Igényelte a háromgyerekes anyáknak járó adómentességet, Orbán Viktortól kapott levelet egy édesanya

Két, egymást alig egy percen belül követő, rendkívül erős földrengés rázta meg szerda este Venezuelát, a rengések épületeket döntöttek romba a fővárosban, Caracasban. Az Egyesült Államok Földtani Szolgálata a legmagasabb, vörös riasztást adta ki, jelezve, hogy nagy valószínűséggel jelentős a halálos áldozatok száma és a gazdasági kár – írta a BBC.

A katasztrófát egy ritka szeizmikus duplázódás okozta: magyar idő szerint csütörtökön 0:04-kor először egy 7,2-es erősségű rengés pattant ki Morón térségében, körülbelül 22 kilométeres mélységből. Ezt alig 39 másodperccel később egy még erősebb, 7,5-ös magnitúdójú rengés követte, amelynek epicentruma Yumarétól délkeletre, sekélyebben, mindössze 10 kilométeres mélységben volt. A rengéshullámokat a szomszédos Kolumbiában is érezni lehetett.

Caracasból az első órákban pánikról és hatalmas pusztításról érkeztek hírek. Több lakóépület részben vagy teljesen összeomlott, az utcákat porfelhő borította be, a távközlés és az áramszolgáltatás pedig a város jelentős részén megszűnt.

Egy helyi lakos, a kelet-caracasi Coro Martinez a Reutersnek a rengés erejéről számolt be.

Egy másik szemtanú arról beszélt, hogy „az épületemben több fal is felhasadt, illetve repedések keletkeztek”.

A kormány azonnal reagált a katasztrófára. Delcy Rodríguez megbízott elnök országos televíziós beszédben rendkívüli állapotot hirdetett. Lezárták a caracasi Simón Bolívar nemzetközi repülőteret, leállították a fővárosi metrót és a gázszolgáltatást, valamint mozgósították az összes egészségügyi dolgozót. Az oktatási intézményekben többnapos szünetet rendeltek el. A hatóságok megkezdték a mentést a romok alatt rekedtek után kutatva.

A rengések után a Cunami Figyelmeztető Központ rövid időre riadót adott ki Venezuelára, valamint az Amerikai és a Brit Virgin-szigetekre, de ezt később visszavonták, miután kizárták egy nagyobb szökőár veszélyét.

A hivatal szerint a következő órákban és napokban erős utórengésekre, valamint földcsuszamlásokra kell számítani.

Venezuela földrajzi fekvése miatt szeizmikusan aktív terület, története során több pusztító földrengés is érte. 1812-ben egy 7,7-es erősségű rengés szinte a földdel tette egyenlővé Caracast, 1967-ben pedig egy 6,6-os rengés okozott súlyos károkat és követelt több száz életet.

Orbán Viktor volt miniszterelnök másodjára is elvesztette a 24.hu ellen indított helyreigazítási perét, miután a Fővárosi Törvényszék szerdán a megismételt eljárásban is elutasította a keresetét. A bíróság a politikusra terhelte a 84 ezer forintos illetéket és a 234 ezer forintos perköltséget is – írta a 24.hu.

A per tárgya a lap egy két évvel korábbi cikke volt, amelyben a SPAR-vezér, Hans Reisch egy külföldi szaklapnak adott interjúját szemlézték. Reisch ebben arról beszélt, hogy a miniszterelnök azt kérte tőle, engedje meg egy rokonának, hogy befektessen a cég magyarországi leányvállalatába, valamint hogy a SPAR-csoport a kisajátítástól tartva vagyont von ki az országból.

Az ítélet szerint a sajtó feladata nem a nyilatkozatok tartalmának utólagos bizonyítása, a testület ezért így fogalmazott: „Mindezen körülmények között a bíróság nem várta el annak bizonyítását, hogy Magyarország volt miniszterelnöke valóban megkérte a SPAR vezetőjét, hogy a családtagja befektethessen a cégcsoport magyar leányvállalatába vagy sem. Egy ilyen bizonyítást elvárni nem csupán a sajtószabadságot korlátozó lépés volna a bíróság részéről, de egyben lehetetlen követelményt állít a sajtószervvel szemben, ami felvetné a tisztességes eljáráshoz való jog sérelmét is”.

A 24.hu korábban első fokon már megnyerte a pert, ám azt az ítéletet a Fővárosi Ítélőtábla megsemmisítette, így került sor a megismételt eljárásra.

A SPAR-ügyben a volt miniszterelnök több sajtópert is indított, vegyes sikerrel. Míg a Klubrádióval szemben pert nyert, addig az Economx, az Index és az RTL ellen indított eljárásokat elvesztette, a 444.hu-val szembeni keresetétől pedig elállt. Ugyanakkor a Kúria több esetben számára kedvező döntést hozott: a Pécsi Stop és a Hírklikk ügyében is megsemmisítette az alsóbb fokú, sajtónak kedvező ítéleteket, és helyreigazításra kötelezte a lapokat.

Pénteken befejezi működését a Megafon: a Media1 információi szerint ma megszűnik az utolsó dolgozó munkaviszonya is a kormánypárti véleményvezéreket tömörítő központnál. A lap egy belső forrásra hivatkozva azt írja, a teljes leépítést két hullámban hajtották végre, az első csoport múlt vasárnap, a második pedig pénteken távozik, a folyamat összesen 55-57 embert érint.

A cég irodáit már felszámolták, a bútorokat és egyéb eszközöket eladták – tudta meg a Media1. A portál szerint hasonló folyamat zajlott a Digitális Szuverenitási Központnál is, ahol szintén értékesítettek bútorokat és technikai felszereléseket.

A teljes leállásig ellentmondásos belső kommunikáció vezetett. A Fidesz április 12-i választási vereségének estéjén Dukász Magor, a Megafon egyik vezetője még a folytatásról beszélt a stábnak. Egy későbbi értekezleten azonban már arról volt szó, hogy változások jönnek, a munkatársak pedig szembesítették a vezetést a téves győzelmi előrejelzésekkel. Ekkor merült fel az is, hogy a jövőben közösségi finanszírozásra állhatnak át.

A végleges döntésről Kovács István ügyvezető április 21-én tájékoztatta a munkatársakat: közölte, hogy ha nem találnak megoldást a finanszírozásra, május 21-én bejelentik a csoportos létszámleépítést. Ez május 21-én meg is történt.

A távozó dolgozók a törvény szerint járó végkielégítést kapták meg, egységes, bővebb juttatási csomag nem volt. A forrás szerint a munkavállalók körében különösen nagy visszhangot váltott ki, hogy éppen ebben az időszakban jelentek meg hírek Dukász Magor érdekeltségeinek jelentős nyereségéről.

A szervezet több mint 300 ezer feliratkozóval rendelkező YouTube-csatornája, a Patrióta jövője bizonytalan, bár a csatorna főszerkesztője a borítókép tanúsága szerint szintén távozik.

A Megafon leépülése egy szélesebb körű folyamat része, amely a teljes jobboldali médiabirodalmat érinti. A választási vereség óta tömeges elbocsátások zajlanak a Mediaworks-nél, a Mandinernél, a PestiSrácok teljes stábját elküldték, a Bors nyomtatott kiadását felfüggesztették, és több más lap működése is megváltozott.

Pénteken országszerte számos kisebb, családi tulajdonban lévő benzinkút zárva tart. A Független Benzinkutak Szövetsége egynapos bezárással tiltakozik, mert állításuk szerint a védett, hatósági árak miatt elviselhetetlen mértékűre nőttek a veszteségeik, a Fidesz-kormány által korábban beígért kárenyhítő támogatást pedig nem kapták meg – írta a Telex. A tiltakozás másik oka egy új törvényjavaslat, amely ellen szintén felemelték a szavukat.

A szövetség attól tart, hogy a Tisza legújabb javaslata alapján „bárki egyszemélyes, korlátlan felhatalmazást kapjon arra, hogy bármikor új hatósági árat vezessen be”, méghozzá ismeretlen okból és mértékben. A szervezet szerint a helyzet már korábban is fenntarthatatlan volt, a vita pedig odáig fajult, hogy 2022-ben több tulajdonos úgy döntött, perli az államot Strasbourgban.

A tiltakozásról holnap, pénteken 11 órakor egy inárcsi töltőállomásnál tartanak sajtótájékoztatót.

A kormányzat korábban azzal indokolta az árszabályozást, hogy az a családokat védi az áremelkedésektől, és a mostani javaslatot is egyfajta válsághelyzeti eszközként kezelnék, amelyet csak piaci sokkok vagy indokolatlan drágulás esetén vetnének be.

A javaslatot élesen kritizálva a szövetség azt is hozzátette, hogy az egyetlen ember szubjektív döntésére bízná több ezer magyar család megélhetését.

A védett áras rendszer idén márciusban indult egy kormányrendelettel, amely az ellátásbiztonság érdekében jelentős mennyiségű üzemanyagot szabadított fel az állami stratégiai készletekből. Május közepén újabb, 575 millió liter felszabadításáról döntöttek, rögzített nagykereskedelmi árakkal.

A Független Benzinkutak Szövetsége szerint azonban a tartalékkészletből felszabadított üzemanyaghoz sokan nem, vagy csak késve jutottak hozzá, ami több helyen ellátási problémákhoz és időszakos bezárásokhoz vezetett. A szövetség szerint ez a modell hosszú távon működésképtelen, a pénteki akcióval pedig erre a helyzetre és az új törvényjavaslat veszélyeire kívánják felhívni a figyelmet.