Így gyülekeznek az emberek Magyar Péter pártjának évértékelő és országértékelő eseményére
A Tisza Párt évértékelője a párt elmúlt egy évének, az ország egy évének az értékelése is lesz egyben. A fő programpont délután négykor Magyar Péter beszéde lesz.
A Hungexpó területén tartja a Tisza Párt az első nagy rendezvényét - évértékelő és rszágértékelő címmel, az egész napos programra több ezer embert várnak Magyar Péterék.
A programok már délelőtt elkezdődnek, Köszöntőt Tarr Zoltán EP-képviselő mond, fél 11-kor lép majd a színpadra. Még délelőtt elkezdődik Magyar vidék, magyar kincs Európában címmel egy beszélgetés, amelynek moderátora maga Magyar Péter lesz. Lesz EP-kerekasztal is majd, de szó lesz a biztonságpolitikáról és a sportról is.
16 órától kezdődik majd a fő programpont, Magyar Péter évértékelő beszéde.
A Hungexpó területén tartja a Tisza Párt az első nagy rendezvényét - évértékelő és rszágértékelő címmel, az egész napos programra több ezer embert várnak Magyar Péterék.
A programok már délelőtt elkezdődnek, Köszöntőt Tarr Zoltán EP-képviselő mond, fél 11-kor lép majd a színpadra. Még délelőtt elkezdődik Magyar vidék, magyar kincs Európában címmel egy beszélgetés, amelynek moderátora maga Magyar Péter lesz. Lesz EP-kerekasztal is majd, de szó lesz a biztonságpolitikáról és a sportról is.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Vitézy Dávid a Facebook-oldalán számolt be arról, hogy a Fővárosi Közgyűlés ellenszavazat nélkül elfogadta a Podmaniczky Mozgalom javaslatát. A döntés értelmében Budapest kiáll a sajtó- és véleményszabadság mellett. A javaslat 29 igen szavazatot kapott, míg az MSZP és a Párbeszéd jelenlévő képviselői nem szavaztak.
Ez azt jelenti hogy Szentkirályi Alexandra, a Fidesz frakcióvezetője és társai is az igen gombot nyomták meg.
A politikus bejegyzésében azt írta: „Bármilyen meglepő is ez, ebben a törvény elfogadását megelőző, zavaros helyzetben örülünk ennek, és fontosnak tartjuk, hogy Budapest érdekei és egyben Magyarország alkotmányos alapértékei mellett a javaslatunk nyomán ekkora egyetértésben tudott kiállni a Fővárosi Közgyűlés”.
A közgyűlés által elfogadott nyilatkozat szerint
„minél inkább sokszínű a nyilvánosság, minél nagyobb esélye van a különböző véleményeknek hasonló súllyal megjelenni a közbeszédben, annál inkább képes az ország védekezni a külső befolyásszerzéssel szemben.
A Fővárosi Közgyűlés ezért a leghatározottabban kiáll a sajtó- és véleményszabadság mellett, és ellenzi annak korlátozását”.
A dokumentumban hangsúlyozták azt is, hogy „csak olyan átláthatósági szabályok elfogadhatóak, amelyek az adott szektor minden szereplőjére egységesen vonatkoznak, és nem alkalmasak diszkriminatív, a sajtó-, a szólás- és véleményszabadság hatalmi vagy pártpolitikai szempontok szerinti korlátozására”.
A közgyűlés egyértelművé tette azt is, hogy „a Fővárosi Közgyűlés meggyőződése, hogy mind Magyarország, mind Budapest biztonsága és fejlődése szempontjából létfontosságú, hogy az ország az Európai Unió tagja maradjon, a tagságunk ne kérdőjeleződjön meg”.
Bár a szöveg tudatosan kerülte az aktuálpolitikai felhangokat, abból – és a benyújtás idejéből – nehéz arra következtetni, hogy nem a Fidesz „átláthatósági törvénynek” nevezett nagytakarítási törvényjavaslatára reagált.
Vitézy Dávid a Facebook-oldalán számolt be arról, hogy a Fővárosi Közgyűlés ellenszavazat nélkül elfogadta a Podmaniczky Mozgalom javaslatát. A döntés értelmében Budapest kiáll a sajtó- és véleményszabadság mellett. A javaslat 29 igen szavazatot kapott, míg az MSZP és a Párbeszéd jelenlévő képviselői nem szavaztak.
Ez azt jelenti hogy Szentkirályi Alexandra, a Fidesz frakcióvezetője és társai is az igen gombot nyomták meg.
A politikus bejegyzésében azt írta: „Bármilyen meglepő is ez, ebben a törvény elfogadását megelőző, zavaros helyzetben örülünk ennek, és fontosnak tartjuk, hogy Budapest érdekei és egyben Magyarország alkotmányos alapértékei mellett a javaslatunk nyomán ekkora egyetértésben tudott kiállni a Fővárosi Közgyűlés”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A Honvédelmi Minisztérium (HM) Ruszin-Szendi Romulusz „ukrajnázós hangfelvételeit” is kész bemutatni a honvédelmi és rendészeti bizottság rendkívüli, zárt ülésén - közölte a tárca csütörtökön az MTI-vel.
Azt írták: Magyarország történetében példátlan, hogy egy ellenzéki pártról kiderül, hogy „az ukrán titkosszolgálatok befolyása alá került”.
A HM kész minden támogatást megadni ahhoz, hogy Ruszin-Szendi Romulusz volt vezérkari főnök ukrán kapcsolatai tisztán láthatóvá váljanak - tették hozzá.
Közölték: a minisztérium kész bemutatni a Ruszin-Szendi Romulusz „ukrajnázós felszólalásáról” készült NATO-hangfelvételeket és dokumentumokat a honvédelmi és rendészeti bizottság jövő heti, rendkívüli zárt ülésén.
Hozzáfűzték, hogy a zárt ülés keretében a bizottsági tagok betekinthetnek a rendelkezésre álló magyar és NATO-dokumentumokba, amelyek alapján kiderült, hogy a volt vezérkari főnök nem képviselte a mandátumában szereplő hivatalos, békepárti magyar álláspontot.
A tárca tudatta: bemutatják azt a hangfelvételt is, amelyen elhangzik a volt vezérkari főnök Szlava Ukrajini (Dicsőség Ukrajnának) kijelentése.
A Honvédelmi Minisztérium (HM) Ruszin-Szendi Romulusz „ukrajnázós hangfelvételeit” is kész bemutatni a honvédelmi és rendészeti bizottság rendkívüli, zárt ülésén - közölte a tárca csütörtökön az MTI-vel.
Azt írták: Magyarország történetében példátlan, hogy egy ellenzéki pártról kiderül, hogy „az ukrán titkosszolgálatok befolyása alá került”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Tagadja a Honvédelmi Minisztérium állításait a Ruszin-Szendi mellett kiálló, függőséggel megvádolt alezredes
A leszerelt alezredes sajátos Facebook-bejegyzésben reagált a Honvédelmi Minisztérium „függőségével” kapcsolatos megnyilvánulására. Egyebek mellett leírta, hogy nem dohányzik, nem drogozik, nem iszik töményet és sört is csak módjával fogyaszt
„A tegnapi posztomban leírtakat változatlanul fenntartom. Ruszin tábornok urat talpig becsületes, hazáját feltétel nélkül szerető embernek tartom. Hiszem, hogy az ellene felhozott vádak csupán izzadtságszagú koholmányok, és biztos vagyok benne, hogy az állomány jelentős része sem gondolja ezt másképp. A hazugság nem válik igazsággá pusztán azért, mert sokszor ismételgetik.
Aki a tegnapi posztom utolsó bekezdését a fennálló rend erőszakos megdöntésére irányuló kísérletének értékeli, annak agyára ment a békepártiság” – írta Balázsi Zoltán, aki reagált a Honvédelmi Minisztérium vele kapcsolatos információira is.
„13 és fél éve nem dohányzom. Nem drogozok. Nem iszok töményet, sört is csak módjával, mert vigyáznom kell a cukromra. Egy káros szenvedélyem van, az a fene nagy igazságérzetem, de ezt valahogy majd csak kigurulom...A HM-nek és a kormányzatnak azt ajánlom, hogy értékeljék fölül a Harcosok Klubja tagjainak toborzási elveit, mert
micsoda dolog az, hogy egy 14 éve nyugdíjba vonult, függőségekkel küzdő alezredes egy posztja nagyobbat fut a neten, mint két szakasznyi krumplihuszár egyheti görcsölése összesen…”
- tette hozzá.
„A hatóság állásfoglalást, döntést csak konkrét vizsgálat lezárultával tud hozni, ha minden szükséges eljárási cselekményt elvégzett. Azonban annyi megállapítható, hogy
amennyiben valóban azonosítható személyről van szó, akkor a GDPR alapján különleges adatnak minősül az egészségügyi vagy mentális állapot
- erről beszélt a Klubrádiónak Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke annak kapcsán, hogy a Honvédelmi Minisztérium, amikor Ruszin-Szendi Romoluszt támadta, kiadta az alezredes szenzitív adatát.
Mint már hírt adtunk róla, Ruszin-Szendi Romulusz szerdán a Facebook-oldalán osztotta meg Balázsi Zoltán leszerelt alezredes neki címzett levelét, amely a volt tábornok szerint erőt ad neki a folytatáshoz és megmutatja az igazi barátságot. Balázsi ebben egyebek mellett arról írt, számára „érthetetlen és megdöbbentő az a gyomorforgató rágalomcunami, amit rázúdítottak olyan emberek, akik a bokájáig sem érnek fel Ruszin-Szendi Romulusz tábornok úrnak.” Hozzátette, az állomány döntő többsége Ruszin-Szendi mellett áll, és nem haboznak a védelmére kelni.
A Honvédelmi Minisztérium erre úgy reagált szintén a Facebookon: „Ruszin-Szendi mai posztja egy kétségbeesett terelés arról a példátlanul súlyos botrányról, hogy ő és Magyar Péter bizonyítottan szoros kapcsolatban állnak az ukrán titkosszolgálattal. A Tisza Párt az ukrán titkosszolgálat befolyása alatt áll, a mai sajtóhírek szerint pedig Ruszint egy fegyverkereskedő milliárdos vásárolta be a Tiszába. Most kétségbeesésében egy 14 éve leszerelt, függőségekkel küzdő nyugdíjasba kapaszkodik. Ruszin-Szendi és megbízói hiába bíznak a Magyar Honvédség megosztásában, vele ellentétben a magyar katonák Magyarország békéjére esküdtek fel, nem Ukrajna dicsőségére".
„A tegnapi posztomban leírtakat változatlanul fenntartom. Ruszin tábornok urat talpig becsületes, hazáját feltétel nélkül szerető embernek tartom. Hiszem, hogy az ellene felhozott vádak csupán izzadtságszagú koholmányok, és biztos vagyok benne, hogy az állomány jelentős része sem gondolja ezt másképp. A hazugság nem válik igazsággá pusztán azért, mert sokszor ismételgetik.
Aki a tegnapi posztom utolsó bekezdését a fennálló rend erőszakos megdöntésére irányuló kísérletének értékeli, annak agyára ment a békepártiság” – írta Balázsi Zoltán, aki reagált a Honvédelmi Minisztérium vele kapcsolatos információira is.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A Partizán megbízásából készített reprezentatív kutatás szerint a magyarok többsége úgy véli, hogy a kormány az új törvényjavaslattal a kritikus médiát és civil szervezeteket szeretné elhallgattatni. A válaszadók 52 százaléka gondolta így, míg 26 százalék szerint a cél az átláthatóság növelése és a külföldi befolyás megakadályozása, írta a Telex.
A 21 Kutatóközpont május 22. és 27. között végezte a kutatást telefonon, ezer fő megkérdezésével. A minta országosan reprezentatív volt, és a kisebb torzításokat életkor, iskolai végzettség és lakóhely alapján súlyozták. A felmérés hibahatára plusz-mínusz három százalék, de részminták esetén ez nagyobb is lehet.
A kutatásban azt is vizsgálták, mennyire ismerik az emberek az úgynevezett „közélet átláthatóságáról” szóló törvényjavaslatot,
amelyet Halász János fideszes országgyűlési képviselő nyújtott be május 14-én. A válaszadók 44 százaléka sokat, 33 százalék valamit hallott a javaslatról, 23 százalék pedig egyáltalán nem értesült róla. A leginkább tájékozott korcsoport a 18–29 éveseké volt: 50 százalékuk számolt be arról, hogy sokat hallott a törvénytervezetről.
A tájékozottság a végzettséggel is összefügg. Azok közül, akik sokat hallottak a javaslatról, 64 százalék felsőfokú végzettséggel, 48 százalék érettségivel, 34 százalék érettségi nélküli középfokú végzettséggel, 24 százalék pedig alapfokú végzettséggel rendelkezik. Azoknál, akik nem hallottak róla, mindössze 8 százalék felsőfokú végzettségű, 19 százalékuknak van érettségije, 32 százalékuknak középfokú végzettsége érettségi nélkül, 39 százalékuknak pedig alapfokú végzettsége van.
Területi megoszlás szerint a fővárosiak (63 százalék) és a megyei jogú városokban élők (55 százalék) tájékozottabbak a témában. A legnagyobb arányban a falvakban, községekben élők (30 százalék) számoltak be arról, hogy nem hallottak a törvényjavaslatról.
A válaszadók 46 százaléka teljesen, 9 százalék inkább nem ért egyet a törvényjavaslattal. Tíz százalék inkább egyetért, míg 17 százalék teljes mértékben támogatja azt. A Fidesz szavazói körében 49 százalék teljesen, 25 százalék inkább egyetértett a javaslattal, míg 2-2 százalék nem, vagy inkább nem értett egyet vele. A Tisza párt szimpatizánsainak 92 százaléka szerint a törvény célja az elhallgattatás, 86 százalékuk egyáltalán nem értett egyet a javaslattal, 10 százalékuk inkább nem értett egyet, és 1 százalékuk inkább egyetértett vele. Olyan válaszadó nem volt, aki teljes mértékben támogatta volna azt.
Ahogy már írtunk róla,
a törvényjavaslat célja, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal jegyzékbe vehesse azokat a külföldről támogatott szervezeteket, amelyek szerinte veszélyeztetik Magyarország szuverenitását.
Az így listára került szervezetek nem gyűjthetnek adó 1 százalékot, és minden támogatóról teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatot kell kérniük, amely igazolja, hogy a pénz nem külföldről származik. Ez alól az uniós pályázati támogatások sem jelentenek kivételt.
A törvény kötelezővé tenné, hogy a listára került szervezetek vezető tisztségviselői, alapítói és ellenőrző testületi tagjai vagyonnyilatkozatot tegyenek, és kiemelt közszereplőként szerepeljenek. Ha felmerül a gyanú, hogy a szervezet külföldi támogatást fogadott el, akkor a pénzmosás elleni szerv a támogatás 25-szörösének megfelelő bírságot szabhat ki, amit 15 napon belül be kell fizetni. A bírságból származó összegek, valamint a megszűnt szervezetek vagyona a Nemzeti Együttműködési Alapba kerül. A hivatal helyszíni ellenőrzést is tarthat, amely során hozzáférhet iratokhoz, számítógépekhez, adathordozókhoz, és másolatokat is készíthet. A folyamat során kérheti a rendőrség segítségét is.
A Partizán megbízásából készített reprezentatív kutatás szerint a magyarok többsége úgy véli, hogy a kormány az új törvényjavaslattal a kritikus médiát és civil szervezeteket szeretné elhallgattatni. A válaszadók 52 százaléka gondolta így, míg 26 százalék szerint a cél az átláthatóság növelése és a külföldi befolyás megakadályozása, írta a Telex.
A 21 Kutatóközpont május 22. és 27. között végezte a kutatást telefonon, ezer fő megkérdezésével. A minta országosan reprezentatív volt, és a kisebb torzításokat életkor, iskolai végzettség és lakóhely alapján súlyozták. A felmérés hibahatára plusz-mínusz három százalék, de részminták esetén ez nagyobb is lehet.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
