„Hülyék voltunk, hogy visszaadtuk Dániának” – Trump Davosban is követelte Grönlandot, és vámháborúval fenyegette Európát

Kiderült, mi okozhatta a tavaly októberben, 29 éves korában váratlanul elhunyt Daniel Naroditsky amerikai sakknagymester halálát. Az észak-karolinai orvosszakértői hivatal friss toxikológiai jelentése szerint a halál beálltakor stimulánsok és pszichoaktív anyagok kombinációja volt a szervezetében – írja a 24.hu.

Naroditsky holttestére tavaly október 19-én talált rá két közeli sakkozó barátja, Oleksandr Bortnyk nagymester és Peter Giannatos a sportoló charlotte-i otthonában. Azért mentek el hozzá, mert a nagymester nem reagált a hívásaikra és üzeneteikre. A rendőrség már akkor közölte, hogy túladagolás vagy öngyilkosság történhetett, és az idegenkezűséget kizárták.

A sakknagymester a halálát megelőző időszakban rossz lelkiállapotban volt, miután a neves sakkozó, Vlagyimir Kramnyik bizonyíték nélkül azzal vádolta meg, hogy online játszmái során sakkprogramot használt. Kramnyik a haláleset után kiadott közleményében úgy fogalmazott: „Azok a kísérletek, amelyek ezt a tragikus eseményt közvetlenül a nevemmel próbálják összekapcsolni, átlépik az alapvető emberi erkölcs minden határát.”

A szövetség azt is jelezte, hogy Naroditsky emlékére díjat vagy elismerést kíván létrehozni.

Naroditsky családja a Charlotte Chess Centeren keresztül kiadott közleményében azt kérte, hogy „Emlékezzünk Danielre a sakkjáték iránti szenvedélyéért és szeretetéért, valamint azért az örömért és inspirációért, amit mindannyiunknak nap mint nap adott.”

Megdöbbent egy háromgyerekes édesapa, amikor fél évvel azután, hogy nagycsaládossá váltak és beköltöztek új otthonukba, azt tapasztalta, hogy a gázszámlájuk egy fikarcnyit sem csökkent. Pedig beadta a nagycsaládos gázárkedvezményre vonatkozó igényét, amit a Magyar Államkincstár jóvá is hagyott. Csalódnia kellett azonban, a valóság nem igazolta a várakozásait – írta a 24.hu. A határozatban egyértelműen szerepelt:

A rejtély kulcsa a kedvezmény elszámolásának módjában rejlik. Minden lakossági ügyfélnek alanyi jogon jár évi 63 645 megajoule kedvezményes árú gáz. Ez átlagos fűtőértékkel számolva körülbelül 1729 köbméternek felel meg. A kedvezményes mennyiséget az úgynevezett rezsiévre, azaz az adott év augusztus 1. és a következő év július 31. közötti időszakra kell érteni. A nagycsaládosokat ezen felül illeti meg a többletkedvezmény: három gyermek esetén további 22 086 megajoule, amivel a teljes kedvezményes keretük 85 731 megajoule-ra (nagyjából 2329 köbméterre) emelkedik. Minden további gyermek után plusz 11 043 megajoule kedvezményes mennyiség jár.

Az MVM a számlázás során ugyanis először mindig az alanyi jogon járó, 63 645 megajoule-os keretet érvényesíti időarányosan.

A cikkben szereplő családnál azonban éppen ez a feltétel nem teljesült. Fél év adatai alapján az éves fogyasztásukat 1500 köbméterre becsülik, ami jócskán az alanyi jogon járó 1729 köbméteres kedvezményes határ alatt van. Mivel a fogyasztásuk nem éri el azt a szintet, ahol a többletkedvezmény életbe lépne, számukra a nagycsaládos státusz nem hoz kézzelfogható anyagi előnyt a gázszámlán.

A kedvezményt akkor tudnák érvényesíteni, ha 1729 és 2329 köbméter közötti mennyiséget használnának fel évente. Ebben az esetben annyit nyernének, hogy az alapkeret feletti részért sem a rezsicsökkentett díj több mint hétszeresébe kerülő piaci árat kellene fizetniük. Ennél olcsóbb azonban a gáz számukra semmiképpen nem lehet.

– vonta le a következtetést az édesapa.

Orbán Viktor rezsistoppot hirdetett szerdán. A miniszterelnök a kormányülés után jelentette be, hogy az extrém hidegre való tekintettel: "januári rezsistopot vezetünk be. Ez azt jelenti, hogy a januári fűtésnél jelentkező többletfogyasztás költségét a családoktól a kormány átvállalja."

A hírre Magyar Péter a közösségi oldalán reagált. A TISZA Párt vezetője azt írta:

A politikus szerint a kormányzati bejelentés egy félmegoldás, és erre is heteket kellett várni. Ugyanakkor: "rengeteg magyar családnak semmilyen segítséget nem jelent a brutálisan megemelkedett fűtési költségeknél". Úgy vélte, hogy ez a javaslat "a több százezer legszegényebb családot ismét semmibe veszi".

A TISZA Párt elnöke közölte, hogy korményra kerüléseük esetén milyen intézkedéseket terveznek:

"A most bejelentett intézkedésen túl:

A TISZA-kormány bevezeti az áramnál és gáznál is a rezsicsökkentett áron elfogyasztható mennyiség automatikus megemelését extrém hideg időjárásban.

A TISZA-kormány radikálisan csökkenti a rendszerhasználati díjat.

A TISZA-kormány duplájára fogja emelni a szociális tűzifakeretet.

A TISZA-kormány a tűzifa áfáját 27%-ról 5%-ra csökkenti.

A TISZA-kormány a rezsicsökkentést ki fogja terjeszteni a tűzifára is" - áll a bejegyzésében.

Magyar azt írta, hogy a miniszterelnök szerdai bejelentése "csak egy sebtapasz, egy extrán rövidtávú segítség a magyar emberek egy része számára: nem oldja meg annak a sok százezer családnak a problémáját, akik rosszul szigetelt, elavult fűtési rendszerekkel rendelkező épületben laknak".

Majd kitért a tűzifa-problémára is. Közölte, hogy Magyarországon 1,5 millióan részben vagy egészben tűzifával fűtenek. "A tűzifa ára 2010 óta a háromszorosára nőtt. Orbánék 2019 óta nem emelték a szociális tűzifakeret összegét. Orbán Viktor hazugságával szemben sok településen problémás a tűzifa ellátás és rengeteg honfitársunk jéghideg lakásokban és házakban próbálja túlélni az óriási fagyokat" - tette hozzá.

A többletköltség átvállalásról pedig úgy vélekedett: "Orbán arról is hazudik, hogy a kormány vállalja át a januári többletköltséget. Talán a miniszterek dobják össze ennek a költségét? Á, dehogy."

Szerinte

- zárta bejegyzését Magyar Péter.

Nagy többséggel, 499 igennel szavazta meg szerdán az Európai Parlament azt a 90 milliárd eurós ukrajnai hitelcsomagot, amely egy olyan megoldással valósul meg, hogy abból Magyarország kimaradhat. A döntés lényege, hogy a tagállamok egy csoportja úgynevezett megerősített együttműködés keretében adja a pénzt, így a hitel nem ró pénzügyi kötelezettséget sem Magyarországra, sem Csehországra és Szlovákiára – írta a Telex.

A hitelről még decemberben született politikai alku az állam- és kormányfők testületében, az Európai Tanácsban. Akkor abban állapodtak meg, hogy a kölcsön fedezetét a közös uniós költségvetés mozgástere, vagyis a tervezett bevételek és a valós kiadások közti biztonsági tartalék adja. Az eredeti elképzelés szerint a hitelhez a befagyasztott orosz vagyont használták volna fel, amihez nem is kellett volna egyhangú döntés, a terv azonban főleg a leginkább érintett Belgium ellenállása miatt megbukott.

A javaslatot a magyar képviselők közül egyedül a DK politikusai támogatták. „A magyar jobboldal – kormányon és ellenzékben egyaránt – elárulta Ukrajnát” – jelentette ki egy Facebook-posztban Dobrev Klára. A DK elnöke szerint a hitelnek „nem az európai adófizetők pénze a fedezete, hanem a lefoglalt orosz vagyon. Vagyis Oroszországnak kellene fizetnie a háború rombolásáért – magyaroknak egy fillérbe sem kerül, mégis ezt akadályozták meg.” Ezzel szemben a Fidesz–KDNP, a Tisza Párt és a Mi Hazánk képviselői is ellenezték a javaslatot. Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke korábban azzal indokolta pártja álláspontját, hogy „nem támogatjuk Európa és hazánk további eladósítását.” Orbán Viktor miniszterelnök pedig a decemberi csúcs után úgy fogalmazott: „A közvetlen háborús veszélyt elkerültük, a brüsszeli hadikölcsönből kimaradunk.”

A szerdai parlamenti szavazás fontos lépés volt, de a folyamat ezzel nem ért véget. A kölcsön folyósításához még módosítani kell a közös költségvetési rendeletet is, amihez a tagállami kormányok egyhangú döntése szükséges. A Bizottság tervei szerint a kifizetések a második negyedévtől indulhatnak el Ukrajna felé.