HÍREK
A Rovatból

Átlátszó: nem lesz semmi a HÉV fejlesztéséből, Vitézy szerint lett volna rá pénz

Az oknyomozó portál riportja arra jut, hogy nem tudni, mikor újulhatnak meg a HÉV-vonalak, és azt sem, lesznek-e valaha új kocsik. A MÁV új irodaházának árából futotta volna több vonal szerelvényeire is.


Két-három évtized alatt eljutott a „majdtól” a „soháig” a Budapest elővárosi közlekedésében kulcsfontosságú HÉV-vonalak több olyan fejlesztése, amelyeknek hasznosságát és szükségességét eddig sem a főváros, sem a kormány nem vitatta - írja részletes riportjában az Átlátszó. A lap megjegyzi: ezek között van olyan vonal is, ahol már húsz éve úgy gondolták, hogy a szerelvények cseréje halaszthatatlan, mégsem történt semmilyen előrelépés, azóta sem.

Az ügy kapcsán nemrég az a fejlemény született, hogy a Lázár János minisztériuma és a főváros közötti egyeztetés során több, régóta tolódó HÉV-fejlesztést hátrébb soroltak vagy egyenesen levettek a napirendről, holott eddig a kormány, a főváros vezetése és a kormánypárti vezetésű kerületek is egyetértettek abban, hogy meg kellene lépni őket.

Amire viszonylag kevesen számíthattak, az az, hogy az állami fenntartásúvá vált HÉV-eken pár év múlva a fejlesztések is leállnak.

Június 7-én egy olyan emlékeztető került a főváros szakbizottsága elé, amely lényegében törölte ezt az elemet a tervezett beruházások közül. Azt írták, az „M2 metró – H8-H9 vonalak összekötése: IKOP listán szerepel, a fejlesztés indokolt. Cél: az utazási idő csökkentése és az átszállások kényelmesebbé tétele, azonban a projekt megvalósításának anyagi kerete véges. A hibrid jellegű működtetés – a bekerülési és üzemeltetési költségek miatt – elvetésre került, a mainál kedvezőbb átszállási kapcsolat kerül kialakításra.”

Vitézy Dávid, a szakbizottság elnöke úgy értesült, a HÉV-metró integráció törlésének „hivatalos városházi magyarázata az, hogy az Építési és Közlekedési Minisztérium ezt kérte tőlük.”

„Azt volt szörnyű látni, hallani, olvasni az emlékeztetőben, hogy a HÉV-ek kapcsán nincs már ambíciója a fejlesztésre a magyar kormánynak. Ezt feketén-fehéren elmondták, leírták, gyakorlatilag csak felújítani gondolják, előbb, vagy utóbb, de azt se lehet tudni, hogy mikor, hiszen nem indult el semmilyen beruházás ebben a ciklusban” - nyilatkozta a politikus.

Vitézy hangsúlyozta: jelenleg sem a csepeli, sem a ráckevei HÉV nem éri el a metróhálózatot, sőt, a ráckevei a 4-6-os villamos vonalát sem.

Az összekötések elmaradása mellett az elmúlt hét évben nem történt érdemi előrelépés a szerelvények cseréjében sem - hangsúlyozza az Átlátszó, megjegyezve: mindez annak ellenére történik, hogy a „kohószökevények” műszaki állapota naponta veszélyezteti a működést. Pedig, ha ma születne megállapodás a szerelvények cseréjéről, akkor sem lenne egy gyors folyamat a megvalósítás, hiszen a szerződéskötéstől számítva jelenleg 3-4 év lenne, mire leszállítják őket. Pénz, Vitézy Dávid szerint lett volna rá: a csepeli és ráckevei, valamint a szentendrei HÉV összes szerelvényének cseréje nem kerülne annyiba, mint a MÁV új irodaháza.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
43 éves korában elhunyt Haraszti Péter
A TritonLife alapítója egy egri sportpályán lett rosszul. Hiába érkeztek gyorsan a mentők, az életét már nem tudták megmenteni.


Szerdán a mentők az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Leányka úti sportpályájára vonultak ki, miután tragikus esemény történt. Egy 43 éves férfi sportolás közben rosszul lett, az életét már nem tudták megmenteni – írta meg a Heol.hu.

A portál azt is megtudta:

az elhunyt férfi Haraszti Péter volt, az egri TritonLife cégcsoport alapítója, vezérigazgatója és a legnagyobb részvénycsomaggal rendelkező tulajdonosa.

A hírt dr. Katona Róbert, a TritonLife egri operatív vezetője erősítette meg.

A  TritonLife Csoport Magyarország egyik vezető, járó-, és fekvőbeteg ellátással, valamint képalkotó-, és laboratóriumi diagnosztikával foglalkozó magánegészségügyi szolgáltatója. A Heol megjegyzi: Haraszti Péter célja az volt, hogy egy magas szakmai színvonalú, országos lefedettségű magánegészségügyi rendszert hozzon létre.

Az üzletember aktívan részt vett az egri közösségi életben is. Tagja volt az Egri Vízilabda Klub elnökségének, emellett a Rotary Club tiszteletbeli tagjaként is ismerték.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Ekkora a baj? Orbán Viktor 14 év után először adhat stúdióinterjút az ATV-nek
A tusványosi beszéde után ülhet kamera elé a miniszterelnök, mégpedig az Egyenes Beszéd stúdiójában. A Media1 úgy tudja, már javában szervezik a nagyinterjút Rónai Egonnal.


Már több napja zajlik egy interjú előkészítése, amelyet Orbán Viktor az ATV egyik legismertebb műsorvezetőjének adhat a jövő héten – tudta meg a Media1 több, egymástól független forrásból. A beszélgetést az Egyenes Beszéd című műsorban rögzítenék, és ha minden a tervek szerint alakul, a 34. Tusványos után, akár már július 28-án vagy az azt követő napokban le is ülhet a miniszterelnök a stúdióba.

Orbán Viktor 2010-es újraválasztása óta még egyszer sem adott hagyományos stúdióinterjút az ATV-nek. Az elmúlt években ugyan feltűnt a csatorna hírműsoraiban, nyilatkozatait szemlézték is, de konkrét, élő beszélgetésre még nem került sor. Úgy tudni, sokszor hívták, de eddig nem ment el.

A most készülő beszélgetést az ATV egyik legtapasztaltabb műsorvezetője, Rónai Egon készítené, és az egyik kiemelt témája a tusványosi miniszterelnöki beszéd lenne.

Orbán Viktor ezt szombaton mondja el, azon a helyszínen, ahol korábban az illiberális demokráciáról, a hazájára rárontó baloldalról és a fajkeveredésről beszélt.

Az elmúlt hetekben a miniszterelnök látványosan aktív lett az interjúk terén. A Kossuth Rádiós megszólalásai mellett feltűnt a TV2-n, a HírTV-n, Lentulai Krisztián műsorában, a Hont András vezette Ötmédián, valamint az Ultrahang podcastban is.

A kormányfő interjúturnéja most az ATV stúdiójában folytatódhat. Az ATV egykor kifejezetten ellenzéki hangvételű csatornaként működött, Orbán ezért sokáig kerülte. Az utóbbi években azonban mind kormánypárti, mind ellenzéki vendégek megfordulnak a műsorokban. Az ATV-ben szerepelt már Deák Dániel vagy Kohán Mátyás is.

A Media1 információi szerint az interjú hivatalos bejelentésére csak a következő napokban lehet számítani.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Az ELTE jogi karára volt a legnehezebb bejutni – emelkedtek a felvételi ponthatárok, mutatjuk, hogy hova mennyi kellett
A Felvi.hu szerda este tette közzé a felvételi ponthatárokat. Az ELTE-re több mint 12 ezren jutottak be, a Corvinusra pedig 478 pont kellett a legnépszerűbb szakra.


Szerda este 8 órakor végre kiderült, hogy kit hova vettek fel: a Felvi.hu oldalán ekkor tették közzé a 2025-ös felvételi ponthatárokat.

Az idei számok alapján 129 730-an jelentkeztek valamilyen szeptemberben induló alap-, osztatlan vagy mesterképzésre. A legnépszerűbbek a gazdasági, a műszaki és az informatikai területek voltak. Az Eduline összesítése szerint a legtöbb első helyes jelentkezőt a gazdálkodási és menedzsment szak vonzotta (4484 fő), ezt követte a pszichológia (2849), a kereskedelem és marketing (2677), a jogász (2655) és az általános orvos szak (2625).

A legtöbb összehasonlított szakra magasabb pontszám kellett a bejutáshoz, mint tavaly. Az ELTE politikatudományok képzésére például a tavalyi 376 helyett idén már 421 pont kellett. A BGE angol nyelvű nemzetközi gazdálkodás és a turizmus-vendéglátás szakjára is egyaránt 400 pont volt a bejutási küszöb.

A jogászképzésekre nagyjából ugyanannyi pont kellett, mint tavaly, viszont az ELTE jogászképzésére volt a legmagasabb a ponthatár: 479 pont. Az általános orvosi szakok esetében nem volt jelentős változás, de például a Pécsi Tudományegyetemen 397-ről 406-ra emelkedett a ponthatár.

A Corvinus Egyetem idén is a legmagasabb pontszámot követelte meg a nemzetközi gazdálkodás angol nyelvű alapszakján: ide 478 pont kellett, ugyanúgy, mint tavaly. Az alkalmazott közgazdaságtanra és a nemzetközi tanulmányokra 455 ponttal lehetett bejutni. A gazdálkodási és menedzsment szakra magyar nyelven 443, angol nyelven 440 pont volt a ponthatár, míg a kommunikáció és médiatudomány alapképzéshez 433 pont kellett.

A Corvinus térítésmentes alapszakjaira 433 pont alatt nem lehetett bekerülni, önköltséges helyre pedig 400 pont alatt nem volt esély.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) szakjain is emelkedtek a ponthatárok. Az átlagpontszám a képzések több mint 70 százalékán 400 pont fölött volt, sokszor 430 vagy 440 felett. A felvettek átlagos pontszáma is magasabb lett, és az intézmény az alapképzési és osztatlan szakokon 4,3 százalékkal több hallgatót vett fel, mint tavaly. A műszaki képzésekre bekerülők száma több mint 10 százalékkal nőtt.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szeptembertől összesen 12 583 új hallgató kezdheti meg a tanulmányait. Alapszakra 7823-an, mesterszakra 3209-en, osztatlan képzésre 1460-an, felsőoktatási szakképzésre pedig 91-en kerültek be. A gólyák 82 százaléka állami ösztöndíjas formában tanulhat, közülük 10 054-en nappali, 2421-en levelező, 108-an pedig esti munkarendben.

A pontszámítást a középiskolai jegyekből, az érettségi eredményekből, egyes esetekben szakmai vizsgákból vagy már meglévő felsőfokú végzettségből állították össze. A felvételin legfeljebb 500 pontot lehetett szerezni: ebből 200 pont a tanulmányi eredményekből, 200 pont az érettségi vizsgákból, 100 pont pedig az intézményi pontokból jött össze. Az intézményi pontokat a felsőoktatási intézmények maguk határozzák meg, az országosan egységes többletpontok rendszerét tavaly szüntették meg.

2023-tól a jogszabályban rögzített minimumponthatárokat is eltörölték. Mostantól az egyetemek saját hatáskörben dönthetnek arról, hogy bevezetnek-e minimumot, és ha igen, melyik szakra és milyen szinten.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Személyesen hallgatják meg a beköltözni akarókat az egyik Pest megyei településen
Aki Újlengyelben szeretne lakcímet, annak személyesen kell a képviselők elé állnia. Csak az kaphat engedélyt, akinek van munkája és rendes jövedelme is.


Újlengyel önkormányzata új rendeletet hozott, amivel szabályozza, ki költözhet be a településre. A rendelet célja a „település szerkezeti, társadalmi berendezkedésének megőrzése, meggátolva a tömeges ingatlanvásárlást és a nem kívánt társadalmi fejlődési irányt”.

Az új szabályok szerint az a nagykorú természetes személy kaphat lakcímlétesítési engedélyt, akinek folyamatos biztosítotti jogviszonya van, legalább 1 éve fennálló munkaviszonya (vagy hasonló státusza), és rendszeres, a minimálbért elérő jövedelmet tud igazolni. Emellett kötelező részt venni a képviselő-testület személyes meghallgatásán, és pozitív elbírálásra van szükség.

A megszokottól eltérő elem, hogy a testület személyesen is meghallgatja azokat, akik vételi ajánlatot tennének egy újlengyeli ingatlanra vagy lakcímet létesítenének a faluban.

A település ezzel elsőként vezette be Pest vármegyében ezt a fajta szabályozást. A Telex az e-ingatlanügyvédek.hu blog bejegyzéséből értesült a rendeletről.

A korábbi esetek között volt már olyan, amikor egy csökkenő népességű város rendelkezett a helyi önazonosság védelméről.


Link másolása
KÖVESS MINKET: