Helyesírási szótár, kötelező olvasmány és ifjúsági regények helyett a Magyarságkutató Intézet évkönyvét küldte ki az iskolák könyvtárának Könyvtárellátó Nonprofit Kft. (KELLO) - derül ki Hadházy Ákos szerda reggeli bejegyzéséből. Az ellenzéki politikus posztjában megosztotta egy könyvtáros pedagógus levelet is, aki képeket is küldött a kötetekről.
A pedagógus azt írta, hogy a közoktatás alulfinanszírozottságát az iskolai könyvtárak is kőkeményen megsínylik.
„Senki nem emlékszik már éves állománygyarapítási keretre, olyan régen volt olyan, repkedő lapú, szétesett Bánk bánokat kölcsönzünk, jobb híján.”
Ennek ellenére a könyvtáros beszámolója szerint
a KELLO rendszeresen küld csomagokat az iskolai könyvtárakba, könyvtáraknak, de nem olyasmit, amit kérnek a fenntartóktól - például helyesírási szótárat, kötelező olvasmányokat vagy kortárs ifjúsági irodalmat, hanem „olyasmit, ami valakinek pluszban van/keres rajta”.
Ilyen volt szerinte a Kerényi-féle Nemzeti Könyvtár sorozat 100 kötete 2 példányban, a gimnáziumoknak többször kiküldött Alapszakmák jegyzéke, illetve a héten, a Magyarságkutató Intézet 27 kötete. A csatolt fotó tanúsága szerint ezek között van például a Palóc olvasókönyv, A román középkor időszerű kérdései, a Magyar világ 1938-1940 című mű, illetve az intézet 2019-es és 2020-as évkönyve is. Ezek a könyvek amúgy a Magyarságkutató Intézet honlapjáról ingyen letölthetők.
„Egyik kedvencem »A Kazár Kaganátus két katonai segédnépe: a burtászok és a magyarok« című tanulmány, de a hazafias neveltetésű nebulók egymás kezéből tépik majd ki a köteteket az »Őstörténet, kalandozások és honfoglalás a hazai középiskolai tankönyvekben 1989-ig« és a »A disznótartás szerepének alakulása a Maros mentén« című dolgozatokért”
- írta a könyvtáros, aki szerint „ezek a kötetek egy történelem szakkönyvtárban a helyükön lehetnek, de fölöslegesek több száz (ezer?) iskola könyvtárában”.
A pedagógus azt is megjegyezte, a Kello-s kapcsolattartó nem tudott, vagy nem akart arról információt adni, hogy ki és mi alapján dönt arról, hogy ezeket a köteteket kapják az iskolák.
Helyesírási szótár, kötelező olvasmány és ifjúsági regények helyett a Magyarságkutató Intézet évkönyvét küldte ki az iskolák könyvtárának Könyvtárellátó Nonprofit Kft. (KELLO) - derül ki Hadházy Ákos szerda reggeli bejegyzéséből. Az ellenzéki politikus posztjában megosztotta egy könyvtáros pedagógus levelet is, aki képeket is küldött a kötetekről.
A pedagógus azt írta, hogy a közoktatás alulfinanszírozottságát az iskolai könyvtárak is kőkeményen megsínylik.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán Viktor a Szőlő utcai ügyről: Ami engem jobban aggaszt, az a rendőrség, hogy miért nem léptek fel hatékonyan, időben
A miniszterelnök a parlamentben válaszolt az ellenzék kérdéseire. A Szőlő utcai ügy kapcsán elmondta, hogy vizsgálatot kért arra, miért nem volt hatékony az első feljelentés utáni nyomozás.
„Ma parlamenti csihi-puhi, azonnali kérdésekre válaszolok” – üzente hétfőn reggel a Harcosok Klubja nevű Facebook-csoportban Orbán Viktor, aki beült az Országgyűlés azonnali kérdések órájára. A miniszterelnököt az ellenzék a Szőlő utcai ügytől a meddőségi ellátáson át a bankadóig és a kézigránát-balesetig több témában is faggatta.
A legélesebb vita a Szőlő utcai javítóintézet ügyében alakult ki, amikor Kálmán Olga (DK) azt kérdezte, kik falaztak az intézmény volt igazgatójának, Juhász Péter Pálnak. A képviselő felidézte Orbán korábbi szavait, amelyek szerint Semjén Zsoltot és a KDNP-t próbálták „levadászni” az üggyel.
„Ön komolyan gondolja, hogy a külföldi hatalmak érdeklődését is felkeltette a KDNP vagy személyesen Semjén Zsolt? A hülyeségek helyett foglalkozzon már a mocskos aberrált bűnelkövetők felkutatásával”
– mondta, majd felszólította a kormányfőt, nevezze meg, ki az a „Zsolti bácsi”.
Orbán Viktor válaszában visszautasította a felvetést.
„Ez egy olyan társasjáték, aminek rosszul írta meg a szabályait. Az úgy nem fog menni, hogy önök kitalálnak valamit, mondjuk egy Zsolti bácsit, én meg mondjam meg, hogy ki az. Mondják meg önök. Ha valaki tudja, hogy ki az, azok maguk. Ez a józan észtől is mérföldekre áll”
– fogalmazott a miniszterelnök.
Hozzátette, a rendőrség munkája jobban aggasztja, és vizsgálatot kért arra, miért nem volt hatékony az első feljelentés utáni nyomozás.
„Ami engem jobban aggaszt, az a rendőrség, hogy miért nem léptek fel hatékonyan, időben. Amikor először feljelentés történt, nem tudták megfogni az embert, amikor a második, akkor igen”
– mondta.
Szabó Tímea (Párbeszéd) a rekordalacsony születésszámról és a meddőségi kezelésekről kérdezett, felvetve, hogy a petesejtdonációt könnyítő fideszes javaslatot a KDNP nyomására vették le a napirendről. Orbán Viktor szerint ha a kormány nem vezette volna be a családpolitikai intézkedéseket, „akkor 200 ezer gyerekkel kevesebb született volna”. Elismerte, hogy a javaslatról komoly belső viták folynak. „A meddőségi ellátórendszerben jóval több pénz és kapacitás van, mint korábban volt. Van vita arról, hogy van-e eredmény vagy nincs. Ami pedig a parlamenti vitáról levett javaslatot illeti, óriási viták vannak közöttünk is, amik nem jutottak nyugvópontra, több időt kell adni magunknak” – közölte a kormányfő. A KSH adatai is azt mutatják, hogy 2025 elején a havi születésszámok történelmi mélypontra süllyedtek.
Toroczkai László (Mi Hazánk) a bankok elszámoltatását és Csányi Sándor felelősségét firtatta, felhozva a Carpathian Brigade szurkolói csoport panaszát is, amely szerint az MLSZ megtiltotta a nemzeti színű látványelemek bevitelét egy meccsre. Orbán a futballt a „magyar pszichológiai állapottal” kötötte össze, a bankokkal kapcsolatos vádat pedig méltánytalannak nevezte. „Kamatstopot vezettünk be, ami sok tízmilliárdos veszteséget okoz a bankoknak és múlt héten jelentettük be, hogy megemeljük a bankadót. Ha valamiért aggódnia kell, akkor az az én testi épségem, amikor velük utazom egy repülőn” – magyarázta, majd a Tisza Pártra utalva hozzátette: „Összekever bennünket egy másik párttal, a Tisza Párttal, a vezetője, a fő gazdaságpolitikája egy bankár, én tettem ki a közigazgatásból.” A kormány november közepén jelentette be, hogy 2026-ra a duplájára, 360 milliárd forintra emelné a bankadót.
Gurmai Zita (MSZP) a hét hónappal ezelőtti újdörögdi kézigránát-baleset felelőseit kereste, amelyben egy kormánytisztviselő mindkét kezét elvesztette. „Nehogy már a gránát legyen a hibás” – fogalmazott a képviselő. Orbán Viktor szerint a kiképzés rendje évtizedek óta változatlan. „Nem arról van szó, hogy egy civil kezébe adtak éles fegyvert, hanem egy kiképzés alatt álló katonának” – hangsúlyozta. A Miniszterelnökség 29 éves munkatársának sérülésével végződő baleset után a Honvédelmi Minisztérium vizsgálata nem talált műszaki hibát a gránátkészletben, az ügyészségi eljárás jelenleg is tart.
„Ma parlamenti csihi-puhi, azonnali kérdésekre válaszolok” – üzente hétfőn reggel a Harcosok Klubja nevű Facebook-csoportban Orbán Viktor, aki beült az Országgyűlés azonnali kérdések órájára. A miniszterelnököt az ellenzék a Szőlő utcai ügytől a meddőségi ellátáson át a bankadóig és a kézigránát-balesetig több témában is faggatta.
A legélesebb vita a Szőlő utcai javítóintézet ügyében alakult ki, amikor Kálmán Olga (DK) azt kérdezte, kik falaztak az intézmény volt igazgatójának, Juhász Péter Pálnak. A képviselő felidézte Orbán korábbi szavait, amelyek szerint Semjén Zsoltot és a KDNP-t próbálták „levadászni” az üggyel.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Rosszul sikerült bocsánatkérések miatt folytatódik a botrány egy debreceni fideszes aktivista körül, aki november elején Tisza Párt-szimpatizánsokat zaklatott telefonon, majd engedély nélkül rögzítette és közzétette a beszélgetéseket. Bár Pop Richárd ügyvédi felszólításra nyilvánosan bocsánatot kért a Facebookon, a sértettek jogi képviselője szerint a jóvátétel sem formailag, sem tartalmilag nem felelt meg az elvárásoknak.
A sértettek ügyvédje, Zeke László a bocsánatkérő poszt alatt kommentben tette egyértelművé az elvárásait, és felszólította az aktivistát a helyreigazításra. „Szíveskedjék az ügyvédi felszólításban szereplő elégtételadó nyilatkozat szövegét a felszólításban szereplő tartalomnak megfelelően közölni (betűről betűre követve azt a szöveget, amit Önnel közöltünk) és olyan módon, ahogy a jogsértő tartalmat eredetileg közölte, tehát film formájában, saját hang alámondással!”
Az ügyvéd hozzátette: az aktivista az eredeti szövegből lényeges elemeket hagyott ki, miközben oda nem illő magyarázkodást fűzött hozzá, és nem hivatkozhat a „közügyek szabad megvitatására”, mert az sem jogosítja fel a törvénysértésre.
Pop Richárd két külön posztban, de azonos szöveggel kért bocsánatot két - vélhetően a TISZA Világ applikáció adatbázisából kiszivárgott, vagy kibertámadással ellopott lista alapján - felhívott Tisza-szimpatizánstól. „A 2025. november 4-én általam közzétett videóban hallható, a közügyek szabad megvitatása érdekében készített felvételt az általam telefonon közvetlenül felhívott R.J. (a másik posztban D.I.) engedélye nélkül készítettem, illetve használtam fel, amiért az érintettől bocsánatot kérek” – áll a bejegyzésekben.
A Debreciner azt írja, a telefonos zaklatások november elején történtek, nagyjából egy időben a Tisza Párttal kapcsolatos adatlopási botránnyal. A kormánypárti aktivista ekkor kezdett helyi tiszásokat hívogatni: kérdésekkel zaklatta őket, a beszélgetésekről a beleegyezésük nélkül hangfelvételt készített, majd azokat nyilvánosságra is hozta.
A TISZA Párt és támogatói szerint a november elején kiszivárgott adatbázis nyomán a kormányközeli szereplők listázzák és zaklatják a szimpatizánsokat, ami szerintük megfélemlítés. Ezzel szemben a kormányközeli médiumok a TISZA Pártot teszik felelőssé az adatvédelmi incidensért, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) pedig vizsgálatot indított az ügyben.
Rosszul sikerült bocsánatkérések miatt folytatódik a botrány egy debreceni fideszes aktivista körül, aki november elején Tisza Párt-szimpatizánsokat zaklatott telefonon, majd engedély nélkül rögzítette és közzétette a beszélgetéseket. Bár Pop Richárd ügyvédi felszólításra nyilvánosan bocsánatot kért a Facebookon, a sértettek jogi képviselője szerint a jóvátétel sem formailag, sem tartalmilag nem felelt meg az elvárásoknak.
A sértettek ügyvédje, Zeke László a bocsánatkérő poszt alatt kommentben tette egyértelművé az elvárásait, és felszólította az aktivistát a helyreigazításra. „Szíveskedjék az ügyvédi felszólításban szereplő elégtételadó nyilatkozat szövegét a felszólításban szereplő tartalomnak megfelelően közölni (betűről betűre követve azt a szöveget, amit Önnel közöltünk) és olyan módon, ahogy a jogsértő tartalmat eredetileg közölte, tehát film formájában, saját hang alámondással!”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Áttekintettük azt a 28 pontos béketervet, amelyet az amerikaiak tettek le az asztalra. Ez szerteágazó, ezer alkérdése van” – mondta Orbán Viktor a Facebook-oldalára feltöltött videóban az európai uniós állam- és kormányfők hétfői informális csúcstalálkozója után.
A miniszterelnök úgy folytatta, egyetlen dolgot tud biztosan megállapítani: „az Európai Unió folytatni akarja a háborút úgy, hogy egyetlen, de egyetlen fillérje sincs arra, hogy katonai eszközöket szállítson”. A miniszterelnök szerint az EU-nak ötlete sincs a pénz előteremtésére, legfeljebb az, hogy „a tagállamok dobják össze”, vagy vegyenek fel közös hitelt.
„Nem vagyunk hajlandóak elzálogosítani az unokáink jövőjét egy megnyerhetetlen ukrán háború finanszírozása érdekében”
- fogalmazott a kormányfő.
Arról a tervről azonban nem tett említést, amely a legutóbbi uniós csúcson a legfőbb javaslat volt Ukrajna finanszírozására
mintegy 140 milliárd eurós „jóvátételi hitelt” adnának Ukrajnának. A konstrukció lényege, hogy nem közvetlenül az uniós adófizetők pénzét használnák, hanem a befagyasztott orosz állami vagyoneszközöket, különösen a belgiumi Euroclear pénzügyi szolgáltatónál parkoló összegeket.
A terv jogilag nem számítana az orosz vagyon elkobzásának. A hitelt Ukrajnának elvben csak akkor kellene visszafizetnie, ha Oroszország a háború után jóvátételt fizet.
A tervnek komoly kockázatai is vannak. Belgium, az Euroclear székhelye, jogi és pénzügyi garanciákkal kapcsolatos aggályokat vetett fel, ami hozzájárult ahhoz, hogy 27-ből 26 tagállam a legutóbbi, októberi csúcson azt kérte a Bizottságtól, hogy a fő javaslat mellett terjesszen elő alternatívákat is Ukrajna 2026–2027-es finanszírozására.
Moszkva a tervet „lopásnak” minősítette, az orosz parlament pedig ellenlépéseket helyezett kilátásba Belgium és az Euroclear ellen, ha az EU hozzányúl a befagyasztott eszközökhöz.
„Áttekintettük azt a 28 pontos béketervet, amelyet az amerikaiak tettek le az asztalra. Ez szerteágazó, ezer alkérdése van” – mondta Orbán Viktor a Facebook-oldalára feltöltött videóban az európai uniós állam- és kormányfők hétfői informális csúcstalálkozója után.
A miniszterelnök úgy folytatta, egyetlen dolgot tud biztosan megállapítani: „az Európai Unió folytatni akarja a háborút úgy, hogy egyetlen, de egyetlen fillérje sincs arra, hogy katonai eszközöket szállítson”. A miniszterelnök szerint az EU-nak ötlete sincs a pénz előteremtésére, legfeljebb az, hogy „a tagállamok dobják össze”, vagy vegyenek fel közös hitelt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán Viktor cáfolta a Fidesz választmányi elnökségét a jelöltállítással kapcsolatban
A Fidesz választmányi elnöksége a hétvégén még azt közölte, hogy az eddigi gyakorlatnak megfelelően csak januárban dönt az országos választmány a Fidesz–KDNP 106 egyéni képviselő-jelöltjéről.
Látszólag ellentmondásba keveredett a Fidesz a 2026-os képviselő-jelöltek ügyében.
A Fidesz választmányi elnöksége a hétvégén még azt közölte, hogy az eddigi gyakorlatnak megfelelően csak januárban dönt az országos választmány a Fidesz–KDNP 106 egyéni képviselő-jelöltjéről. Ezzel szemben a miniszterelnöki sajtóiroda a Blikk megkeresésére teljesen mást állított.
„A Fidesz elnöksége már döntött mind a 106 jelölt személyéről”
- írta válaszában Orbán Viktor.
A névsor nyilvánosságra hozatalának időpontja azonban továbbra sem ismert.
Idén elvileg Fidesz-tisztújítás is lett volna, de egy alapszabály-módosítással megoldották, hogy a tisztújító kongresszust elég legyen a 2026-os országgyűlési választás utáni 180 napon belül megtartani.
Látszólag ellentmondásba keveredett a Fidesz a 2026-os képviselő-jelöltek ügyében.
A Fidesz választmányi elnöksége a hétvégén még azt közölte, hogy az eddigi gyakorlatnak megfelelően csak januárban dönt az országos választmány a Fidesz–KDNP 106 egyéni képviselő-jelöltjéről. Ezzel szemben a miniszterelnöki sajtóiroda a Blikk megkeresésére teljesen mást állított.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
