SZEMPONT
A Rovatból

Ha megmondják, milyen rákja van III. Károlynak, már arról spekulálnának, hány hónapja van hátra – mondja a szakértő

Bukovszky Zoltán Ákos szerint Károly már a hatvanas évek óta egészségtudatosan él. Meglehet, saját betegségének nyilvánosságra hozatalával is arra szeretné ösztönözni az embereket, figyeljenek oda egészségükre.


III. Károly brit királynál rákot diagnosztizáltak, és felfüggeszti nyilvános szerepvállalását, hogy kezelésnek vesse alá magát, kevesebb mint 18 hónappal édesanyja, II. Erzsébet királynő halála után. A Buckingham-palota hétfő esti bejelentése egy héttel azután történt, hogy a 75 éves uralkodót kiengedték egy londoni kórházból, ahol prosztata-megnagyobbodással kezelték. Daganatos betegségének híre nagy visszhangot váltott ki világszerte.

Az, hogy édesanyjával ellentétben Károly esetében ilyen sokat megtudhatunk egészségi állapotáról, újdonság. Ennek okáról és következményeiről Bukovszky Zoltán Ákost, a királyi családdal kapcsolatos kérdések szakértőjét kérdeztük.

– Azt megszoktuk, hogy a demokráciákban általában a vezetők egészségi állapota nem titok. Az viszont új, hogy a brit uralkodó egészségi állapotával kapcsolatban is ennyire nyíltan kommunikálnak. Mi lehet ennek az oka?

– Ez részben generációs különbség Erzsébet királynő és Károly király között. Erzsébet egy olyan generációból származott, illetve olyan családi háttérből, aminek az volt a mottója, hogy "never complain, never explain", azaz sose panaszkodj, sose magyarázkodj. Neki még valószínűleg régimódi elképzelései voltak, egyrészt a magánéletről, a privát szféráról, másrészt pedig a méltóságról. Nem csodálkoznék azon, ha utólag esetleg megtudnánk valamikor, hogy valamilyen súlyos betegsége volt élete utolsó fázisában, de erről akkor semmit nem lehetett tudni nyilvánosan. Károly király viszont egy következő generáció tagja, tehát az, hogy nyilvánosságra hozták azt, hogy prosztatamegnagyobbodása van, abban az is motiválta az, hogy egészségtudatosabbá tegye az embereket úgy, hogy ő is nyilvánosan beszél a saját betegségéről. Ez meg is mutatkozott abban, hogy a brit National Health Service az NHS honlapján nagyon megszaporodtak a prosztata megnagyobbodással kapcsolatos keresések. Azaz ez működött is.

Az, hogy most nyilvánosságra hozták, hogy a királynál rákbetegséget diagnosztizáltak, ez is a nyíltság, őszinteség jegyében történhetett.

Illetve az feltűnt volna egy idő után az embereknek, illetve a sajtónak, hogy a király eltűnt a nyilvánosság elől, és így legalább az okát is lehet tudni.

– Károly uralkodónak elég új, bár nagyon régóta ismerjük az életét. Azt tudjuk, hogy Erzsébet körül volt egy nagyon nagy kultusz, volt is idő, hogy kialakuljon. Károly helyzete mennyiben más?

– Károlynak még walesi hercegként sokkal korszerűbb prioritásai voltak, mint a királynőnek. Ő már a 60-as 70-es években kezdte felhívni a figyelmet a környezettudatosság, környezetvédelem, holisztikus egészségügy problémájára, amikor az a széles nyilvánosságban még alig szerepelt. Akik Károly királyt szeretik és értékelik, ők más miatt tartják nagyra, mint Erzsébet királynőt. Így Károly király prioritásai közé illik ez a nyitottság, őszinteség, az esendőség felvállalása is. A két uralkodó magánélete közti különbség is szembetűnő. Károly házassága nyilvános módon futott zátonyra, és újra is házasodott. A királynő magánéletével kapcsolatban viszont semmi botrányos nem került nyilvánosságra. Tehát Károly már az élettörténete alapján sem nagyon kerülhetné el, vagy komikus lenne, ha megpróbálná elkerülni azt, hogy nyitottabban, őszintén álljon hozzá az őt körülvevő problémákhoz.

– Tudjuk-e, hogy hol és kik kezelik? Vannak bizonyos kórházak, amelyek ki vannak arra jelölve, hogy a királyi családot ellássák?

– Van egy kórház, ami többször felmerül a királyi család tagjainak az egészségügyi ellátása során. Ez a King Edward VII nevű intézmény. Ez egy londoni magánkórház, amit a királyi család tagjai gyakran igénybe vesznek. A királyi udvartartáshoz hozzátartoznak szakorvosok is, például az ország legkiválóbb szívgyógyászai, és az egyéb orvosi szakterületek elismert képviselői, akik felügyelik a királyi család tagjainak az egészségét. De amennyiben szükséges, akkor kórházba mennek. A korábbi generációkban megtörtént, hogy otthon, a palotában műtötték őket, vagy ott, a palotában szültek. De ez most már nincs így.

– Volt-e korábban említésre méltó betegsége a királynak?

– Volt úgy, hogy lovaspóló közben eltört a karja, de jelentős betegségre nem emlékszem. Már csak azért is, mert ő elég egészségtudatos.

Meglepő módon a homeopátiára esküszik,

folyamatosan próbálja karbantartani az egészségét.

– Kate walesi hercegné? Az ő betegségéről tudunk valamit?

– Azt nem hozták nyilvánosságra, csak annyit, hogy egy hasi műtétet hajtottak végre rajta január 16-án. 13 napot vagy 13 éjszakát töltött kórházban. Huszonkilencedikén, múlt hét hétfőn ment haza a kórházból, és úgy néz ki, hogy húsvétig nem is tér vissza a közéletbe. Emiatt, mivel a felesége beteg volt, Vilmos herceg is távol maradt a közélettől. A karácsonyi szünet után csak egyszer jelent meg a nyilvánosság előtt, hiszen három kisgyerekükkel kell foglalkozni, meg a feleségét támogatni.

Viszont így, hogy a király most eltűnik pár hétre a nyilvánosság elől, a walesi herceg a szerdán már visszatér a nyilvános munkába,

és a windsori kastélyban fog egy beiktatási ceremóniát tartani, illetve este a londoni Légimentőszolgálat adománygyűjtő gálájára megy.

– Ebben a minőségében ő most helyettesíti a királyt?

– Nem. Ez önálló program.

– Van helyettesítési protokoll, hogy ki az, aki Károly helyett a hivatalos programokon megjelenik?

– A király jelenlegi programjait későbbre tolják. Az, hogy egy-egy eseményre elmegy-e helyette Kamilla, egyelőre még nem tudni, hiszen a rákdiagnózissal kapcsolatos hír csak hétfői, viszont a királyi család programjait hónapokra, félévekre előre tervezik meg. Nyilván óriási logisztikai felfordulást okoz, ha Kamilla elmegy néhány programra Károly helyett. Tehát ez valószínűleg most még szervezés alatt áll.

Ami a király helyettesítését illeti, jogilag erre két lehetőség van. Ha nem nagy a baj, mert mondjuk a király külföldön van, vagy beteg, de magánál van, akkor két államtanácsos helyettesítheti egyszerre.

A királyi család tagjai közül hét ember van, aki az államtanácsosi címet birtokolják, és alkalmanként közülük megbíznak kettőt egyszerre, hogy egy-egy programon helyettesítse a királyt, például új nagykövet megbízólevelének átvétele alkalmából.

Viszont, ha nagy a baj, akkor pedig régenst neveznek ki. Ez ugyanaz a személy, aki a királynak egyébként is az örököse lenne.

A Buckingham palota szerint a király más feladatokat továbbra is is ellát, beleértve a miniszterelnökkel való heti találkozóját, valamint a napi iratok áttekintését („piros doboz”), melyet Nagy-Britannia államfőjeként kötelessége megismerni. A tisztviselők azt mondták, hogy nem tervezik államtanácsosok kinevezését helyette.

– Ez a személy ezek szerint csak Vilmos lehet?

– Igen, mindenképpen.

– A rákbetegség nagyon tág spektrum, azt sem tudjuk, hogy pontosan milyen, és azt se tudjuk, hogy milyen állapotban, milyen stádiumban, milyen prognózissal diagnosztizálták?

– Igen, ez így van, de az, hogy ennyit tudunk, ez már jelentős előrelépés II. Erzsébet uralkodásához képest. Illetve még annyi kiderült, hogy Rishi Sunak miniszterelnöknek egy sajtónyilatkozatában az szerepel, hogy

a királyt a betegség korai fázisában diagnosztizálták.

– Ezek szerint lehet, hogy nem olyan rosszak a kilátásai.

– Valamint még az releváns lehet, hogy Nagy Britanniában a rákdiagnózisok egyharmada 75 éves kor fölötti embereknél történik, Károly király pedig 75 éves.

– Teljesen mást jelent egy korai stádiumú és viszonylag könnyen gyógyítható rákfajtával diagnosztizálni valakit, mint egy késői stádiumú, vagy pedig nagyon-nagyon agresszív fajtával. Erről nem tudunk semmit. Ez a bizonytalanság lélektanilag is megjelenhet a közvéleményben, a közéletben is. Nem lett volna-e szerencsésebb ezt egyszer s mindenkorra helyre tenni, hogy pontosan hogy állunk?

– Én azt feltételezem, hogy az érintettnek ez valahol egy egyensúlyozás, a privát szférája és az egészségtudatos misszió között, hiszen melyikünk szeretné, ha a lapok címlapon foglalkoznának valami számunkra is megdöbbentő súlyos betegségünkkel. És még azt is gondolom, hogy ha pontosan tudnánk, hogy milyen rákkal diagnosztizálták, akkor ma délelőtt már annak a rákfajtának a specialistái ülnének a TV stúdiókban, és már arról menne a spekuláció, hogy hány hónapja lehet hátra, meg ilyenek. Nem hiszem, hogy ezt akarná a király, másrészt pedig neki és a családjának ez azért túlzottan kellemetlen lenne. De az, hogy tudjuk, hogy rák, de nem tudjuk, hogy milyen,

sok embert motiválhat arra, hogy elmenjen szűrésre, utána olvasson, hogy mire kell figyelnie.

Mert ha tudnánk, hogy mondjuk fültőmirigyrák, akkor sokan legyintenének rá, hogy ez őket nem érinti. Tehát ebben is lehet egy misszió a király részéről.

– Bár Károly idős ember, de a család genetikáját elnézve még kinézhet neki harminc év uralkodás akár, ha ezt a rákot leküzdi.

– Ez nem egyértelmű. Mert ha a nagyszüleit nézzük, VI. György király 56 évesen halt meg, és az apai nagyapja szintén aránylag fiatalon halt meg. De a szülei viszont sokáig éltek, mindketten, édesanyja 96, édesapja 99 éves koráig élt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Szent-Iványi István: Szijjártó Péter esetében az EU-val szembeni kémkedés, Orbán Viktornál a hatalommal való visszaélés vádja merülhet fel
A külpolitikai szakértő egy interjúban beszélt arról, hogy az Orbán-kormány alatt zajlott ügyeknek milyen büntetőjogi következményei lehetnek. A vitnyédi menekülttábor tervével kapcsolatban azt mondta, teljesen nyilvánvaló, hogy a Fidesz „erkölcstelen politikai eszközként” akarta felhasználni a választási kampányban, és egyúttal kiélezni a viszonyt az Európai Unióval.


A Klikk TV Mélyvíz című műsorában volt vendég Szent-Iványi István külpolitikai szakértő volt, aki a vitnyédi menekülttábor körül kirobbant botrányt és annak politikai következményeit elemezte. Szent-Iványi István szerint a történet nehezen értelmezhető, de az a része, hogy az Orbán-kormány az Európai Uniót akarta átverni, számára teljesen hihető. Úgy véli, az előző kormány úgy akart tenni, mintha teljesítené az Európai Bíróság döntését, amely előírta egy befogadóállomás létrehozását a 2016-ban bezárt táborok helyett. A szakértő szerint a terv az volt, hogy létrehoznak egy létesítményt, amit menekülttábornak lehet nevezni, de mivel az az osztrák határtól mindössze 5 kilométerre van, az odaérkezőket azonnal „át is fogják terelni”.

Szent-Iványi szerint ez a fajta hozzáállás belefér abba a jellemtelenségbe, amit a kormány a témában tanúsított. Azt azonban sokkal felháborítóbbnak tartja, hogy a magyar közvéleményt is megtévesztették, hiszen az utolsó pillanatig tagadták a táborépítés tényét.

Szerinte az egész menekültügyet 2015 óta politikai eszközként használta az Orbán-kormány, hogy megvezesse a magyar állampolgárokat. „Ebben az ügyben gondosan ügyelnek arra, hogy egyetlen igaz mondat ne hangozzék el a részükről, és hát ez is ebbe a körbe tartozik bele” – tette hozzá.

A szakértő úgy látja, a kormány ezzel a trükkel akarta elkerülni a napi egymillió eurós büntetést. A titkos kormányhatározatban szerinte van egy különösen érdekes mondat, amely arról szól, hogy a kabinetnek érdeke kiélezni a migrációs vitát az Unióval a 2026-os választások előtt.

„Teljesen nyilvánvaló itt is, hogy egy erkölcstelen politikai eszközként akarták ezt felhasználni a választási kampányban, kiélezni a viszonyt az Unióval”

– fogalmazott. Ezt a helyzetet ahhoz hasonlította, amikor a Szijjártó Péter és Szergej Lavrov közötti beszélgetések részletei napvilágot láttak. Azt mondta, bár a szoros magyar-orosz kapcsolat ismert volt, a konkrétumok megdöbbentőek voltak.

„Azzal, hogy Szijjártó Péter Lavrovval milyen módon enyeleg és hogyan beszél, az mégiscsak megdöbbentő volt és megrázó” – mondta, hozzátéve, hogy a szervilis és visszataszító mód, ahogy a kommunikáció zajlott, döbbenetes volt.

Szent-Iványi István egyetértett azzal a felvetéssel, hogy kormányváltás nélkül ezek az ügyek sosem derültek volna ki, és a kabinet ugyanúgy folytatta volna a hazudozást. Felidézte, hogy 2022-ben, amikor kiderült, hogy az orosz titkosszolgálat bejutott a Külügyminisztérium informatikai rendszerébe, Szijjártó Péter kampányhazugságnak nevezte a hírt. Amikor később bizonyíték került elő, a miniszter szerinte szemérmetlenül tovább hazudott. A szakértő szerint a Fidesz még a választási vereség után sem nézett szembe a hibáival, ahogy az a párt kongresszusán is látszott.

„Még a vereség után sem változtattak semmin, ott sincs semmi őszinte szembenézés, hát miért változtattak volna, hogyha győznek?” – tette fel a kérdést.

A külpolitikai szakértő szerint bizonyos ügyeknek büntetőjogi következményei is lehetnek. Úgy gondolja, Szijjártó Péter esetében egyértelműen fennáll a felelősség az EU-val szembeni kémkedés és külső erőkkel való együttműködés vádja miatt.

„Ezt Szijjártó Péter tankönyvszerűen megvalósította, és erre ott vannak a bizonyítékok, a beszélgetések. Belső információkat kiadott, dokumentumokat átadott, tehát ez tiszta ügy” – jelentette ki.

Egy másik ilyen ügynek az aranykonvoj-botrányt nevezte, amely szerinte akár Orbán Viktor személyes felelősségét is felvetheti.

„Könnyen lehet, hogy itt például Orbán Viktor személyes felelőssége is felmerül, mert többen ezt mondják, hogy tőle eredt, és ez hatalommal való visszaélés” – állította.

Az interjú kitért a migrációs paktumra is, amelyet a Tisza-kormány a jelenlegi formájában elutasít. Szent-Iványi István ezt úgy értelmezi, hogy a kormány kiutat keres, hasonlóan a lengyelekhez, akik a belarusz határon kialakult helyzet miatt kaptak kivételt. A teljes elutasítást azonban nagyon rossz lépésnek tartaná. „Ennek a megítélése most egyre inkább olyanná válik, hogy ez nem egy egyszerű kötelezettségszegési eljárás” – figyelmeztetett. Elmondása szerint az EU-s szerződés negyedik cikkelye kimondja a tagállamok jóhiszemű és lojális együttműködési kötelezettségét, aminek megsértése akár a költségvetési források teljes megvonásával is járhat.

Úgy látja, a Tisza-kormány a három lehetséges opció – menekültek befogadása, pénzügyi hozzájárulás vagy technikai segítségnyújtás – közül az utóbbit választaná, de félnek attól a kitételtől, hogy ehhez találniuk kell egy olyan országot, amely igényli a segítséget.

Szent-Iványi szerint ettől nem kellene annyira tartani. „Mi magunk is külső ország vagyunk. Ugye Ukrajna és Szerbia vonatkozásában külső határt védünk, tehát önmagában a mi határainknak a védelme is az Európai Unió külső határainak a védelmét jelenti” – érvelt. Felhívta a figyelmet arra, hogy

Magyarország az előző kormány miatt nagyon rossz helyzetbe került, és ha az új kabinet is ugyanazt az utat követi, nehéz lesz elkerülni a súlyos következményeket.

Kiemelte, hogy a kvóta szerinti pénzügyi hozzájárulás is sokkal olcsóbb lenne, mint a jelenlegi büntetés. „Ez sokkal kisebb összeg, mint amit most folyamatosan már levontak tőlünk, tehát el is ment ebből 600 millió” – mondta.

A teljes beszélgetés:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Autósüldözés Rogán Cecíliával,10 ezer eurós tonhal-szusi és Orbán rivalizálása a putyini vagyonnal - Tóth Ildikó újabb részletek osztott meg a NER-luxusról
A Cápák között befektetője újabb elképesztő történeteket osztott meg a NER belső világáról. Azt is elmondta, szerinte feltűnően nem mennek sehová a NER-esek és a NER-feleségek a kormányváltás óta, inkább otthon diskurálnak az ügyvédjeikkel a jövőről.


„Nemcsak jártam NER-es milliárdos ingatlanjában, hanem Tiborczéktól vettünk egy több milliárdos ingatlant az Andrássy úton” – hangzott el Tóth Ildikótól Dull Szabolcs Ötpontban című műsorában.

A luxusingatlan-befektető, akit a közönség az RTL Cápák között című műsorából ismerhet, azt állította, egy cég megbízásából vásárolták meg a 650 négyzetméteres lakást, amit korábban üzemeltetésre használtak. A lakás belső tereiről az üzletasszony részletesen is beszélt.

„Ezen a lakáson is az látszott, hogy itt nincsenek anyagi határok.”

Tóth Ildikó beszámolt arról is, hogy barátainak „oligarcha-túrákat” szokott szervezni, és egy ilyen alkalommal feszült helyzetbe került Rogán Cecília körülbelül tízmilliárdosra becsült háza előtt. Miután lefotózta az ingatlant, elmondása szerint megjelent mellettük Rogán Cecília, majd miután továbbhajtottak, követte őket.

„Beállt mögénk, és elénk vágódott egy nagy Mercedes-dzsip, és elkezdtek belőle kiszállni az emberek, én gázt adtam, mert úgy gondoltam, hogy nincs közös témánk, úgyhogy nem beszélünk meg semmit.”

Az interjúban több más, a NER-luxus világába tartozó történetet is megosztott. Hatvanpusztát egy indokolatlan, 100 szobás, Versailles-i kastély hangulatát idéző birtokként írta le, ami szerinte nem több, mint

„rivalizálás a putyini vagyonnal”.

Beszélt egy titokzatos, olasz Alpokban található villáról is, amelynek felújításakor a megbízó egyetlen utasítása az volt, hogy „teljesen mindegy, hogy mennyit fog költeni, mert a legszebb legyen”. Bár a sajtó ezt az ingatlant Orbán Viktorhoz köti, Tóth csak annyit tud, hogy mivel a villának magyar házvezetőnője van, valószínűleg magyar tulajdonosé.

Mészáros Lőrincről pedig egy erős véleményt fogalmazott meg.

„Ez az ember nem milliárdos, ez az ember egy nagyon megbízható fiú.”

Tóth azt is elmondta, hogy a kormányváltás óta feltűnően rejtőzködnek a NER-oligarchák, pedig korábban olyan felesleges fényűzésre is volt példa, mint a most következő történet:

„A NER-esek és a NER-es feleségek eltűntek mindenhonnan a kormányváltás után. Nincsenek az utcán, nincsenek az éttermekben, nincsenek partik. Régebben rengeteg olyan parti volt, ahol hatalmas bulikat rendeztek a saját villáikban, és ezt feltöltötték a social mediába. Úgy képzeld el, hogy egy 10 ezer eurós tonhalat felszeleteltek szusinak, megérkezett a hatalmas tonhal, jöttek a japán séfek, feldolgozták, videóra vették, és ezt a barátaikkal visszanézhették később” - részletezte az üzletasszony, aki szerint most mindenki otthon ül és a jogászaival beszélget, hogy hogyan tovább.

„Most egy picit elment a kedvük a fotózástól” - jegyezte meg.

Nemrégiben derült ki, hogy Tóth Ildikó volt az, aki saját elmondása szerint 2022 tavaszán elkezdett információkat és fotókat küldeni Hadházy Ákosnak a NER-közeli feleségek fényűző életmódjáról. Az üzletasszony ezt azzal indokolta, hogy a kézzelfogható rongyrázás sokkal jobban megragadja az emberek figyelmét, mint a bonyolult korrupciós ügyek.

A teljes beszélgetést itt lehet megnézni:

Nemrég a HVG-nek adott interjút, ahol kifejezetten a NER-feleségek, köztük Matolcsy Ádám neje, és Rogán Barbara luxizását részletezte:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Borítékban átadott készpénz, ajándékok” – Panyi Szabolcs szerint így is támogatták orosz ügynökök a magyar kormánymédia embereit
Az oknyomozó újságíró szerint a közvetlen anyagi juttatás is része volt annak a támogatási rendszernek, amellyel orosz és kínai hírszerzők segítették a kormánymédia munkatársait.


Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró a bejegyzésében nemzetbiztonsági forrásokra hivatkozva arról írt, hogy a magyar hatóságok ismerték a kormányközeli szereplők és külföldi hírszerzők viszonyát.

„Több magyar nemzetbiztonsági forrás is arról beszélt nekem, hogy a magyar szolgálatok az elmúlt években észlelték és feldolgozták számos olyan személy orosz és kínai titkosszolgálati kapcsolatait, akik az Orbán-rezsim ismert propagandistáiként dolgoztak” - írta a közösségi oldalán.

„Ezek a kapcsolatok sokszor tartalmi befolyásolást jelentettek diplomatafedésben dolgozó hírszerzők részéről, sőt olykor közvetlen támogatást is: ajándékokat, szakmai utakat, különféle fizetett megbízásokat, vagy akár borítékban átadott készpénzt.”

Az újságíró szerint ezek az esetek túlléptek egy kritikus határon, amit egy szövetségesi rendszerben lévő ország még elnézhetne. „A kapcsolat túlment azon, amit egy normális EU/NATO tagállamban még tolerálhatónak lehetett volna tekinteni.”

A határozott fellépés mégis elmaradt, aminek Panyi szerint politikai okai voltak. Úgy látja, a szolgálatok azért nem tudtak hatékonyan intézkedni, mert a propagandisták által terjesztett, Moszkva és Peking érdekeit szolgáló tartalmak egybeestek a kormány politikai céljaival.

„Ezek a propagandisták többek között a Magyar Nemzetnél, a Pesti Srácoknál, a Demokratánál, illetve korábban a Magyar Hírlapnál dolgoztak.”

Panyi arra is felhívja a figyelmet, hogy a kormánypárti médiabirodalom közelmúltbeli leépítései után ezek a személyek még szorosabbra fűzhetik a kapcsolatot külföldi megbízóikkal. „Borítékolható, hogy lesznek olyanok, akik pénzügyi és ideológiai okokból továbbra is Moszkva vagy Peking érdekeinek megfelelően próbálják majd befolyásolni a magyar nyilvánosságot – csakhogy már nem a magyar, hanem sokkal direktebb módon az orosz és a kínai állam szárnyai alatt.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Krekó Péter: Ezért nem adhat felmentést a „parancsra tettem” az Orbán-rendszer kiszolgálóinak
A szociálpszichológus szerint az Orbán-kormány nem volt klasszikus autoriter rendszer, így a propagandagépezet működtetői nem hivatkozhatnak kényszerre. A szakértő úgy véli, az államszervezetből fel lehetett volna állni, de ezzel a lehetőséggel az elmúlt 16 évben nagyon kevesen éltek.
F. O. - szmo.hu
2026. június 19.



Két hónappal a kormányváltás után a magyar társadalom még mindig bizonytalan abban, hogyan viszonyuljon az elmúlt 16 évhez, erről beszélt Krekó Péter szociálpszichológus a Telexnek adott interjúban. Szerinte miközben egyesek a feszültségek csillapítását és a jövőre való koncentrálást sürgetik, a kutatások egyértelműen azt mutatják, hogy elsöprő társadalmi igény van az elszámoltatásra és a vagyonvisszaszerzésre, különösen a korrupciós ügyek kapcsán. Úgy véli, erre komoly demokratikus felhatalmazás van, ami nemcsak pragmatikus, de morális megtisztulási szempontból is fontos.

Ugyanakkor hozzátette, hogy a jogi folyamat nem lesz egyszerű, mivel az ügyészség és a Kúria a jelenlegi vezetéssel nem lesz a kormány szövetségese ebben. Krekó szerint a gyűlöletkeltéshez hasonló politikai visszaélések terén is jogos elvárás a felelősségre vonás, különösen, hogy a rendszerváltáskor ez elmaradt. Azt a gondolatot, hogy a „boszorkányüldözés” abbahagyása vezet a békéhez, magasztosnak, de ebben a helyzetben helytelennek tartja. „De a rendszerszintű jogi és politikai normasértések korszakát követően ez azt jelentené, hogy az elit és a társadalom szemet hunyna a bűncselekmények fölött” – fogalmazott.

A szociálpszichológus óvatosságra intett az egyéni politikai traumák társadalmi szintre emelésével kapcsolatban, ugyanakkor megjegyezte, hogy a fél ország valamilyen mértékben traumatizált, és a trauma nem múlik el a hallgatással.

Ezért is tartja fontosnak, hogy a felelősséget ne kenjék el egy üres megbékélésretorika jegyében. „Egy ilyen helyzetben a gyors túllépés alapvetően az elkövetők érdekeit szolgálja” – jelentette ki.

Hozzátette, a gyógyulás nem egy csendes folyamat. „A traumafeldolgozás törvényszerűen hangos, konfliktusos, fájdalmas folyamat, amiben a szenvedés nem öncélú, hanem azt a célt szolgálja, hogy mindez ne történhessen meg újra” – mondta. Krekó Péter kitért arra az új jelenségre is, hogy a rendszer korábbi kiszolgálói egyre gyakrabban szólalnak meg a nyilvánosságban, jellemzően önmentegető módon. Bár az ő perspektívájuk megértése is fontos, szerinte az áldozatokét még nem hallottuk eleget, és határt kellene szabni a nyilvános „gyóntatószékeknek”.

„Nem lenne szerencsés, ha az elkövetők önmentegető narratívái dominálnák a nyilvánosságot – még ha sokszor izgalmasabb is az ő magyarázataikat hallgatni”

– figyelmeztetett.

A korábbi rendszer szereplőinek médianyilvánossága kapcsán Krekó különbséget tett a volt állami vezetők és a kommunikációs gépezet alkalmazottai között. Míg előbbieket szerinte meg kell szólaltatni, és szembesíteni kell őket a döntéseikkel, utóbbiak esetében problémásabbnak látja, ha kevés szembesítés mellett mondhatják el a saját narratívájukat. Úgy véli, ez a cselekedeteiket túl emberinek láttathatja, holott azok amorálisak voltak. A propaganda eltűnésével és a kormánymédia-termékek összeomlásával párhuzamosan szerinte most kedves arcú emberek magyarázzák a bizonyítványukat, ami a gyors megbocsátás felé mutat.

„Mindez a nagyon gyors megbocsátás irányába mutat, pedig szerintem az indulatok szításában és gyűlöletkeltésben aktív szerepet játszó szereplők esetében ez nem indokolt”

– szögezte le. A szociálpszichológus szerint a felelősség megállapításánál nem szabad megállni a legfelsőbb szinten, és csak Rogán Antalra, valamint néhány vezetőre hárítani mindent. „Érdemes elkerülni azt is, hogy minden felelősséget csak a legfelsőbb szintekre vetítünk, és csak Rogán Antalt és néhány köztévés igazgatót nevezünk meg bűnösnek” – mondta. Álláspontja szerint a propagandagépezet közép- és alsóbb szintjein elkövetett tettekről is beszélni kell.

Krekó Péter kifejtette, hogy

az Orbán-rendszer egyfajta információs autokrácia volt, amely az információk rendszerszintű manipulációjával tartotta fenn magát.

Fontosnak tartja megérteni, hogy ez nem volt klasszikus autoriter rendszer. „Senkit nem kényszerítettek arra, hogy a gyűlöletkeltésben részt vegyen, senkinek sem fogtak pisztolyt a fejéhez annak érdekében, hogy a propagandát szolgálja” – hangsúlyozta. Bár voltak kényszerítő eszközök, azok nem a középosztályt sújtották elsősorban.

„Ezért sem adhat felmentést, amire a Harmadik Birodalom bukását követően sokan hivatkoztak: »parancsra tettem«” – vonta le a következtetést.

Szerinte az államszervezet szinte bármely részéből, így a propagandaintézményekből is fel lehetett állni. „Őszintén szólva ezt nagyon kevesen tették meg az elmúlt 16 évben” – tette hozzá.

A „boszorkányüldözés” vádjára reagálva Krekó elmondta, hogy a kormányváltáshoz vezető két legfontosabb érzelem a harag és a remény volt, a harag pedig a változás fontos katalizátora. Bár ennek nem szabad korlátlan utat engedni, a közvélemény morális felháborodásának kifejezését legitim demokratikus eszköznek tartja. A magyar politikára jellemző „törzsi logikai gondolkodás” veszélyére is felhívta a figyelmet, amely a saját oldalon megbocsátó, míg az ellenféllel szemben kíméletlen. „Míg valaki egy normasértést a saját oldalán megbocsáthatónak, sőt kívánatosnak tart, a másik oldallal szemben sokkal kevesebbet enged meg” – magyarázta. Úgy látja, a Fidesz összeomlásával a hatalommal való visszaélés veszélye fennáll, de az új kormány részéről lát olyan gesztusokat, amelyek ez ellen hatnak.

Krekó a Fidesz szembenézésének teljes hiányát látja.

„Egy-két kritikus hangon kívül nem hallottunk érdemi önreflexiót a Fidesz oldaláról, Orbán Viktor továbbra is a globális összeesküvéssel magyarázza a vereségét”

– állapította meg. Ezzel szemben az új kormány tett gesztusokat, például Magyar Péter bocsánatot kért a rendszer bűneiért. Orbán Viktor stratégiája szerinte ennek pont az ellentettje. „Orbán »dolgozatának« üzenete: az irány jó volt, csak nem mentünk elég messzire” – foglalta össze. A szociálpszichológus úgy gondolja, Orbán a saját politikai stílusának foglyává vált, érzéketlen lett a társadalmi hangulatváltozásokra, és a Fidesz népszerűségének zuhanása részben az önreflexió hiányának köszönhető.

Krekó Péter személyes érintettként elmondta, senki nem kért tőle bocsánatot a Covid-járvány alatti lejárató kampány miatt, de ezt nem is várja el. Fontosabbnak tartja a miniszterelnöki bocsánatkérést, bár szerinte az állam név szerint is bocsánatot kérhetett volna a Szuverenitásvédelmi Hivatal által meghurcoltaktól. A rendszer alsóbb szintjein dolgozók felelősségével kapcsolatban konkrét javaslata is van.

„Én elképzelhetőnek tartanék például egy külön szabályozást arra, hogy a gyűlöletkeltésben élen járó közmédia és más médiaorgánumok bizonyos feladatokban részt vevő munkatársai egy ideig ne dolgozhassanak az államigazgatásban vagy a nyilvánosságban”

– vetette fel. Véleménye szerint aki aktívan részt vett az információs hadviselésben, annak szembe kell néznie a következményekkel.

„Aki aktív munkát végzett az ország polgárai elleni információs hadviselésben, és civilek ellen fordította ezeket az információs fegyvereket, az nézzen szembe a következményekkel” – mondta.

A szociálpszichológus szerint az Orbán-rendszerrel való szembenézés elmulasztása illeszkedne a feldolgozatlan magyar traumák sorába, de hangsúlyozta, hogy ez a rendszer morálisan nem eshet egy megítélés alá a gyilkos diktatúrákkal. Úgy látja, a rendszer fenntartásában a magyar társadalomnak is volt felelőssége. „Ezért szerintem a rendszer fenntartásában is volt a magyaroknak társadalmi felelősségük” – jelentette ki, hozzátéve, hogy mindenkinek érdemes elgondolkodnia a saját felelősségén. Timothy Snyder „előzetes behódolás” fogalmát idézve arról beszélt, hogy sokan feleslegesen engedtek a hatalomnak. „Magyarország ennek az előzetes behódolásnak az állapotában volt. Tudom, hogy ez nem egy népszerű nézőpont, mert egyszerűbb a Fidesz túlhatalmára fogni mindent” – mondta.

A jövőre nézve a legfőbb tanulságnak a hatalommal szembeni bátor kiállást tartja. „A tanulság szerintem az, hogy ne próbáljunk megfelelni előre a hatalom akaratának, és ne féljünk kritikusak lenni” – fogalmazott. Szerinte az Orbán-kormány alatt a társadalom megtanulta, hogy lehet hatása az ellenállásnak. Ezt a kritikai attitűdöt a jövőben is meg kell őrizni, mert ez a záloga annak, hogy

az alattvalói mentalitásból egy tudatos polgári mentalitásba lépjünk át.

„Ha ellent merünk mondani a hatalomnak, egy fejlettebb, jobb társadalomban élhetünk” – zárta gondolatait.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk