SZEMPONT

Hogyan vált rémálommá 450 ember álomnyaralása? – Az utasok a Wizz Airt okolják

Nem csillapodnak a kedélyek a madeirai út miatt. Az utasok csak Teneriféig jutottak, aztán az erős szélre hivatkozva visszahozták őket Budapestre. Most pedig még azért is fizetniük kell, hogy lemondhassák a visszaútra megváltott foglalásukat.

Kiss András cikke, Címlapkép: Pixabay - szmo.hu
2023. április 13.

Nehéz vadabb utazási rémálmot elképzelni annál, amit azoknak kellett átélni, akik április elején a Wizz Airrel próbáltak eljutni Madeirára. A légitársaság gépe ugyanis április 4-én az erős szél miatt többszöri kísérlet után sem tudott leszállni a sziget repülőterén, ezért végül Tenerifén landolt.

Így akik a gépen utaztak nem jutottak el az örök tavasz szigetének is nevezett üdülőhelyre, akik pedig ezzel a géppel tervezték a visszautat, azok ott rekedtek. Így összesen körülbelül 450 embert érintett az eset.

Lapunk egyik olvasója, aki a gépen utazott, részletesen leírta nekünk, mit élt a sikertelen landolások közben, és hogyan fogadta, amikor több órás várakozás után végül kiderült: nem fog eljutni a szigetre a Wizz Airrel, ugrott az előre eltervezett utazása.

Azonban nem adja fel: szombaton megint megpróbál a légitársasággal eljutni Madeirára.

Szinte mindig rázós a landolás

A Christiano Ronaldóról elnevezett maderai repülőtéren a landolás még a tapasztalt pilóták számára sem egyszerű: a szigeten nem sok vízszintes felület van, a kifutópálya egy része így betonlábon támaszkodik, és egyik oldalról az óceán, a másik oldalról pedig hegyek határolják. A terep mellett az óceáni szelek sem könnyítik meg a dolgukat, a landolás szinte mindig rázós itt.

Április 4-én a Wizz Air Budapestről érkező gépének ez nem is sikerült az erős a szél miatt, így többszöri próbálkozás után végül Tenerifén szállt le 223 utassal fedélzetén.

„Amikor a repülőtér felett köröztünk, sokáig bíztunk abban, hogy végül sikeresen landolhatunk”

– mondta lapunknak a gép egyik utasa, Anna.

Voltak, akik elsírták magukat

A repülő egy órán keresztül körözött a sziget felett, kétszer kísérelte meg a leszállást, de végül inkább tovább repült a körülbelül fél órányira lévő Tenerifére, ahol kevéssel 19 óra után landolt.

„Tanácstalanul álltunk a reptéren, nem tudván, mi lesz velünk. A 220 fős utasközönségből egy körülbelül 50 fősnek tűnő csoporttal együtt várakoztam. Nem tudtuk, hogy hol van a többi utas, és szórványosan jutottunk információkhoz a reptér földi személyzeténél proaktívan érdeklődő utasoknak hála, akik az összecsipegetett információmorzsákat megosztották velünk.”

Anna szerint végül sikerült kideríteni, hogy az utasokat buszokkal szállodákba viszik, ahonnan majd másnap reggel öt órakor indulnak is vissza a reptérre 6-ra, hogy újra elinduljanak Madeira felé.

„Így az érkezés és elindulás között csak arra jutott idő, hogy sietve megvacsorázzak, lezuhanyozzak, 5 órácskát aludjak, majd reggel megint csak sietve összekészüljek, és rohanva egyek egy keveset a reggeliből a buszra szállás előtt.”

A reptéren aztán egy újabb nyolcórás várakozás következett. Anna állítása szerint eközben a Wizz Airtől semmilyen tájékoztatást nem kaptak „sem emailben, sem sms-ben”. A reptér földi személyzete körülbelül óránként bemondta, hogy az indulás csúszik, és csak újabb egy óra múlva tudnak információt adni. Végül 14.10-kor bejelentették:

a gép egyáltalán nem megy Madeirára, helyette 15:00-kor visszafordul Budapestre.

Anna azt írta, hogy az utasoknak így mindössze fél órájuk volt eldönteni, hogy ezzel a géppel elindulnak haza, vagy maradnak Tenerifén, vállalva, hogy innentől minden költséget maguk állnak, beleértve a szállást és a hazafele szóló jegyet is, a helyszínen ugyanis ezt mondták nekik.

„Teljesen ledöbbentem, mert én még ekkor is bizakodó voltam, hogy eljutunk Madeirára. Még arra sem volt időnk, hogy utánanézzünk, van-e kompjárat a két sziget között. Sokan olyan csalódottak voltak, hogy elsírták magukat.”

Anna végül úgy döntött, inkább további költségek nélkül hazautazik Budapestre. Szerinte azonban sokan úgy voltak vele, hogy már legalább „mentik, ami menthető”, és nem hagyják kárba veszni a kivett szabadságot.

A beszállókaput végül 14.50-kor nyitották meg. Anna szerint az utasoknak körülbelül a fele szállt fel vele együtt a gépre, ami végül 16:10-kor indult útnak (ottani idő szerint), és 22:35-kor szállt le Budapesten magyar idő szerint.

Háromszor csekkoltak ki és be

Az érintett utasok azóta létrehoztak egy Facebook-csoportot, aminek már több mint 180 tagja van. Az itteni bejegyzések alapján azoknak sem volt könnyebb a helyzete, akik Madeirán vártak arra, hogy a Wizz Air hazavigye őket.

Az egyik érintett a csoportban azt írta:

„hozzáteszem azt is lehetett olvasni, hogy szombaton mindenki hazajut, na ez se igaz, csomóan vasárnapra meg későbbre kaptak csak helyet valahová, ráadásul az emberek többsége saját költségen, új repjegyek megvásárlása útján! Aki megvette másik gépre a jegyet, az meg csak reménykedhet, hogy hozzájut még a pénzéhez.”

Szerinte „összességében, persze oké”, kaptak szállást és ellátást, és végül pénteken egy mentesítő járatot is küldött értük a Wizz Air, de azt is hozzátette:

„három napon keresztül 7-8 órákat várakoztattak, háromszor mentünk ki a reptérre, háromszor csekkoltunk ki és be a szállodába. Legjobban azzal tudnám összegezni az »élményt«, hogy mi a felszállást tapsoltuk meg”.

A beszámolók alapján azoknak is kijutott még a nehézségekből, akik végül Tenerifén maradtak. Többeknek ugyanis a csomagja végül fent maradt a Budapestre tartó járaton, így a kényszerű tenerifei nyaralást azzal kezdhették, hogy megvegyék a létfontosságú holmikat maguknak.

Elindultak Budapestre, pár óra múlva már landoltak a gépek Madeirán

Anna leginkább azt nehezményezi, hogy az ügy több mint 400 embernek okozott komoly anyagi kárt és óriási csalódást, aminek végső soron szerinte „nem a vis maior időjárási körülmény volt az oka, hanem az, ahogyan a Wizz Air ezt a helyzetet saját döntése alapján kezelte”. Szerinte ugyanis a károkat minimálisra csökkenthették volna, ha egy napnyi várakozás után szerda este átviszik őket Teneriféről Madeirára, az ott várakozókat pedig hazahozzák.

A madeirai reptér honlapja alapján április 4-én 19 óra után, vagyis néhány órával azt követően, hogy a Wizz Air gépe visszaindult Budapestre, a reptéren már le tudtak szállni a gépek.

A flightradar adatai szerint az érintett 9H-WBK azonosítójelű gép pedig a fél 11-es budapesti landolás után másnap reggel 6.50-kor indult újra útnak Athénba.

A Wizz Air operációs központjának gyors döntést kellett hoznia

A Wizz Airtől többek között azt is megkérdeztük, hogy belefért-e volna időben, hogy a gép még néhány órát várakozzon Tenerifén, majd miután lecsendesedett a szél, mégiscsak Madierára vigye az utasokat, majd onnan térjen vissza Budapestre?

Válaszukban erre nem tértek ki, de az elküldött közleményükben azt írták:

„Pilótáink és a Wizz Air operációs központja bízott benne, hogy az időjárási viszonyok másnap reggel lehetővé teszik az utasok továbbszállítását, de sajnos ez nem így történt. A Wizz Air operációs központjának gyors döntést kellett hoznia, hiszen ha a gép továbbra is Tenerifén várja, hogy kedvezőbbé váljon az időjárás, és el tudja szállítani az utasokat Madeirára, a várakozás ideje alatt több, ezzel a géppel beütemezett járatot kellett volna törölni Budapestről. Ezzel pedig még több ember számára lehetetlenítette volna el a hazajutást a húsvéti ünnepekre.”

A légitársaság szerint így az operációs központ

„a legésszerűbb és a legkevesebb utasnak kellemetlen megoldást hozta meg, és visszarendelte a gépet Budapestre, hogy a többi menetrendszerinti járaton elláthassa feladatát”.

A Wizz Air szerint ők minden utast tájékoztattak valamennyi lehetőségről, így többek között arról is, hogy módjukban áll repülőjegyüket átfoglalni. Azt a légitársaság elismerte, hogy akik utazási irodán vagy online közvetítőn keresztül vásárolták meg a jegyüket, azok késve kaphattak tájékoztatást. Az ő esetükben ugyanis közvetlen kontakt hiányában csak a foglalást intéző irodának tudták elküldeni az információkat.

A Facebook-csoportban közzétett beszámolók szerint azonban a Wizz Air még a közvetlenül a légitársaságtól foglalóknak sem küldött semmilyen tájékoztatást erről, sőt, a reptér földi személyzete ennek pont az ellenkezőjét közölte az utasokkal. Anna is azt mondta, hogy bár közvetlenül vette a jegyet a Wizz Airtől, ő sem kapott tájékoztatást.

Van, akit milliós kár ért

Sokan szeretnék teljes egészségben visszakapni a tervezett hazaútra szóló jegyük árát is. Ezzel többen is próbálkoztak, de a beszámolók szerint csak néhány embernek bólintottak rá erre a Wizz Air telefonos ügyfélszolgálatán az elmúlt napokban. A többieket különböző indokokkal elutasították.

Kedden már egységes hozzáállást tapasztalhattak az érdeklődők: a diszpécserek megkérik őket, hogy az igényüket emailen küldjék el. Erre pedig egy sablon válasz érkezik, amelynek a lényege:

nem jogosultak a visszaút jegyárának visszatérítésére, mert az érintett járattal kapcsolatban nem történt változás.

Ez persze igaz is. Ugyanakkor elég abszurd érvelés is egyben, hiszen pont a légitársaság nem vitte el őket Madeirára, így nem sokra mennek egy onnan Budapestre tartó járatra szóló jeggyel.

Így, akik például már rég itthon vannak, de eredetileg csak április 15-én jöttek volna vissza, most a hagyományos módon lemondhatják a foglalásukat – minimum 34 ezer forint ellenében.

Emellett sokan szeretnének kártérítést kapni a lemondott szállásdíj, autóbérlés, vagy más előre lefoglalt, és így kényszerűen törölt program, például egy hajóút miatt is. A Facebook-csoportban ugyanis van, aki azt írta, Madeiráról egy óceánjáróra szállt volna, de az az út is meghiúsult, így milliós kár érte. Többen jelezték a csoportban, hogy a fogyasztóvédelmi hatósághoz fordulnak az ügyben.

Anna bár végtelenül csalódott, ugyanakkor igencsak elszánt is, és egyáltalán nem adta fel, hogy eljusson az örök tavasz szigetére.

„Engem olyan szinten frusztrál, hogy el sem jutottam Madeirára, hogy még azt az óriási békát is lenyeltem, amilyen égbekiáltó méltánytalanságot követett el velünk a Wizz Air, és végül is úgy döntöttem, hogy újrafoglalom a jegyemet.”

Így szombaton délután újra nekivág a tervezett útnak. Igaz, ahogy mondta: a decemberben lefoglalt szállásdíjnak csak egy részét kapta vissza, most pedig már csak ahhoz képest két és félszeres áron tudott foglalni.

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Azt mondta a munkásoknak a debreceni építésvezető, hogy nem jön vonat - de jött, ketten meghaltak, miután a szalagkorláthoz szorította őket a szerelvény

Vádat emelt az ügyészség az építésvezető ellen. A nyomozó hatóság szerint a férfi úgy küldte a munkásokat bejelentés nélkül a sínekhez, hogy a korábbi vágányzár már nem volt érvényben.

KÉK HÍREK

Elsüllyedt egy nő a Velencei-tó iszapjában, drámai mentés lett a vége

Egy 35 éves dunaújvárosi nőt kellett kimenteni a Velencei-tó iszapjából, miután elsüllyedt és nem tudott szabadulni. A segítségére egy szolgálatát épp befejező vízirendőr sietett, aki a szolgálati rádión hallotta a riasztást.

KÉK HÍREK

„Láttam, hogy orrán, száján folyik az alvadt vér” - Holtan vittek haza a betegszállítók a hatvani kórházból egy idős nőt, vizsgálat indult

Rendkívüli haláleset miatt indított közigazgatási eljárást a Hatvani Rendőrkapitányság a 80 éves fekvőbeteg asszony ügyében, akit a család szerint a betegszállítók leszíjazva, ülő testhelyzetben hoztak haza, holtan. A hatvani kórház belső vizsgálatot rendelt el, és állítja, a beteget „fekvő testhelyzetben” utasítással adták át.

Címlapról ajánljuk

SZEMPONT

„Annyit értenek a nukleáris energiához, mint ló a mozijegyhez” – a Paksi Atomerőmű fideszes vezetését bírálta a volt MVM-főnök

Mártha Imre, a Magyar Villamos Művek egykori vezérigazgatója élesen bírálta a paksi atomerőmű jelenlegi vezetését. Szerinte a menedzsment szakmai felkészültsége nem megfelelő, a létesítményt valójában a kétezer fős szakmai stáb működteti.

M.M. / Fotó: ATV/YouTube - szmo.hu
2026. augusztus 06.

Mártha Imre, a Magyar Villamos Művek korábbi vezérigazgatója az ATV Egyenes Beszéd című műsorában beszélt arról a 2018-as leveléről, amelyben már akkor a paksi atomerőmű hűtési problémáira és a Paks II projekt aggályaira hívta fel a figyelmet. A volt MVM-vezér szerint a 2018-as figyelmeztetései bejöttek. Azt mondta, nem örül ennek. A Süli János akkori miniszternek írt levelében két kulcsmondat szerepel, az egyik, hogy „jelenleg üzemelő Paks I végletekig kihasználja a Duna folyóvíz adta hűtési lehetőségeket”, a másik pedig, hogy „egyszerűen nincs és nem is lesz megfelelő mennyiségű víz a Dunában.”

Mártha szerint „az a baj, hogy szerintem most sokkal nagyobb a gond, mint amit a levélben leírtam.”

Kifejtette, hogy a Paks I atomerőmű jelenleg a nyolc turbinából eggyel, a négy reaktorból pedig egy csökkentett teljesítményűvel üzemel, ami egyáltalán nem felel meg a tervezett működési állapotnak. Bár az orosz gépkönyvek említik ezt a lehetőséget, de nem heteken vagy hónapokon át tartó üzemre tervezték. A helyzetet egy hasonlattal írta le:

„Ez olyan, mintha egy Forma 1-es autóval a budapesti belvárosban döcögnénk, megállással indulva, 5 km/órás sebességgel.”

A paksi szakemberek munkáját zseniálisnak nevezte, akik ebben a helyzetben is képesek működtetni az erőművet. Ugyanakkor élesen bírálta az atomerőmű jelenlegi vezetését.

Úgy fogalmazott, az erőmű egy félkatonai szervezet, amelynek élén jelenleg „egy bukott fideszes energiahivatali elnök [Horváth Péter Jánosra gondol - a szerk.] ül, és a felügyelő bizottság élén pedig egy Fidesz által indított országgyűlési képviselő, aki úgy tudom, hogy nem nyerte meg a körzetét [itt pedig Steiner Attilára].”

„Ők ketten szerintem annyit értenek a nukleáris energetikához, mint ló a mozijegyhez. Nem ők viszik a művet. Az a kétezer ember viszi, aki ott éjjel-nappal azon dolgozik, hogy ez az egy turbina és az a fél reaktor terhelés működjön.”

Mártha szerint a kormányzati kommunikáció is ezt tükrözi, mivel a miniszterelnök helyszíni látogatásai során nem a felsővezetőkkel, hanem a műszaki vezérhelyettessel mutatkozik. Úgy véli, egy atomerőmű esetében nem szerencsés, ha törések vannak a menedzsment és a szakszemélyzet között.

A jelenlegi, csökkentett teljesítményű üzemmód fenntarthatóságával kapcsolatban bizonytalanságát fejezte ki. Azt mondta, a blokkvezérlő mérnökök bravúrja, hogy a rendszer így is működik, de abban nem biztos, hogy ez hetekig vagy hónapokig tartható.

A legnagyobb veszélynek azt tartja, ha az utolsó blokk is leállna. „Ha ne adj isten Paks leáll, mert elfogy a víz, akkor egy 2000 megawattos termelőberendezés átfordul az ország egyik legnagyobb fogyasztójává.”

Míg egy működő blokk képes „megfűteni” a másikat az újraindításhoz, a teljes leállás és kihűlés utáni újraindítás rendkívül nehézkes lenne. Egy régi példát említett: „Ez utoljára több mint 40 éve ezelőtt indult el hideg állapotból, ahhoz külön kazánparkot építettek a szovjetek, és arról a kazánparkról fűtötték meg az első reaktort.” Hozzátette, hogy ezt a kazánparkot már évtizedekkel ezelőtt lebontották.

A jelenlegi helyzetet, amikor a Duna vízszintje centikre van a leállástól, „hajmeresztő pillanatnak” nevezte.

A reaktorok élettartamára is káros a gyakori leállítás és újraindítás. Az orosz tervek szerint ezeket a blokkokat folyamatos, teljes terhelésű üzemre tervezték, a le- és felterhelés fogyasztja az élettartamukat. Emlékeztetett, hogy a románok a cernavodai atomerőműnél hasonló problémákkal küzdenek, és négy uszályt süllyesztettek el a Dunában, hogy egy mesterséges küszöbbel megemeljék a vízszintet.

Mártha Imre beszélt egy lehetséges megoldási javaslatról is, amelyen a budapesti közüzemek a Műszaki Egyetemmel közösen dolgoznak.

A projekt célja egy 120 kilométeres távvezeték kiépítése Paks és Budapest között, a Duna nyomvonalán, amellyel az atomerőmű hulladékhőjét lehetne eljuttatni Budapestre és az útba eső városokba távfűtési célra.

Ez szerinte Pakson is segítene, mert a jelenleg a Dunába engedett hőt hasznosítani lehetne. Konkrét becslést is mondott: „A mi számításaink szerint, ami még nagyon előzetes, egy ilyen 150-200 megawatt hőt, teljesítményt ilyenkor is el lehetne hozni, ami most egyébként az élethalál közötti különbség.” Hangsúlyozta, hogy ez egy többéves projekt.

A Paks II beruházás kapcsán megismételte korábbi aggályait. Szerinte a jelenlegi helyzetben a Dunába már egyetlen megawattnyi plusz hőteljesítményt sem lehetne beengedni, ezért Paks II esetében elkerülhetetlen lesz hűtőtornyok építése. Ez a Heller-Forgó-féle technológia ismert és működő, de megépítése az egész projekt újratervezését, újraengedélyeztetését és jelentős költségnövekedést vonna maga után.

A nagyméretű atomerőművek építését mára elavult koncepciónak tartja, a Paks II projektet egy kihalásra ítélt mamuthoz hasonlította.

Felidézte, hogy már évekkel ezelőtt megjósolta, hogy az Európai Unió a tiltott állami támogatás és a szabványok miatt sem fogja engedélyezni a projektet az eredeti formájában.

„Most olyan érdekes, hogy én ezt megmondtam, csak senki nem hitte el.”

Ehelyett a Paks I blokkok üzemidejének meghosszabbítását tartaná a legfontosabbnak, akár 80 éves korig, ahogy arra amerikai példák is vannak. Kritizálta a kormány korábbi „szélerőmű frászát”, mondván, ha az elmúlt 16 évben épültek volna szélerőművek, azok most jelentősen kiegészíthetnék a napelemparkokat, és könnyebb helyzetben lenne az ország.

Teljes interjú:

Kapcsolódó

Magyar Péter elmondta, mikor születhet döntés a paksi turbinák újraindításáról

Csak akkor, ha a szükséges vízszint tartósan rendelkezésre áll, és több napra előre kizárható az újabb apadás. Azonban egyelőre az erőmű vízkivételi öblének vízszintje csak 4 centimétert emelkedett, a Dun főmedrében hiába mértek nagyobb értéket.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

„Megvilágosodni és megpirulni” akart a villanyoszlopon egy teljesen meztelen férfi Zuglóban

A Zuglói Önkormányzati Rendészet és a polgárőrség munkatársai akadályozták meg egy zavart férfi öngyilkossági kísérletét. A Rákos-patak partján találtak rá, mielőtt felmászott volna egy magasfeszültségű oszlopra.

KULT

Mostantól a tévében is nézhetők lesznek a Sziget magyar koncertjei

A Sziget Fesztivál és a közmédia megállapodásának értelmében az M1 csatorna tűzi műsorára a hazai fellépők koncertjeit. A szerződés szerint a felvételek a Médiaklikken is elérhetők lesznek.

KÉK HÍREK

Élő adás közben lőttek le egy futárnak öltözött TikTok-sztárt Mexikóban

César Gastélum influenszert egy gyorsétterem előtt érte halálos támadás, miközben barátaival éppen filmezett. A hatóságok a gyilkosságot a Sinaloa-kartell két rivális csoportjának belső háborújával hozzák összefüggésbe.

SZEMPONT

Szél Bernadett: A szakma tudta, és figyelmeztette a kormányt, hogy nem fogja bírni a Duna, de a Fidesz egy ponton túl masszívan a klímacélok ellen harcolt

Szél Bernadett volt országgyűlési képviselő a Fidesz-kormányok felelősségét firtatja a jelenlegi energiaválságban. Szerinte a Duna rekordalacsony vízállása és a paksi atomerőmű leterhelése előre látható volt, de a figyelmeztetéseket lesöpörték.

M.M. / Fotó: - szmo.hu
2026. augusztus 06.

Szél Bernadett volt országgyűlési képviselő szerint a mostani hőség, aszály és a Duna rekordalacsony vízállása miatti energia- és vízellátási válság nem az elmúlt hetek, hanem az elmúlt tizenhat év kormányzati mulasztásainak az eredménye.

Posztjában úgy fogalmaz, a Fidesznek „tizenhat éve volt” felkészíteni az országot, méghozzá „kétharmaddal, rendeleti kormányzással, ezermilliárdnyi uniós forrással és gyakorlatilag korlátlan politikai hatalommal”.

Írását azzal kezdi, hogy miközben „az ellenzéki Fidesz épp négy hetet kér számon Magyar Péteren”, ő „tizenhat évet” kér számon a Fideszen. Hangsúlyozza, hogy nem utólag okoskodik, hiszen parlamenti dokumentumok és bírósági ítéletek sora bizonyítja, hogy időben jelezte a veszélyeket.

Úgy látja, a Fidesz-kormányok mindenben válságot láttak – a migrációtól a genderkérdésig –, „csak az egyetlen valós problémával nem voltak hajlandók foglalkozni: az elkerülhetetlenül begyűrűző klímaválsággal és a szükséges alkalmazkodással!”.

A jelenlegi helyzetet úgy írja le, hogy „a hőség, az aszály, a Duna katasztrofálisan alacsony vízállása és túlmelegedése, valamint az energia- és vízellátási gondok egyszerre omlanak rá Magyarországra”. Felidézi a fideszes politikusok nyilatkozatait: Bóka János szerint „erre fel kellett volna készülni”, amire Szél azt javasolja, „írja fel szépen magának a tükörre”. Németh Balázs megjegyzésére, miszerint már nyár elején lehetett látni hogy baj lesz, azt írja: „Nem 2010 lehetett látni, hogy baj lesz.”

Rétvári Bence felvetésére pedig, miszerint a kormánynak négy hete volt cselekedni, úgy reagál: „Nem, az előző kormánynak 16 éve és RENGETEG PÉNZE lett volna cselekedni.”

A volt képviselő felidézi, hogy már 2014-ben felhívta a figyelmet a paksi bővítés hűtővízigényével és a Duna alacsony vízállásával járó kockázatokra. Szerinte

„A SZAKMA TUDTA, és FIGYELMEZTETTE A KORMÁNYT, hogy nem fogja bírni a Duna; ők is tudták.”

A kormány válasza erre szerinte nem egy nyílt vita volt, hanem a szerződések titkosítása és az adatok elzárása. Emlékeztetett, hogy Orbán Viktor „az évszázad üzletének”, Lázár János pedig „az elmúlt negyven év legjobb bizniszének” nevezte Paks II-t.

Szél kitér arra is, hogy a szakma egy diverzifikált energiamixet javasolt. 2015-ben törvényjavaslatot nyújtott be a napelemekre és szélerőművekre kivetett környezetvédelmi termékdíj eltörléséért, mivel abszurdnak tartotta, hogy a kormány „környezetszennyező termékként” adóztatja a tiszta energiát. A Fidesz ezt lesöpörte.

Később képviselőtársaival együtt tízmilliárdokat javasoltak a környezetvédelmi és vízügyi rendszer megerősítésére, de ezeket a módosításokat is elutasították, sőt, „hangosan falkában röhögték ki” a javaslattevőket.

Írt a lakossági energetikai korszerűsítések elmaradásáról is: egy 150 milliárd forintos uniós programból hárommillió háztartás újulhatott volna meg, de Lázár János közölte, a forrásokat inkább állami épületekre fordítják.

Ezzel a Fidesz szerinte „nemcsak támogatást vett el a családoktól. Elvette annak lehetőségét is, hogy Magyarország kevesebb energiát fogyasztó, válságállóbb ország legyen.”

A szélerőműveket szerinte „gyakorlatilag betiltották”, és megemlíti, hogy 2019-ben hiába kérdezett rá a Nemzeti Energia- és Klímatervvel kapcsolatban a hálózatfejlesztés szükségességére, amiről a kormány is tudta, hogy elengedhetetlen lenne. „Vagyis pontosan tudták, mit kellene megcsinálni. Mégsem csinálták meg.”

Szóba hozta a Mátrai Erőmű 2020-as állami megvásárlását is, ami miatt feljelentést tett. Úgy látja, „egy pénzügyileg kivéreztetett, veszteséges, jelentős környezetvédelmi kötelezettségekkel terhelt erőművet vettünk vissza az adófizetők pénzéből”.

A volt képviselő szerint a Fidesz nemcsak nem foglalkozott a problémával, de egy ponton túl „masszívan a klímacélok ellen harcolt”.

Felidézi, amikor Orbán Viktor 2019-ben megvétózta az EU 2050-es klímasemlegességi célját, Gulyás Gergely válasza az volt: „Nincs ok a sietségre”, egy fideszes bizottsági elnök pedig úgy reagált: „Nem kerget bennünket a tatár.”

Szél bírósághoz fordult a vétó előkészítő anyagainak kiadásáért, és első fokon nyert is. Amikor pedig azt kérte, Orbán Viktor számoljon be a vétóról a parlamentben, „Kövér László segítségével inkább átírták a törvényt”, és megszüntették a miniszterelnök beszámolási kötelezettségét. A Fidesz–KDNP képviselői a klímaválságról kezdeményezett rendkívüli parlamenti ülést is bojkottálták.

Szél szerint a Fidesz „leépítette azt az intézményrendszert is, amelynek az országot fel kellett volna készítenie”, például megszüntették az önálló környezetvédelmi minisztériumot. A 2010-ben még 400 fős tárca kapacitása egy 70 fős államtitkárságra olvadt.

Még Áder Jánost is kérte, hogy lépjen közbe, de szerinte „elnök úr inkább Kék Bolygózott a Kossuth rádióban; a pénzt köszöni, ennyike.”

Posztját azzal zárja, hogy az autokrácia „elveszi az állam tanulási képességét is”.

Szerinte a Fidesz tizenhat év alatt „nem felkészítette, hanem kiszolgáltatottabbá tette Magyarországot”. Úgy véli, most úgy tesznek, mintha az ország története négy hete kezdődött volna. „Nem, nem és nem” – írja, majd hozzáteszi: „Itt vagyok, ott voltam, emlékszem és esélyük sincs arra, hogy elfelejtsük.”

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Halálra gázolt egy kerékpárost egy autós a Bécsi úton, majd egy busszal is ütközött

A sofőr az Árpád híd felé haladt, amikor áttért a szemközti sávba és elütötte a biciklist. A buszon utazók közül senki sem sérült meg, a rendőrség vizsgálja a tragédia körülményeit.

KÖZÖSSÉG

Saját vizéből itatott meg egy szomjas gólyát a közutas a 40 fokos hőségben

Nagy Árpád a Tiszakécske melletti kánikulában segített a madáron, miután észrevette, hogy az a bokrok leveleit csipkedi. A férfi a Facebookon osztotta meg a történetet, ahol azt írta, az eset jól mutatja, mennyire megviseli az állatokat is a rekkenő hőség.

KÉK HÍREK

Hatórás küzdelem után eloltották a 150 hektáros tüzet Székesfehérvárnál

Több település tűzoltóinak bevonásával fékezték meg a lángokat Székesfehérvár szélén. A környékről kimenekített hatvanegy ember az oltás után visszatérhetett otthonába.

SZEMPONT

Vona Gábor: Magyar Pétert csak egyvalaki tudja megállítani

A politikus szerint sem az ellenzék, sem a sajtó nem képes megállítani a kétharmados többséggel kormányzó Magyar Pétert. Úgy véli, egyedül a Tisza Párt saját szavazóbázisa tudná korlátok közé szorítani a miniszterelnököt, ha jeleznék elégedetlenségüket.

F. O. - szmo.hu
2026. augusztus 05.

A Médiapiac című műsorban fejtette ki véleményét Vona Gábor, a Második Reformkor Párt elnöke, aki eredetileg a halál témájáról beszélt volna, de a közelmúlt eseményei miatt inkább az aktuálpolitikára terelődött a szó. A politikus a beszélgetés elején azonnal reagált arra a hírre, hogy visszavonták az M1 Híradó újonnan kinevezett főszerkesztőjének és műsorvezetőjének megbízatását, miután Magyar Péter miniszterelnök egy kommentben fejezte ki nemtetszését.

Vona szerint már a két név, Hajdú Gábor és Borsa Miklós felmerülése is hiba volt a közmédia megújítása kapcsán. Úgy véli, a másik, talán még súlyosabb hiba, hogy a miniszterelnök kommentje kellett a döntés visszavonásához.

„A miniszterelnök ezek szerint lényegében kézi vezérléssel, bemondásra tud beavatkozni a kommentben, még csak nem is egy hivatalos levélben vagy egy magántelefonhívásban, hanem kommentben, nyilvánosan teszi helyre, »a közszolgálati tévét«” – fogalmazott.

Szerinte ez a lépés nem a demokratikus érzésünket erősíti. „ Magyar Péter miniszterelnökként mindent kézben akar tartani, és mindent ő akar irányítani és korrigálni, ha szükséges” – mondta.

Mélyebb, rendszerszintű gondot lát az ügyben.

„Itt az igazi, súlyos probléma most nemcsak az, hogy kommunikációsan ez egy rosszul kezelt konfliktus, hanem egy működési elv, egy antidemokratikus működési elv jelenik meg így a szőnyeg alól”

– jelentette ki. Szerinte ha ez a fajta „kommentben kormányzás” lesz a norma, az hosszabb távon komoly problémákat vet fel.

A Tisza Párt fejlődési ívét is kritikával illette, mondván, a párt nem kormányzásra, hanem egy rendszer leváltására kapott kétharmados felhatalmazást. Szerinte egy semmiből jött, tapasztalatlan politikusokból álló pártnak két év alatt nem lehet felkészülni egy kétharmados kormányzásra.

„Nincs meg az a szamárlétra sem, hogy elindulsz, kialakítod a saját értékrendedet, programodat, bejutsz az Országgyűlésbe, növekedsz, kudarcokkal szembesülsz, hanem lényegében egyből, szinte a semmiből. És szerintem ez a fajta unorthodox szervezetfejlődés, vagy közösségfejlődés, előbb-utóbb benyújtja a számlát” – magyarázta.

A kialakult vízválság kapcsán a politikai egység hiányát emelte ki. Felvetette, hogy a pártok frakcióvezetői közös sajtótájékoztatót is tarthattak volna, hogy a nemzeti egység képét mutassák. „Mi lett volna, hogyha ebben a helyzetben a parlamenti pártok frakcióvezetői azt mondják, hogy ez most egy olyan helyzet, hogy tudjuk, mindannyiunk »hardcore« szavazóinak nem fog tetszeni, hogy itt áll mellettem a másik, de most egy olyan helyzet van, hogy ezt be kell nyelnie a saját szavazóbázisunknak, és mi itt most közösen vagyunk” – vázolta fel a lehetőséget. Véleménye szerint ezek az „out of the box” kilépések hiányoznak a magyar politikából.

Élesen bírálta a jelenlegi politikai kultúrát, amelyet „keresleti politikának” nevezett, ahol a pártok azt nézik, mit akarnak hallani az emberek, ahelyett, hogy „kínálati politikát” folytatnának, azaz valódi programokkal és értékrenddel állnának elő. Szerinte a miniszterelnököt egyedül a saját szavazóbázisa állíthatná meg, ha jeleznék, hogy bizonyos lépések már nem elfogadhatók számukra.

„Most Magyar Pétert én nem tudom megállítani, te se, a sajtó se, senki nem tudja, kétharmada van. Egyvalaki tudja megállítani: a Tisza szavazóbázisa. Nekik kellene ilyenkor jelezni, hogy ez nem oké” – mondta.

A teljes beszélgetés:

Kapcsolódó

Török Gábor: Ha a miniszterelnök mondja meg, ki a köztévé vezetője, akkor az kormánytévé

A politikai elemző a közmédia függetlenségét kérdőjelezte meg, miután Magyar Péter kommentje után visszavonták az M1 Híradó új főszerkesztőjének megbízatását. A miniszterelnök ugyanis jelezte, nem hinné, hogy valóban a hétfőn kinevezett Hajdú Gábor lesz a főszerkesztő, aki korábban Mészáros Lőrinc cégcsoportjánál dolgozott.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Késsel kényszerített a Dunába egy úszni nem tudó férfit, aki hiába könyörgött az életéért

A bíróság elrendelte annak a 34 éves gyanúsítottnak a letartóztatását, aki a Gubacsi hídnál a Dunába kényszerítette 29 éves áldozatát. A férfi holttestét szonárral, 2,5 méter mélyen találták meg a búvárok, miután egy szemtanú riasztotta a rendőrséget.

KÉK HÍREK

Videó: így keletkezett és terjedt el a hatalmas székesfehérvári tarlótűz, amely miatt lakókat kellett kimenekíteni

Nagy kiterjedésű vegetációtűz pusztít Székesfehérvár-Feketehegy térségében, a 8-as főút közelében. A lángok miatt a Kőrösi és az Izabella utcából több tucat embert kellett kimenekíteni.

KULT

Olyan ez a 10 nap, ahogyan egész évben élnünk kellene – minden gondunkat elfelejtettük a Művészetek Völgyében

A 35. alkalommal megrendezett fesztivál a közlekedési nehézségek ellenére idén is megadta azt a kiszakadásélményt, amiből jó ideig lehet majd töltekezni. Szubjektív beszámoló.

SZEMPONT

Takács Péter: Majka áldozatpózba vágta magát, miután tengerparti képpel hergelte azokat, akiknek nem tetszett a hétvégi energiazabáló nagykoncertje

A fideszes politikus odaszúrt a rappernek, aki egy fenyegető üzenet miatt lemondta egy erdélyi koncertjét. Takács arra is kitért, hogy szerinte „Magyar Péter napi szintű hergeléséből, uszításából milyen indulatok fakadnak.”

Maier Vilmos - szmo.hu
2026. augusztus 05.

„Bele kéne lőni a fideszeseket a Dunába” – ezzel a kommenttel illusztrálta Takács Péter fideszes országgyűlési képviselő egy Facebook-posztban, hogy szerinte milyen indulatokat kelt Magyar Péter kommunikációja.

A képviselő a bejegyzés végén feltette a kérdést: „Ez már Szeretetország, tessék mondani?”

A poszt elején Majka életveszélyes megfenyegetéséről ír, ami miatt a rapper lemondta egy erdélyi koncertjét.

Takács szerint szerint Majka „áldozatpózba vágta magát, miután tengerparti képpel hergelte azokat, akiknek nem tetszett a hétvégi energiazabáló nagykoncertje.”

Úgy látja, ilyenkor „gyorsan el kell játszani az áldozatot és be kell mutatni, hogy bizony az őt joggal kritizálók képesek lennének akár gyilkolni is, hát ki hallgatná meg a véleményüket.”

Leszögezte, hogy „persze, fenyegetni bárkit is, az nem elfogadható dolog”, majd áttért a saját oldalán tapasztaltakra. Állítása szerint egy kommentelő „remek ötlettel” állt elő az egyik posztja alatt a Duna vízszintjének megemelésére.

A képviselő idézte is a szerinte „briliáns” megoldást: „Bele kéne lőni a fideszeseket a Dunába, hogy a belőlük képződött medergát emelje a vízszintet.”

Takács szerint „ez csak egyetlen példa arra, hogy Magyar Péter napi szintű hergeléséből, uszításából milyen indulatok fakadnak.”

Hozzátette, mások ennél tovább is mennének: „Egyesek csak sárga csillaggal jelölnék a fideszesek lakását, más nem állna meg itt.”

Majka lemondott koncertjéről itt írtunk részletesebben:

Kapcsolódó

Életveszélyes fenyegetést kapott Majka, nem vállalja egy erdélyi koncertjét

A rapper a privát számára kapott SMS miatt nem vállalja a sepsiszentgyörgyi SIC Feszten való fellépését. A késő este érkezett üzenetben azt írták neki, hogy alig várják, hogy Erdélybe érkezzen, hogy revansot tudjanak venni rajta.