A Honvédelmi Minisztérium szerint Ruszin-Szendi Romulusz egy függőségekkel küzdő nyugdíjasba kapaszkodik
A korábbi vezérkari főnök egy volt alezredes levelét osztotta meg, aki kiáll mellette a támadások ellenére. A Honvédelmi Minisztérium szerint ez csak terelés az ukrán kapcsolatokról.
Ahogy már hírt adtunk róla, Ruszin-Szendi Romulusz egy korábbi alezredes, Balázsi Zoltán levelét osztotta meg szerdán a Facebook-oldalán. A volt tábornok azt írta, a levél erőt ad számára a folytatáshoz, és szerinte az igazi barátságot is megmutatja.
A leszerelt alezredes a levelében úgy fogalmazott: „érthetetlen és megdöbbentő az a gyomorforgató rágalomcunami, amit rázúdítottak olyan emberek, akik a bokájáig sem érnek fel Ruszin-Szendi Romulusz tábornok Úrnak.” Hozzátette, hogy
az állomány döntő többsége Ruszin-Szendi mellett áll, és nem haboznak a védelmére kelni.
A Honvédelmi Minisztérium közösségi oldalán reagált a posztra. Azt írták:
„Ruszin-Szendi mai posztja egy kétségbeesett terelés arról a példátlanul súlyos botrányról, hogy ő és Magyar Péter bizonyítottan szoros kapcsolatban állnak az ukrán titkosszolgálattal.”
A minisztérium bejegyzése szerint a Tisza Párt az ukrán titkosszolgálat befolyása alatt áll, a sajtóhírek alapján pedig egy fegyverkereskedő milliárdos vásárolta be Ruszint a pártba. Úgy fogalmaztak: „Most kétségbeesésében egy 14 éve leszerelt, függőségekkel küzdő nyugdíjasba kapaszkodik. Ruszin-Szendi és megbízói hiába bíznak a Magyar Honvédség megosztásában, vele ellentétben a magyar katonák Magyarország békéjére esküdtek fel, nem Ukrajna dicsőségére.”
Az ügy kapcsán Kósa Lajos is megszólalt szerdán este, és arról beszélt, innen már csak egy lépés egy katonai puccs.
Ahogy már hírt adtunk róla, Ruszin-Szendi Romulusz egy korábbi alezredes, Balázsi Zoltán levelét osztotta meg szerdán a Facebook-oldalán. A volt tábornok azt írta, a levél erőt ad számára a folytatáshoz, és szerinte az igazi barátságot is megmutatja.
A leszerelt alezredes a levelében úgy fogalmazott: „érthetetlen és megdöbbentő az a gyomorforgató rágalomcunami, amit rázúdítottak olyan emberek, akik a bokájáig sem érnek fel Ruszin-Szendi Romulusz tábornok Úrnak.” Hozzátette, hogy
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Milliárdokat kaszált külföldről a kormányközeli Mediaworks, mégis nagyon kicsi a nyereség
Hiába folyt be 57 milliárd forint a Mediaworkshöz, a cég majdnem veszteséges lett. A kiadások nőttek, a támogatások elapadtak, a haszon pedig szinte teljesen eltűnt.
A Mediaworks Hungary Zrt. tavaly 57 milliárd forintos árbevételt ért el, ami alig maradt el a 2023-as 57,2 milliárdtól. A bevétel négy fő területről származott: az online tevékenység 12,6 milliárdot hozott, a nyomtatott lapok értékesítése 11,9 milliárdot tett ki, a hirdetésekből kicsivel több mint 11 milliárd forint folyt be, a nyomdai szolgáltatások pedig 10 milliárd forintot hoztak, összegezte a 444.
A hirdetési bevételek csökkenést mutattak: míg 2023-ban közel 15 milliárd forintot tettek ki, 2024-re ennél alacsonyabb összeget könyvelt el a cég ezen a soron.
A társaság exportból származó árbevétele 2,5 milliárd forint volt.
A legtöbb pénz Szlovákiából érkezett (több mint 1 milliárd forint), ezt követte Írország 723 millióval és Románia 463 millióval. Emellett az Egyesült Államokból 62 millió, Szingapúrból 1,8 millió, a Virgin-szigetekről pedig kicsivel több mint 1 millió forint származott.
Az egyéb bevételek viszont jelentősen csökkentek: a 2023-as 3,2 milliárd forint után 2024-ben már csak 1,3 milliárdot könyveltek el. Ennek egyik oka az volt, hogy nem volt elengedett követelés, másrészt
a támogatások összege is visszaesett – míg korábban meghaladta az 1 milliárdot, tavaly csupán 50 millió forintot tüntettek fel ezen a soron.
A költségek emelkedtek: az anyagjellegű ráfordítások 35,8 milliárdról 36,8 milliárdra nőttek, a személyi jellegű kiadások pedig 16 milliárd után már 18 milliárd forintot tettek ki.
Ennek eredményeként a vállalat üzemi szinten 444 millió forintos veszteséget könyvelt el.
Ezt azonban kompenzálta a MédiaLog-DMHM Kft.-től érkező 886 millió forintos osztalék, így végül 321 millió forintos nyereséggel zárták az évet. Ez az eredmény jelentősen elmaradt a 2023-as 3,3 milliárd forintos profittól.
A Mediaworks Hungary Zrt. tavaly 57 milliárd forintos árbevételt ért el, ami alig maradt el a 2023-as 57,2 milliárdtól. A bevétel négy fő területről származott: az online tevékenység 12,6 milliárdot hozott, a nyomtatott lapok értékesítése 11,9 milliárdot tett ki, a hirdetésekből kicsivel több mint 11 milliárd forint folyt be, a nyomdai szolgáltatások pedig 10 milliárd forintot hoztak, összegezte a 444.
A hirdetési bevételek csökkenést mutattak: míg 2023-ban közel 15 milliárd forintot tettek ki, 2024-re ennél alacsonyabb összeget könyvelt el a cég ezen a soron.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Vitézy Dávid a Facebook-oldalán számolt be arról, hogy a Fővárosi Közgyűlés ellenszavazat nélkül elfogadta a Podmaniczky Mozgalom javaslatát. A döntés értelmében Budapest kiáll a sajtó- és véleményszabadság mellett. A javaslat 29 igen szavazatot kapott, míg az MSZP és a Párbeszéd jelenlévő képviselői nem szavaztak.
Ez azt jelenti hogy Szentkirályi Alexandra, a Fidesz frakcióvezetője és társai is az igen gombot nyomták meg.
A politikus bejegyzésében azt írta: „Bármilyen meglepő is ez, ebben a törvény elfogadását megelőző, zavaros helyzetben örülünk ennek, és fontosnak tartjuk, hogy Budapest érdekei és egyben Magyarország alkotmányos alapértékei mellett a javaslatunk nyomán ekkora egyetértésben tudott kiállni a Fővárosi Közgyűlés”.
A közgyűlés által elfogadott nyilatkozat szerint
„minél inkább sokszínű a nyilvánosság, minél nagyobb esélye van a különböző véleményeknek hasonló súllyal megjelenni a közbeszédben, annál inkább képes az ország védekezni a külső befolyásszerzéssel szemben.
A Fővárosi Közgyűlés ezért a leghatározottabban kiáll a sajtó- és véleményszabadság mellett, és ellenzi annak korlátozását”.
A dokumentumban hangsúlyozták azt is, hogy „csak olyan átláthatósági szabályok elfogadhatóak, amelyek az adott szektor minden szereplőjére egységesen vonatkoznak, és nem alkalmasak diszkriminatív, a sajtó-, a szólás- és véleményszabadság hatalmi vagy pártpolitikai szempontok szerinti korlátozására”.
A közgyűlés egyértelművé tette azt is, hogy „a Fővárosi Közgyűlés meggyőződése, hogy mind Magyarország, mind Budapest biztonsága és fejlődése szempontjából létfontosságú, hogy az ország az Európai Unió tagja maradjon, a tagságunk ne kérdőjeleződjön meg”.
Bár a szöveg tudatosan kerülte az aktuálpolitikai felhangokat, abból – és a benyújtás idejéből – nehéz arra következtetni, hogy nem a Fidesz „átláthatósági törvénynek” nevezett nagytakarítási törvényjavaslatára reagált.
Vitézy Dávid a Facebook-oldalán számolt be arról, hogy a Fővárosi Közgyűlés ellenszavazat nélkül elfogadta a Podmaniczky Mozgalom javaslatát. A döntés értelmében Budapest kiáll a sajtó- és véleményszabadság mellett. A javaslat 29 igen szavazatot kapott, míg az MSZP és a Párbeszéd jelenlévő képviselői nem szavaztak.
Ez azt jelenti hogy Szentkirályi Alexandra, a Fidesz frakcióvezetője és társai is az igen gombot nyomták meg.
A politikus bejegyzésében azt írta: „Bármilyen meglepő is ez, ebben a törvény elfogadását megelőző, zavaros helyzetben örülünk ennek, és fontosnak tartjuk, hogy Budapest érdekei és egyben Magyarország alkotmányos alapértékei mellett a javaslatunk nyomán ekkora egyetértésben tudott kiállni a Fővárosi Közgyűlés”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A Partizán megbízásából készített reprezentatív kutatás szerint a magyarok többsége úgy véli, hogy a kormány az új törvényjavaslattal a kritikus médiát és civil szervezeteket szeretné elhallgattatni. A válaszadók 52 százaléka gondolta így, míg 26 százalék szerint a cél az átláthatóság növelése és a külföldi befolyás megakadályozása, írta a Telex.
A 21 Kutatóközpont május 22. és 27. között végezte a kutatást telefonon, ezer fő megkérdezésével. A minta országosan reprezentatív volt, és a kisebb torzításokat életkor, iskolai végzettség és lakóhely alapján súlyozták. A felmérés hibahatára plusz-mínusz három százalék, de részminták esetén ez nagyobb is lehet.
A kutatásban azt is vizsgálták, mennyire ismerik az emberek az úgynevezett „közélet átláthatóságáról” szóló törvényjavaslatot,
amelyet Halász János fideszes országgyűlési képviselő nyújtott be május 14-én. A válaszadók 44 százaléka sokat, 33 százalék valamit hallott a javaslatról, 23 százalék pedig egyáltalán nem értesült róla. A leginkább tájékozott korcsoport a 18–29 éveseké volt: 50 százalékuk számolt be arról, hogy sokat hallott a törvénytervezetről.
A tájékozottság a végzettséggel is összefügg. Azok közül, akik sokat hallottak a javaslatról, 64 százalék felsőfokú végzettséggel, 48 százalék érettségivel, 34 százalék érettségi nélküli középfokú végzettséggel, 24 százalék pedig alapfokú végzettséggel rendelkezik. Azoknál, akik nem hallottak róla, mindössze 8 százalék felsőfokú végzettségű, 19 százalékuknak van érettségije, 32 százalékuknak középfokú végzettsége érettségi nélkül, 39 százalékuknak pedig alapfokú végzettsége van.
Területi megoszlás szerint a fővárosiak (63 százalék) és a megyei jogú városokban élők (55 százalék) tájékozottabbak a témában. A legnagyobb arányban a falvakban, községekben élők (30 százalék) számoltak be arról, hogy nem hallottak a törvényjavaslatról.
A válaszadók 46 százaléka teljesen, 9 százalék inkább nem ért egyet a törvényjavaslattal. Tíz százalék inkább egyetért, míg 17 százalék teljes mértékben támogatja azt. A Fidesz szavazói körében 49 százalék teljesen, 25 százalék inkább egyetértett a javaslattal, míg 2-2 százalék nem, vagy inkább nem értett egyet vele. A Tisza párt szimpatizánsainak 92 százaléka szerint a törvény célja az elhallgattatás, 86 százalékuk egyáltalán nem értett egyet a javaslattal, 10 százalékuk inkább nem értett egyet, és 1 százalékuk inkább egyetértett vele. Olyan válaszadó nem volt, aki teljes mértékben támogatta volna azt.
Ahogy már írtunk róla,
a törvényjavaslat célja, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal jegyzékbe vehesse azokat a külföldről támogatott szervezeteket, amelyek szerinte veszélyeztetik Magyarország szuverenitását.
Az így listára került szervezetek nem gyűjthetnek adó 1 százalékot, és minden támogatóról teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatot kell kérniük, amely igazolja, hogy a pénz nem külföldről származik. Ez alól az uniós pályázati támogatások sem jelentenek kivételt.
A törvény kötelezővé tenné, hogy a listára került szervezetek vezető tisztségviselői, alapítói és ellenőrző testületi tagjai vagyonnyilatkozatot tegyenek, és kiemelt közszereplőként szerepeljenek. Ha felmerül a gyanú, hogy a szervezet külföldi támogatást fogadott el, akkor a pénzmosás elleni szerv a támogatás 25-szörösének megfelelő bírságot szabhat ki, amit 15 napon belül be kell fizetni. A bírságból származó összegek, valamint a megszűnt szervezetek vagyona a Nemzeti Együttműködési Alapba kerül. A hivatal helyszíni ellenőrzést is tarthat, amely során hozzáférhet iratokhoz, számítógépekhez, adathordozókhoz, és másolatokat is készíthet. A folyamat során kérheti a rendőrség segítségét is.
A Partizán megbízásából készített reprezentatív kutatás szerint a magyarok többsége úgy véli, hogy a kormány az új törvényjavaslattal a kritikus médiát és civil szervezeteket szeretné elhallgattatni. A válaszadók 52 százaléka gondolta így, míg 26 százalék szerint a cél az átláthatóság növelése és a külföldi befolyás megakadályozása, írta a Telex.
A 21 Kutatóközpont május 22. és 27. között végezte a kutatást telefonon, ezer fő megkérdezésével. A minta országosan reprezentatív volt, és a kisebb torzításokat életkor, iskolai végzettség és lakóhely alapján súlyozták. A felmérés hibahatára plusz-mínusz három százalék, de részminták esetén ez nagyobb is lehet.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A Honvédelmi Minisztérium (HM) Ruszin-Szendi Romulusz „ukrajnázós hangfelvételeit” is kész bemutatni a honvédelmi és rendészeti bizottság rendkívüli, zárt ülésén - közölte a tárca csütörtökön az MTI-vel.
Azt írták: Magyarország történetében példátlan, hogy egy ellenzéki pártról kiderül, hogy „az ukrán titkosszolgálatok befolyása alá került”.
A HM kész minden támogatást megadni ahhoz, hogy Ruszin-Szendi Romulusz volt vezérkari főnök ukrán kapcsolatai tisztán láthatóvá váljanak - tették hozzá.
Közölték: a minisztérium kész bemutatni a Ruszin-Szendi Romulusz „ukrajnázós felszólalásáról” készült NATO-hangfelvételeket és dokumentumokat a honvédelmi és rendészeti bizottság jövő heti, rendkívüli zárt ülésén.
Hozzáfűzték, hogy a zárt ülés keretében a bizottsági tagok betekinthetnek a rendelkezésre álló magyar és NATO-dokumentumokba, amelyek alapján kiderült, hogy a volt vezérkari főnök nem képviselte a mandátumában szereplő hivatalos, békepárti magyar álláspontot.
A tárca tudatta: bemutatják azt a hangfelvételt is, amelyen elhangzik a volt vezérkari főnök Szlava Ukrajini (Dicsőség Ukrajnának) kijelentése.
A Honvédelmi Minisztérium (HM) Ruszin-Szendi Romulusz „ukrajnázós hangfelvételeit” is kész bemutatni a honvédelmi és rendészeti bizottság rendkívüli, zárt ülésén - közölte a tárca csütörtökön az MTI-vel.
Azt írták: Magyarország történetében példátlan, hogy egy ellenzéki pártról kiderül, hogy „az ukrán titkosszolgálatok befolyása alá került”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
