtisztítani a hegyet a sok hátrahagyott hulladéktól, és több holttestet is lehoznának.

Link másolása

Nem hozzák le Suhajda Szilárd testét a Mount Everestről - ezt özvegye, Legindi Tímea mondta el a Blikknek.

A magyar hegymászó 2023. májusában indult a 8848 méter magas csúcsra, de életét vesztette. Utoljára 23-án adott életjeleket magáról. A holttestét nem találták meg.

A nepáli hatóságok most úgy döntöttek, hogy megtisztítják a hegyet a sok szeméttől, hulladéktől, amit az expedíciók hagytak maguk után. A serpák feladatai között állítólag az is szerepelt, hogy öt alpinista testét is hozzák le. Suhajda Szilárd neve is felmerült, de felesége cáfolta, közölte, hogy erről szó sem lehet.

"Nem szeretném, hogy Szilárd testét lehozzák az Everestről, ez az én személyes elhatározásom és döntésem. Több ok is áll emögött. Egyrészt a keresés során nem találták meg a testét. Másrészt egy ilyen kutatóexpedíció nagyon nehéz, akik megpróbálkoznának vele, önmagukat is veszélybe sodorhatják"

- mondta a lapnak.

Hozzátette: ritka, hogy egy-egy hegymászó holttestét a családtagok megpróbálják lehozatni. Előfordult azonban, például, mikor egy amerikai mászó családja egy hagyatéki ügy miatt indított expedíciót. De ha nincs ilyen ok, vagy vallási meggyőződés, akkor felesleges bolygatni az ott elhunyt személy testét.

Egy ilyen küldetés szinte emberfeletti és nagyon veszélyes. Egy példát is elmesélt: korábban a Broad Peak (8051 méter) csúcs első magassági táborából – ez az alaptábor fölött elhelyezkedő első tábor – egy magatehetetlen hegymászó mentése – akiért több mint egytucatnyian indultak el – csaknem egy napba telt, ennyi idő alatt sikerült visszavinni az alaptáborba. És ez még nem is a csúcsrégióban történt.

A most útnak induló serpák fő feladata a hegy megtisztítása, ebben a nepáli hadsereg 18 katonája is segíti őket. 2019 óta 110 tonna hulladékot hoztak le a Himalájából. Az idei terv szerint 10 tonnányi szeméttől szabadítanák meg a hegyet. A legtöbb hulladék a táboroknál van, mert az expedíciók a felszereléseiket általában ott hagyják, így az üres, széltépte sátrak, oxigénpalackok fent maradnak.

A lap megjegyzi, hogy 2023-ban Suhajda Szilárd emlékére a Szemlő-hegyi barlang feletti parkban tartottak búcsúztatót. Özvegye idén várhatóan a közösségi oldalán emlékezik meg férje elvesztésének első évfordulójáról.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
Somogyi Zoltán Magyar Péterről: A Fidesz helyében nem lennék annyira nyugodt, hogy ebből ők jól jönnek ki
Magyar Péter az elmúlt napokban bebizonyította, hogy vidéken is lehet aktivizálni az embereket. A Political Capital alapítója szerint Magyar furcsa keveréke a celebnek és a politikusnak, aki átveszi a Fidesz szimbólumrendszerét és retorikáját.

Link másolása

Békés után Baranya és Tolna településeit is végigjárta Magyar Péter, a Facebook oldalán a kampány minden percét élőben közvetítve.

Az eddigi országjárásán olyat mutatott fel, amit nagyon régen nem tudott ellenzéki párt elérni: tömegeket, vidéken.

A nem egészen három hónapja feltűnt politikus mára az egyik legnagyobb ellenzéki erő vezetőjévé vált, sőt, az Iránytű felmérése szerint ma már a TISZA Párt a leginkább támogatott ellenzéki párt. Mindeközben Magyar az EP-választásokra szintén rekordidő alatt olyan jelöltlistát állított, melyet bármelyik párt megirigyelhetne, ha a diplomák számát, a nyelvtudást és a szakképzettséget nézzük. A magyar belpolitikát fenekestül felforgató eseményekről Somogyi Zoltánnal, a Political Capital alapítójával beszélgettünk.

– Pécsen gyakorlatilag teljesen megtelt a Széchenyi tér Magyar Péter beszéde alatt, de máshol is sokan voltak rá kíváncsiak. Mennyire látszik ez profibbnak, mint ahogy elindult?

– Régóta azt halljuk a hivatalos ellenzéki erőktől, hogy vidékre nem érdemes menni. A propaganda megszállta a vidéket, ott nincs lehetőség.

Ehhez képest jön valaki, aki felborítja ezt az egészet, és azt mondja, hogy tessék, elmegyünk vidékre. És igenis érdekli a vidéket a politika, ott is vannak ellenzéki emberek, igenis, lehet aktivizálni az embereket.

Ez nagyon érdekes a Magyar Péter jelenségben, hogy megmutatja, igenis lehet így is politizálni. Annyira jól használja a különböző marketing elemeket, marketing technikákat, hogy ebből arra lehet következtetni, hogy profi, felkészült csapattal csinálja a kampányt.

– Ez a felkészült csapat a legnagyobb rejtély az egészben. Erről semmit nem tudunk hivatalosan. Vagy tudhatunk már valamit?

– Nem. De az biztos, hogy átgondolt tevékenység zajlik, és profi csapat van mögötte.

– Mégis, mi az ő titka? Mit csinál másként?

– Vannak azért sajátosságai. Például a bennfentesség. Az, hogy ő belülről jön, és ismeri ezt a világot, amiről beszél, és ez hitelesíti minden mondatát, hogy ő ott volt, meg ott van, és hallotta és látja az eseményeket. Ez alapvetően más dimenzió, mint az ellenzéki pártoké, akik mondhatnak dolgokat, de mondjuk amit mondanak, azok nem biztos, hogy hitelesek. Ha például bármelyik ellenzéki szereplő azt mondta volna, hogy Kocsis Máté és Dúró Dóra hetente egyeztet egymással, akkor az csak olyan keretben hangzott volna el, hogy ezt egy olyan valaki mondja, akinek fogalma sincs erről, csak megvádolja a kormányt, meg az ellenzékinek kikiáltott, kormánnyal együttműködő politikust. Viszont azzal, hogy Magyar Péter mondja ezt, akár így van, akár úgy, akár egyeztet egymással Kocsis Máté és Dúró Dóra, akár nem, hitelességgel tudja mondani. Hiszen onnan jön,

abból a világból jön, neki emlékei vannak arról, történetei vannak arról, így sokkal jobban elhiszik neki, amiket a kormányzat körüli dolgokról állít és mond.

Ő mindezt azzal hitelesíti, hogy ott volt, benne élt, benne volt, és ez nagyon nagy erő, ami neki megvan, és az ellenzéknek nincsen. Amikor Hadházy Ákos azzal jön elő, hogy „lebuktató” fotókat közöl Magyar Péterről, hogy tavaly a miniszterelnök feleségével és a MOL elnökével valamilyen közös partin volt, akkor azt nem érti meg, hogy pontosan ez az ereje Magyar Péternek, hogy ő ott volt és onnan jött. Ezzel nemhogy kritizálni nem lehet, de ez az, ami az emberek számára reményt ad, hogy az ellenséget, az ördögöt talán csak az tudja legyőzni, aki ismeri a technikáit, ismeri azt, hogyan dolgozik. És Magyar Péterben ez benne van.

Emellett valami egészen furcsa keveréke Magyar a celebnek, meg a politikusnak.

Ilyen típusú jelenséget nagyon régen láttunk, hogy valaki így vegye fel a vele szemben jövő kritikákat. Egyrészt építkezik belőle. Azt mondja, jó, kiplakátoltatok, rám költöttetek sok tíz-százmillió forintokat, akkor ezt használjuk úgy, ahogy az aikidóban, ahol a másik energiáját, erejét használjuk fel védekezésre. Alakítsuk át a mi erőnkké és a mi energiánkká. Megvádoltatok azzal, hogy női a napszemüvegem? Hát akkor elárverezem a napszemüvegemet! Lehet licitálni rá napokig. Ha bármilyen támadás éri, bárhonnan, nagyon egyszerűen vág vissza. Ha a kormányzati oldalról támadja valaki, annyit mond, hogy az milliárdos a másik oldalon. Nem cizellál, az egészet egyetlen egyszerű csomagba rakja bele. Azok próbálják őt elhallgattatni, akik az állami pénzekből milliárdosokká váltak. És ez az egyetlenegy üzenet pontosan elég ahhoz, hogy minden vele szembeni támadást a hívei, a tábora, az ellenzékiek úgy éljenek meg, hogy na igen,

nyilvánvalóan azért támadják, mert veszélyes, és nekünk az az ember kell politikusnak, aki veszélyes.

Az eddigi puhány ellenzékiségből elegük van, ami négyévente semmilyen eredményt nem hozott, és végre van valaki, aki nem puhány, hanem kemény, és nyilván azért támadják, mert veszélyes. „Na, ez a jó, nekünk ez kell” – mondja az ellenzéki szavazók egy jókora része.

– Magyar Péter a Fidesztől, tehát a fideszes technikákból is másolt valamit?

– Sokféle helyről lehet érezni a mintát. Akár Trump kampányát nézzük Amerikában, onnan is átvett, de ha a Fidesz kampányait nézzük, ezt a végtelenül egyszerű, lebutított, primitív kampányt, ugyanilyen eszközökkel vág vissza.

Végtelenül egyszerű, lebutított, primitív választ ad a vele szembeni támadásokra, meg az ország helyzetére, ami miatt ő politikussá vált, de akár a saját családi ügyére, akár a kegyelmi ügyre is nagyon egyszerű üzeneteket fogalmaz meg.

Emellett használja azokat a vizuális elemeket, amit a politikai marketingben, meg egyáltalán a marketingben technikaként tanítanak. Lásd például a platós autót, piros-fehér-zöldre festve. Átveszi a Fidesztől a szimbólumrendszerét. Eddig a Fidesz mondta azt, hogy ő mennyire nemzeti. Magyar Péter átveszi ezeket a szimbólumokat, és a legnagyobb természetességgel állítja be a magyar emberek ellenségeként a kormányt, akikkel szemben ő a magyarok érdekében akar kormányváltást elérni.

Tehát pont ugyanazon a területen mozog, ahol a Fidesz. Én a Fidesz helyében nem lennék annyira nyugodt, hogy ebből ők jól jönnek ki.

Most azt mondja a Fidesz, hogy csak az ellenzéknek árt Magyar Péter. A számokból sem ezt látom, de magából a politikából sem ez következik.

– Nemrég jött ki a Závecz Research-től egy mérés, egy másik pedig az Iránytű Intézettől. Ezek eléggé mást mérnek, akár a Fidesz népszerűségét nézzük, akár azt, hogy most Magyar Péter pártja vagy a DK a népszerűbb. Mi lehet ennek az oka?

– Egyrészt az, hogy Magyarországon a közvélemény-kutatásokat nem a legprofesszionálisabban végzik el. Ennél azért lehetne professzionálisabban kutatni. Németországban a kutatóintézetek általában tizedes számok között vitatkoznak, Magyarországon meg fél-egymillió szavazó nagyságrendű a tévesztés lehetősége. Mindezt úgy mondom, hogy az egyik kutatóintézet vezetője három évig tanított nekem kutatásmódszertant az egyetemen, és kiválóan tette ezt, a másiknak a vezetőjét is nagyon jól ismerem. Tehát én semmilyen rossz szándékot nem feltételezek róluk. Egyetlen egy dolgot igen, azt, hogy annyira kevés pénz van Magyarországon a közvélemény-kutatásokra is, hogy senki nem mer egy nagyon professzionálisan felépített közvélemény-kutató céget működtetni, ezért bizonyos szempontból vakrepüléseket vagyunk kénytelenek végrehajtani. Végül is

hitkérdéssé teszik, hogy például a legutóbbi két kutatás közül melyiket fogadjuk el.

Tehát az ellenzékiek is meg tudják találni maguknak azt a kutatóintézetet, amit el tudnak fogadni, és a kormánypártiak is egy másikat.

– És akkor itt van Magyar Péter, aki meg azt mondja, hogy 26 százalékon állnak.

– A két kutatás közül Magyar Péter is elővette azt, ami neki kedvezőbb, és azt mondta, hogy 26 százalékon állnak. Ha a Fideszt kérdeznénk, elmondják, hogy ők 50 százalékon állnak. Ezek ilyen szempontból politikai mondások, mindenki megtalálja a magának legjobb adatot, és azt mondja, hogy azon áll. Ez a kicsikre is igaz, akik néhány százalékon állnak, mindig találnak valami olyan kutatást, ami bejutást mutat, jó eredményt mutat, és akkor arra hivatkoznak. Igazából szerintem nincs ember, aki meg tudná mondani, hogy mi zajlik a magyar politikában.

Egy valamiben biztos vagyok, hogy Magyar Péter nagyon jól áll, az tuti. De neki, ha 16 százalékon állna, az is jó lenne. Ha 8 százalékon, az is.

És ha valaki 26 százalékra állítja be, akkor az is jó, hiszen pár hónappal ezelőtt nem is volt ismert, nem volt politikai tényező. Ilyen szempontból az ő elfogadottsága, ismertsége és népszerűsége példátlan.

– Teljesen szokatlan módon nyilvános pályázattal castingolt az EP-választásra, és elég impozáns csapat jött össze. Hogyan tudott pillanatok alatt ennyi valóban magasan kvalifikált embert összeszedni, akik ráadásul jól is kommunikáltak a bemutatkozójukban?

– Én azt a részét, hogy jelentkeznek emberek, még simán el tudom képzelni, mert ilyen helyzetre nagyon sokan jelentkeznek. De az idő nagyon rövid volt, ezért azt már nagyon nehezen tudom elképzelni, hogy hogyan lehet ennyi idő alatt ennyi jelentkezést feldolgozni?

Az egész ott hibádzik, hogy biztosan nem volt idő arra, hogy a beadott jelentkezéseket tömegével fel lehessen dolgozni.

Ehhez képest pedig tényleg nagyon jók lettek a bemutatkozó videók. Nyilván maga az, hogy tessék pályázni, és pályázat útján az Európai Parlamentbe kijutni, ez egy nagyon jó marketing technika, ugyanakkor valljuk be, végtelenül populista is. De hogy is van az, hogy ő konkrétan azt mondja, hogy az Európai Néppártba igyekszik? Az Európai Néppárt azért mégiscsak egy politikai közösség. Impozáns jelöltekkel állt ki, de kipróbált emberek-e? Akik eddig nem politizáltak, hogy tudnak politikát csinálni, művelni, értik-e a politikai tevékenységet? Azt is azért érdemes egy kicsit lentebbről kezdeni. Persze ugyanakkor fantasztikusan jól néz ki ez a politikai megoldás. Üzenetnek egyáltalán nem rossz.

Ha esetleg előre fel voltak készülve, és tudták, hogy van 5-10 jó jelöltjük, akiknek előre megcsinálták a videóit, akkor bizony bebolondították a többi embert, de közben ezzel a bebolondítással egy óriási politikai marketingfogást végeztek.

Ha az igazi jelölteket ismerik, és azok jól fognak szerepelni, mert már kipróbáltak valamilyen területen, vagy valahogy közelebb vannak a párthoz, mint azt gondolnánk, akkor ez egy nagyszerű, ügyes húzás volt.

– Magyar azt is mondja, hogy ha elég jól szerepelnek, akkor előrehozott választást fognak követelni. Ezt közjogilag nehéz elképzelni. Vagy születhet olyan eredmény, hogy tényleg napirendre kerül?

– Közjogilag nem, de politikai értelemben igen. Megrendíthet egy kormányt a politikai népszerűségvesztés, az biztos. Feltéve, ha olyan ellenzék társul vele, amelyik ezt ki tudja használni. 2006-ban a Gyurcsány-beszéd, és utána az önkormányzati választás elvesztése megrendítette a Gyurcsány-kormányt, nem is tudott abból visszajönni. Az előrehozott választások követelése azért is érdekes, mert ezt Dobrev Klára egy hete üzente meg, és úgy tűnik, hogy Magyar inkább ebből a vitorlából akarja kifogni a szelet azáltal, hogy ő is felvállalja ezt a politikai követelést. Ettől teljesen függetlenül,

ha a Fidesz mondjuk 40 százalék alatt szerepel a választásokon, azaz a szavazók kevesebb mint 40 százaléka támogatná a Fidesz politikáját, az megrendítené Orbán pártját.

Nem mondom, hogy feltétlen előrehozott választáshoz vezetne, de az biztos, hogy megrendítő erejű lenne a Fidesz számára.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Magyar Péter: Tegyenek börtönbe, akkor nem 50%-ot fogunk elérni, hanem 80-at, és akkor nem nekik lesz kétharmaduk, hanem nekünk háromnegyedünk
A TISZA Párt alelnöke bohócnak nevezte a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetőjét, miután Lánczi Tamás azt írta egy posztban Magyarnak: börtönbüntetés jár annak, aki tiltott külföldi támogatást használ fel.

Link másolása

Megalakulása óta az első vizsgálatot indította meg a Szuverenitásvédelmi Hivatal, írja azt rtl.hu. A kormány kezdeményezésére februárban létrehozott intézmény a kormánypárti Magyar Nemzet egyik cikkére hivatkozik. Az állami hírügynökséggel azt közölték: a lap információi alapján felmerül a gyanú, hogy „ugyanaz a külföldi és magyar szereplőkből álló érdekkör” próbál beavatkozni a magyar választásokba, amelyik a 2022-es választás előtt Márki-Zay Péter mozgalmát támogatta.

A hivatal Magyar Péter nevét nem említette, de a Tisza Párt alelnöke tegnap Facebook-posztban reagált. Azt írta, a vizsgálat vele kapcsolatban indult. Azt javasolta Lánczi Tamásnak: kérdezze a Fideszt, „évente hány milliárd forintot költenek 2015 óta az amerikai kampányguruknál, a gyűlölet propaganda mestereinél”.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője erre szintén a közösségi médiában reagált: felhívta Magyar Péter figyelmét arra, hogy „amennyiben egy jelölt vagy jelölő szervezet tiltott külföldi támogatást használ fel, az három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”.

Magyar Péter ma a Békés megyei Mezőhegyesen kampányolt, innen üzent Lánczinak Tamásnak:

„Innen is üzenem neki, hogy irtó nagy bohóc. Kit akar börtönbe tenni, engem? Vagy a magyar népet? Mit gondol, hogy tényleg azt el fogják fogadni az emberek egy ordas kamu alapján, amit a propaganda állít, majd engem börtönbe rakjanak?

De tegyen börtönbe, szerintem annál jobb lesz, akkor nem 50%-ot fogunk elérni, hanem 80-at. És akkor nem nekik lesz kétharmaduk hanem nekünk háromnegyedünk.”

A Magyar Nemzet csütörtökön azt írta, hogy Magyar Péter mozgalma mögött a Bajnai Gordonhoz köthető DATADAT nevű cégcsoport állhat, erre az egyesület honlapjának adatvédelmi tájékoztatójában találtak nyomokat. A cégcsoport ügyvezetője szerint hazugság, ami a Magyar Nemzetben megjelent.

„Sosem találkoztam velük, sem Magyar Péterrel, sem a hozzá kötődő párttal, sem a hozzá kapcsolódó egyesülettel soha semmilyen viszonyt nem ápoltunk”

- mondta Szigetvári Viktor, aki szerint azért szerepeltek az adatvédelmi tájékoztatóban, mert a Magyar Péter által átvett egyesülettel volt kapcsolatuk régebben.

Szigetvári Viktor azt mondta, nem tartnak a vizsgálattól, és együttműködnek majd a Szuverenitásvédelmi Hivatallal, ha felkeresik őket.

A szervezettel kapcsolatban épp tegnap terjesztett be határozattervezetet az Európai Parlament öt frakciója. Eszerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal felállítása és működése sérti a szabad és tisztességes választások elvét. Arra szólítanák fel az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja felül a korábbi döntését és függessze fel a Magyarországnak adott támogatásokat, amíg az összes korábban támasztott feltételt nem teljesíti a kormány. A tervezetről jövő héten szavazhat az Európai Parlament.

Az RTL Híradójának riportját itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
„Majdnem összeverte a dühös tömeg az Emirates alkalmazottait” – Beszámoló egy magyartól, aki 20 órán át a dubaji reptéren ragadt
Egy minden bizonnyal mesterségesen előidézett vihar miatt kaotikus állapotok alakultak ki, teljesen megbénult a közlekedés. Olyanok is akadtak, akik négy napon át vesztegeltek a reptéren, mire felszállt a gépük.
Láng Dávid - szmo.hu
2024. április 19.


Link másolása

Volt kollégánk, Csákvári Péter egy hackerversenyre utazott az Emirátusokba, amit egy jachton rendeztek meg. Az eredetileg tervezett kezdési időpont előtti este viszont nem várt fejlemények történtek.

„A főszervező felső körökből kapott tájékoztatást arról, hogy este 8-kor elkezd esni az eső, és 24 órán keresztül vihar lesz. Ez az illető hozzátette azt is, hogy generált viharról van szó, amit felhővetéses technikával idéznek elő.”

Erre korábban mindig büszkék voltak, most azonban, hogy ekkora káosz lett belőle, Péter szerint már tagadják, hogy bármi közük van hozzá, sőt büntetés is jár érte, ha valaki ezt mondja. „Pedig az intenzitásából ítélve egyértelmű, hogy emberi beavatkozás állt mögötte” – teszi hozzá.

Azzal egyébként alapvetően nem lenne baj, ha esik az eső, az igazi problémát az okozta, hogy nem tudott elfolyni, mert a homokkő nem ereszti át a vizet.

Magát a vihart kollégánk a 62. emeletről nézte végig, elmondása szerint „kegyetlenül durva volt”, az egész felhőkarcoló beázott. És ő még szerencsésnek mondhatta magát, egy másik szállodában lakó ismerőse egy teljes napig áram nélkül volt, el se lehetett őt érni. Végül csónakkal menekítették ki és helyezték át máshová.

Voltak olyan utcák, ahol derékig vagy egyenesen fejmagasságig ért a víz, de mivel Dubajban szinte mindenkinek van legalább egy, vagy inkább több terepjárója, a helyieknek ez pont nem okozott akkora nehézséget. A taxiközlekedés viszont teljesen leállt, a metrók és a villamosok se közlekedtek, tehát a turisták már közel se mondhatták ennyire szerencsésnek magukat.

„A rendezvényt áttették egy nappal későbbre és rendben lement, hiszen eleve vizen volt. Az igazi problémák másnap kezdődtek, amikor realizáltam, hogy még mindig nincs közlekedés, nekem viszont ki kellene jutnom a 30 kilométerre lévő reptérre. Be is pánikoltam teljesen.”

Végül úgy sikerült taxit fognia, hogy a bőröndjére állva kiugrott az autópályára, aminek hatására megállt neki valaki. A sofőr egyébként megnyugtatta, hogy más is csinált már ilyet. A reptérre kiérve aztán kiderült számára, hogy akiket ott ért a vihar, azok azóta is ott vesztegelnek, ekkor már harmadik napja.

„Két gépnyi magyar torlódott fel, elképesztő idegállapotban volt mindenki. Kicsit a Terminál című filmhez hasonlított a helyzet, ráadásul információt se kaptunk senkitől. Amint megjelent valaki Emirates-egyenruhában, azonnal egész tömeg rohanta le, kezdte el rángatni és üvöltözni vele, szóval gyorsan el is tűntek mindig.”

Nagyjából félóránként csúsztatták egyre későbbre a gépek indulási idejét, ez ment 20 órán keresztül. Étel- és italkuponokat ugyan kaptak, de idővel a vendéglátóhelyek készletei is elkezdtek kifogyni.

Egészen szürreális szituációk is adódtak: „Egyszer átírták a gépünket a tel-avivi gépre, majd amikor mindenki felhördült, visszaírták Budapestre. Ekkor viszont az Izraelbe tartók akadtak ki nagyon, úgyhogy végül újra átírták Tel-Avivra, mondván, hogy nagyon kiabáltak, menjenek ők. Ezután viszont a magyarok is majdnem összeverték őket.”

A gépek egyébként rendelkezésre álltak, inkább a személyzet hiányával volt probléma, a fenti esetben is őket rakták át végül a Tel-Avivba tartó járatra. Ezután újabb 6 órán át tartó várakozás következett az éjszaka közepén – aludni a legtöbben egy percet se tudtak –, mígnem ma reggel 8-kor egyszer csak felkiáltott valaki, hogy „B2-es kapu!” Erre már csak szkeptikusan legyintettek, de tényleg ott állt a gép, sőt, személyzet is volt hozzá.

„Amikor megbizonyosodtunk róla, hogy nem viccelnek, mindenki elkezdett tapsolni és ordibálni örömében.”

Végül délután fél 4 körül landoltak Budapesten. Bár időjárás okozta késés esetén általában vis maiorra hivatkozva megtagadják a légitársaságok a kártérítést, Péter szerint ebben az esetben ez az érv aligha fog megállni.

„Nem lehet vis maior egy olyan vihar a sivatag közepén, ami 4 nappal később is megbénítja a közlekedést, szóval mindenképpen rámegyünk egy csoportos perre.”


Link másolása
KÖVESS MINKET: