Így lehetsz sikeres előadó
Biztosan te is találkoztál már TED-es előadással, amit ismerősök megosztottak valamilyen csatornán, mert érdekesnek találták. Ugye, hogy mennyire más volt egy-egy ilyen prezentáció, mint amivel általában találkozhatunk az egyetemen, egy konferencián, vagy a munkahelyen? Megkerestük Mányai Csabát, a TEDx Danubia konferenciák kurátorát, hogy eláruljon néhány kulisszatitkot és tippet adjon, hogyan lehet akár belőled is jó előadó.
Arra koncentráljunk, milyen hatást akarunk elérni
"A TED-es előadásforma kulcsa az, hogy ahelyett, hogy azt helyezné előtérbe, hogy mi az, amit el kell mondanunk, inkább arra fókuszál, hogy hogyan lehet érdemi hatást elérni. Ebben benne van az a felismerés, hogy a hatás egyszerre intellektuális és érzelmi. Az is, hogy minden előadás egyfajta utazás, amire az előadó invitál, és mire a végére érünk, vagy van hatása vagy nincs. De ami a döntő lehet, hogy sokkal inkább azt tapasztalják az emberek, hogy egyszerre informál és szórakoztat egy ilyen előadás."
Mányai Csaba, a TEDx Danubia kurátora
... lenne egy nap, ahol más szemmel láthatnád világot? Novemberben ismét egy egész nap TEDx élmény a Müpában, ahol a „Mi lenne ha ...” kérdést járjuk körbe.
Egy egyszerű kérdést, amely eljátszik a lehetetlennel, és új értelmet ad a lehetségesnek. Túlmutat a szokványos, mindennapi kényelmes gondolkodáson. Feltéve, ha a kényelem helyett a megértést választjuk. Ha „előre becsomagolt” világunkban hajlandók vagyunk a dolgok mögé tekinteni. Ennek szellemében november 13-án egy újabb egész napos érzelmi és intellektuális utazás vár a TEDxDanubián.
Jelentkezni ezen az oldalon tudsz.
A csilivili technika még nem minden
"Ha valaki igazán fontos dologról beszél, ha valaki úgy jött oda, hogy van mondanivalója, amit meg akar osztani másokkal, és az a hallgatóság számára is fontos, akkor odafigyelünk. Hogy ezt hogyan lehet ha úgy tetszik show-elemekkel látványosabbá, izgalmasabbá tenni, az az extra, a hab a tortán. De nem emiatt figyelünk oda, az a füst , és nem a tűz.
A diákat én alapvetően nem is tekinteném csilivili kiegészítőknek. Szerencsés esetben a diák tökéletes kiegészítői a tartalomnak, a diák tudnak beszélni. Az egy elhibázott lépés, ha csak azt akarjuk illusztrálni a diával, amit amúgy is elmondunk. Ennek egy minősített esete, ha csak felírjuk a diákra a mondandónkat. Ha nem teszi többé dia azt, amit mondunk, akkor nincs értelme használnunk."
Joós Andrea előadása a 2015-ös TEDx Danubia konferencián jó példa arra, hogy nem kell feltétlenül flikk-flakk egy sikeres előadáshoz
Tóth Árpád énektanár, karnagy pedig az idei TEDx Danubia konferencián mutatta meg, mit is jelent az előadó varázsa
Hétköznapi élethelyzetekben is jól jön a hatékony előadásmód
"Nem is gondolnánk, de tele vagyunk olyan helyzetekkel, amikor érdemes az előadói technikákra építeni, mert sok minden egyszerűen a kommunikációról szól. Ha valaki megérti, hogy ahhoz, hogy valakire hassunk, annak érzelmi és intellektuális vetületei is vannak, és ezekkel együttesen kell dolgoznunk, akkor ez a tudatosság befolyásolni tudja, hogy hogyan formáljuk a mondanivalónkat. Ez akkor tud jól működni, ha szánunk valamennyi időt arra, hogy átgondoljuk a mondandónkat és felkészüljünk. Fontos, hogy megértsük a saját sztorinkat, megértsük azt, hogy mit szeretnénk kiváltani vele az emberekből, másoknak miért lehet érdekes, mert ez a tanulási folyamat az előadói képességek fejlesztése mellett is sokat adhat nekünk.”
Bárki képes lehet TED-es módon előadni
„Ez arról szól, hogy megértsük és megismerjük, hogy mi kik vagyunk, mi a mondanivalónk, hogyan szeretnénk előadni, és a kulcs az, hogy hogyan merjük megengedni azt, hogy ez megjelenjen a színpadon. Amikor ezek a dolgok találkoznak, akkor furcsamód mindenki elkezd odafigyelni. Rengeteg emberrel dolgoztam már együtt, és az a tapasztalatom, hogy már három alkalommal, amikor rászánjuk az időt a felkészülésre, nagy eredményeket lehet elérni.
Hogy mondjak egy egyszerű kritériumot: abból az emberből lehet jó TED-es előadó, aki tud többé-kevésbé jól viccet mesélni. Tehát aki úgy érzi, hogy megnevettetett már pár másik embert egy buliban, az jó eséllyel lehet jó előadó is."
1. Fordítsuk meg azt, amit megszoktunk! Ne azzal kezdjük, hogy diákat gyártunk, és aztán mi magunk leszünk a narrátorai a sokszor jegyzettípusú diáinknak. Azzal kezdjük, hogy gondoljuk végig, mi a sztorink, mi a mondanivalónk, és a diákat ennek a támogatásaként alkossuk meg. Ez átalakítja az egész előadásunk dinamikáját.
2. Fontos a kezdés. Gondoljunk arra, milyen a kezdése egy jégtánckűrnek. Amikor az elkezdődik, az elkezdődik. Legyen ez így az előadásnál is. Nem szépen lassan belemelegedünk, hanem erős mondással teremtsük meg rögtön az elején a közönséggel a kapcsolatot. Aztán persze kell, hogy jöjjön a mondanivaló, de éles és erős kezdésben érdemes gondolkodni.
3. A felkészülés nem megspórolható. Arra érdemes készülni, hogy nem az a kulcs, hogy felkészültem-e arra, hogy tudom, hogy mit akarok mondani, hanem hogy felkészültem-e arra, hogy megosszam-e azt, ami bennem van. Azért kell felkészülni, hogy amikor már színpadon áll az ember, ne arra menjen el az energia, hogy azon gondolkozzunk, úristen, mit is kell mondani, mert az bezárja az embert és megfosztja attól a lehetőségtől, hogy érdemi kommunikációba kerüljön a közönséggel.
