Meghökkentő tények a hőségről, amiről sok embernek fogalma sincs
Perzselő forróság, strand, Balaton, izzadás, elpilledés. A nyári kánikula jól ismert kellékeit mindannyian ismerjük, ám azt, ami a hőség mögött van, csak kevesen. Az Rtl Klub Fókusz című műsora utánajárt néhány megdöbbentő érdekességnek: elmentek az Országos Meteorológiai Szolgálat Marcell György Főobszervatóriumába, ahol tulajdonképpen mindent mérnek, ami az időjárással, így a kánikulával is együtt jár.
A napsugárzási mérőtoronyban nézik például, hogy milyen erős lesz az UV sugárzás, igaz, itt csak egy becslést adnak meg, hogy a Földre érkező napsugarakat mennyire gyengítik le a légköri tényezők, mondjuk az ózonréteg vagy a felhők. A valódi bejövő UV-sugárzást egy ennél jóval precízebb módszerrel mérik, amely a sugarat elektromos árammá alakítja át, így lesz mérhető. A módszer érdekessége, hogy Albert Einstein találta ki, ezért kapta a Nobel-díjat.
De kiderült az is, hogy az állomási hőmérő régen egyszerű higanyos volt, ma viszont már egy platinaszál, amelynek a hőséggel szembeni ellenállását mérik - ez a fizikai törvényszerűség adja meg a minden eddiginél pontosabb hőmérsékleti adatot.
Végül azt is megtudtuk, hogy tegnap, azaz kedden nem is volt olyan meleg: 1917-ben ugyanezen a napon 39,4 fok volt Magyarországon, de volt már ezen a napon kifejezett zima is, 11,8 fok. Ahogy arról mi is beszámoltunk, a hőség pár napig még biztosan folytatódik, igaz, heves zivatarok, sőt jégesők is tarkíthatják, viszont így is jobban járunk, mint Európa többi része, ahol hetek óta tombol a kánikula. Portugáliában a hétvégén akár 50 fok is lehet.