HÍREK
A Rovatból

Így reagált a kormány arra, hogy negatívra módosította a magyar államadós-osztályzat kilátását a Fitch Ratings

A hitelminősítő elemzői szerint az ársapkák nem bizonyultak hatékonynak, növelték viszont az államháztartás költségeit.


Negatívra módosította az eddigi stabilról a devizában denominált hosszú futamidejű magyar államadósság-kötelezettségek "BBB" szintű, befektetési ajánlású besorolásának kilátását a Fitch Ratings. A nemzetközi hitelminősítő egyidejűleg megerősítette az osztályzatot.

A Fitch a péntek éjjel Londonban bejelentett döntés indoklásában úgy fogalmaz, hogy a magasabb globális kamatszintekkel, a kilengésekre hajlamos energiaárakkal és a fő kereskedelmi partnerek keresletének gyengülésével jellemzett keményebb nemzetközi környezetben kitűnnek "a politikai megfontolások által befolyásolt" szakpolitikai elegy sérülékenységei.

Tavaly augusztusban egy másik globális hitelminősítő, az S&P Global Ratings is negatívra módosította az addigi stabilról Magyarország osztályzatának kilátását, de ezzel egy időben szintén megerősítette a devizában és forintban fennálló rövid és hosszú futamidejű magyar államadósság-kötelezettségek azóta is érvényes "BBB/A-2" szintű - ugyancsak befektetői ajánlású - minősítését.

A harmadik globális hitelminősítő, a Moody's Investors Service továbbra is stabil kilátással tartja nyilván a magyar államadósság-kötelezettségekre érvényes "Baa2" - a Fitch és az S&P szuverén magyar osztályzatával azonos szintű - besorolását.

A kilátás negatívra módosításának pénteki bejelentéséhez fűzött indoklásában a Fitch Ratings hangsúlyozta, hogy a magyarországi infláció a legmagasabbak között van a cég által államadós-besorolásokkal ellátott összes gazdaság között.

A hitelminősítő elemzői úgy vélekednek az indoklásban, hogy az ársapkák nem bizonyultak hatékonynak, növelték viszont az államháztartás költségeit, miközben a monetáris politika transzmissziós funkciójának érvényesülését hátráltatják a jelzáloghitelekre meghirdetett, célzott kamatsapkák.

A Fitch Ratings közölte: várakozása szerint a magyar hazai össztermék (GDP) növekedési üteme az idén 0,4 százalékra lassul a tavalyi évre valószínűsíthető 4,7 százalékról, egyebek mellett azért, mert a továbbra is magas infláció, a csökkenő reálbérek és a gyenge fogyasztói hangulat miatt várhatóan csökken a háztartások fogyasztása.

A hitelminősítő előrejelzése szerint

az átlagos magyarországi infláció az idei év egészében 17,6 százalék lesz, vagyis meghaladja a cég által hasonló besorolással nyilvántartott gazdaságok idei átlagos inflációjának 5,7 százalékra valószínűsíthető mediánütemét.

A Fitch Ratings azzal számol, hogy a harmonizált fogyasztói árindex éves összevetésű emelkedési üteme 25 százalék körül tetőzik az idei első negyedévben, és 2023 első felében is 20 százalék felett marad. A cég ugyanakkor az év végére - elsősorban a belépő bázishatások nyomán - meredeken lassuló inflációra számít: prognózisa szerint a harmonizált árindex éves növekedési üteme 2023 végén 6 százalék lesz.

A Fitch elemzői az államháztartási hiány mérséklődésével is számolnak: pénteki előrejelzésük szerint a deficit az idén a GDP-érték 4,3 százalékára csökken a tavalyi évről várt 6,1 százalék után.

A hitelminősítő várakozása szerint ezzel párhuzamosan folytatódik a bruttó államadóság-ráta csökkenése is: a cég arra számít, hogy a hazai össztermékhez mért államadósság 2026-ra 65 százalék környékére süllyed a tavalyi évre valószínűsíthető 73,5 százalékról.

Az államadósság-ráta csökkenésének elsődleges okai között lesz az erőteljes nominális GDP-növekedés és az államháztartási deficit mérséklődése - áll a Fitch Ratings elemzésében.

A hitelminősítő hangsúlyozza, hogy a magyar bankrendszer továbbra is stabil, nyereségessége az idén várhatóan javul a tavalyihoz képest, bár az eszközminőség mérsékelten romolhat, miután a teljes kinnlevőség-portfolión belül valószínűleg 5 százalék környékére emelkedik a nem teljesítő követelések aránya a tavalyi harmadik negyedévben mért 3,4 százalékról.

A Fitch idei felülvizsgálati menetrendjében Magyarország a pénteki osztályzati elbírálás után június 23-án, majd december 15-én szerepel ismét. Az S&P jövő péntekre, utána július 7-re, végül december 8-ra jelölte ki a magyar szuverén osztályzatok idei vizsgálati időpontjait. A Moody's 2023-ra szóló felülvizsgálati menetrendjében Magyarország először március 3-án, majd szeptember 1-én kerül sorra. A három cég mindegyike 2016 óta a befektetésre ajánlott osztályzati sávban tartja nyilván Magyarországot.

Pénzügyminisztérium: a háború és a szankciós válság ellenére is befektetésre ajánlja Magyarországot a Fitch Ratings

Megerősítette Magyarország befektetésre ajánlott besorolását a Fitch Ratings hitelminősítő, a veszélyes nemzetközi környezet miatt ugyanakkor stabilról negatívra változtatta az adósbesoroláshoz tartozó kilátást. A hitelminősítő pozitívan értékeli, hogy a kormány jelentősen csökkenti az államadósságot és az államháztartási hiányt, emellett kiemelik, hogy a magyar gazdaság az év egészét tekintve elkerülheti a recessziót. Magyarország továbbra is befektetésre ajánlott kategóriában szerepel mindhárom nagy hitelminősítőnél - áll a Pénzügyminisztérium (PM) által az MTI-hez eljuttatott közleményben.

Mint írják, a hitelminősítő kiemeli a magyar kormány hiánycsökkentéssel kapcsolatos elkötelezettségét és tovább javuló államadósságszinttel számol.

"A Fitch úgy látja, hogy Magyarország elkerüli a recessziót: 2022-ben 4,7 százalékos, az idei évben pedig 0,4 százalékos GDP-növekedésre számít. Hozzáteszik: a magyar bankrendszer stabilitása szintén hozzájárult az adósbesorolás megerősítéséhez."

A hitelminősítő az elmúlt évek során pozitívan nyilatkozott Magyarország gazdasági alapjainak erősségéről és ellenállóképességéről, elismerve a koronavírus-válság utáni gyors gazdasági újraindítás eredményeit - hangsúlyozzák. A mostani kilátásmódosítás azt mutatja, hogy az Európai Bizottság által keltett politikai viták, a háború és a szankciós energiaválság okozta bizonytalanságok a hitelminősítői értékelésekben is megjelennek, kiemelten a régiós országokban - olvasható a PM közleményében.

A Fitch Ratings Csehország és Szlovákia esetében is stabilról negatívra rontotta minősítésük kilátásait, nagyrészt a régiós energiapiaci bizonytalanságok miatt, illetve az alternatív gázforrásokhoz való hozzáférés alapján - fűzik hozzá.

"Magyarország a baloldali kormányzás gazdasági kudarca miatt befektetésre nem ajánlott kategóriába került több hitelminősítőnél is, majd a polgári kormány sikeres gazdaságpolitikájának eredményeként 2016/2017-től kezdődően több felminősítés is történt. Az elmúlt évtized munkájának köszönhető, hogy a világjárvány után és a háború idején is mindhárom nagy hitelminősítő befektetésre ajánlja Magyarországot" - zárul a PM közleménye.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Kiderült, ki a tulajdonosa annak a luxus Mercedesnek, amit Lázár János használ
A kisbusz üzemeltetése márciustól október közepéig 4,88 millió forintba került, ami nagyjából havi 600 ezer forint.


Kiderült, ki biztosítja Lázár János felsőkategóriás Mercedes V-osztályú kisbuszát: a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány (JNFA). Ezt a miniszter egy lakossági fórumon mondta el hvg.hu-nak.

A tárca korábban csak annyit közölt a 2025-ben forgalomba helyezett autóról, hogy nem az állam adja, az üzembentartó a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF). A HVG kérdésére elárulták,

a négykerékhajtású, 237 lóerős kisbusz üzemeltetése márciustól október közepéig 4,88 millió forintba került, ami nagyjából havi 600 ezer forint.
A V-osztály induló ára 38 millió forint, a kocsi a megszokott minisztériumi flottából is kilóg. A kisbusz olykor Lázár fiát is szállítja.

A Jövő Nemzedék Földje Alapítványt 2021-ben hozta létre a magyar állam. Célja a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. működtetése és fejlesztése, valamint a magyar mezőgazdaság modernizációjának elősegítése. Az alapítvány kuratóriumának elnöke Lázár János, aki korábban kormánybiztosként felügyelte a Ménesbirtok állami feladatainak koordinálását.

A mezőhegyesi ménesbirtok mellé 2022-ben az alapítvány megkapott 8,5 ezer hektár termőföldet és 15 milliárd forintot, a tavalyi beszámoló szerint 2024-ben ebből 450 millió forintot szabadítottak fel az alapítvány céljaira.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Dobrev Klára a Szőlő utcai ügyről: Kizárt, hogy egy egyszerű osztályvezető-helyettes döntése miatt feljelentések tömege tűnik el valahol egy papírkosárban
Dobrev Klára a TISZA Párttal való viszonyáról és a Zsolti bácsi-ügyről is nyilatkozott. Röviden válaszolt arra is, hogy köze volt-e Magyar Péter politikai felemelkedésének Gyurcsány Ferenc visszavonulásához.


Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke a Blikknek adott interjújában fejtette ki véleményét az aktuális politikai helyzetről, amelyben kitért a TISZA Párthoz fűződő viszonyára, a Szőlő utcai botrányra és volt férje, Gyurcsány Ferenc visszavonulására is. Az ellenzéki politikus szerint pártja nem változtat az irányvonalán, de nyitott az együttműködésre, még ha más pártoktól erre egyelőre nem is lát fogadókészséget.

Az ellenzéki térfél legaktuálisabb kérdése az új szereplővel, Magyar Péterrel való viszonya volt. Dobrev szerint a TISZA Pártra és annak vezetőjére is szükség van a kormányváltáshoz, és ő maga nyitott lenne a közös munkára.

„Én mindenkivel együttműködök, aki Orbán rendszerét akarja leváltani, és demokrata, azaz elismeri, hogy nem egypárti teljhatalmat szeretnénk” – hangsúlyozta. Hozzátette viszont: úgy érzi, a TISZA Párt részéről ez az ajtó egyelőre zárva van, mégis, ő „örök optimista” a kérdésben.

Kiemelte, hogy létezik egy jelentős szavazói réteg, amely elutasítja a jelenlegi kormányt, de különböző okokból nem tud a TISZA-ra szavazni, és őket is képviselni kell.

A DK által napirenden tartott Szőlő utcai üggyel kapcsolatban Dobrev Klára továbbra is kitart amellett, hogy a botrányban magas rangú politikai érintettség sejthető. Meggyőződését egyszerű logikai érvvel támasztotta alá.

„Józan paraszti ésszel kizárt, hogy egy egyszerű osztályvezető-helyettes döntése miatt feljelentések tömege tűnik el valahol egy papírkosárban”. Szerinte az ellenzék feladata, hogy ne hagyja annyiban az ügyet, amíg a kormány „sunnyog”, és nem ad érdemi válaszokat.

Az interjúban szóba került volt férje, Gyurcsány Ferenc lemondása is a DK elnöki pozíciójáról, és felmerült a kérdés, hogy ehhez köze volt-e Magyar Péter politikai felemelkedésének. Dobrev Klára erre röviden, de egyértelműen válaszolt.

„Ez Gyurcsány Ferenc döntése volt. A politika közrejátszott, az biztos, de ez az ő döntése volt, úgyhogy tiszteletben kell tartani azt.”

A volt kormányfő 2025 májusában jelentette be, hogy lemond a Demokratikus Koalíció elnöki tisztségéről, frakcióvezetői posztjáról, országgyűlési képviselői mandátumáról, és visszavonul a közélettől. Ezzel egyidejűleg Dobrev Klára közölte, hogy hosszú éveken át tartó házasságuk is véget ért. A sajtóban ezután felmerültek híresztelések Gyurcsány Ferenc állítólagos viszonyáról, mire Dobrev személyes hangvételű bejegyzésében csalódottságát fejezte ki a sajtó hozzáállása miatt, és hangsúlyozta, hogy politikusként hozzászokott a támadásokhoz, de a családját érintő ügyek különösen érzékenyen érintik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter elárulta a választási menetrendet: november 17-től jelöltbemutatók, november 30-án a 106 név leleplezése
Országos mozgósítás indul, önkénteseket és megfigyelőket toboroznak. Magyar úgy véli, az online térben „közpénz-milliárdokból” gyártott hamis videók és „orosz és kínai trollfarmok” támogatásával zajlik a lejáratásuk.
- szmo.hu
2025. november 03.



"Eddig is tudtuk, hogy az oroszok nemcsak a spájzban vannak, hanem már jelen vannak a nappalinkban, vagy épp a Külügyminisztérium szerverein és a Karmelita füstös szobáiban is" - írta Magyar Péter a közösségi oldalán vasárnap este.

A TISZA Párt vezetője arról számolt be, hogy pártja applikációját az indulása óta folyamatosan támadják. Azzal zárt, hogy hétfőn reggel tájékoztatást ad az ügyről:

Magyar végül egy Facebook-videót tett ki, amelyben azt állította, hogy „ellenséges listázás” történt, mert szerinte tömegesen hozták nyilvánosságra a Tiszavilág applikáció felhasználóinak adatait. Úgy fogalmazott, nem adatszivárgásról, hanem „ártó szándékú támadásról” van szó.

Azt mondta, informatikai rendszereik hónapok óta folyamatos támadás alatt állnak, és állítása szerint nemzetközi hálózatok segítik az Orbán-kormány hatalomban tartását. Úgy véli, az online térben „közpénz-milliárdokból” gyártott hamis videók és „orosz és kínai trollfarmok” támogatásával zajlik a lejáratásuk.

Szerinte a mostani ügy célja a megfélemlítés, a TISZA jelöltállításának akadályozása. A bejegyzésben úgy fogalmazott: „meg akarnak minket félemlíteni”, de a közösségét összetartásra kérte.

A videóban bírálta a hatóságokat is, mert állítása szerint tőlük nem vár védelmet vagy gyors kivizsgálást. Azt ígérte, hogy egy későbbi politikai fordulat esetén „a törvény teljes szigorával” vonnák felelősségre a szerinte érintetteket.

Magyar azt is közölte, hogy a jelöltállítási menetrendet – állítása szerint – a biztonság érdekében módosítják. Szerinte a 3–3 jelöltet választókerületenként 2025. november 17-én mutatják be, az első körös szavazás 2025. november 23–24-én, a második 2025. november 25–27. között lesz, a 106 jelölt bejelentését pedig 2025. november 30-ra tervezi.

Állítása szerint a szavazást a Tiszavilág applikáció helyett a Nemzethangja.hu oldalon tartanák. Úgy fogalmazott, erre „B- és C-tervvel” is készültek.

A Tisza Párt eredeti jelöltállítási menetrendje szerint szeptember 30-ig minden választókerületben három jelöltet ajánlottak volna a helyi Tisza-szigeteknek. Ezt követően a jelöltek bemutatkoztak volna, és együtt dolgoztak volna a helyi közösségekkel. A Tisza Világ applikáción keresztül a szigetek tagjai november 3–9. között rangsorolták volna a három jelöltet, majd november 10–16. között a választókerületben élő választópolgárok dönthettek volna a két versenyben maradt jelölt közül. 

A politikus szerint azért is tolják november közepére a bemutatást, hogy – állítása szerint – a „mindenre képes” hatalomnak kevesebb ideje legyen támadni a rendszereiket. Azt mondta, vártak arra is, hogy a Fidesz megnevezze jelöltjeit, de szerinte ez eddig nem történt meg.

A videóban arra kérte a követőit, hogy ne hátráljanak meg, és szerinte „már csak 160 nap van hátra”. Úgy fogalmazott: „mutassuk meg együtt, hogy nem félünk, és hogy mi vagyunk a többség”.

Magyar történelmi párhuzamot is említett: szerinte 1956 öröksége kötelezi támogatói közösségét. Úgy vélte, a mostani időszak „a végjáték kezdete”, és „innen már nincs hova hátrálnunk”.

Az állításokhoz technikai részleteket nem közölt, kormányzati vagy fideszes reakciót nem idézett.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Hadházy: két hónap alatt nem építette vissza a MÁV a leégett zajvédő falat Tatán
A politikus szerint a falra felkúszó, nem irtott gaz lángra lobbanása miatt éghetett le a zajvédő fal. A képviselő azt írta, a MÁV nem ad információt, az önkormányzat nem lép.


Hadházy Ákos új Facebook-bejegyzésében a MÁV-ot bírálta, szerinte a vasúttársaság „két hónapja nem képes visszaépíteni néhány méter zajvédő falat”. A politikus állítja, hogy a szerkezet a MÁV hibája miatt égett le.

A posztban úgy fogalmazott,

a falra felkúszó, nem irtott gaz gyulladhatott meg „egy meghibásodott fékberendezéstől, esetleg eldobott cigarettától”.

Hadházy szerint ez is azt mutatja, hogy a karbantartás elégtelen volt. Állítása szerint a tatai Tompa Mihály utca végén lakók „az orruk előtt” kénytelenek elviselni „a bécsi fővonal teljes forgalmát”, és ez csak akkor csendesebb, „amikor éppen nem omlott össze az egész valamilyen szokásos üzemzavar miatt”. A politikus azt írta ideiglenes megoldásról sincs hír.

Hadházy szerint a MÁV „semmilyen információt nem ad”, az önkormányzat pedig „csak vonogatja a vállát, mivel a falak a MÁV területén vannak”. Úgy állítja, a felelősség tologatása miatt a helyiek maradnak a fokozott zajterheléssel.

A politikus a bejegyzésben szélesebb kontextust is említ:

„A múlt héten Lázár bejelentette, hogy 400 milliárdért építenek gyorsvasutat Ferihegyre.” Ezzel szemben szerinte „közben kiderült, hogy egy év alatt nem tudnak megjavítani 150 méter (!) töltést Veszprémnél”.

A poszt végén azt írta: „Most meg azt látjuk, hogy 20 méter zajvédő fal is meghaladja a képességeiket...” Hadházy összegzése szerint a kormányzati nagyberuházási tervekkel szemben a mindennapi fenntartási feladatok elvégzése is akadozik – legalábbis ő így látja.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk