Harmadik oltásra is szükség lehet a delta variáns miatt a Pfizer egyik vezetője szerint
Mikael Dolsten szerint a vakcina hatékony az indiai mutánssal szemben, de a harmadik oltás fokozhatja a védelmet. Úgy véli, főleg az idősek esetében nagyon fontos a harmadik dózis beadása.
Harmadik oltásra is szükség lehet, mert ez fokozhatja a védelmet a delta-variánsa ellen
- közölte a Pfizer tudományos vezetője. Bejelentette, hogy emiatt tárgyalást kezdtek az Egyesült Államok gyógyszerészeti hatóságaival a szer vészhelyzeti alkalmazásáról. A cég már korábban jelezte, hogy 6-12 hónappal a második oltás után - vélhetőleg - szükség lehet egy újabb oltásra a védettség fenntartása érdekében. Szakemberek közül többen is említették, lehetséges, hogy évente szükséges lesz az újraoltás.
Mikael Dolsten elmondta, hogy
a kutatások alapján az oltottak antitestszintje a harmadik adag után ötszörösére-tízszeresére ugrik, a hónapokkal korábban megkapott második dózis által kiváltott védettséggel szemben
Az Izraelben növekvő megbetegedésekre reagálva azt közölte, hogy a vakcina hatékony az indiai mutánssal szemben, és az új fertőzötteknél azért okozhat megbetegedést, mert őket az év elején oltották be, így az antitestek száma ennyi idő alatt lecsökkent.
Ugyanakkor az izraeli és brit adatok alapján megállapítható, hogy a csökkent antitestszám ellenére is 95 százalékos hatékonysággal megelőzi a súlyos tünetek kialakulását a Pfizer-oltás.
A szakember beszámolt arról is, hogy több ország, köztük európaiak is, már jelentkeztek a cégnél a harmadik oltás miatt. Úgy véli, hogy főleg az idősek esetében nagyon fontos a harmadik dózis beadása.
A gyár arra törekszik, hogy növelje a gyártási kapacitását, egyrészt a harmadik dózis miatt, másrészt mert a világban még sok helyen nincsenek az emberek beoltva, így nő az igény a vakcinára. Idén 3, jövőre 4 milliárd adagot szeretnének legyártani.
A Pfizer bejelentését követően az amerikai egészségügyi hivatal közleményt adott ki, eszerint a teljesen beoltott amerikaiaknak még nincs szükségük emlékeztető oltásra. Ugyanakkor vizsgálatokat végeznek az újraoltás szükségességéről.
Harmadik oltásra is szükség lehet, mert ez fokozhatja a védelmet a delta-variánsa ellen
- közölte a Pfizer tudományos vezetője. Bejelentette, hogy emiatt tárgyalást kezdtek az Egyesült Államok gyógyszerészeti hatóságaival a szer vészhelyzeti alkalmazásáról. A cég már korábban jelezte, hogy 6-12 hónappal a második oltás után - vélhetőleg - szükség lehet egy újabb oltásra a védettség fenntartása érdekében. Szakemberek közül többen is említették, lehetséges, hogy évente szükséges lesz az újraoltás.
Mikael Dolsten elmondta, hogy
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Dávid és Góliát-helyzet” – Elsöprő többséggel utasították el a szupergazdagok 50 százalékos adóját a svájciak
Közel 80 százalékos nemmel söpörték le a „Kezdeményezés a jövőért” nevű javaslatot, egyetlen kanton sem támogatta. Az adó mindössze 2500 háztartást érintett volna, mégis megbukott.
A svájciak elsöprő többséggel, 78,28 százalékkal utasították el vasárnap azt a népszavazási kezdeményezést, amely 50 százalékos örökösödési és ajándékozási adót vetett volna ki a szupergazdagokra. A Svájci Szövetségi Kancellária által közzétett hivatalos adatok szerint a javaslat egyetlen kantonban sem kapott többséget, a részvételi arány pedig országosan 42,95 százalékos volt.
A Fiatal Szocialisták (JUSO) által benyújtott „Kezdeményezés a jövőért” nevű javaslat országos szintű adót vezetett volna be az 50 millió svájci frank (körülbelül 20,4 milliárd forint) feletti hagyatékokra és ajándékokra 50 százalékos kulccsal. A befolyó, évi akár 6 milliárd frankos (mintegy 2,45 billió forintos) bevételt a klímavédelmi átállás finanszírozására fordították volna, kétharmadát szövetségi, egyharmadát kantoni szinten. A javaslat Svájcban mindössze nagyjából 2500 háztartást vagy magánszemélyt érintett volna.
A kormány és az üzleti szféra hevesen ellenezte a javaslatot. Karin Keller-Sutter pénzügyminiszter, Svájc idei szövetségi elnöke szerint az adó súlyosan ártott volna az ország gazdasági vonzerejének. „Már most is igazságos az adórendszerünk. Egy országos örökösödési adó kibillentette volna az adórendszerünket az egyensúlyából.” Az ellenzők fő érve az volt, hogy egy ilyen magas adókulcs a vagyonosok elvándorlásához és a tőke külföldre menekítéséhez vezetne. Egy szakértői tanulmány szerint a potenciális adóalap akár 85-98 százaléka is elhagyhatta volna az országot.
A kezdeményezők a vasárnapi eredményt csalódottan fogadták. „Ilyen masszív ellenkampánynál erre számítani kellett” – nyilatkozta Mirjam Hostetmann, a Fiatal Szocialisták elnöke, utalva arra, hogy az ellenzők a becslések szerint tízszer annyit költöttek a kampányra.
„Nagyon büszke vagyok az ifjúsági pártunkra. Ez egy politikai küzdelem kezdete” – mondta Cédric Wermuth, a Szociáldemokrata Párt társelnöke. Tamara Funiciello szociáldemokrata képviselő szerint a kampány eleve egyenlőtlen volt: „Dávid és Góliát-helyzet volt.”
A földrajzi adatok egységes elutasítást mutatnak. A németajkú kantonokban volt a legmagasabb, több helyen 80 százalék feletti a „nem” szavazatok aránya.
Települési szinten mindössze két kivétel akadt az egész országban: a főváros, Bern lakossága hajszálvékony, 50,8 százalékos többséggel támogatta a javaslatot, ahogy a berni Jurában található, mindössze 34 fős Schelten falu is, 55,6 százalékos aránnyal.
A voksolás másnapján Alfred Gantner, a Partners Group társalapító milliárdosa egy interjúban kijelentette, hogy bár ezt a konkrét javaslatot elveti, de a vagyonkoncentráció problémájával foglalkozni kell. „Progresszív vagyonadóra van szükségünk” – fogalmazott.
A svájciak elsöprő többséggel, 78,28 százalékkal utasították el vasárnap azt a népszavazási kezdeményezést, amely 50 százalékos örökösödési és ajándékozási adót vetett volna ki a szupergazdagokra. A Svájci Szövetségi Kancellária által közzétett hivatalos adatok szerint a javaslat egyetlen kantonban sem kapott többséget, a részvételi arány pedig országosan 42,95 százalékos volt.
A Fiatal Szocialisták (JUSO) által benyújtott „Kezdeményezés a jövőért” nevű javaslat országos szintű adót vezetett volna be az 50 millió svájci frank (körülbelül 20,4 milliárd forint) feletti hagyatékokra és ajándékokra 50 százalékos kulccsal. A befolyó, évi akár 6 milliárd frankos (mintegy 2,45 billió forintos) bevételt a klímavédelmi átállás finanszírozására fordították volna, kétharmadát szövetségi, egyharmadát kantoni szinten. A javaslat Svájcban mindössze nagyjából 2500 háztartást vagy magánszemélyt érintett volna.
A kormány és az üzleti szféra hevesen ellenezte a javaslatot. Karin Keller-Sutter pénzügyminiszter, Svájc idei szövetségi elnöke szerint az adó súlyosan ártott volna az ország gazdasági vonzerejének. „Már most is igazságos az adórendszerünk. Egy országos örökösödési adó kibillentette volna az adórendszerünket az egyensúlyából.” Az ellenzők fő érve az volt, hogy egy ilyen magas adókulcs a vagyonosok elvándorlásához és a tőke külföldre menekítéséhez vezetne. Egy szakértői tanulmány szerint a potenciális adóalap akár 85-98 százaléka is elhagyhatta volna az országot.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kármán András: 1556 milliárdos plusz helyett 20 milliárdos mínusz – A TISZA szakértője a kormányt okolja a befagyasztott uniós pénzekért
A politikus szerint a TISZA-kormány „azonnal helyreállítja a jogállamiságot, véget vet a korrupciónak, és hazahozza a magyaroknak járó összes uniós támogatást, amelyet az egészségügy, az oktatás, az idősellátás, a lakhatás, a környezetvédelem és a gazdaság fejlesztésére fog fordítani.”
Kármán András, a TISZA párt költségvetési és adópolitikai szakértője a Facebook-oldalán fakadt ki a hazai költségvetés helyzete miatt, hiszen az 2025 első 10 hónapjában nettó befizetővé vált az Európai Unió felé - ahelyett, hogy több mint 1500 milliárd forintot kapott volna.
A politikus a Nemzetgazdasági Minisztérium beszámolójára hivatkozva azt írja, „az idei év első 10 hónapjában alig 589 milliárd forintnyi uniós támogatás érkezett, miközben 609 milliárd forintot fizetett be a magyar állam a közös uniós költségvetésbe.”
Hozzáteszi: 2023-ban még 1556 milliárd forint nettó bevétele volt a magyar költségvetésnek az uniós egyenleg révén, ami mostanra mínusz 20 milliárd forintra csökkent. Kármán szerint az ok közismert.
„a Fidesz-kormány évek óta nem hajlandó teljesíteni a jogállamisági kritériumokat, amik garantálnák, hogy a Magyarországra érkező támogatások ne essenek a korrupciónak áldozatul.”
A szakértő szerint emiatt van befagyasztva az uniós források jelentős része, és az ország ezért az évente neki járó támogatásnak csak a töredékét kapja meg. Kármán posztja azzal zárul, hogy egy esetlegesen hatalomra kerülő TISZA-kormány milyen módszerekkel teremthet teljesen más felállást.
„Azonnal helyreállítja a jogállamiságot, véget vet a pénzek elosztását torzító korrupciónak és hazahozza a magyaroknak járó összes uniós támogatást, amelyet többek között az egészségügy, az oktatás, az idősellátás, a lakhatás, a környezetvédelem és a gazdaság fejlesztésére fog fordítani.”
A politikus posztjának hátterében az uniós források részleges befagyasztása áll, amit az ún. uniós „szupermérföldköveknek” nevezett jogállamisági feltételek teljesítésével lehetne feloldalni. Az Európai Bizottság éves jogállamisági jelentése szerint Magyarország és kormánya a legtöbb ajánlás terén még mindig nem tett előrelépést, így körülbelül 18 milliárd euró továbbra is zárolva maradt.
Kármán András, a TISZA párt költségvetési és adópolitikai szakértője a Facebook-oldalán fakadt ki a hazai költségvetés helyzete miatt, hiszen az 2025 első 10 hónapjában nettó befizetővé vált az Európai Unió felé - ahelyett, hogy több mint 1500 milliárd forintot kapott volna.
A politikus a Nemzetgazdasági Minisztérium beszámolójára hivatkozva azt írja, „az idei év első 10 hónapjában alig 589 milliárd forintnyi uniós támogatás érkezett, miközben 609 milliárd forintot fizetett be a magyar állam a közös uniós költségvetésbe.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Nem vagyok közszereplő” – így hárította a kérdéseket a volt ÁSZ-elnök, akit a kormány havi 2,7 millióért bízott meg Budapest átvilágításával
A kijelentés óriási vihart kavart a főváros és a kormány közötti háborúban. Karácsony Gergely hétfő estére már tüntetést is szervezett a Karmelita elé.
„Nem vagyok közszereplő” – ezzel a mondattal hárította el a kérdéseket Domokos László, az Állami Számvevőszék volt elnöke, akit a kormány havi bruttó 2,7 millió forintért bízott meg Budapest pénzügyeinek átvilágításával. A jelenetet Nagy Dávid, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt listavezetője vette videóra, miután véletlenül belebotlott az utcán az egykori fideszes politikusba.
Az ügy hátterében a főváros és a kormány között egyre élesedő pénzügyi vita áll. A kormány álláspontja szerint Budapest a csőd szélén áll, Orbán Viktor miniszterelnök pedig hivatalos megerősítésre vár ebben az ügyben, ezért tartják szükségesnek feltárni a helyzethez vezető okokat.
Ezzel szemben Budapest vezetése a kormányzati elvonásokat okolja a kialakult helyzetért. A konfliktus azután lángolt fel ismét, hogy az állam újabb 6,2 milliárd forintot emelt le a főváros számlájáról. Karácsony Gergely főpolgármester emiatt december 1-jén, hétfő délutánra rendkívüli közgyűlést hívott össze egy kelenföldi buszgarázsba.
A közgyűlést követően demonstrációt is tartanak, a résztvevők a Clark Ádám térről vonulnak a Karmelita elé. A Tisza Párt fővárosi frakciója közölte, hogy nem vesznek részt a rendkívüli ülésen.
Domokos László megbízatása a szerződése végéig összesen bruttó 17,19 millió forintba kerül az adófizetőknek. A megbízást a Navracsics Tibor vezette Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztériumtól kapta. Domokos 2011 és 2022 között volt az Állami Számvevőszék elnöke, azt megelőzően, 1998 és 2010 között pedig a Fidesz országgyűlési képviselőjeként dolgozott.
„Nem vagyok közszereplő” – ezzel a mondattal hárította el a kérdéseket Domokos László, az Állami Számvevőszék volt elnöke, akit a kormány havi bruttó 2,7 millió forintért bízott meg Budapest pénzügyeinek átvilágításával. A jelenetet Nagy Dávid, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt listavezetője vette videóra, miután véletlenül belebotlott az utcán az egykori fideszes politikusba.
Az ügy hátterében a főváros és a kormány között egyre élesedő pénzügyi vita áll. A kormány álláspontja szerint Budapest a csőd szélén áll, Orbán Viktor miniszterelnök pedig hivatalos megerősítésre vár ebben az ügyben, ezért tartják szükségesnek feltárni a helyzethez vezető okokat.
Ezzel szemben Budapest vezetése a kormányzati elvonásokat okolja a kialakult helyzetért. A konfliktus azután lángolt fel ismét, hogy az állam újabb 6,2 milliárd forintot emelt le a főváros számlájáról. Karácsony Gergely főpolgármester emiatt december 1-jén, hétfő délutánra rendkívüli közgyűlést hívott össze egy kelenföldi buszgarázsba.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Elszálltak a megélhetési költségek: sokkal több pénz kell a gondtalan élethez, és a lakosság harmada egy váratlan kiadást sem bírna ki
Az Egyensúly Intézet friss kutatása szerint már 700 ezer forint kell havonta a gondtalan élethez. Eközben 1,3 millió embernek a fűtés és a hús is luxus.
A lakosság közel harmada nem tudna kifizetni egy százezer forintos váratlan kiadást, miközben a mindennapi megélhetéshez szükséges összegek egy év alatt jelentősen nőttek. A szegénység nem csupán egyéni probléma, hanem az egész országot érinti, hiszen a nélkülözés csökkenti a termelékenységet, apasztja az adóbevételeket és visszafogja a vásárlóképes keresletet.
Bár némileg javult a magyarok életszínvonala, a lakosság 45 százaléka még mindig havi 300 ezer forintnál kevesebb bevételből él – derül ki az Egyensúly Intézet reprezentatív szegénységkutatásából. A képet árnyalja, hogy 2024-ben még a lakosság 56 százaléka tartozott ebbe a kategóriába.
A felmérés szerint, amely egy 1000 fős, 18 éven felüliekből álló mintán alapult, a magyarok 44 százaléka 300 és 500 ezer forint közötti jövedelemből gazdálkodik, míg az átlagos megélhetési szint feletti bevételhez a lakosság mindössze 11 százaléka jut hozzá.
A leglátványosabb változás a megélhetéshez szükséges költségeknél látható: 2024-ben még elég volt 250 ezer forint a szűkös mindennapi megélhetéshez, ez decemberre 300 ezer forintra emelkedett. Az átlagos megélhetéshez szükséges összeg 400 ezerről 500 ezer forintra, a gondtalan élethez szükséges jövedelem pedig 600 ezerről 700 ezer forintra nőtt.
A lakosság 47 százaléka szembesül legalább egy alapvető anyagi nehézséggel, azaz nem tudja fedezni az összes olyan kiadást, mint a fűtésszámla, a rendszeres húsfogyasztás vagy egy nagyobb váratlan költség. Nagyjából 800 ezren élnek súlyos anyagi nélkülözésben, ami azt jelenti, hogy mindhárom említett területen hiányt szenvednek.
Összesen 1,3 millió olyan magyar van, akinek egyszerre jelent gondot a fűtés és a rendszeres húsfogyasztás finanszírozása.
A téli fűtés terén a magyarok 69 százaléka biztos abban, hogy lesz elég pénze felfűteni az otthonát. 25 százalék eseti nehézségekre számít, a válaszadók 2 százalékának viszont biztosan nem lesz elég forrása a lakás melegen tartására. A helyzet sokat javult a 2022-es energiaválsághoz képest, amikor a megkérdezettek 39 százaléka küzdött eseti nehézségekkel, 12 százalék pedig egyenesen lehetetlennek tartotta a fűtést.
A kutatás szerint a lakosság 72 százalékának lesz annyi pénze a következő három hónapban, hogy legalább minden második nap húst vagy halat ehessen, 23 százaléknak viszont nem mindig lesz rá lehetősége. Ezen a téren is látványos javulás következett be 2022-höz képest, amikor csupán a lakosság 43 százaléka engedhette ezt meg magának.
A válaszadók 29 százaléka nem tudna kifizetni egy 100 ezer forintos hirtelen jött kiadást, ami javulás a 2024-es 32 százalékhoz képest.
A felmérés szerint további 35 százalék számára gondot okozna, de még meg tudná oldani saját erőből, 33 százalék pedig gond nélkül ki tudná fizetni a százezres összeget. Ezt a képet árnyalja, hogy 2022 óta a 100 ezer forint reálértéke jelentősen csökkent: a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján egy automata mosógép átlagosan 120 ezer forint helyett már 160 ezer forintba, egy átlagos porszívó pedig 29 ezer forint helyett 38 ezer forintba kerül.
A nehézségek ellenére a magyarok jóval optimistábban látják a pénzügyi jövőjüket. Míg 2024-ben csak 6 százalékuk bízott a fizetésük érdemi növekedésében a következő három hónapban, decemberre ez az arány 14 százalékra nőtt.
A megkérdezettek 66 százaléka a bevételei változatlanságára számít, és 14 százalékuk számol kevesebb bevétellel. Ez jelentős javulás 2022-höz képest, amikor a lakosság több mint negyede (26 százaléka) a bevételei csökkenését vetítette előre. Az optimizmust az elmúlt évek gazdasági folyamatai táplálják: az infláció 2024 elején tartósan egy számjegyűre mérséklődött, a reálbérek pedig tavaly ismét növekedésnek indultak.
A lakosság közel harmada nem tudna kifizetni egy százezer forintos váratlan kiadást, miközben a mindennapi megélhetéshez szükséges összegek egy év alatt jelentősen nőttek. A szegénység nem csupán egyéni probléma, hanem az egész országot érinti, hiszen a nélkülözés csökkenti a termelékenységet, apasztja az adóbevételeket és visszafogja a vásárlóképes keresletet.
Bár némileg javult a magyarok életszínvonala, a lakosság 45 százaléka még mindig havi 300 ezer forintnál kevesebb bevételből él – derül ki az Egyensúly Intézet reprezentatív szegénységkutatásából. A képet árnyalja, hogy 2024-ben még a lakosság 56 százaléka tartozott ebbe a kategóriába.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
